Nógrád. 1974. május (30. évfolyam. 100-125. szám)

1974-05-04 / 102. szám

Önmagában kevés Verseny akadályokkal a FŰTŐBER-nél A FÜTÖBER nagybátonyi gyárától az idén már 260 millió torint termelési értéket varnak. A tavaivi eredmény­nél ez kereken 100 millióval több. A létszám 30 százalékos növelését tervezték. Ennél nagyobb arányban, a termelé­kenység tokozásával kell biz­tosítaniuk a termelés növelé­sét. Van tehát mit tenniük, miért, versenyezniük a gyár dolgozóinak. Vajon milyen a versenyszellem az új gyár­ban? Ezzel a kérdéssel láto­gattunk el Nagybátonyba. — Az idei tervből 240 mil­lióra már szállítási szerződé­sek vannak. Egyébként az egész évi kapacitás lekötött — mondotta Rusvai János tómérnök, majd így folytat­ta: — Az üzem technikai szín­vonala sokat fejlődött. Auto- ma hegesztők, vágók és más modern célgépek kerültek ta­valy az üzemhez, amelyek haszna igazán csak az idén varható. A termékek, hőcse­rélők, tartályok. bojlerok, különböző tipusu ventilláto­rok zöme mar ismert a dol­gozók előtt. A háztartási olajtartályok prototípusa is itt készült. Az idén megkezd­jük a sorozatgyártást. Erről az oldalról tehát biztosított a verseny feltétele, amire véle­ményem szerint igen nagy szükség lesz. A fokozatos ter­melésfelfutás hónapról hó­napra nagyobb követelménye­ket támaszt. Az igazsághoz tartozik viszont, hogy már januárban elmaradtunk a tervtől 4 milliós értékkel, és ezt is be kell pótolni. — Mi volt az elmaradás oka? — Több dologra vezethető vissza. Kedvezőtlen gyárt­mányösszetétel. Volt új ter­mék is, aminek a gyártásá­hoz a begyakorlásra is idő kell. Anyaghiányuk is volt. A februári és márciusi ter­vet már teljesítettük, de a januári elmaradásból még alig pótoltunk — kaptam a választ. Legutóbb taggyűlésen az Április 4 ezüstérmes ifjúsági szocialista brigád részéről el­hangzott a versenyfelhívás a gyáron belül a XI. pártkong­resszus és felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére. Szotlár György brigádvezető- től a következőket tudtuk meg: — Versenyünk célja a vál­lalati terv maradéktalan tel­jesítése, a minőség fokozatos javításával. Az anyagtakaré­kosság és célszerű újítások bevezetése, valamint a bal­esetmentes munka szerepel még a versenypontok között. — Mi valósult meg eddig gz elképzelésekből ? — Mi hónapról hónapra teljesítettük a tervet. A ne­gyedéves átlagunk 102,2 szá­zalék — mondja, és a falon kifüggesztett programot nézi. — Ezt azért raktuk ki, hogy naponta lássuk, hol tartunk a tervvel. Hónap elején még huzatfokozó berendezéseket is gyártottunk áprilisban 1400 darab ventillátort kell elké­szítenünk. Nálunk nincs anyaghiány, és már a jövő havi programot is ismerjük. Ha előfordul valami problé­ma, akkor a szomszédos No­vember 7 brigáddal kooperá­lunk. A thermöventillátoro- kat is mi gyártjuk, de a fű­tőtesteket ők szerelik be. — Alighanem bajban len­nénk, ha nem lenne ez a kapcsolat ilyen jó a két bri­gád között — mondja Futtató Antal, a November 7 brigád vezetője. — Most is itt van teljesen készen 240 ventillátor, de a .fűtőtestek, amelyeket még be kell építeni, nem érkeztek meg a budapesti üzemektől. Elég gyakori jelenség ez, és nagyon nehezíti a munka- szervezést. Most is átálltunk szemétledobók gyártására. Majd, ha megérkeznek a fű­tőtestek, akkor azt szereljük. Ilyenkor a másik brigádtól embereket is átcsoportosítunk. Közös a cél, a vállalati terv­teljesítés. Ennek a kapcsolat­nak tulajdonítható, hogy ed­dig még mi is minden hó­napban teljesíteni tudtuk a tervet. Kétségtelen, a verseny akkor lenne igazi, ha prog­ram, anyag és alkatrész min­dig itt lenne, amikorra kell — mondta. A gyár másik csarnokában hőcserélőket gyártanak. Pá­dár László brigádjától érdek­lődünk, de itt már egyálta­lán nem kedvező a válasz. — Hőcserélőkből mintegy 8 milliós értéket kellene ápri­lisban elérnünk, de jó lesz, ha a 6 milliót elérjük. Pedig terven felül is vállaltunk 50 darabot. Most is a tartály­gyártó sornak segítünk, bojle­rokat készítünk, mert nincs anyagunk. Hiányzik a 32-es lemez, amiből a csőfal készül. Ezenkívül a 217 milliméter átmérőjű cső és az oxigénel­látás is akadozik. A gyári elmaradásból mintegy másfél millió a hőcserélőgyártásra hárul. — Be tudnák pótolni? — Ha az anyagellátást, vagyis a feltételeket folyama­tosan biztosítanák, még ebben a félévben pótolnánk — mondta Pádár László. A szocialista munkaver­senyhez feltételek kellenek. A jó versenyszellemben nincs hiány, de ez önmagában ke­vés. A munkások érzik a fe­lelősséget az elmaradásért, és pótolni szeretnék. Ez csak akkor lehetséges, ha a felté­teleket sikerül javítaniuk. A vezetőkön a sor, hogy el­hárítsák a ma még meglevő akadályokat a verseny útjá- ból, és biztosítsanak időben a program mellé anyagot is. A többit a brigádokra bíz­hatják. Ők mindent elkövet­nek a siker érdekében. Bodó János Fiatalok a pártban Az idén nyolc új pártta­got vettek fel a Lampart ZIM salgótarjáni gyárának alapszervezeteibe. A legidő­sebb 40 éves, a többiek 30 éven aluliak. Közülük mu­tatunk ’ be az alábbiakban kettőt. Marósként dolgozik a szer­számkészítő üzemben Kövei Anna. Gépipari szakközépis­kolát végzett. Életkora elárul­ható, hiszen még nincs húsz­éves. Mielőtt magáról beszélt volna, Angyal Andor, a válla­lati pártbizottság titkára a tagfélvétel előzményeit így ecsetelte: — Anna édesapja ugyan­csak párttag. Harminc éve dolgozik itt. Sokat beszélget­tünk vele gyermekéről. A KISZ-ben kitűnt leányát al­kalmasnak véltük a párttag­ságra. Anna tagja a vállala­ti KISZ-bizottságnak. A fia­talok taggyűlésétől bizalmat kapott. A másik ajánló egy fiatal párttag volt. A pártba márciusban vet­ték fel. Politikai világképét természetesen nem tekinti le­zártnak. Sok még a tanulni- valója. Hamarosan marxista— leninista esti középiskolát vé­gez. Manapság előkészítőre jár. Szeptembertől a marxis­ta—leninista esti egyetemen szeretne tanulni. A tudás vá­rát meghódítani. Különösen a filozófiai kérdéseket kedveli. Anna régi tűzhelygyári di­nasztia leszármazottja. Nagy­mamája zománcszóróként dolgozott a gyárban. Édes­anyja betanított forgácsoló gépmunkás. Édesapja pedig géplakatos. — A keresetről ma még korai beszélni, hiszen alig „melegedtem” meg a gyár­ban. E kérdésben konfliktu­sok mindig adódnak, dé re­mélhetőleg mielőbb megol­dódnak. Ha én lepnék az üzemvezető, mire figyelnék nagyon? Jobban megnézném, hogy az emberek milyen mi­nőségű munkát végeznek! Sok szerszámot jobb minőségben lehetne megcsinálni. A marxista középiskolá mellett a sportra is jut ide­je. Kézilabdázik a ZIM csa­patában. Ügy érzi, számíta­nak a munkájára, van érvé­nyesülési lehetősége, elsősor­ban rajta múlik, hogy a biza­lommal — melyet a tagfel­vétel is jelez — miként sáfár­kodik. öt éve van a ZIM-ben a 27 éves Vincze Gyula. Szin­tén a szerszámkészítő üzem­ben keresi kenyerét, techno­lógusként. Ugyanzon a tag­gyűlésen vették fel párttag­nak, amelyen Kövei Annát. — A taggyűlésen különö­sebbet már nem kérdeztek tőlem. A KISZ-taggyűlés, és Kolláth Károly ajánlott a pártba. Pártvezetőségi ülé­sen viszont csak úgy zápo­roztak a kérdések. A közhe­lyeket elkerülve nem könnyű arra válaszolni, hogy miért jelentkeztem a pártba. Ti­zenkét évvel ezelőtt belép­tem a KISZ-be, az úttörő- mozgalomban mint ifivezető dolgoztam. — Az üzemi demokrácia fejlesztésében mit tennék ? Előkészítő stádiumban van üzemünkben a DH-mozga- lom. Azt tartanám legna­gyobb dolognak, ha mindenki hibátlanul dolgozna. Ezzel igazán kifejezésre juttatná a gyár iránti megbecsülését. Olyan ember Vincze Gyu­la, akinek mindenről van vé­leménye. Nem szereti a ker­telést. Napjaink ifjúságánál! forradalmiságáról miként vélekedik ? — Legfontosabb a helytál­lás! Az életben mindenütt. Az ember ne kerüljön konf­liktusba saját belső igazság­érzetével. Szerencsés környe­zetben dolgozom. Naponta vizsgázom, és ha hibát köve­tek el, őszintén megmagya­rázzák. Én pedig elfogadom. Mert a vélemény nélküli em­bereket nem kedvelem. Azért akarok tanulni, hogy jóval többet tudjak. Valamikor programozó szeretnék lenni. Egyelőre szeptembertől marxista—leninista középis­kolába járok. Tudom a fel­vételnél, de a hétköznapi munkában is magasabbak a párttaggal szembeni követel­mények. <r. i.) Ne engedjük A garzonház ma már Salgótarján ékessége. Egy­re szebb az épület, s szé­pül a környéke is. A Vá­rosgazdálkodási Vállalat sokat tesz azért, hogy a körengetegben mind több legyen a zöld, mind több virág díszítse környeze­tünket. Ezt tette a garzon­háznál is, amikor május elseje tiszteletére súlyos ezrekért a virágok százait ültette ki az épületet szinte átfogó, beépített virágvázá­ba. A megyeszékhely lakói örömmel nyugtázták az újabb virágositást. Ezrek gyönyörködnek a szépen nyíló, sok-sok színben pompázó virágokban. De vannak vandálok is! Olyan emberek, akik a frissen kiültetett virágokat már tövestül tépik ki a vázá­ból, s dobálják a járdára, vagy az úttestre. Ebben le­lik „gyönyörüket”. A virágos városért szin­te mozgalom indult már Salgótarjánban. Ezrek és ezrek végeznek társadalmi munkát, hogy mind szebb legyen a megyeszékhely. Építik a ligeteket, gondoz­zák a parkokat. Éppen ezért ne engedjük, hogy egyes felelőtlen emberek vandál módon pusztítsák azt, amiért a közösség anyagi áldozatot hoz. Fog­junk össze, s őrizzük park­jainkat, virágágyainkat. Ha szükséges, a törvény adta lehetőségekkel is élve a legszigorúbban büntessük a virágokat tépő, a fákat tördelő, magukról megfe­ledkező embereket! Ne engedjük tönkremen­ni azt, ami ezrek számára szép, amiért áldozatot is hoztunk. Szeressük a virá­gokat. —So— Országos eső, fagykárok A s^tes-zél yes tavasai időjá­rás, ameuy meghozta a várva­várt esőt, károkat is oxozott Baranya mezőgazdaságában. Az április végi fagyok nyomán súlyon pusztulás törte nt a gyümiöLcsösökben, különösen a fagyira érzékeny kajsziban és kisebb mértékig a szőlők­ben is. A fagykár összege csupán a mezőgazdasaisi nagyüzemekben több ntólUó forintra rúg. Április 26-án és 29-én jég esett Baranya terülteién. Ilyen konai jégve­résre hosszú idő óta nem volt példa, s vailós-aínű elője­le annak, hogy az idei ta­vasz és nyár erősen jeges lesz. Az első jégverés a Duna mentén pusztított: a termé­keny Moháosii.-sziigeten és Duinafialiva határában. Az ele­mi csapás több mint ezer hektárnyi területet érintett, főleg búzát, kendert, lucer­náit, burgonyát és hagymát. Szerencsére a kár nem súlyos és müvei a növények fejlődé­se még eléggé kezdeti álla­potban van, regenerálódnak a verések. Ismét kihajított és dús tombikoronával májusi pom­pában diísziiiik Borsod megye egyik természeti ritkasága, a Ziliz község határaiban álló hibridtölgy. A faóriás törzsé­nek kerülete ma már meg­haladta az öt és fél métert. A hibridtölgy korát — különböző vizsgálatok alapján — mintegy ezer esiztendöre becsülik. A védett természeti ritkaság teljes épségben vé­szelte át a történ elem évszá­zadait Árpád! honfoglalóitól egészen napjainkig. Négyszázezren nyaralnak A Balatonnál május 6-án és 8-án nyitják meg a SZOT idényüdülőházakat. Májusban már több mint harmincezren kezdik meg évi pihenőjüket A szakszervezeti nyaralóhá­zakban átlagban 10 turnusban fogadják a vendégeket és ősz szesan mintegy 120 000 beutalt kéthetes nyaralásáról gondos­kodnak. A vállalati üdülőhá­zakat is hozzászámítva, az idén. a főszezonban a Bala­tonnál mintegy négyszázezren tölthetnek két hetet pihenés­sel, szórakozással. A SZOT hévízi és balaton- földvári igazgatósága már az év elején megkezdte az üdülő­házak felújítását; csaknem mindenütt újjáfestett épületek, szobák fogadják a vendégeket. Több helyen korszerűsítették a berendezéseket, gondoskod­tak a könyvállomány és a szó­rakozási lehetőségek bővítésé­ről. Csaknem ötven helyen ki­cserélték a rádió- és televízió- készülékeket. Több lehetőséget kívánnak nyújtani a sporto­lásra is. A tó két partjának szakszer­vezeti üdülőiben a nyáron több mint háromezer alkalma­zott dolgozik. Az ellátás — a már megkötött szerződések szerint — az idén is zavarta lan lesz. A fő étkezésnél há­rom menüből válogathatnak a vendégek, és csaknem min­denütt lesz úgynevezett kí­mélő menü is. (MTI) Mai kommentárunk Háztáji és sgyűzss földek A háztáji és egyéni földek termésére építenünk kell. Az általános tapasztalat, hogy mezőgazdasági üzemekben mind­azok, akiket megilletett, megkapták földjárandóságukat. A termelőszövetkezetek vezetői ezzel intézkedéseiket nem fe­jezték be, mert gondoskodtak a földek előkészítéséről, amelyben a trágyázástól kezdve a szántásig minden benne van. Szécsényfelfalubam, a talajerő-visszapótlást és a szántást már az elmúlt év őszén elvégezték. De általában ez volt a jellemző valamennyi mezőgazdasági üzemünkre a háztáji földeket illetően. Helye válogatja, de arról is tudunk, hogy az ültetést is közösen végzik, majd a betakarításnál kerül a termés szétosztásra. Megyénk mezőgazdasági üzemeire általában az a jel­lemző, hogy nagyon nagy gonddal ügyeltek arra: a tagság háztáji földjét időben, jól előkészítve megkapja. Az elmúlt napokban lehullott csapadék sok-sok tenni­való elé állítja a mezőgazdaság dolgozóit. Ezek soraiba tar­tozik — éppen azért, mert építenek a háztáji földek termé­sére —, hogy a közös gazdaságban végzett esedékes mun­kák mellett, a háztájira is figyelmet fordítsanak. A száraz­ság miatt jó néhány helyen a háztájiban is megkéstek a kukoricaültetéssel. Ezt a késedelmet mielőbb be kell pó­tolni. De ennél is fontosabb, hogy a felázott talajban ro hamosan növekedésnek induló gyomosodást megelőzzék. A tagság általában a háztájira mindig nagy figyelmet fordí­tott. Nem ritkán nagyobbat, mint a közös földjeinek rend- bentartására. De most már az a helyzet, hogy a közös nö­vényvédelmet minden üzemben elvégezték vegyszeres eljá­rással. Ezt a háztájiak legtöbbjében még nem. Ha a háztá­jiak megművelésével elmaradnak, akkor az fertőző góca lehet a közös gazdaság földjeinek. A jó termés érdekében végzett talajművelés mellett ezért is oda kell figyelni a háztájira. A kapásterületek mellett a kertekre is vonatkozik ez. Itt elsősorban a gondozatlan gyümölcsösök okozhatnak nagy kárt az egészséges növényzet megfertőzésében. Rendelet is előírja, hogy a tulajdonosoknak a háztáji földeken és a kertekben egyaránt gondoskodniuk kell a terület megmű­veléséről és a növényvédelemről. Ez közös érdek, de egyéni érdek is. Nem közömbös, hogy a háztáji és magángazda­ságok földjei gondozottak, jól ápoltak legyenek, gazdag ter­mést hozzanak. A tavaszi munka mindig egymást követő elmaradha­tatlan követelményeket állít a földművelő ember elé. A legfontosabb, hogy a munkát időben, késlekedés nélkül végezzék el. Ez vonatkozik a háztáji és egyéni földekre is. A közös gazdaságok vezetői a háztájiak megműveléséhe segítséget nyújtanak, amivel élni kell. Az egyéni gazda - gok pedig gondoskodjanak a m-unka megszervezéséről eredményes végrehajtásáról. — B — Emi éltet állítanak a búsanemesíiés atyjának Házépítés — ácsmunka P. P. Lukjanvenko. Lenin- díjas akadémikus, a Bezosz- tája 1-es búza „atyja” 1969- ben járt hazánkban és megte­kintette Csongrád megyében a kiszombori nemesítőtelep munkáját, az új hazai búza­fajták előállítási kísérleteit. Az azóta elhunyt világhírű genetikusnak emléket állít a Szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet, a Magyar Tu­dományos Akadémia, vala­mint a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium meg­bízásából, Tápai Antal szege­di szobrászművész már készí­ti a kiváló tudóst ábrázoló nagy méretű réz domborművet, amelyet még az idén elhelyez­nek az intézet főbejáratánál. Lukjanyenko akadémikus ne­véhez fűződik még a hazánk­ban is elterjedt Auróra, a Kavkáz és Ranaja 12-es bő­termő. intenzív búzák előállí­tása is. NÓGRÁD 1974. május 4„ szombat

Next

/
Thumbnails
Contents