Nógrád. 1974. május (30. évfolyam. 100-125. szám)

1974-05-30 / 124. szám

Nvílt levél Köszönet óz önzetlen segítségért Balassagyarmat város vízzel történő ellátása, mint az köz­ismert, különösen az elmúlt évben sok problémát okozott a város lakosságának, és igen nagy gondot jelentett a város vezetői számára. A krónikus vízhiány miatt ;— különösen a nyári hónapokban — a város egyes területein naponta csak rövid, két-három órára tud­tunk vizet biztosítani. Az ilyen nagyfokú vízkorlátopás sok­szor megoldhatatlan problé­mát okozott, nemegyszer az üzemek termelését akadályozó tényezőként lépett fel. Nem beszélve az iskolák, óvodák ■ és egyéb intézmények hasonló gondjairól, a strandfürdő egész idényben történő zárva tartásáról. A város vezető testületéi látták a nehéz helyzetet, ezért 1974 januárjában koordiná­ciós értekezletre hívták meg az érdekelt szerveket. Az ag­gasztó méreteket öltött víz­hiány felszámolása érdekében további víznyerő helyek fel­kutatására és három újabb kút építésére döntés született. A munka első szakaszát je­lentette — a közelmúltban a NÓGRÁD-ban is megjelent — Balassagyarmat vízellátásának megoldása érdekében megkö­tött szocialista szerződés, amely a városi pártbizottság, a városi tanács, -a Nógrád me­gyei Víz- és Csatornamű Vál­lalat és az ÉMÁSZ salgótarjá­ni igazgatósága között jött létre. A vállalt kötelezettsé­gek teljesítése a szerződésben meghatározott ütemben, tel­jes erővel folyik. Mivel a kutak megépítése terven felüli beruházásként jelentkezett, a városi tanács saját eszközeiből a szükséges összeget biztosítani nem tud­ta. Ezért az OTP-hez fordul­tunk hitelkérelemmel, akik, megértve gondjainkat, a szük­séges forintfedezetet rövid időn belül rendelkezésünkre bocsátották. A zavartalan munkavégzéshez igen nagy se­gítséget nyújtott a Magyar Kábel Művek azzal, hogy az új kutak üzemeltetéséhez szükséges energiaellátást biz­tosító tápkábelt, valamint az üzemeltetést ellenőrző jelző­kábelt soron kívül legyártot­ta. A kútfúrást végző OV1FUV lajosmizsei telepének dolgozói minden más irányú kötele- • zettségüket félretéve azonnal felvonultak, és végzik a mun­kát a MÉLYÉPTERV tervei és lebonyolítása alapján. Az első perctől kezdve folyamatosan nagy segítséget kaptunk és ka­punk a KÖVIZIG-től — sze­mély szerint Gondos elvtárs­tól — az elvi-műszaki megha­tározások, valamint a folya­matban levő munkák rendsze- \ rés figyelemmel kísérésével egyaránt. Nem kisebb jelentő­ségű az őrhalmi Hazafias Népfront Tsz és a balassa­gyarmati Palócföld Tsz segí- tökészsége sem. akik a munka végzéséhez szükséges terüle­tet azonnal rendelkezésünkre bocsátották. Eddigi eredményeink bizta­tóak, az elkészült kutak pró­baüzemelése sikerrel járt. Az új víznyerő területen történt próbafúrás is várakozáson fe­lüli teljesítményt ígér. • Erőfeszítéseink és az itt ki­emelt szervek önzetlen közre­működésének köszönhetjük, hogy a nyomasztó vízhiánnyal előreláthatólag nem kell szá­molnunk. A hónap végén el­készülő további új kutak üzembe helyezésével annyi vi­zet tudunk termelni, ami a vá­ros lakosságának, üzemeinek igényét — további takarékos­ság mellett — megközelítőleg ki tudja elégíteni, és remény van arra, hogy a strand meg­nyitására is sor kerülhet. Ezért fejezzük most ki kö- szönetünket a város lakossága nevében mind a tizenegy — itt név szerint nem is említett — közreműködő szervnek, munkásainak és vezetőinek városunk vízellátása érdeké­ben kifejtett önzetlen, fárad- ságot nem kímélő, gyors se­gítségéért. Lombos Márton, Rplasspavármat vám- Tanácsának elnöke A gazdaságirányítás tökéletesítésén munkálkodunk Dzaraszov Szollá ti Ssafarbievies szovjet professzor Két napot töltött megyénk­ben Dzaraszov Szoltán Szafar- bievics professzor, a közgaz­dasági tudományok doktora, a Szovjetunió Kommunista Pártja Társadalomtudományi Akadémiájának tanszékvezető helyettese. „A Szovjetunió gazdaságirányításának tovább­fejlesztése” címmel előadást tartott Salgótarjánban és Ba­lassagyarmaton. Nógrád me­gyei tartózkodása során mun­katársunk beszélgetést foly­tatott a közgazdasági tudomá­nyok doktorával. — Professzor elvtárs előadá­sában foglalkozott a Szovjet­unió Kommunista Pártja 1965- ös plénumának a gazdaság- irányítási rendszerre, tovább­fejlesztésére hozott határoza­tával. Szeretnénk, ha kifejte­né lapunk olvasói számára ennek a plénumnak a jelentő­ségét, az irányítási rendszer tökéletesítése során. — A gazdaságirányítási rendszer tökéletesítése a Szovjetunió Kommunista Párt­ja politikájának központi fel­adata. Pártunk politikájában és gyakorlati tevékenységében az utóbbi években különösen nagy figyelmet fordítunk a gazdaságirányításra. Ez per­sze nem azt jelenti, hogy ko­rábban nem kísértük figye­lemmel. A vezető párt. amely szilárdan tartja kezében a politikai és gazdasági vezetés kormányrúdját. és teljes fele­lősséggel tartozik a népnek, egyetlen szocialista ország­ban sem birkózhat meg sike­resen feladataival, ha nem kí­séri állandóan figyelemmel a gazdaságirányítás tökéletesí­tését. A szovjet állam fejlő­désének egész időszaka alatt pártunk ugyancsak állandóan a gazdaságirányítás tökélete­sítésén munkálkodott. A kérdés kapcsán engedje meg. hogy rámutassak azok­ra a legfontosabb események­re és dokumentumokra, ame­lyek bizonyítják ezt a gondo­latot. A Szovjetunióban az SZKP Központi Bizottsága 1965. szeptemberi plénumának határozatai értelmében 1966- tól van folyamatban az a gazdasági reform, amelynek alapelveit pártunk XXIII. kongresszusa 1966 októ­berében lefektetett. Komoly változások mentek végbe az irányítási rendszerben. Ezek közül megemlítem, hogy visz- szaállították az ipari minisz­tériumok jogait, amelyek sze­repe annak idején némileg meggyengült. Bővült a válla­latok önállósága. Új tervezési és ösztönzési rendszert ve­zettünk be. — Milyen eredményeket ho­zott a gazdaságirányítási rend­szerben bekövetkezett fejlesz­tés a Szovjetunió termelése, társadalmi termékének növe­kedésében? — A reform végrehajtásá­nak ötéves tapasztalatait pár­tunk XXIV. kongresszusa is összegezte, felvetődtek a gaz­daságirányítás további töké­letesítésének kérdései. A kongresszusi tézisek tovább­fejlesztéseként és megvalósí­tásaként alig egy éve született meg pártunk Központi Bizott­sága és a Szovjetunió Minisz­tertanácsa határozata ..Az iparirányítás tökéletesítésé- nek néhánv kérdéséről”. A mezőgazdaság irányítására különösen nagy figyelmet for­dított a párt Központi Bizott­nyilatkozata ságának 1973 decemberében megtartott plenáris ülése. Az irányítás tökéletesítésé­re hozott pártdokumentumok­nak ez a távolról sem teljes felsorolása úgy tűnik, önma­gában is elegendő alapul szolgál annak a kérdésnek a felvetésére, amely előadásom címe is volt. Mai körülmé­nyek között a gazdaságirányí­tás tökéletesítése valóban a párt politikájának központi feladata. — Kedvezőnek bizonyult e politika megvalósítása gazda­sági életünk fejlődése terén. Nem akarom számokkal ter­helni az olvasókat. néhány adatot azonban fel kell sorol­ni. A nyolcadik ötéves terv. folyamán. (1966—70). amikor megkezdődött a reform meg­valósítása, a társadalmi össz­termék-növekedés üteme egé­szében véve magasabb volt. mint az előző ötéves tervben. A társadalmi össztermék az előző, hetedik ötéves tervben (1960—65). a reform kezdete előtt 37 százalékkal nőtt. míg a nyolcadik ötéves tervben a reform bevezetése után a növekedés 42 százalékos volt. A nemzeti jövedelem növeke­dése ennek megfelelően 32, illetve 41 százalékot tett ki. Az egész növekedést aligha lehetne a reform javára írni. pozitív hatása azonban nem kétséges. A jelenlegi ötéves terv három évének eredmé­nyei ugyancsak gazdaságunk sikeres fejlődéséről tanúskod­nak. Az ipari fejlődés üte­me 1971-ben 7,7 százalék. 1972-ben 6,5. míg az elmúlt esztendőben pedig 7.4 száza­lék volt. Ahhoz, hogy érdem szerint értékeljük ezeket a mutatókat, figyelembe veen­dő. hogy két évben egymás után az évszázad legsúlyo­sabb szárazsága sújtott ben­nünket. amely elsősorban a mezőgazdaság, később pedig a népgazdaság többi ágának fej­lesztésére is kihatott. — Hogyan tudná jellemezni az irányítási rendszer tovább­fejlesztése és a Szovjetunió lakossága szükségleteinek ki­elégítése közötti szoros kap­csolatot? — Ami az 1973-as évet il­leti. időjárási szempontból nem volt különösebben ked­vező. mégis sikerült történel­münkben páratlan. 222.5 mil­lió tonnás gabonatermést be­takarítanunk. De növekedett más mezőgazdasági termékek termelése is. Az év ,.ió ter­mést hozott’ az iparban i.s. A villanyáram-termelés 915 milliárd kilowattóra, az olaj­kitermelés 421 tonna, a gáz- kitermelés 236 milliárd köb­méter, az acéltermelés 131 millió tonna volt. Az ipari össztermelés értéke meghalad­ta a 450 milliárd rubelt, ez pedig 2,8-szer több az 1960-as volumennél. Minden okunk megvan annak megállapításá­ra, hogy népgazdaságunk si­keresen fejlődik. A gazdaságirányítás tökéle­tesítésének problémája mégis fennáll. Ezt a fordulatot az a történelmi szükségszerűség, a termelőerők fejlettségi szín­vonalának azok a változásai, a termelés koncentrációjában és szakosodásában, társadal- masodásában. a termelési fo­lyamatok intenzívebbé válá­sában bekövetkezett azok a változások határozták meg. amelyeket a modern tudomá­nyos-műszaki forradalom vál­tott , ki. s amelyek jellemzőek országunknak a fejlett szoci­alista társadalom szakaszába való belépésére. — Csak két napot tartózko­dott professzor elvtárs Nógrád megyében. Hogyan ítéli meg megyei látogatását, milyen be­nyomásokat szerzett itt-tartóz- kodása során? — Most járok először Ma­gyarországon, szűkebben Nóg­rád megyében. Számomra ez a látogatás rendkívül gazdag és érdekes volt. Párt- és gaz­dasági vezetőkkel olyan kér­désekről beszélgethettünk, amiről korábban nem volt módom, s ami összefügg a gazdaságirányítás feladataival. Sok érdekeset, hasznosat hal­lottam. Nagy hatást fett rám az öblösüveggyárban, de a balassagyarmati finomkötött­árugyárban tett látogatás is. Meggyőződhettem arról, hogy nagyszerű emberek dolgoznak itt. Az öblösüveggyár termé­kei ismertek, szépek. Ezt bi­zonyítja a nagyarányú export is. A rekonstrukció során ar­ról kellett meggyőződnöm, hogy nagy fejlődés előtt áll a gyár. Dolgozói, mérnökei, ter­vezői, nagyszerű alkotók, s arra törekszenek, hogy ter­mékük világszínvonalú legyen. Sok fiatal dolgozik mind a két gyárban. Biztos vagyok abban, hogy ez a fiatalság később megsokszorozza a me­gye hírnevét. Meggyőződtem arról, hogy féltve őrzik a megye munkás- mozgalmának tradícióit. A tradíció őrzése pedig a mun­kásosztály számára nagy erőt ad a jelen munkájához. Vala­mit még elmondanék. Nagyon tetszik a természet, az. ame­lyik körülveszi Salgótarjánt. Lágy és meleg. Ez a környe­zet megfelel az emberek jel­lemzőinek is. Annak, hogy rendkívül vendégszeretőek. Ezt a melegséget, ezt a ven­dégszeretetet őrzöm meg ma­gamban, s viszem el magam­mal. ígérem, amerre iárok. ahol szó lesz Salgótarjánról. Nógrád megyéről, mindenütt elmondom ezeket. Azok a si­kerek pedig, amelyeket a Nógrád megyei munkásokról hallok, mindig örömmel töl­tenek majd el — mondotta a beszélgetés során Dzaraszov Szoltán Szafarbievics. a köz- gazdasági tudományok dokto­ra. Somogyvári László Á nepképviselet és demokratizmus A tanácsok munkáját, a népképviselet és demokratiz­mus megvalósítását segítik a tanácsi bizottságok. Jól dolgo­zik a Szécsényi nagyközségi Tanács művelődésügyi, egész­ségügyi és szociális bizottság. Lantos László, a nagyközsé­gi tanács vb-titkára joggal mondotta, hogy a bizottság betölti hivatását, Figyelemmel kíséri a nagyközség közműve­lődésének. oktatásának hely­zetét, ellenőrzi a munkaterv végrehajtását. De a bizottság tagjai részt vesznek a testü­leti ülések elé kerülő beszá­molók előkészítésében is. Bállá Károly, a bizottság el­nöke így fogalmaz: — Gondjaink vannak az óvodai férőhelyekkel, de ha­sonló a helyzet az iskolai nap­közi otthonban is. A gyermek- gondozási segély felemelésével azt vártuk, hogy a bölcsődé­ben csökken a létszám. De je­lenleg is nyolcvannégy gyer­meket gondoznak, így a férő­hely-kihasználtság jóval na- gasabb a száz százaléknál. A bizottság javaslatot tesz a tanácsnak a megoldás mód­jára is. így született meg a határozat a napközi bővítésé­re. A Mikszáth iskola mellett két helyiséget építettek, ahol két napközis csoportot tudtak elhelyezni. De megkeresték a vállalatokat is, hogy nagyobb részt vállaljanak az óvoda fenntartásában. így esetleg újabb óvodai csoportot lehet­ne indítani. A tanács szociális feladatait is segíti a bizottság. Javasla­tokat tett rendszeres szociális segélyre. Rendszeres segélyt húszán kapnak, rendkívüli se­gélyt pedig tizenöten. A bi­zottság tagjai segítik az öre­gek napközi otthonába való felvételt, és évente megrende­zik az öregek napját. A gyámügyi munkát a gyer­mek- és ifjúságvédelmi albi­zottság támogatja. Az albizott­ság tagjai családlátogatásokat végeznek és vállalták, hogy egy-egy család életét figye­lemmel kísérik. De a KISZ- szervezettel közösen megszer­vezik az ifjúsági őrjáratot is; ellenőrzik az italboltokat, hogy fiatalokat szeszes itallal ne szolgáljanak ki. — szenográdi — Kongresszusi verseny A FÜTÖBER nagybátonyi gyárában a régi hagyományos és új termékek gyártásával folyik a kongresszusi munkayer- seny. A tét nagy, az idén ettől az új gyártól 100 millió forint termelési értékkel többet várnak, mint amennyit tavaly el­ért. Ez a/; elfő ilyen nagy, 12 ezer literes, boylertartály, amit Nagybátonyban készítenek. Egyedi munka, megrendelője a Budapesti Lakásépítő Vállalat. Varga József és Veres Péter a tartályon dolgoznak. Ö<»vzesen öt darabot kell elkészíteniük Korábban már gyártottak vegyestüzelésű, szén- és faüzemel­tetésű boylerkazánokat. Egy id ig nem volt megrendelés, de az energiatakarékosság mjs.it ismét nagyobb szériákban ké­szülnek: 315 literestől 31 .1 liter űrtartalomig 2, 2—10 atmosz­féra nyomásra. Pádár I ió l L mja sorosa' ban gyártja Űj gyártmányon dolgozik Nagy László kiváló hegesztő. A GMT elnevezésű melegvíz . i i/nelö gáz- és olaitüz -lésű ki\ i- telben készül. Ezekből is nagy szériák gyártására készülnek fel a nagybátonyi gyárban Fotó: Fodor 1

Next

/
Thumbnails
Contents