Nógrád. 1974. május (30. évfolyam. 100-125. szám)

1974-05-29 / 123. szám

Gromiko B« ifiiiiwxk uiKban A francia kormány Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere Damaszkusz­iban találkozott Hafez Asz- szaddal, az Arab Szocialista Újjászületés Pártjának főtit­kárával. a Szíriái Arab Köz­társaság elnökével. A barátság és kölcsönös egyetértés szellemében meg­tartott találkozón a Szovjet­unió és Szíria kapcsolataival összefüggő kérdések széles körét tekintették át. Megkü­lönböztetett figyelmet széntel­tek a közel-keleti helyzetnek, és ezzel kapcsolatban kicse­rélték nézeteiket a szíriai fronton megvalósítandó csa­ter kedden délben hivatalos látogatásra a Szíriai Arab Köztársaságba érkezett. Púja Frigyes Abdul Halim Khad- dam szíriai külügyminiszter, miniszterelnök-helyettes meg­hívásának tesz eleget. Damaszkusz repülőterén a magyar külügyminisztert Mohamed Zakaria Iszmail külügyminiszter-helyettes, Musztafa Halladzs tervezés­ügyi miniszter és a szíriai kül­ügyminisztérium vezető mun­A Bécs melletti Schwechat repülőtérről kedden fél tizen­kettőkor emelkedett magasba az a repülőgép, amelynek fe­délzetén dr. Bruno Kreisky osztrák kancellár és kísérete Moszkvába utazott. A kor­mányfőt Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke hívta meg hivata­los látogatásra. Bécsi politikai körökben nagy jelentőséget tulajdoníta­nak Kreisky moszkvai látoga­tásának. A szovjet fővárosban ugyanis hét esztendővel ez­előtt, 1967-ben fogadtak utol­jára osztrák kormányfőt, ak­kor Klaus néppárti kancellár patszétválasztást érintő kér­désekről. Ezt megelőzően Andrej Gromiko találkozott Abdel Halim Khaddammal, az Arab Szocialista Újjászületés Párt­ja vezetőségi tagjával, a Szí­riai Arab Köztársaság minisz­terelnök-helyettesével és kül­ügyminiszterével. A két ál­lamférfi meleg, baráti beszél­getést folytatott egymással. Kedden Andrej Gromiko és Abdel Halim Khaddam foly­tatták megbeszéléseiket és ennek során megvitatták a közel-keleti rendezés kérdése­it, valamint más, mindkét fe­let érdeklő problémákat. (MTI) katársai fogadták. Jelen volt Veres János, a Magyar Nép- köztársaság damaszkuszi nagykövete, valamint a szo­cialista országok diplomáciai misszióinak vezetői. A repülőtérről Púja Fri­gyes a szálláshelyéül szolgáló Omajad szállodába hajtott. Külügyminiszterünk kedd délutáni programjában vidéki út szerepelt. Púja Frigyes ma kezdi meg tárgyalásait Abdul Halim Khaddam külügymi­niszterrel. látogatott el a Szovjetunióba. A Volksstimme közölte Franz Muhrinak, Ausztria Kommunista Pártja elnökének cikkét Kreisky moszkvai uta­zásáról. Muhri cikkében rá­mutat: a kancellár utazása is közvetlenül azt célozza, hogy az együttműködés tovább szé­lesedjék. „Mi, osztrák kom­munisták azt a nézetet vall­juk, hogy Kreisky kancellár moszkvai hivatalos látogatása pozitív kihatással lesz, a béke ügyét és a nemzetközi feszült­ség csökkentését szolgálja, és további haladást jelent a szovjet—osztrák kapcsolatok fejlesztésében.” Jacques Chirac, Franciaor­szág újonan kinevezett mi­niszterelnöke kedden délelőtt Valéry Giscard d’Estaing ál­lamfő elé terjesztette kormá­nyának névsorát. A miniszter- elnöknek az Elysée-palotában tartott 45 perces megbeszélé­se után 18.00 órakor nyilvá­nosságra hozták a kormány- listát. A Jacques Chirac minisz­terelnök vezette kabinetben Michel Poniatowski állammi­niszteri és belügyminiszteri, Jacques Soufflet hadügymi- niszteri, Jean Sauvagnargues külügyminiszteri, Jean-Jacques Servant Schreiber refprmügyi miniszteri, Michel Durafour munkaügyi miniszteri, Chris­tian Bonnet pedig földműve­lésügyi miniszteri tárcák ka­pott. Német gyáriparosok és a NATO A nyugatnémet gyáriparo­sok szövetségének 1973—74. évi jelentése arról tanúskodik, hogy a nyugatnémet hadikon­szernek mérvadóan befolyá­solják fontos NATO-szervek munkáját, számos szakértőjük tölt be kulcspozíciót e testü­letekben. A jelentés szerint az NSZK hadiipari konszernjei különö­sen a NATO-nak a szervezet főtitkárát fegyverkezési kér­désekben tájékoztató ipari ta­nácsadó csoportjában tevé­kenykednek. A gyáriparosok szövetségének okmánya sze­rint a tanácsadó csoport mind a hét albizottságában működ­nek nyugatnémet szakértők. Az NSZK hadiipara az álta­la létrehozott hadiipari mun­kaközösség segítségével jelen­tős befolyást gyakorol az or­szág és a NATO katonapoliti­kájára is. A szóban forgó tes­tület elnöke Joachim Zahn, a gyáriparosok szövetségének al- elnöke. Púja Frigyes Szíriába utazott Púja Frigyes külügyminisz­Az osztrák kancellár Moszkvában Következetesség és rugalmasság A jelenlegi helyzetben az enyhülés — mint azt a Var­sói Szerződés szervezete pol- litikai tanácskozó testületének áprilisi értekezlete megállapí­totta — az európai és a nem­zetközi helyzet alakulásának uralkodó vonása. A testvéri szocialista országok kollektív erőfeszítéseinek eredménye­ként a történelmi fejlődés el­érkezett ahhoz a ponthoz, ahol kezdetét veszi a különböző társadalmi rendszerű államok politikai és gazdasági érintke- # zéseinek gyors kibontakozása. A szocialista országok kol­lektív külpolitikájában a bé­kés egymás mellett élés elvi kérdés. Az SZKP XXIV. kong­resszusán elfogadott békeprog­ram, amely egyrészt a szocia­lizmus vívmányaira, másrészt a kialakult nemzetközi erővi­szonyokra támaszkodik — a nemzetközi problémák olyan „csomagmegoldását” tudta ja­vasolni, amely korábban szin­te lehetetlennek tűnt. A békeprogram nemcsak a testvéri szocialista országok közös külpolitikai platform­ját jelenti, s ezzel a program­mal nem csupán egyetért az összes kommunista • és mun­káspárt, hanem támogatja azt a világ közvéleménye és szá­mos nemzetközi és országos szervezet is. Az európai biztonsági értekez­let első szakasza kiindulópont­ként szolgált ahhoz, hogy kö­zösen fáradozzunk az ősi kon­tinens fejlődésének távlatai és általában a kelet-nyugati kap­csolatok kialakításán. A szo­cialista országok az • értekezlet első szakaszában számos nép­szerű javaslattal és kezdemé­nyezéssel léptek elő. Ilyen például az a tervezet, amely az európai biztonság és az eu­rópai államok közötti kapcso­latok alapelveit foglamazta meg. Ezzel a szocialista or­szágot jelentősen előmozdí­tották a tanácskozás második és küszöbönálló harmadik sza­kaszának munkáját. Ez utóbbi történelmi határkövét jelente­ne kontinensünk tartós béké­jéhez vezető úton. A Varsói Szerződés szerve­zetének politikai tanácskozó testületé állandó tanácskozó szerv létrehozását javasolta az európai biztonság és együttmű­ködés kérdésével kapcsolatban. Abból indulunk ki, hogy a gen­fi értekezlet nem végcél, hanem csak egy része az együttműködés fejlesztése fo­lyamatának. A tanácskozás zá­rószakaszának legmagasabb szintű megtartása hangsúlyoz­ná a konferencia határozatai­nak különös jelentőségét és biztosítaná e határozatok po­zitív hatását a béke megszi­lárdítására. Az értekezlet összehívásá­hoz és a kezdeti enyhüléshez vezető úton döntő szerepet ját­szott az 1970-es esztendő. A Szovjetunió, majd néhány más kelet-európai szocialista ország olyan szerződést kötött az NSZK-val, amelynek alap­jául a határok sérthetetlensé­gét, valamint az erőszakról va­ló lemondás elvét mondták ki. Ezután következett a Nyugat- Berlinnel kapcsolatos négyha­talmi megállapodás. 1971-ben Leonyid Brezsnyev párizsi lá­togatásának eredményeként el­fogadták a francia—szovjet együttműködés elveit, ismét kidomborította a szovjet— francia kapcsolatok konstruk­tív szerepét, a széles körű egyetértést az európai és a vi­lágpolitika döntő kérdéseiben. Reális hozzájárulás volt a to­vábbi európai enyhüléshez az, NDK és az NSZK közötti kap­csolatok alapjairól szóló szer­ződés, a Német Demokratikus Köztársaság aktív bekapcsoló­dása a nemzetközi politikába. Leonyid Brezsnyev tárgya­lásai Varsóban és Berlinben, majd az NSZK-ban és Fran­ciaországban megszilárdították a kedvező fordulatot. Létre­jöttek az előfeltételek a tar­tós európai biztonsági és együttműködési rendszer meg­teremtéséhez. Az álláspontok megerősíté­se szempontjából a fontos vi­lágpolitikai kérdés: hogyan folytatódik az európai érte­kezlet és milyenek a befeje­zés távlatai? Ennek pozitív ki­menetele megerősítheti az eny­hülés folyamatát, kedvező ha­tást gyakorolhat más, az érte­kezletet befolyásoló nemzet­közi tényezőkre. Vonatkozik ez a többi között a bécsi haderő­csökkentési tárgyalásokra, sőt egy világméretű haderőcsök­kentésre is, amire a politikai tanácskozó testület varsói ér­tekezletén utaltak. A szocialista országok szí­vós és következetes politikát fejtenek ki a fegyverkezési hajsza fékezésére. A Szovjet­unió és szövetségesei kezde­ményezésére 1963-ban szerző­dést írtak alá arról, hogy a nukleáris robbantásokat mind a három közegben betiltják. 1968-ban tető alá került az atomsorompó-szerződés. Az amerikai uralkodó körök ka­tonapolitikai doktrínája is módosításokra szorult az el­múlt két évtized során. Ennek objektív oka: a Varsói Szer­ződés országainak jelentős ha­diipari potenciálja. A moszkvai 1972 májusi ma­gas szintű szovjet—amerikai találkozó és Leonyid Brezs­nyev egyesült államok-beli lá­togatásának eredményei azt bizonyítják, hogy a hivatalos Amerika végül is elismerte a reális nemzetközi erőviszo­nyokat és azt, hogy a szov­jet—amerikai kapcsolatokat a NÓGRAD — 1974. május 29., szerda Tanácskozik a JBCSZ X. kongresszusa Nyárádi Péter, az MTI tu­dósítója jelenti: A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének X. kongresszu­sa kedden bizottságokban foly­tatta munkáját. Ezt megelő­zően a plenáris ülésen a párt­elnökség jelentéséről és a JKSZ elnökének beszámolójá­ról folyó általános vitában a jugoszláv párt- és állami veze­tés több kiemelkedő szemé­lyisége fejtette ki ■ véleményét. Veljko Vlahovics, a JKSZ elnökségének tagja, aki súlyos betegségéből felgyógyulva, a kongresszuson szerepel első ízben a nyilvánosság előtt, felszólalásában a korábbi években jelentkezett naciona­lista megnyilvánulásokkal ösz- szefüggésben ( kijelentette: „Tény, hogy a nacionalizmus felütötte nálunk a fejét és nem is annyira az egyszerű párttagok soraiban, mint in­kább feljebb, a vezetőségek­ben. Ez a körülmény növeli az új vezetőségekre háruló felelősséget, a párt egységét és politikai irányvonalának realizálását illetően. Úgy gon­dolom, hogy a történtekből tanultunk, ^levontuk politikai és tudományos tanulságaikat is. Éles határvonalat tudunk vonni a hazafiasság és a na­cionalizmus között. Ez azért is fontos, hogy a nacionaliz­mus ellen küzdve, ne sértsük a nemzeti és haladó eszmé­ket.” Sztane Dolanc, a JKSZ El­nökség Végrehajtó Irodájának titkára hangsúlyozta:. „Büszke­séggel mondhatjuk, hogy az elmúlt időszakban sikeresen tettünk eleget azoknak a kö­telezettségeknek, amelyek a társadalom fejlődésében a for­radalmi élgárdára hárulnak. A szocializmusért vívott har­cunknak ebben a szaka­szában különösen nagy je­lentőségű volt Jugoszlá­via új alkotmányának, a tagköztársasági és tarto­mányi alkotmányoknak a kidolgozása és elfogadása. En­nek alapján megy végbe a gazdasági és politikai struk­túra átszervezése, amely az eddiginél sokkal nagyobb le­hetőségeket biztosít a mun­kásosztály és a dolgozók szá­mára.” A Végrehajtó Iroda titkára a továbbiakban kijelentette: „Nincs helyük a pártban azok­nak, akik nem fogadják el a KSZ programját és politiká­ját. Szembeszállunk azokkal a nézetekkel, amelyek szerint az eszmei differenciálódás a párt egységének szétforgácso- lódásához vezet. Ellenkezőleg: a párt egységesebbé válik, ha elhatárolja magát az idegen eszméktől és harcot folytat Biszku Béla, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége X. kongresszusán részt vevő magyar pártjcüldöttség vezetője kedden Belgrádban találkozott Todo Kurtoviccsal, ideológiájának és célkitűzései­nek tisztaságáért.” Edvard Kardelj, a JKSZ Elnökségének és Jugoszlávia Államelnökségének tagja fel­szólalásában az el nem köte­lezettség politikájával foglal­kozva hangsúlyozta, hogy en­nek fő tartalma az antiimpe- rializmus és a gyarmatosítás elleni harc. „A népek együt­tes ellenállása és közös küz­delme azokkal a gazdasági és politikai viszonyokkal szem­ben, amelyek az imperializ­mus idején alakultak ki és amelyek célja a kolonializmus vagy a félgyarmatosítás vala­milyen formájának a fenntar­tása, a népek politikai és gaz­dasági leigázása, önrendelke­zési joguk és függetlenségük eltiprása. Az el nem kötele­zett országok politikai irány­vonala egyértelműen antiim- perialista, jól lehet, soraiba különböző társadalmi rendsze-, rű országok tartoznak, ame­lyek különbözőképpen viszo­nyulnak a szocializmus ideoló­giájához és a szocialista or­szágok politikájának egyes megnyilvánulásaihoz.” a JKSZ-elnökség Végrehajtó Irodájának titkárával. Eszme­cseréjük után Kurtovics ebé­det adott vendége tiszteletére. Ezen jelen volt Milutin Bal­tics, a JKSZ elnökségének tagja, valamint Tóth Elek, a Magyar Népköztársaság belg­rádi nagykövete is. Biszku Béla a JKSZ titkáránál Hermon-hegyen folynak a harcok As arab államok egyesítik erejüket A szíriai és izraeli erők kedden délelőtt tüzérség és páncélosok részvételével he­ves tűzpárbajt vívtak egy­mással a Golan-fronton — közölte Damaszkuszban egy katonai szóvivő. Hozzáfűzte, hogy a Hermon-hegyen az el­múlt éjszaka sem szüneteltek a harci cselekmények. békés egymás mellett élés el­vei alapján kell tovább fejlesz­teni. Az együttes álláspont követ­kezetessége és rugalmassága, a testvéri szocialista országok akcióinak összeegyeztetése a fegyverkezési hajsza beszün­tetésének kérdéseiben konst­ruktívnak bizonyult: az Egye­sült Államok a Szovjetunióval kötött megállapodásában a vi­lág közvéleménye előtt lemon­dott a nukleáris erők alkalma­zásáról és a nukleáris erőkkel való fenyegetőzésről. Ez újabb garancia az általános békére, s nemcsak óhajtott, hanem ki­vívott biztosíték. A közép-európai haderő­csökkentés, amelynek fontossá­gát a politikai tanácskozó tes­tület legutóbbi közleménye hangsúlyozza, enyhítené a két szembenálló tömb fegyveres erőinek konfrontációját. Ha pedig az Észak-Atlanti Tömb résztvevői elfogadnák a Var­sói Szerződés tagállamainak javaslatát a szervezetek egy­idejű feloszlásáról, ez újabb hatalmas impulzust kölcsönöz­ne az enyhülés folyamatának. Az erőket a gazdasági, a tu­dományos, a műszaki és a kulturális együttműködés problémáinak megoldására le­hetne fordítani. A szocialista országok kollek­tív külpolitikai lépései jelen­leg arra irányulnak, hogy visz- szafordíthatatlanná tegyék a konfrontációról az együttmű­ködésre való áttérés folyama­tát. A jelenlegi helyzetben kü­lönösen fontos a szocialista közösség további megszilárdí­tása. E közösség egysége nem csupán az enyhülést előmozdí­tó külpolitikai lépések aktivi­zálódása szempontjából szük­ségesek. A szocialista országok egysége komoly gátat jelent a reakciós erők útjában, ame­lyek az enyhülést a szocializ­mus ^ideológiai fellazítására szeretnék kihasználni. A testvéri szocialista orszá­goknak. az aktív harchoz jól kipróbált fegyverük van — a szocialista internacionalizmus J. Zsdanov és Sz. Romanov Az arab államok védelmi tanácsának kairói ülésén ho­zott határozatok elő fogják segíteni az arab országok ere­jének megszilárdítását. Erről nyilatkozott a libanoni hír- ügynökségnek Naszri Maaluf libanoni hadügyminiszter. Maaluf aláhúzta, hogy a kö­zös védelmi tanács ülésein le- .folyt vita „őszinte volt és ar­ról tanúskodott, hogy a részt­vevők tudatában vannak a jelenlegi helyzet súlyosságá­nak”. A tanácskozáson meg­vitatott kérdések között sze­repelt az arab országok hadi­iparának fejlesztését és kato­nai erőinek koordinálását szolgáló arabközi szervezet létrehozása is. Libanon — mutatott rá a hadügyminiszter — tájékoz­tatta az arab országokat a határain kialakult helyzetről, az izraeli agresszorral soro­zatosan kiújuló összecsapá­sokról. A tanácskozás részt­vevői ezzel kapcsolatban kész­ségüket fejezték ki arra, hogy segítséget nyújtsanak Libanonnak védelme megszi­lárdítására — hangoztatta Maaluf. (MTI) Szovjet parlamenti küldöttség az ENSZ-ken Kedden New York-ban az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének székházában Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára találkozott a szovjet parla­menti küldöttséggel, amelyet Borisz Ponomarjov, a Legfel­sőbb Tanács Nemzetiségi Ta­nácsa külügyi bizottságának elnöke, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a KB titkára vezet. A beszélgetés során érintet­tek néhány nemzetközi prob­lémát továbbá az ENSZ te­vékenységére vonatkozó né­hány kérdést. A találkozón jelen volt Jakov Malik a Szovjetunió állandó ENSZ- képviselője. (MTI) Vietnami hazafiak harci sikerei A dél-vietnami felszabadító erők az április 20-tól május 20-ig tartó időszakban egye­dül Tra Vinh tartományban a saigoni adminisztráció 2000 tisztjét és katonáját tették harcképtelenné, és megsemmi­sítették az ellenég 32 megerő­sített katonai bázisát — ad­ja hírül a Felszabadulás Hír­ügynökség kedden Hanoiban nyilvánosságra hozott közle­ménye. Ugyanebben az időszakban — mint a közlemény elmond­ja — a dél-vietnami hazafi­ak felszabadítottak egv 14 községből álló körzete*, amelyben több mint tízezer ember él. » (TASZSZ) Riodóhészüílségksn az IRA Az északír protestánsok im­már tizennegyedik napja tartó sztrájkja nyomán kedden le­mondott az ulsteri tartományi kormány. Az elektromos mű­veknél közölték, hogy előre­láthatólag délután hatig tud­ják fenntartani az áramszol­gáltatást, tehát az esti órákra teljes sötétség borul a tarto­mányra. Az IRA (ír Köztársasági Hadsereg) ideiglenes szárnyá­nak szóvivője közölte, hogy a szervezetet riadókészültségbe helyezték, s emberei készen állnak a katolikus negyedek megvédésére. Wilson brit mi­niszterelnök megszakította Scilly szigetén töltött szabad­ságát, hogy este visszatérjen Londonba az északír válság­gal kapcsolatos problémákat megtárgyalni.

Next

/
Thumbnails
Contents