Nógrád. 1974. május (30. évfolyam. 100-125. szám)

1974-05-22 / 117. szám

Hátborzongató történet Az egyszerű munkás Már elindult a vonat. A Bu­dapestről Salgótarjánba közle­kedő esti gyors. Hirtelen fé­kezéssel, alig néhány méter után megállt. Az utasok kí­váncsian hajoltak ki az ab­lakon. Csak nincs valami baj? Z.’s szájról szájra járt a hát- borzongató történet. Sgy fiatal férfi szaladt át a síneken, kézen fogva egy kis- l.myt. Lélekszakadva rohan­ni:, hogy elérjék a vonatot. De a szerelvény már elindult, amikor odaértek. Az utasok lekiabáltak: — Ne szálljon fel! Ne ugor­jon! A férfi azonban először a kislányt tette fel a mozgó vo­nat lépcsőjére, utána maga is ugomi akart. A gyerek meg­csúszott. A férfi utánakapott, s közben ő is elvesztette az egyensúlyát. Mindketten a ke­rekek alá estek volna, ha nem akad a peronon valaki, aki utánuk kap. Egyik kezével a kislányt rántotta fel, másikkal a férfit tartotta. Lábát közben beakasztotta a lépcsőbe, hogy ne zuhanjon maga is. A mozdonyvezető szerencsé­re látta, mi történt, és meg­húzta a vészféket. A szerel­vény azonnal „blokkolt”. A fiatal férfi hálálkodott, és pénzt kínált. Az életmentő, aki saját életét kockáztatta a má­sik kettőért, természetesen nem fogadta el. Különösebb kommentár nem kívánkozik mindehhez. A könnyelműség három ember­életet veszélyeztetett; a hazar- dirozás tragédiával is végződ­hetett volna. Véletlenül tudtam meg, hogy akinek a fiatal férfi és a kis­lány épségét, életét köszönhe­ti. Balogh Miklós salgótarjáni lakos volt. — szendi — A Valdivia nyerscmyaq. kutató hajó A technikailag fejlett or­szágok, így az Egyesült Álla­mok, a Szovjetunió, Japán, Franciaország jelentős erőfe­szítéseket tesznek a tenger­fenéken, elsősorban a Csen­des-óceán fenekén található mangán és egyéb ércgumók felkutatására és kitermelésé­re. A kiaknázás napáinkban inkább még csak a laborató­riumi kísérleti stádiumában van. Az előbb említett or­szágok mellé az NSZK is í gyekszik felzárkózni. Ércku- titó hajója a Valdivia a Osendes-óceán különböző t őrségeiben dolgozik. Bázisa a Hawaii-szigeteken van. A Valdivia munkája a ten­gerfenék érctelepeinek hely­zetmeghatározására és a kő­zetek fémtartalmának mé­résére irányul. A hajó sze­mélyzete optikai módszerek­kel (tv), akusztikai mérések­kel (Sonar készülékek), vagy mintavétel segítségével dolgo­zik. Az ércek előfordulásának a sűrűsége már egymástól kis távolságban is erősen el­térő lehet, ezért fontos az előfordulások helyének min­denkori pontos meghatározá­sa. A különböző fémtartalmú ércek lelőhelyének behatáro­lásában a fedélzeti számító- gépes központ, a mesterséges holdakról végzett helyzetmeg­határozások a Doppler-Sonar- helyesbítések és mágneses mérések adnak segítséget. Egyetlen sejt szintjén Magnetofon szalagon tárol­ják és szükség esetén, vissza­játsszák” az idegsejt működé­sének jeleit a Magyar Tu­dományos- Akadémia tihanyi biológiai intézetében, ahol az idegrendszer mechanizmusát egyetlen sejt szintjén elem­zik. A fontos alapkutatáshoz a biológusok és a mérnökök szoros együttműködésére van szükség. Ennek az együttműködés­nek egyik rendkívül értékes gyümölcse az a különleges magnetofon, amelyet egy ia- pan berendezés átalakításá­val hoztak létre. A, Ital mássá tették arra, hogy ne csak a hangfrekvenciás rezgéseket tárolja, hanem az egyszintű rezgéseket is. Így ezzel a kombinációval hűen visszaad­ja az idegsejt működésének jeleit. fk z egyszerű munkás nem képes érdemben beleszólni a mind bonyolultabb termelés dolgaiba... Az egyszerű munkás javaslata nélkülözhetetlen a döntéshozatal előtt... Az egyszerű munkás csak a maga szűkebb kör­nyezetével törődik... Az egyszerű munkás­nak is van véleménye a gyár, a vállalat hely­zetéről, terveiről... Kinek adjunk igazat? S egyáltalán: ki az az egyszerű munkás? Több millió forintot érő, programvezérlésű szerszámgép kezelője. Vasbetonszerelő. Kot­rógép irányítója a folyó hátán. Szarvasmar­ha-gondozó az állami gazdaságban, özönvíz előtti gépekkel kínlódó, néhány hónapja dol­gozó bakfislány. Szakmunkás, harminc év ta­pasztalataival, akihez a gyártmányszerkesz­tés mérnökei tanácsért járnak. Folytassuk? A politikai, társadalmi tisztségekkel, például az országgyűlési képviselőséggel, pártbizottsági tagsággal, a tanácsi, szakszervezeti megbíza­tásokkal. A képzettséggel, mely a felsőfokú technikumtól az írni, olvasni sem tudásig terjed... Tarka a kép? Az életet, a valóságot tükrözi! Az egyszerű munkás — törődjünk bele e kifejezésbe — csak a gyakorlattól elvonat­koztatott vitákban jelenik meg tömegként, amelyre sémák és ellensémák egyaránt rá- illeszthetők. Általában beszélni arról, hogy képes-e, avagy képtelen beleszólni a munkás az üzem ügyeibe, közhelyek ismételgetéséhez vezet. A munkás ugyanis nem általában Igényli a beleszólás, a javaslattevés, a meg­hallgatás jogát, hanem nagyon is konkrétan, az adott munkahelyre és témákra értve! Itt húzódik a választóvonal azok között, akik már értik ezt, s akik még nem értik. Ez utóbbiak számára intelem az, amit Kádár János a nyíregyházi pártaktíván így fogal­mazott meg: „Arra törekszünk, hogy politi­kánkba, a kormányzat kérdéseibe, az üzemek, a termelőszövetkezetek belső életébe, a ta­nácsok tevékenységébe minél több embernek legyen módja beleszólni.” Nem sok értelme lenne arról eszmecse­rét kezdeményezni, hogy — például — mit termeljen a gyár. Ezt a műszaki feltételek­ről, értékesítési lehetőségekről teljes ismere­tekkel rendelkező vezetőknek kell eldöntenie. Ám azt már nagyon is számon kérheti a munkás, hogy mit termeltettek vele — el­avult, vevőre alig találó árut, anyagot, ener­giát fölösen fogyasztó cikket. S mindezt ho­gyan? Túlórákkal, szervezetlenséggel, elke­rülhető nehéz fizikai munkával, rosszul kar­bantartott, balesetveszélyes gépeken s így tovább. Formális demokratizmus helyett tehát — amikor látszatra mindent elmondtak átte­kinthetetlen adathalmazzal a dolgozóknak — a tényleges demokratizmus forrásait kell fel­tárni. A munkások, akik végrehajtói a termelési utasításoknak, ha időben kérdezik őket, hasz­nos javaslatokkal szolgálhatnak a párhuza­mosságok, az ellentmondások feltárására. Van, amit csak ők látnak, ők tudnak igazán megítélni gép, berendezés mellőli, műhelyen belüli nézőpontjukból. tk munkahely ezernyi dolgában az egy- szerű munkás okosabb, többet látó, mint az irányítók csoportja. Helyzeténél fogva jo­ga van arra, hogy megkövetelje a figyelmet, észrevételei méltánylását. Hiszen feje tetejére állított világ lenne az, amelyben a munkás­nak joga volna brigádokat szervezni és azok­ban többletvállalásokat tenni, újításokkal, ésszerűsítésekkel tökéletesíteni a termelés technikai, technológiai, szervezési menetét, de nem lenne joga a véleményét kifejteni, a bí­rálatát elmondani. Javul az ólompor minősége Az egyszerűsített ólompor- tehnológiával most elmarad- előállítás következtében ja- hat a folyóöntés, mert a töm- vul az ólompor minősége, ez- bök megőrlésével keletkező által növekszik az akkumulá- ólompor oxidtartalma is azo- torok élettartama. noo a golyókból őrölrével. Az akkumulátorgyárban úgynevezett ejtett súlya pe- ma még a 40 kilogramm sú- dig nagyobb lesz. Így több lyú ólomblokkokat felöl- ólomport tudnak felhasznál- vasztják, golyó formára ön- ni az azonos nagyságú ak- tik, és úgy adagolják az kumúlátorokba, ami növeli ólommalomba őrlésre. Űj azok élettartamát. Hét bélyegsorozat Az Egyetemes Posta Egye- a 60 filléres XIX. századbeli sülét , az UPU fennállásé- lovas postakocsit, a 80 fillé­nak 100. évfordulójáról hét res a század elején használt értékből álló bélyegsorozat és régi postaautót, az 1,20 fo- egy bélyegblokk kiadásával rintos ballonpostát, a 2 forin­emlékezik meg a Magyar tos postavonatot, a 4 forin­Posta. A május 22-én forga- tos autó-mozgópostát, a 6 lomba kerülő bélyegek Czig- forintos pedig TU—154-es re- lényi Ádám grafikusművész pülőgépet, légipostát ábrázol, tervei alapján, többszínű of- A négy bélyegből álló 10 fo- szetnyomással a pénzjegy- rintos blokkon az új sorozat nyomdában készültek. három bélyege, valamint az A 40 filléres bélyeg a föld- Apolló—15 űrluijó és a hold részeket és a galambpostát, látható. Fehér liliomsstál 12-féle változatban A népi gyermekjátékok egyik leggazdagabb hazai le­lőhelye a Komárom megyei Neszmély és környéke. A he­lyi iskola igazgatója, Sperl Vilmosné, családtagjai, tanít­ványai segítségével a gyerek­szájról gyerekszájra szállt hagyományokat egy évtizede gyűjti, s bár már 250 darab­ból áll a játékkollekció, újabb és újabb változatokra bukkan. A „Fehér liliomszál” kezde­tű gyermekjátékot, például 12- féle változatban énekelték, játszották a hajdan volt ap­róságok. A „Kiskacsa für- dik”-nek olyan variánsát is fellelte, amilyenről manapság már sehol másutt nem tud­tak. Étén a „Bújj-bújj iöld- ág”-ot egészítették ki egy új játékelemmel. A tréfás mondókák, rigmu­sok és a hozzájuk párosuló „szertartások” zömmel 150— 200 évesek, de szövegük, dal­lamuk — örökzöld. Ssomsasédpür, vagy amit alt ártok Panaszosok Szalmatercscn Szomszédok közt sok al­kalom adódik az összekocca­násra, hiszen mindig „kéz­nél” vannak egymásnak. Még inkább érvényes ez, ha saját felségjelű területekről van szó. Tegyük fel,. 10 centimé­ter szélességű sávról, a ke­rítés mellett. Kié legyen? Reggel közösen kijelölik, es­tére már beljebb van néhány centivel a kerítésalap. Leg­alábbis a másik szerint. Es akkor kezdődhet a perpatvar, mindenki a maga igaza után fut, méltányos ítéletet vár, és tartja a haragot Túlzás lenne azt állítani, hogy csak ilyen ügyekkel foglalkoznak a községi taná­csokon. Még akkor sincs így, ha a tanács nem önálló, és nem székhely, csak kirendelt­sége van. Ahogyan Szalma- teresen! De az ügyeket inté­ző Oravecz Józsefné sok fur­csa esetet mesélhetne, hiszen nagyon régen foglalkozik az emberekkel. — 1952-ben kerültem a ta­nácsra, akkor a tanácselnök asszony volt. ö segített, hogy munkát kapjak. Azóta min­den megváltozott, csak én maradtam. Most már néhány eve csak négy órát dolgo­zom, délelőtt van hivata'os idő. Egyébként Karancsság- ról, a székhelyközségből na- gyan sűrűn jönnek át. Hét­főnként egy előadó, kedden az elnök, szerdán a titkár, csütörtökön pedig a pénzügyi csoport adószedője. Az adóügy, kicsit rázós dolog, tulajdonképpen senki sem lelkesedik az adófizeté­sért. És bár a hét majd minden napján kijönnek a székhelyközségből. Oravecz- qé mégis foglalkozik adó­ügyekkel. Földadó, községíej- lesztési adó, gépjárműadó. Az még nem lenne baj, ha az adózó állampolgárok nem éppen lelkesedésből fizetné­nek. A bonyodalom akkor kez­dődik, amikor egy kis turpis­ságot is szeretnének belevin­ni az állammal szembeni kö­telezettség eme formájába. — Nézze csak ezt a papírt, meg ezt a csillagászati ösz- szeget, ami ide van róva! Ezt hogyan számolták ki? Ne­kem nincs is ennyi földem, talán csak fele. Akkor az adó is a fele, nem? Ilyen is van. Miután Ora- veezné ebben nem dönthet, áttelefonál Karancsságra. Ott folytatódik az ügy. Ha még­sem tudnának közös nevező­re Jutni — ami igen ritka — akkor görög a lavina tovább, e. borítva a járási, majd a megyei illetékest. — Gyakoriak a hasonló ügyek, de nagyon sokan a közösség nevében jönnek, cs szólnak. A községnek 565 lakója van, és apró település lévén, az igényektől jócskán elmaradt a községfejlesztés üteme. A székhelyen ■ igye­keznek úgy elosztani a pénzt, hogy mindenüvé jusson, mé­gis kevés. Nemrégiben ké­szült el a község három híd­jának, és az átereszeknek a felújítása. Mégis, az egyik leggyakoribb panasz a hiá­nyos utcai világítás. A Pető­fi utca olyan rossz állapotban van, hogy ha végigmegy rajta egy jármű, nem csak dagasz­tani kénytelen a sarat, de a járdára vágja, annyi a la­tyak. A Béke utca hasonló állapotban van. Hiába, ha tyúkperek ügyében kérhetek is segítséget Karancsságról, a községfejleáztés nem intéz­hető el egv telefonnal. Pedig a székhelyen mindig igyekez­nek, hogy sima legyen az ügyintézés. A kerítések he­lyének kijelölésénél, ha az a főutcára néz — maga a tit­kár jön ki, hogy a tekintély, a tárgyilagosság és a' községi terület csorbitatlansága, mind együtt legyen Az építési ügyek is Karancsságra tar­toznak. nekem iószerint csak az adók, és a szomszédok torzsalkodása marad. Szó se róla, ez is valami! —O— Vasárnap GYERMEKNAP! iAszfaltrajz’ versenyzők Térdelve rajzol Vanya Laci kisdobos A másnapi eső elmosta a rajzokat. A fiatalok lelkese­dése azonban nem csappant azóta sem Szécsényben. Asz­faltrajzversenyt rendeztek a napokban az Omnia étterem előtt a Mikszáth Kálmán és a II. Rákóczi Ferenc Általá­nos Iskola úttörői. Szolidari­tásukról biztosították a még fel nem szabadult népeket: Béke, Chile, Szabadság, ír­ták rajzaik alá a kicsinyek, miközben sok-sok járókelőt megállásra, nézelődésre kész­tettek munkájukkal. A húsz induló között kisdobosok is krétát fogtak a kezUkbe. Va­nya László harmadikos paj­tás külön dicséretet kapott szép munkájáért. A végzős nyolcadikosok közül Mester Klára és Majoros Kati készí­tett tetszetős aszfaltrajzot. Kíváncsi nézelődők A hosszú haj nem akadály t A legnépszerűbb szó: B£KE r~ NÓGRAD — 1974. május 22., szerda 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents