Nógrád. 1974. május (30. évfolyam. 100-125. szám)

1974-05-19 / 115. szám

^zoicdié^i politika — osztáli politika Fiatal szakmunkások ‘ Az első munkahelyen /Ä szocializmus az eeész emberiségnek a jövője, százmillióknak pedig már ma mindennapos élete, tevékeny­sége. Igv van ez nálunk is. ahol tulajdonképpen az egész nemzet: munkások, parasztok, értelmiségiek, önálló kisterme­lők élete és sorsa, egvéni bol­dogulása a legszorosabban ösz- székapcsolódik a szocializmus­sal. A Magyar Szocialista Mun­káspárt szövetségi politikája híven fejezi ki társadalmunk­nak ezt a közös érdekeltségét. S minél tudatosabb a kölcsö­nös érdekeltség fölismerése, annál erőteljesebb lesz né­pünk szocialista nemzeti egy­sége. a társadalmi haladásnak és felemelkedésnek ez az alap­vető forrása. Igazi az egyes osztályok és a főbb társadalmi rétegek helyzete ma még sok minden­ben különböző és eltérő. Eb­ből következően elválasztó, esetenként szembeállító érdek- különbségeik is lehetnek. Ezek azonban egészen más termé­szetűek. mint azok, amelyek a kizsákmányoló társadalma­kat feszítik. Nálunk éppen a legfőbb dolog a szocialista tu­lajdon és a hatalom vonatko­zásában alapvető az egység. Az elsődleges tehát az. ami összeköt, és ehhez képest mind­az, ami szétválaszt, elkülönít — legyen bármilyen jelentős is — csupán másodlagos. A párt g szövetségi politika fejlesztése során számol a szö­vetségen belüli ellentmondá­sokkal, eltérő érdekekkel, né­zetkülönbségekkel. E politika lényeges vonása, hogy idejé­ben felismeri ezeket az ellent­mondásokat, megelőzve kiéle­ződésüket és a súlyosabb kon­fliktusokat. A párt olyan meg­oldásokat dolgoz ki, amelyek az egység erősítésére, és egy­re magasabb színvonalon va­ló megszilárdítására irányul­nak. A társadalmi haladás szo­cialista célkitűzéséből és az összefogásban részt vevők hely­zetének különbözőségéből fa­kad. hogy az egyes társadal­mi osztályok és rétegek nem azonos politikai súllyal és fe­lelősséggel szerepelnek a szö­vetségben. Ebből az eltérésből következik, hogy ezt a szövet­séget a munkásosztály vezeti, ennek az összefogásnak a ve­zető ereje. A munkásosztálynak, mint * társadalmi haladás élenjáró osztályának ez a különleges szerepe történelmileg alakult ki és ma is döntő jelentőségű. Ez az osztály érdekelt legj ob­iján a szocialista viszonyok fejlesztésében, erősítésében, védelmében. Tevékenysége alapvető és meghatározó a társadalmi gyakorlatban, nem utolsósorban azért, mert a szo­cialista nagyipar döntő szere­pet játszik az egész népgazda­ság korszerű fejlesztésében, az anvagi javak termelésének minden szférájában, ezen ke­resztül pedig a társadalom jólétének, szellemi kultúrájá­nak növelésében. A munkásosztály vezető sze­repének érvényesülése egyál­talán nem hátrányos a többi dolgozó osztály számára. Ép­pen, ellenkezőleg, előfeltétele annak, hogy alapvető érdekek, sajátos törekvéseik megvaló­suljanak. Ez a közös érdekelt­ség magyarázza, hogy a mun­kásosztály vezető szerepe ma nálunk társadalmilag elfoga­dott. Ez mindenekelőtt abban nyilvánul meg, hogy a többi dolgozó osztály és réteg szi­lárd híve a szocializmusnak, tevékenységükkel a munkás- osztály politikai céljait szol­gálják. egyre inkább azonosul­nak eszméivel és mind job­ban magukénak vallják a szo­cialista életformát. Manapság gyakran esik szó a munkásosztály vezető szere­pével és a szövetségi politiká­val összefüggésben az osztály­politikáról, illetve annak kö­vetkezetes érvényesítéséről. Ezen nem mindenki ugyanezt érti. Nem egyszer leszűkítik a problémát a munkások lét­feltételeinek javítására, anva­gi, szociális, társadalmi, kul­turális körülményeik, életszín­vonaluk emelésére. Ezek ter­mészetesen nélkülözhetetlen elemei az osztálypolitikának, amelynek központi célkitűzé­se, hogy folyamatosan javítsuk azokat a feltételeket, amelyek közvetlenül és kedvezően be­folyásolják a munkások hely­zetét. erősítik öntudatukat, növelik társadalmi aktivitásu­kat. Am bármilyen fontos össze­tevője is ez az osztálypolitiká­nak, mégsem merül ki csak ebben. Ide tartozónak kell te­kinteni mindazt, ami az egész szocialista fejlődést, a társa­dalmi haladás ügyét szolgálja: tehát a szocialista külpoliti­kát. belpolitikát, gazdaság- és kultúrpolitikát. Hiszen végső fokon a munkások közvetlen élet- és munkafeltételeit is azpk az általános feltételek határozzák meg, amelyek a társadalom szocialista fejlődé­sében jutnak kifejezésre. Az utóbbi évtizedben vég­bement társadalmi, gazdasági fejlődés kedvező feltételeket teremtett a Szövetségi politika sikeréhez. A munkásosztály, mindenekelőtt a szocialista iparra támaszkodva olyan tár­sadalmi-gazdasági, műszaki­technikai bázist hozott létre, amely megfelelő alapot bizto­sít a mezőgazdaság, a szelle­mi élet fejlődéséhez. KJ zen az alapon bomtako- zik ki nálunk a mező- gazdaság zárt rendszerű, ipari jellegű termelési rendszerekre való áttérése. Ezek alkalma­sak arra. hogy maximálisan kiaknázzák a tudományos- technikai forradalom eredmé­nyeit. és csökkentve a két dol­gozó osztály közti lényeges kü­lönbségeket, magasabb színvo­nalra emeljék a munkás-pa­raszt szövetséget. E folyamat további kibontakoztatása és erősítése nagy társadalmi ösz- szefogást igényel, részben a szocialista állam sokoldalú közreműködését, az ipari hát­Egészségügyi A kazári Vöröskereszt ve­zetősége május ■SO—25 között egészségügyi hetet rendez Ka­záron, az általános iskola tornatermében. Az egészség- ügyi hét keretében az egész­ségüggyel kapcsolatos külön­böző szakorvosi előadásokra, és filmvetítésekre kerül sor. Megnyitót a községi közös ta­nács elnöke mond, hétfőn es­te „Népesedéspolitika mint össztársadalmi érdek” címmel tart előadást Szoó Béláné, a megyei Vöröskereszt titkára. A további napokon szó lesz Épül a Testvériség gázvezeték Megkezdték a szovjet sze- 36 méteres darabokra hegesz- relők a Testvériség gázvezeték tik össze. Ezeket — különle- magyarországi szakaszának az ges járművekkel — a nyom­építését. A hegesztést, e nagy vonalra szállítják és ott he- szakmai felkészültséget, sok gesztik egybe, tapasztalatot, pontosságot és A hét második felében Be- figyelmet igénylő munkát a regdaróc határában megkezd- szovjet szerelők, eltérően a ték a csövek lefektetéséhez hazánkban eddig alkalmazott szükséges árok készítését is. módszertől, két ütemben vég- Később újabb íöldmunkagé- zik. Az első ütemben a Nyír- pet állítanak munkába, hogy madán kiépített hegesztőbá folyamatosan biztosítsák majd zison, a 12 méteres csöveket a munkaterületet. hét Kazáron a családtervezésről, a dohány­zás és alkoholfogyasztás ár­talmairól, a helyes táplálko­zásról. Pénteken gyermekru- ha-bemutatóra kerül sor a sal­gótarjáni Pécsied Üzletház közreműködésével. Az egészségügyi hét sikeres lebonyolítása érdekében részt vesznek a községi párt-, és KISZ-, valamint a tömegszer­vezetek képviselői, az iskola, a szülői munkaközösség és az óvoda kis manökenek biztosí­tásával. tér zavartalan működését, másrészt a mezőgazdasági dol­gozók anyagi hozzájárulását, készségüket a fejlett technoló­giák alkalmazására. A párt általános politikája kedvező feltételét jelenti a munkásosztály és az értelmi­ség szövetségének is. Ennek a szövetségnek nagy történel­mi múltja van. Mióta a szo­cializmus tudománnyá lett, és iránytűként szolgál a munká­sok mozgalmának, azóta e szövetség élő valóság. Ma is e kölcsönhatásban, fejlődik: a munkások szocialista mozgal­ma teremt a tudomány, a ci­vilizáció. a humanista gondo­lat számára olyan természetes közeget, amelyben az szaba­don és korlátlanul fejlődhet. Napjainkban ez a szövetség különös jelentőségű. Egyrészt az értelmiség szám szerint is egyre népesebb, egyre na­gyobb részét alkotja a társa­dalomnak. Másrészt tevékeny­ségének funkciói is szélesed­nek és egyre jelentősebbé vál­nak, szinte az egész társadal­mat átfogják. A gazdasági és politikai tevékenység minden szférában egyre inkább ma­gas fokú hozzáértést, tudomá­nyosan megalapozott szakmai ismeretet követel, ami növeli az értelmiség szerepét. Az en­nek megfelelő társadalmi gya­korlat kialakítását megköny- nyíti az a körülmény, hogy egyre több az értelmiség mű­veltségi színvonalán álló mun­kás. illetve a munkásból lett értelmiségi, akik számára a politikum is a szakszerűség ilyen fajta kapcsolata termé­szetes és magától értetődő. yÄ szocialista építés maga- sabb szintjén sem csök­ken tehát a munkásosztály szövetségi politikájának jelen­tősége. A változó viszonyok közepette változatlanul szol­gálja valamennyi dolgozó osz­tály és réteg együttes boldo­gulását. Rákos Imre Amikor úgy mutatják be őket, hogy Ocsovai László, és Ferenc, a többiek gyorsan til­takoznak. Ferenc kerek két órával idősebb, mint ikertest­vére, tehát az ő neve illik előre. Valószínű, hogy csak az idegen nem tudja megkülön­böztetni őket, például most sem lehet tudni, melyikőjük is beszél „magukról”. — A vállalatnál voltunk ta­nulók, egy ideig Szécsényben dolgoztunk. Ugyanis ott la­kunk. A telep később meg­szűnt, így a salgótarjáni köz­ponthoz jöttünk. Több oka van ennek. Elsősorban a kö­zelben nincs nekünk való munka. Járhatnánk Balassa­gyarmatra, az néhány kilomé­terrel közelebb esik Szécsény- hez, csak az iskola is a me­gyeszékhelyhez köt. A gépipa­ri technikum második osztá­lyát végezzük levelezőn. A bejárás nem a legkellemesebb dolog, de a kitűzött célokat valahogyan el kell érni. Olajos kezek, motorkerék­párokat bütykölnek, illetve — hiszen ez így rossz kifejezés — az itt dolgozók autó-motor szerelő szakmunkások, tehát a legkomolyabban javítják eze­ket a „lebetegedett” gépeket A brigád többi fiatal tagja — tulajdonképpen a brigád is if­júsági, csak három idősebb szaki van — ugyancsak vi­dékről jár dolgozni. Szalai József, Hollandi Sándor, Csúz Ernő a vállalatnál tanulták a szakmát, s a legifjabb mun­kások közé tartoznak — a be­tanított dolgozókat nem szá­mítva. Amikor a havi kereset kerül szóba, s rávágják, hogy kétezer forint, s még azt is, hogy lehetne több — magá­tól adódik a kérdés, hogy el- mennének-e máshová, ha töb­bet fizetnének? — Én megpróbáltam — mondja Szalai József. Ka- rancslapujiői vagyok, és mi­kor szakmunkás lettem, át­mentem a helyi tsz-hez. Job­ban fizettek. Másfél éve még­is visszajöttem az ismerős gár­dába. Hogy miért? Nem is tu­dom. .. Valamennyiükkel ennyiben mardtunk. A mechanikai üzemet ta­valy átépítették, hogy a mun­kakörülmények javításában se maradjon el a vállalat a kör­nyező üzemektől — leginkább a BRG-től, amely „konkuren­ciát” jelent a Vegyesipari Ja­vító Vállalatnak. A BRG vonzereje eleinte érvényesült is, bár inkább a betanított munkások próbálkoztak egy buszmegállóval arrébb. Tehát mechanikai üzem. Itt csak lakatos és gépbeállító szakmunkások vannak, a töb­biek fiatal lányok, asszonyok, betanítottmunkát végeznek. De fiatal szakmunkás is akad. — öt éve dolgozom itt, köz­ben katona is voltam — a megszólaltatott Radics László géplakatos. — Tanulni szeret­tem volna, de nem sikerült. Akkor jöttem ide. Leszerelés után ismét visszatértem. Ne­hezen alakult ki a munkatár­si gárda eleinte, s talán azért jöttem vissza, hogy másutt ne kelljen ismét hónapokig félidegenként dolgozni. A to­vábbtanulásról nem tettem le. A számviteli főiskolára gondoltam, de az nem megy. A szakmával egybevágó főis­kolát szeretnék „találni” ma­gamnak, hiszen a szakmámat szeretem, s nem akarok min­dig újba kezdeni. A fizetés? Igen, azon nem ártana emelni kissé, ez a 2100 forint nem sok. Meglátjuk, hogyan lesz a tanulással... 22 Villányi János, az elektronikaüzemben dolgozik mint elektroműszerész. — Gyöngyösön tanultam,' s még abban az időben gyakor­laton dolgoztam a ▼állalatnál. Akkor megkerestek a főnö­kök, hogy nem lenne-e ked­vem az iskola befejezése után is itt dolgozni? Volt kedvem, tavaly júniustól tehát ide köt a munka. Egyébként is salgó­tarjáni vagyok, s így helybe­liként nincs gondom az uta­lásra. Teljesítményben dolgo­som, a havi keresetem át­lagban 2800 forint. Azt hi­szem, elégedett vagyok. — És a kollektíva? — Nagyon jól összejöttünk, nemrégiben brigádot is alakí­tottunk. Gondolom, ezek után mondani sem kell, hogy — legalább is egyelőre — semmi szándékom itthagyni a válla­latot. A fiatalok ezt mondták ma­gukról. Azért érdekes véle­mények ezek, mert nem mindegy, hogy valakit első munkahelyén milyen benyo­mások érnek. A munkához való kapcsolat. nagyban függ a legelső tapasztalatoktól, s tu­lajdonképpen az első helyen lesz ipari tanulóból igazán munkás valaki. A vállalatnál mindenki hozzátette véleményét a fia­talokéhoz, a fiatalokról: Pong­rác András igazgató, Géczy Pál főkönyvelő, Mucs Gyula KISZ-titkár. Mindezekből az derült ki, hogy nem lehet kö­zömbös senki számára a fia­talok munkahelyi közérzete, s az üzem mindent megtesz, hogy érdemben támogassa a pályakezdőket. A szociális juttatások, az anyagi és er­kölcsi elismerés — mód és lehetőség arra, hogy a fiata­lok megtalálják helyűket ezekben az üzemekben. S a legjobb jel, hogy a fiatalok sem közömbösek s vállalati ügyek iránt Példa erre, hogv a KISZ-esek szerződést kö­töttek társadalmi munka vál­lalására. És nem ez lesz az első társadalmimanka-akció- Juk. O. J. •védnökség A kongresszusi verseny jegyében KISZ-védnőkséggel épül Nagybátonyban a modem ha­risnyagyár. A textil- és ruha-, ipari rekonstrukció keretében csaknem 40 millió forintot fordítanak rá. Tervezője a Nógrádi Szénbányák tervező- irodája. Generálkivitelező a vállalat építési üzeme. A védnökség célja: november 7- re átadni az új létesítményt próbaüzemelésre. — Védnökség nélkül aligha érnénk el a célt — mondja Sándor József, az építési rész­leg vezetője. — Nagyon sok még a ten­nivaló- Szakaszos tervszolgál­tatással építünk. Késtek a tervek. A beruházó igényei szerint többször módosították. Emiatt i bontottuk a légellá­tást, fűtést szolgáló padlócsa­tornákat és gépalapokat — panaszkodik a részlegvezető. Az igazsághoz tartozik, ami­kor az új gyár létesítését el­határozták, még nem tudták pontosan, milyen technikát, technológiát alkalmaznak. Eb­ben az iparágban igen gyors a technika fejlődése, a gépek elavulása. Itt viszont a lehető legmodernebb technikát kí­vánják alkalmazni. Ennek ér­dekében inkább vállalják a többletköltséget, ami később megtérül. Mindez persze a tervezőknek, építőknek sok gondot okozott. — A derítőrendszer kivéte­lével már minden tervünk megvan. Ez tehát nem lehet akadály. Az anyagellátást vi­szont javítani kelL A kopolit- üvegezést már meg kellett volna kezdeni. Ezt az ÉVM Nógrád megyei Építőipari Vállalat végzi. Üveg még nincs! A szakipari anyagok­kal, csövekkel, betonacéllal van gondunk. Sóderhiány is volt korábban — mondja Sán­dor József. — A gondok általában itt „csapódnak le” a munkahe­lyen — kezdi Gallai Pál épí­tésvezető. A tervek gyakori módosítása és az anyaghiány a munka megszervezését ne­hezíti. Ha bontani kell, az igen rossz hangulatot vált ki a brigádoknál. Reméljük már nem lesz több ilyen. Sokféle anyagot várunk még. Van másfajta gondunk is. A bur­kolótégla megérkezett. Mi el­ső osztályút rendeltünk, de ami jött, a műszaki ellenőr véleménye szerint harmad- osztályú. Ügy tudom, Mező­túrról szállították. Ki kell válogatni, mert másként nem építhetjük be. — Elkészülnek-e • vállalt határidőre? — Ha nem lesz tervmódo­sítás, időben megérkeznek a szükséges anyagok, a vállalt társadalmi segítséget is meg­kapjuk, akkor igen —mondja. — Hét szocailista brigád dolgozik. Ezenkívül az üzemi tmk szocialista brigád Tor­nyos Kolos vezetésével, és a nehézgépkezelő brigád Rákos Miklós vezetésével ugyancsak sokat segít. A brigádok kong­resszusi versenyének központi kérdése a november 7-i ha­táridő. Eredetileg 1600 óra társadalmi munkát vállaltak. KISZ-védnökség keretében valamennyi brigád pótfela­jánlást tett — mondja Tímár József szakszervezeti titkár, azután brigádonként sorolja a mór elvégzett társadalmi munkát, és az újabb felaján­lást — Bartus Károly kőműves brigádja már 176 órát dolgo­zott, újabb 120 órát ígért Bartkó Pál kőművesbrigádja 160 órát töltött el 152 az új vállalása. Südi István kubi­kusbrigádja 68 óra mellé újabb 40 órát, Man» Béla brigádja ugyanennyit vállalt. Az ácsbrigád Tóth Sándor ve­zetésével eddig 40 órát dol­gozott társadalmi munkában, még 72 órát vállalt A bányá­tól 24-en jöttek át Kubikus- brigádban dolgoznak. Ok is segítenek. A társadalmi mun­káért járó pénz a KISZ kasz- szájába kerül, közös célokra, kirándulásokra, rendezvények költségeire. Tenniakarásb&n, lelkesedésben és áldozatválla­lásban nincs hiány. A más te­rületen dolgozó KISZ-esek is vállaltak társadalmi munkát. Szükség is lesz a segítségük­re. Biztos vagyok a sikerben — mondja Tímár József. Az elhangzottakból is kide­rül, hogy a harisnyagyári KISZ-védnökség nem kitapo­sott, sima úton halad. Renge­teg a tennivaló, amit a siker érdekében el kell végezni. Zöldutat biztosítani az épít­kezésnek, ahogy a védnöksé- gi szerződésben megfogalmaz­ták. Ehhez az anyagellátás javítása, a kooperáció és a munka még jobb megszer­vezése szükséges. A munkások lelkesedése csak így hozhat eredményt. Bodó János Az épülő harlsnvaeyár Iáikéi*«

Next

/
Thumbnails
Contents