Nógrád. 1974. május (30. évfolyam. 100-125. szám)

1974-05-18 / 114. szám

A ücl-Iibanoni Sidon város több körzetét teljesen rombadöntötte a csütörtöki izraeli lé­gitámadás Szörnyű pusztítás Negyvennyolc halott. 147 sebesült és húsz eltűnt — ez a tragikus mérlege a libanoni területeken levő lakott tele­pülések ellen csütörtökön vég­rehajtott barbár izraeli bom­batámadásoknak —, jelentette be pénteken közleménvben a libanoni hadügyminisztérium. A támadások célpontjaként kiszemelt két palesztin mene­külttáborban mintegy 150 épü­let megsemmisült és számos további megrongálódott. Pénteken délelőtt Frangié államfő elnökletével ülést tar­tott a líbiai kormánv. Az iz­raeli katonai akciók következ­tében előállt helyzetet vitat­ták meg. Az elnök nyilatko­zatban szólította fel a világ országait: tegyenek lépéseket a cionista agressziós cselekmé­nyek megfékezésére, amelyek súlyosan fenyegetik a világ békéjét. Frangié egyúttal tá­jékoztatta a kormányt arról az üzenetről, amelyet Szadat egyiptomi elnöktől kapott nem sokkal a Libanont ért táma­dás után. Egyre élesedik a harc Vasárnap eldől ki lesz az elnök A libanoni fővárosban saj­tókonferenciát tartott pénte­ken Fahmi Sahin tájékozta­tásügyi miniszter. Sahin bar­bár cselekedetnek nevezte a polgári lakosság elleni izraeli légitámadásokat. Giscard d’Estaing csütörtö­kön este Párizsban tartott választási nagygyűlésén ismét szociális reformokat helyezett kilátásba. megígérte. hogy ,, iatál kormányt”, alakít s . perészen” vezeti majd az országot a változások útján. Giscard d’Estaing nem vá­laszolt azonban Mitterrand- nak arra a felszólítására, hogy mint gazdasági és pénz­ügyminiszter, mondja meg az országnak az igazságot arról a súlyos gazdasági helyzetről, melybe az eddigi kormánypo­litika juttatta Franciaorszá­got. Mitterrand televíziós nyi­latkozatában rámutatott arra, hogy a pénzügyminisztérium egyik vezető tisztviselője, a költségvetést előkészítő osz­tály igazgatója a kormány számára készített jelentésében mintegy hatmilliárd frankra becsülte az idén várható költ­ségvetési deficitet s erre való tekintettel a szociálpolitikai kiadások csökkentését, s a közszolgáltatási díjak további emelését javasolta, vagyis olyan megszorító intézkedése­ket, amelynek szöges ellen­tétben állnak Giscard d’Es­taing választási ígéreteivel. Georges Marchais, az FKP főtitkára, ugyancsak rámuta­tott arra, hogy a pénzügymi­nisztérium hivatalos szervei által készített okmány lelep­lezi Giscard d’Estaing ígére­teinek s demagóg jellegét. Marchais hangsúlyozta, hogy Giscard d’Estaing és alvezérei most el akarják terelni a közvélemény figyelmét vá­lasztási demagógiájuk lelep­lezéséről s ezért fokozzák a kommunistaellenes rágalom­hadjáratot. Az Aurore pénteken újabb közvélemény-kutatási ered­ményt közöl, amely szerint a megkérdezettek 51 százaléka Giscard d’Estaing-re, 49 szá­zaléka pedig Mitterrand-ra ké­szül szavazni. A Les Echos értesülése sze­rint viszont a belügyminiszté­Heltnut Schmidt nyilatkozott Irányában változatlan, de a célkitűzések megvalósításá­ban visszafogottabb lesz a jö­vőben az NSZK bel- és kül­politikája — adta tudtul Hel­mut Schmidt kancellár pénte­ken a szövetségi gyűlésben. A nyugatnémet kormányfő kormányának bemutatása és a miniszterek eskütétele után több mint másfél órás kor­mánynyilatkozatot tett, amelynek java részét belpoliti­kai és gazdasági kerdeseknek szentelte. Bevezetőben megállapította, hogy a kancellárváltozás után is tovább működik az SPD— Szovjet lapok a maoistákról Kínai vezetők a béke ellenségei ium szervei által végzett bi- almas közvélemény-kutatás fitterrand némi fölényéről anúskodik: a választók 50,7 zázaléka Mitterrand-ra készül FDP koalíció az 1973. januar 18-i kormányprogram alap­ján. „Folyamatosság és össz­pontosítás — ez az új kor­7ava7ni mánv vP7^r<»lvp” tv» nnH A++ q Demokratikus kormány Portugáliában A portugál katonai jutna teljesítette ígéretét. Antonio de Spinola tábornok, az ápri­lis 25-i fordulat irányítója, néhány nappal Caetano rend­szerének megdöntése után je­lentette be, hogy három hé­ten belül ideiglenes kormány alakul. Az ígéretből csütörtö­kön valóság lett. Csaknem öt évtizedes fasiszta diktatúra után Portugáliának demokra­tikus kormánya van. Spinola ígéretének megvaló­sulását. egyebek között az tette lehetővé, hogy a katonai ve­zetés igen tudatos, józan kö­rültekintéssel irányította az országot a fordulatot követő időszakban, s így sikerült el­kerülni a szélsőséges fejle­ményeket. Ántonio de Spino­la tábornok szerdán hivatalo­san is átvette az államfői tisztet, s ez az aktus jelzi, hogy a hadsereg továbbra is garanciát vállal a fejlődés biztosításában. A hadsereg szerepe önma­gában is bizonyítja, hogy át­meneti időszakot él Portugá­lia. Az ideiglenes kormány összetétele is tanúsítja ezt az átmeneti jelleget, a pártpoli­tikai erőviszonyok pillanatnyi helyzetét. A jobboldal még hallgat, s valójában csak a haladó csoportok, így elsősor­ban a Portugál Kommunista Párt jelent szervezett erőt. Megfigyelők a második vi­lágháborút követő franciaor­szági helyzethez hasonlítják a lisszaboni folyamatot. Az ideiglenes kormányt ugyanis széles körű antifasiszta koalí­cióhoz lehet tekinteni. A ka­binetben részvevő politikai csoportosulások a demokrati­kus kibontakozás hívei. A fasiszta diktatúra körül­ményei közepette lényegében csak a kommunista párt épí­tett ki jelentősebbb tömegbá­zist, s az új rendszer ennek elismeréseként két tárcát is juttatott a pártnak. Tekintet­tel arra, hogy a demokratikus fejlődés megszilárdulását nagyban befolyásolhatja Por­tugália nemzetközi helyzete, az igen fontos külügyminisz­teri tárcát Mario Soares köz­ismert szocialista politikus kapta, aki a közelmúltban nyugat-európai látogatásakor megszerezte a szociáldemok­rata pártok erkölcsi támoga­tását. Soarest londoni mun­káspárti vezetők is legfelső szinten fogadták. Spinola tábornok államfő „menetrendje” szerint egy éven belül általános választá­sokat rendeznek. Az út addig sem lesz könnyű. Csupán a leglényegesebb pontokra kí­vánunk ezúttal utalni: megol­dást kell találni az afrikai gyarmati politika lezárására; Portugália szétzilált gazdasági életének rendezésére és végül, az antifasiszta kibontakozás ellenére számolni kell a jobb­oldal ellentámadásával. Az alapvető fontosságú döntések, akár az afrikai politikáról, akár a gazdaságról legyen szó, várhatóan mozgásba hoz­zák majd a most még vissza­húzódó konzervatív erőket. Minthogy a hadsereg soraiban sincs kizárva a salazari idő­szak neveltjei és az úgyneve­zett fiatal tisztek összecsapá­sa, a mostani előrelépéssel még nem tekinthetjük végle­gesen lezártnak a belpolitikai fejleményeket Portugáliában. Jugoszlávia új kormánya Pénteken, az újjáválasztott parlament első ülésszakának harmadik napján, megalakult Jugoszlávia új kormánya, a Szövetségi Végrehajtó Tanács. Elnöke ismét Dzsemal Bije- dics lett, aki 1971 júliusa óta tölti be ezt a tisztséget. A kormánynak négy alel- nöke van: Dobroszlay Csula- fics, Milos Minies, dr. Berisz- iav Sefer és dr. Anton Vratu­sa, a külügyminiszteri tiszt­séget változatlanul Milos Mi­nies, a nemzetvédelmi funk­ciót pedig Nikola Ljubicsics hadseregtábornok tölti be. Belügyminiszter Franjo Her- jevics lett, aki eddig Bosz­nia—Hercegovina Kommunis­ták Szövetsége központi bi­zottságának tagja volt. Jugoszlávia új kormánya letette a hivatali esküt. (MTD Indiai kérdőjelek A Szovjetszkaja Rosszija pénteki számában „Pekingi diverzió a béke ellen” című cikkében a következőket ír­ja: — A maoisták, hogy sem­mivé tegyék a kommunista világmozgalomnak azt a meg­állapítását, amely szerint ko­runkban megvan a lehető­ség a világháború elhárítá­sára, eltorzítják azt a köl- csönös/összefüggést és kölcsö­nös feltételezettséget, amely a Szovjetunió és más szoci­alista országok tartós béké­ért és békés egymás mellett élésért vívott harca és az antiimperialista harc között fennáll. — A maoista vezetők úgy vélik, hogy könnyebben meg­valósíthatják a szomszédos országokkal kapcsolatos hege- monisztikus hódító törekvé­seiket, ha felszítják, a nem­zetközi feszültséget, ha a szo­cialista és a kapitalista álla­mok, elsősorban a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zött kiélezik a kapcsolatokat, egészen a közvetlen katonai konfrontációig. A nemzetközi feszültség szításának maoista irányvo­nala a háborús tűzfészkek megteremtése közvetlenül összefügg a Kínán belüli népellenes irányvonallal. Ez a szoros összefüggés világo­san megmutatkozik a Kíná­ban kibontakozott „Lin Piao és Konfuciusz bírálatának” nevezett politikai kampány­nyal. E kampány során erő­södtek a támadások a békés egymás mellett élés és a nemzetközi együttműködés politikája ellen. — A pekingi politikusok legfőbb európai feladatuknak azt tekintik, hogy megakadá­lyozzák az európai biztonsá­gi és együttműködési értekez­let sikeres befejezését. Nyílt támogatást nyújtanak az ag­resszív imperialista politika számára. Arra biztatják a kapitalista Európát, hogy ne járuljanak hozzá semmiféle olyan intézkedéshez, amely a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentését célozza. 1974 tavaszának Indiája egyáltalán nem hasonlít már az 1073-as vagy az 1972-es esztendő országához. Sokkal nehezebb időket él most az ország, a kérdőjelek száma megsokasodott. Diákzavargá­sok, tüntetések Kudzsarat és Bihar államban, muzulmánok és hinduk véres összecsapása Delhi óvárosában, most pe­dig a hosszan elnyúló, s gaz­daságilag oly veszélyes vasu­tassztrájk. S a jelentésekből az is kitűnik, hogy a kormányon levő Kongresszus Párt tömeg­bázisa megfogyatkozik. Az el­múlt időszakban több állam­ban is szavazatok millióit vesztette el a párt, amely pe­dig a legutóbbi választáson — nem sokkal a Pakisztánnal vívott háború után — hallat­lanul megerősödött, és túlju­tott a belső nehézségein. Ha e mostani negatív vál­tozások okait vizsgáljuk, el­sősorban a gazdasági helyze­tet kell szemügyre vennünk. Az indiai gazdaságot három tényező rendkívüli módon megterhelte az elmúlt időben. Az egyik a háború volt, s a Banglades felszabadításáért vívott küzdelem, amelyet tíz­millió bengáli menekült be­áramlása előzött meg és kí­sért. A másik rendkívül fon­tos ok az 1971 óta tartó rend­kívüli szárazság. Pedig a hat­vanas esztendők „zöld forra­dalmának” eredményeként 1969-ben India már megter­melte gabonáját, és most a becslések szerint tízmillió tonna ismét hiányozni fog. A magán gabona-nagykereske­dők a magasabb árak elérése érdekében, mesterséges hiányt teremtenek ott is, ahol lenne búza elegendő. Pedig a ga­bona-nagykereskedelmet nem egészen egy esztendeje álla­mosították. De Indira Gandhi kormányának ez a kísérlete — most már mondhatjuk nyugodtan — megbukott. Az indiai társadalom struktúrája bukott meg. A nagybirtokok létezésén. Mert amikor az ál­lam kezébe vette a gabona­kereskedelmet, amikor meg­határozták központilag a leg­magasabb árakat, a nagybir­tokosok terményeiket nem voltak hajlandók eladni, így mesterségesen szaporították az éhezők számát. India gazdaságára a harma­dik súlyos csapást az energia- válság mérte. Indiának saját olaja alig van. S e fontos nyersanyagot az emelkedő árakon kellett beszerezniük. Az előzetes számítások sze­rint ebben az esztendőben kő­olajra és olajtermékekre In­diának több devizát kellett ki­adnia, mint amenyi teljes va­lutatartaléka. Márpedig olaj nélkül nem működnek a szi­vattyúk, nem telnek meg víz­zel az öntözőcsatornák. Üzem­anyag nélkül nem tudnak a traktorok a mezőre menni. És történik mindez ugyanabban az évben, amikor a monszun­esők is elmaradtak. Ez a rendkívül nehéz gaz­dasági helyzet nyugtalanság­hoz vezetett. A mostani meg­mozdulások jellegzetessége, hogy nemcsak a legszegényeb­bek vonultak az utcára, ha­nem velük együtt az indiai középosztály alsóbb rétegéhez tartozók, a kispolgárok is. A kishivatalnokok, a kézműve­sek, az apróbb boltok tulajdo­nosai. És a diákok. India di­áksága már esztendők óta hajlamos az elégedetlenségre. Az ok: tizenegymillió egye­temi hallgató van Indiában, de a diploma megszerzése után csak öt és fél millióan helyezkedhetnek el. Minden második diák-, állás nélkül marad, és szaporítja a nyo­morgó diplomások számát. A társadalomnak ez a rétege — ezt bizonyítják a kirobbant zavargások — hajlamos arra, hogy az elégedetlenkedők megmozdulásait irányítsa. A politikai helyzet tehát igen nehéz. A Kongresszus Párt, amely 1969-ben megú­julva, jobbszárnyától megsza­badulva állt az ország élén, most ismét a legkülönbözőbb fajta világnézetű és törekvés í emberek gyűjtőhelye. Ebben a helyzetben Indira Gandhi sze­mélye igen fontos biztosítói:. Energikussága, politikai érzé­ke és elkötelezettsége a hala­dás irányában remélhetővé te­szi, hogy a kormány a töme­gekre, a haladó erőkre tá­maszkodva úrrá lesz a nehéz­ségeken. K. A. TAVASZB BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR a beruházási javak szakvására, május 18-26-ig A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁRKÖZPONTBAN Budapest X., Albertirsai út 10, Nyitva: szombaton és vasárnap 10-19 óráig. Szakmai napokon: május 20, 21, 22, 23 és 24-én a nagyközönség részére 14-19 óráig. A pavilonok 18 órakor zárnak. m

Next

/
Thumbnails
Contents