Nógrád. 1974. május (30. évfolyam. 100-125. szám)

1974-05-17 / 113. szám

Hűtőszekrény, betonkeverő Az Ipoly-vidéki Egyesült ÁFÉSZ a közelmúltban kü­lönböző technikai felszerelé­seket szerzett be a dolgozók munkájának . megkönnyítése, valamint a tagság gyorsabb, kulturáltabb ellátásának biz­tosítása érdekében. Figyelem­be véve a kereskedelemben bevezetésre kerülő 44 órás munkahét feladatait, . az új berendezések jelentős segítsé­get nyújtanak a munkavég­zéshez. Új hűtőszekrényt kapott az ipolyvecei és a honti ve­gyesbolt, valamint a drégely- palánki, az érsekvadkerti, a pataki és a dejtári húsbolt. Az érsekvadkerti tej-ke- nyérbolt részére egy darab 6 kannás tejhűtőt, a tejtermé­kek megfelelő hőfokon tartá­sára hűtőszekrényt vásárolt a szövetkezet. Ugyancsak Ér- sakvadkerten a Bokréta kis­vendéglőben új olajfűtésű tűzhelyet állítottak be. ami több mint 50 000 forintba ke­rült. A kisvendéglő ezenkí­vül még egy burgonyahámo- zót. a lángossütéshez füstel­szívó berendezést és a szesz- mentes üdítő italok hűtésére 1000 literes hűtőszekrényt, kapott. Az eszpresszóban a már meglevő hűtőpult mel­lett újabb 1000 literes hűtő- szekrényt helyeztek el. A drégelypaiánki italbolt részére hűtőpultot, hűtővit­rint, kávéfőzőt és kávédará­lót vásárolt az ÁFÉSZ. Egyre jobban háttérbe szo­rul a munkaigényes jéghű­tés. mivel rövidesen a dejtá- ri és az érsekvadkerti italbolt is elektromos hűtőgépet kap. így az ÁFÉSZ működési terü­letén már csak két kisebb italboltban lesz jéghűtés. A nagyobb vegyes- és önki- szolgáló boltok az árumozga­táshoz kézi kocsikat kaptak; az építőbrigád munkájának megkönnyítésére pedig beton­keverő gépet szerzett be a •szövetkezet. A 44 órás munkahét beve­zetéséből a vásárlóknak hát­rányuk nem származik, mi- ,rel az ÁFÉSZ vezetői mun­kaerő beállításával, és megfe­lelő munkaszervezéssel bizto­sítják az ellátás zökkenő- mentes lebonyolítását. Bérrendezés Ifjúsági parlamentet rende­zett nemrégiben a magyar- nándori ÁFÉSZ. A parlamen- i an a vitaindítót Tálas Mi­hály, az igazgatóság elnöke tar­totta. Hangsúlyozta, hogy az 1971. évi törvény az ifjúság törvénye _ ugyan, de annak végrehajtása a szövetkezet vezetőségének a feladata. A fiatalok hozzászólásaik­ban kérték a kollektiv szer­ződés módosítását azért, hogy az alapképzésben részt vevő es a felsőfokú intézmények­ben továbbtanulni akaró fia­talok rendkívüli fizetett sza­badságra jogosultak legyenek. A szakszervezeti vezetőséghez pedig azzal a kéréssel fordul­tak, hogy támogassa a fiata­lokat a sportrendezvények előkészítésében és lebonyolí­tásában. Megköszönték, hogy a szö­vetkezet vezetősége az eddi­giekben figyelembe vette az ifjúsági törvényben foglalta­kat. Két fiatalnak rendezték a fizetését akkor, amikor a második gyerek megszületését is vállalták. A közelmúltban f: 'ermekgondozási szabadság- í il visszatért dolgozó munka­bérét is úgy állapították meg, hogy ne érezze hátrányos helyzetben magát a távol töl­tött három év miatt. Európai ludern lyos aiapítvány Az EGK országai, valamint több más európai ország 1973- ban. megegyezett abban, hogy létrehozzák az Európai Tudo­mányos Alapítványt. Ennek a szervnek lesz a feladata az ; halkutatási kooperáció előse­gítése. segilvck és ösztöndíjak ■ -úUása közös tervek kivite­léhez. a kooperáció megkönv- nyítése nagvobb tervek kiala­kításában és végrehajtásában, valamint költséges speciális szolgáltatások létrehozásában. Üzem- és munkaszervezés a szénbányáknál A Nógrádi Szénbányák- nál egyre hatékonyab­ban folgalkoznak az üzem- és munkaszervezéssel. A köz­ponti szervezési osztály kiala­kítása lehetővé tette, hogy ma már az egész termelést, gaz­dálkodást átfogó, céltudatos, részletes program alapján vé­gezzék a munkát. Gyakorlati­lag — az üzemeknél dolgozó munkaszervezőket is beszá­mítva — 35-en folgalkoznak ezzel a fontos teendővel. Az idei szervezési terv kapcsoló­dik a műszaki-fejlesztési, ter­melési. termelékenységi, mun­kaügyi és beruházási tervek­hez. Érdemes ezek közül né­hányat megemlíteni. A szénfeltáró vágatok, elő- vájások jövesztésének, rako­dásának gépesítése az évek óta hagyományos technológia megváltoztatását kívánja. Er­re részletes program készült. A technikai feltételekről is gondoskodnak a gyorsvágat- hajtási módszer széles körű alkalmazásához. A fejtések termelésének korszerűsítését bizonyítja, hogy az elmúlt év­ben több mint kétszeresére növekedett a gépi jövesztés aránya. Tovább kívánják fej­leszteni a szükséges berende­zések beszerzésével. A föld alatti szállítás jelentős kor­szerűsítés előtt áll. Elkészült az első személyszállító gumi- szalag. Ezenkívül az anyagok beadását függősínpályák ki­építésével kívánják könnyíte­ni. A föld alatti tárolóhelyek, csilletöltő állomások kialakí­tásával, a hírközlő berendezé­sek korszerűsítésével ugyan­csak fejlesztik a szállítórend­szert. A külszíni szállításnál is megkezdték az automatizá­lást. Ezt tovább folytatják. A korszerűsítés a műhelyek jobb gépellátását is megköve­teli. Sok az elavult, amortizá­lódott gép, amiről felmérést készitenek a szervezők, és ja­vaslatot tesznek a fejlesztésre, pótlásra. Igaz, hogy szűkös a fejlesztési alap, ezért azt is figyelembe veszik, hogy a je­lenlegi felszereltség mellett miként lehetne egyes tevé­kenységek összevonásával, a technológiai láncolatok kor­szerűsítésével fokozni a gaz­daságosságot. A széntermelés különböző szolgáltatásokat, gépjavításokat igényel. Egy­részt szervezési, másrészt .ösz­tönzési és ügyviteli intézke­désekkel kívánják javítani. Az idén több mint 34 mil­lió forintot fordítanak külön­böző gépek beszerzésére, el­avultak pótlására. A gépek szétosztása, a munkahelyi feltételek megteremtése ugyancsak része a szervezési munkának. Rengeteg tennivalójuk van a szervezőknek ma is, de a sürgős feladatok mellett már most foglalkoznak olyan ön­járó berendezések alkalmazási lehetőségeinek vizsgálatával, amelyekre csak két-három év múlva számítanak. A cél ugyanis, folyamatosan megte­remteni a széntermelésben a nagyfokú termelékenység­növekedést biztosító korszerű technika és technológia alkal­mazásának feltételeit. A gépesítés az energiaellá­tás korszerűsítését is megkö­veteli. Ennek előkészítése fo­lyamatban van. Ugyanakkor az energiatakarékosság is elő­térbe került, ennek lehetősé­geit vizsgálják a vállalat egész területén. A központi terveken kívül valamennyi üzemnél megha­tároztak szervezési feladato­kat. Közel félszáz olyan té­mával foglalkoznak, amelye­ket az egyes üzemeknél való­sítanak meg. Elkészült az aknák szénva­gyonának átértékelése. Számí­tások alapján a vállalat ve­zetősége változtatásokat esz­közölt a feltárásokban, ter­melési ütemezésben. Kányá- son például a geológiai körül­mények, és a szén minősége miatt szervezési, műszaki in­tézkedések egész sorozatára került sor. Ezek célja, hogy az új mátraverebélyi bánya­mező kialakításáig megfelelő szinten tartsák az akna ter­melését. Szorospatakon is meg­változtatták a feltárási terv alapvető irányát. Ménkesen a legtávolabbi mező lefejtésé­nek gyorsítására intézkedtek, ugyanakkor megkezdték a kedvezőbb költségszintet biz­tosító déli ereszkei mező fel­tárását. Tiribesen már a múlt év második felében növelték az akna termelését, és a leg­gazdaságosabb művelési lehe­tőségeket hasznosították. Si­került az akna élettartamát meghosszabbítani. A műszaki fejlesztési ügyek intézését jelentős mértékben sikerült központosítani a szer­vezési osztályon. így sokkal hatékonyabban lehet haszno­sítani a rendelkezésre álló fejlesztési alapot. A gépek, berendezések fogadásának előkészítése, azok szétosztása, a munkahelyi feltételek meg­teremtése talán a legfonto­sabb feladat az idén. Nem kevésbé fontos a vágathajtás gyorsítása. Egy sor új gép érkezik, amelyek új technoló­giát követelnek. Ezenkívül a gépek kezelését is meg kell tanulniok a bányászoknak. Erről a fontos dologról nem szabad megfeledkezni. A néhány kiragadott példa is bizonyítja, hogy nagyon sokrétűvé vált a Nógrádi Szénbányáknál a szervezési tevékenység. Külön figyelmet érdemel a kiegészítő tevé­kenységgel foglalkozó üze­meknél folyó szervezési mun­ka. Sok témakör szerepel a tervben. Kétségtelen az is, hogy mindezeket a feladato­kat csak összefogással valósít­hatják meg. A vállalatvezető- ség több téma megoldására cél­jutalommal ösztönöz. Tovább­ra is fontos viszont a köz­ponti szervezők és az egyes üzemek munkakapcsolatának javítása. Mondhatnánk úgy is, hogy a szervezési munka még nagyobb megbecsülése, elismerése mindenütt és ezzel a színvonal további javítása. B. ,1. Beszélik, hogy... Szondázzák a vezetőket Azt mondják a vezetők, hogy már megint fújhatjuk. És mivel ez a mondat első olvasásra félreérthetőnek tűnhet, gyorsan hozzáteszem, hogy természetesen az autó­vezetők mondják, és amit fújhatnak, az nem más, mint az alkoholszonda. A mind gyakoribb rendőri ellenőrzés jóvoltából már elég sokan ismerik a kis üvegcsövet, amelybe a vizsgálandó sze­mélyt belefújatják, és a benne levő vegyszer elszí­neződéséből követekeztetni lehet arra, hogy az illető előzőleg fogyasztott-e alko­holt, s ha igen, mennyit, Az eddigi tapasztalatok szerint az alkoholszonda nem örvend nagy népszerű­ségnek a vezetők körében. Különösen azokéban nem, akik egyaránt szeretnek ve­zetni is meg inni is! Ha au­tósok közé keveredik az ember, szinte bizonyosra veheti, hogy rövidesen szó­ba kerül a szonda, mégpedig rendszerint olyan hangsúly- lyal, mint valamilyen ta­nulságos történet a szon­dáról, és kiváltképpen mos­tanában, amikor megkezdő­dött a közlekedésrendészet szokásos nagy tavaszi ellen­őrzése. Amely egyébként feltétlenül szükséges és fon­tos, nem utolsósorban en­nek köszönhető, hogy az utóbbi időben valamelyest javult a baleseti statisztika, jóllehet hónapról hónapra több kocsi fut az országuta­kon, és az Utcákon. És eb­ben kétségtelenül szerepe van a szondázásnak is. Sőt, már a szondázás le­hetőségeinek a tudata is visszatartó erő lehet. Az egyik nagy gépkocsitelephe- l’jen például nem volt rit­ka eset, hogy a sofőrök reg­gelenként egy-k.ét féldeci­vel feltan'tolv a kezdték a munkát. A főnökségnek ez persze nem tetszett, adták is szorgalmasan a lelki fröcs- csöket, de vajmi kevés si­kerrel. Erre gondoltak egyet és beszereztek néhány csi­nos szondakollekciót, ame­lyet jól láthatóan kiraktak a portásfülke ablakába. És a notórius féldecizőknek már a szonda puszta látványa is elegendő volt ahhoz, hogy fogcsikorgatva ugyan, de azontúl munkába menet ki­kerüljék az italboltokat. Ami egyébként nem okvet­lenül azt jelenti, hogy mun­kából jövet is kikerülik. A vezetők egy része ugyanis azt tartja, hogy csak közvetlenül vezetés előtt és vezetés közben nem szabad szeszt inni, utána viszont lehet nyakalni az italt, reg­gelre úgyis kialussza magát az ember. A szakemberek — nem azokra gondolok, akik a pohár emelgetésében szereztek szakértelmet. — ezzel szemben azt állítják, hogy két vezetés között sem célszerű lerészegedni. mert például egy liter közepes erősségű bor megivása után legalább tizenhárom órára van szüksége a szervezetnek az alkohol lebontásához és eltávoztatásához. Nem be­szélve a másnaposságról, amely bizonytalanná, tétová­vá teszi a vezetőt, meg­nyújtja az úgynevezett reflexidőt, és ezzel baleseti veszélyt idéz elő. Ezt a tu­dományos megállapítást a gyakorlat sajnálatosan sűrűn igazolja, és arra figyelmez­tet, hogy a lelkiismeretes vezetőnek nem tanácsos le- részegednie, sem megrésze­gednie, mert ez előbb, vagy utóbb súlyos következmé­nyekhez vezet. Ezt nagyjából meo is ér­tik az emberek. Többen ki­fogásolják azonban, hogy miért csak az autósokat riogatják szondával, amikor a részegség gépkocsi nélkül is közveszélyes lehet. Vala­ki a múltkor ki is fakadt, hogy miért csak autót tilos ittasan vezetni? Nem egé­szen pontosan értettem, hogy mire gondol, mert az illető történetesen már messze túl lehetett a nulla egész nyolc ezrelékes véral­koholszinten, amely pedig már nem is csak szabálysér­tési, hanem büntetőeljárást von maga után, de azért el­gondolkoztam. És eszembe jutott, hogy a múltkor majdnem elgázoltam egy embert. Késő éjszaka, mun­kából mentem hazafelé, amikor a járdáról, egy fa mögül hirtelen a kocsi elé tántorodott egy részeg fér­fi. Éppen csak meg tudtam állni az utolsó pillanatban. A részeg ráborult a motor- háztetőre, és amennyiben ki­vehettem a szavaiból, ri- mánkodott, hogy vigyem ha­za, mert egyetlen taxi sem veszi fel, pedig neki reggel értekezletet kell tartania. Tovább menni úgysem tud­tam volna tőle, betuszkol­tam hát nagynehezen az ülésre. Ott még elmotyogta a címét, valamint közölte, hogy milyen beosztásban dolgozik, majd egészségtelen álomba merült. Hazavittem, becsöngettem, és átadtam a családjának. Két sarokkal odébb megállított egy rend­őr, a gépjárművezetők foko­zottabb ellenőrzésének je­gyében. Jogosítvány, forgal­mi engedély, személyi iga­zolvány. Miközben ezeket átadtam, a rendőr beszima­tolt a kocsiba, és már szed­te elő a szondát. Mond­tam, hogy ez felesleges, a szeszfőzdére emlékeztető szag az utasomtól szárma­zik. Ezzel még gyanúsabbá tettem magam, minthogy a rendőr már természetesen nyomát sem látta semmiféle utasnak. A szonda szeren­csére jó volt, nem mutatott elszíneződést. Mindazonáltal nem ártana, ha nemcsak azokat szondáz- talnák, akik éppen a volán mögött ülnek. Mert minden­fajta ténykedés előfeltétele a józanság. Árkus József Épül-szépül Nagybátony Nagybátonyban nemcsak új gyárak, üzemek épülnek, de a régiek korszerűsödnek, meggyorsult a lakásépítés, a váro­siasodás folyamata. A negyedik ötéves terv lakásprogramja gyakorlatilag két évben valósul meg. Több szintes épületek­ben összes 297 új lakás épül fel, ebből az idén 160. Közöttük 72 OTP-lakás. a többi tanáési rendeltetésű. A Népköztársaság úton 2, egyenként 52 lakásos épület ké­szül. Ide a szorospatakiak költöznek, ahol a régi bányászla­kások szanálásra kerülnek. Az egyik épületet még az ősszel birtokba vehetik az új lakók A Rózsa Ferenc úti lakótelep impozáns, négy új kockaépüle­téből az elsőbe már beköltöztek. Egyébként valamennyit el­készítik az idén a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat dol'mzói Van magánerő is. Az idén eddig 32 új házra adtak ki építé­si engedélyt, de éves átlagban 40—50 magánház készül. Ízlé­ses, modern épületek a Bencés-dűlőben (Fodor Tamás képriportja) » ----------------------­N ÓGRÁD — 1974. május 17., péntek 5

Next

/
Thumbnails
Contents