Nógrád. 1974. április (30. évfolyam. 77-99. szám)
1974-04-11 / 83. szám
Jövőbe vetett hittel Íven példamutató év (Tudósítónktól.) öregség ... ? — Ez a fogalom egyáltalán nem illik hozzá. Mintha a boldogulásért, a jobb életért való szüntelen küzdelemben megmaradt volna örök fiatalnak. Mozgása ma is ruganyos, friss. Szemében valami megfejthetetlen derű bujkál, amely egy másodpercre sem hagyja el. Pedig hét nehéz, izgalmas évtized, hetven, eseményekben gazdag, történelmet formáló esztendő vonult el Krizsanyik Jáno&né szeme előtt. Ülünk a konyhában. Az ablakon át beragyogó tavasaias napsugár körülöleli az arcát. Meg se rebben. És megindul a szó. Szépen beszél, aprólékosan, nem akar kifelejteni semmit. — Nagylócon születtem, 1904-ben — mondja. — Szüleim vándorló gazdásági cselédek voltak. Hét gyermeküket nehéz körülmények között nevelték. Jóformán se ruhánk, se cipőnk nem volt. Az iskolában csak négy osztályt járhattam. Oda is télen a hóban mezítláb mentem. Aliig tizenhárom éves koromban már szolgálnom kellett. Hét évig dolgoztam Fogl József földbirtokosnál, csekély fizetségért. 1926-ban cselédemberhez mentem férjhez, aztán hamarosan Pásztora költöztünk. Csönd. Maiga elé néz. arcának vonásai nem árulják el, de érezni, hogy a műit kavargó emlékei között kutat. — öt gyermekiünk született — folytatja —, s nagyon sokat dolgoztunk értük. Éjjel főztem, mostam, nappal napszámba mentem az urasághoz. Nem volt megállás, de megtanultam, hogy akármilyen is a munka, azt becsülni kell. Mindent megtettünk azért, hogy három fiunk és két lányunk iskolába járhasson, szakmát tanuljon. De számukra is az igazibb életet csak a felszabadulás hozhatta meg. Általa elérték, hogy ma — mint annyi másnak — megbecsült helyük van a társadalomiban. 1945-ben három hold földet kaptak Kirizsanyik néniék. Nagyon örültek neki, de kiderült, hogy igavonó állat, gazdasági felszerelés nélkül művelni szinte lehetetlen. Egy napi szántásért négy-öt napot kellett cserébe ledolgozniuk. Előfordult, hogy a boronát a nyakukba kötötték, s úgy húzták a földön. — A legszegényebbek ekkor összefogtunk, s tizenketten 1949. szeptember 26-án megalakítottuk a Szabadság Termelőszövetkezetet. Az összes vagyonunk 70 hold juttatott föld és egy ló volt. A gépállomás jött a segítségünkre szántáskor. A kívülállóik, akiknek lovuk volt, nagyon haragudtak a gépekre. Tudták, így el- eisnek szántásuk ellenszolgáltatásától. Nehéz volt az első időszakiban — emlékezik —, de csak együtt boldogulhattunk. Időközben a kommunista párt tagja lett. 1950-től nyolc évig a termelőszövetkezet párttitkára volt. Ezekre az évekre így gondol vissza: — Keményen dolgoztunk. A párt minden segítséget megadott számunkra. Fáradozásunk nem volt hiábavaló. Gazdagodott a közös, s számbelileg is egyre gyarapodtunk. Emlékezetes .marad számomra az első aratás, amikor a párt- szervek, a tanács, a gépállomás, kórházi dolgozók, budapesti és salgótarjáni patronálok, társadalmi munkások fogtak össze a kenyériért, s vágták éjjel-nappal a gabonát. Ahogy mondja, egy-egy lelkes gesztussal ad nyomatékot szavainak, ilyenkor ujjai különös ritmikus mozgással hajladoznak. Szelíd arcvonásai egy piiliamatra megkeményednek. de szeme újra felcsillan, amint folytatja, — Már az első évben is volt kertészetiünk, ötveniben tíz szarvasmarhát, négy lovat és tíz üszőt kaptunk. Kicsivel kezdtük, de ma már milliós jövedelmű a tsz. Krizsanyik Jánosáé 1950-től megyei tanácstag, végrehajtó bizottsági tag. 1957-ben a termelőszövetkezet elnöke lett. — Négy évig voltam elnök. 1956 után valósággal újra kellett kezdetni. Az államunknak, kormányunknak köszönhetjük, hogy ismét talpra álltunk. A vezetőség, a tagság időt, fáradságot nem kímélve munkálkodott. Kis alapra nagy várat építettünk, de szilárdat. A tsz-iben egyre több a fiatal. Ök már gépekkel végzik a munkát, nagy szakértelemmel, s bíznak abban, hogy még jövedelmezőbb életet tudnak teremteni. 1959-től nyolc éven keresztül képviselő volt. 1962-től 1966-ig még tanácselnök-helyettesi munkakört is betöltött. Mindig, mindenütt hihetetlen energiával azon dolgozott, hogy a község gyarapodjon. Nyolc éve nyugdíjas, de még felsorolni is nehéz lenne, hányféle társadalmi funkciója van napjainkban is. Az emberek ma is bizalommal fordulnak hozzá, mindannyi ük Ilka nénijéhez. Kikérik tanácséit, véleményét. — Az élet iskolája sok mindenre megtanított. A saját bőrömön éreztem a múlt mosto- haságát, dé a legnehezebb pillanatokban is erőt adott a jövőbe vetett hitem. Megértem, hogy' ma olyan hazáiban élhetek, ahol igazán emberré lett az ember. Amíg mozogni tudok, állandóan végzem a dolgom, mert ezzel tartozom a társadalmunknak — mondja befejezésül. Adorján László w Gólyahír. A korán beköszöntött tavasz idő előtt visszacsalogatta a gólyákat. (MTI) Fotó: Balogh P. László. Letartóztatták a? anyagyilkost Szóváltás közben meg- édesanya lakásán. A Borsod fojtotta édesanyát. Szik- megyei Rendőrkapitányság szai Istvánná 54 éves nyug- Szikszai Istvánt előzetes le- díjast. Szikszai István 26 éves tártóztatásba helyezte és el* miskolci esztergályos — az járást indított ellene. 0 NóGRÁD - 1974. április 10., szerda | Az autóóriás A bjelorussziai autógyár új terméke, egy óriás teherautó 120 tonna szenet képes elszállítani. Mikor ez az óriás megjelent a gyár udvarán, el sem tudták képzelni, hogyan fér el a műhelycsarnokban. Hosszúsága 19 méter, magassága 4,5 méter, a kerék átmérője 2,5 méter, és a motor kapacitása 1300 lóerő. A szénszállító teherkocsi kéttengelyes vontatóból és a hozzákapcsolt pótkocsiból áll. 120 tonna szén lerakásához mindössze 12 másodperc szükséges. A próbaúton kiderült, hogy egy ilyen gépkocsióriást nem nehezebb vezetni, mint a Moszkvicsot. A sebesség szabályozása automatikusan történik. A vezetőkabinban teljes a komfort, hő- és hangszigetelése biztonságos. Számítások szerint egy év alatt egy ilyen gépkocsi több mint egymillió tonna terhet képes szállítani. Új üzemben — új brigád A vendéglátó vállalat cukrászüzeméból jöttek, Balassagyarmatról. 1972. áprilisában. Jól érzik itt magukat a rétsági ÁFÉSZ-nél, különösen most, hogy az új Börzsöny étteremmel együtt átadták a korszerű, minden igényt kielégítő cukrászüzemet is. A három szakember: Kop- lámyi János vezető, Kovács János vezetőhelyettes és Nagy Anna örömmel kalauzoltak végig az üzem 16 helyiségén^ amelyek között — a műhelyen kívül — számos mosogató, előkészítő, kéziraktár, két hűtőkamra, egy öltöző és tusoió is van. — A régi üzemben — meséli Koplányi János — ösz- szesen 7 helyiségünk volt, annak is a fele külön épületben. A húsbolttal közös, sáros udvaron kellett jármunk. így a higiénia követelményeit sem tudtuk úgy betartani, ahogy szerettük volna. Itt központi fűtés, villanykemence áll a rendelkezésünkre, ki sem kell mozdulni az épületből, minden a kezünk ügyébe esik. Csak egy dolog hiányzik: a korszerű fagylalthűtő, de amint keret lesz rá, a szövetkezet azt is beszerzi. Koplányi , János — aki mindössze 31 éves — a rétsági ÁFÉSZ-nél lett üzemvezető. Mint mondta, nem mindegy, hogy az ember fiatalon kerül-e vezető állásba, jó fizetéssel. Igaz, hogy már reggel ötkor el kell indulnia Balassagyarmatról. ahol családjával lakik, de megéri. Nemcsak a jó keresetért, hanem, mert sikerült egy lelkes kollektívát kialakítani csupa fiatalokból. A három szakember mellett három kézilány és hat tanuló dolgozik itt. összesen, 22 községet látnak el cukrászsüteménnyel, és közülük 7-8 helyre, ahol presszó is van, fagylaltot is szállítanak. Az elmúlt évi tervük 1 millió 500 ezer forint értékű áru megtermelése volt; ezt — még a régi, korszerűtlen körülmények között — 10 ezer forinttal túlteljesítették. A kollektíva a szocialista brigád címért is sikerrel nevezett be; az 1973. évi ió munkájukkal kiérdemelték a zöldkoszorús jelvényt. Váll - lásaik között első helyet foglalt el a szakember-utánpc - lás biztosítása; a fokozott for." lalkozás a tanulókkal. Amist azt a pontosan vezetett m - tatós illusztrációkkal díszíte' t naplóban olvastuk: több rj sütemény készítését vezette c be az év folyamán, amelyeke t a vásárlóközönség nagyol megszeretett. — Munka van bővein — mondják a „Haladás” brigád tagjai, de ebben a szép üzem* ben öröm dolgozni. Húsvét i 5—6000 mignont. 5000 krémem 3—4 mázsa fagylaltot. 150 — 200 tortát, és ezek melk t nagy mennyiségű aprósti"* ményt készítünk. Természet -- sen nem hagyjuk ki a hagyományos diós-mákos beiig! it sem. Sok dolgozó háziasszon v veszi örömmel, hogy — a nagytakarítás, mosás, főzés mellett — nem kell a kalács- sü* őssel bíbelődnie. Jogi kérdésekre válaszolunk ü. ISTVÁN tsz-tag (Ipoly- vece) 1970. óta tsz-rokkantsá- gi nyugdíjas. Kérdései: van-e lehetősége, hogy utólag kérje az 1947., ’48. és ’49. években ledolgozott időnek szolgálati időként való elismerését, a másik kérdése pedig, hogy a nyugdíjazása óta tsz- tagként ledolgozott idejét elismerik-e nyugdíjévként? Olvasónk első kérdésére kedvező választ tudunk adni, amely egyben. M. JÁNOS (Magyarnándor) és K. ISTVÁN (Kalló) olvasóink orob- lémáira is válaszul szolgál. Mind az öregségi, mind a rokkantsági nyugdíjasoknak lehetőségük van arra. hogy a nyugdíjazáskor valamilyen oknál fogva elfelejtett, vagy kellően nem bizonyított szolgálati idők beszámítását utólag kérjék, ha annak fennállását korabeli okmányokkal minden kétséget kizáróan bizonyítják. Megjegyezzük, hogy az utólagos elismerésnél a tanúnyilatkozat nem minden esetben tartozik a kétséget kizáró bizonyítékok közé. Megjegyezzük továbbá azt is, hogy a nyugdíj összegének módosítására a kért szolgálati idő elismerése esetén sem a nyugdíjmegállapítás idejére, hanem legfeljebb három hónapra visszamenőleg van helye. Olvasónk második kérdésére sajnos, nemleges választ kell adni. 1972. december 31- ig érvényben volt tsz-nyugdíj jogszabályok szerint ugyanis a tsz-tag rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjának összegét két esetben lehetett módosítani. Az egyik eset, ha a nyugdíjas egészségi állapota változott, vagyis, ha javult vagy rosszabbodott, és annak következtében másik rokkantsági csoportba került. A másik eset, amikor a nyugdíjas nyugdíjazása után munkaviszonyba lépett, illetőleg a dolgozók társadalom- biztosítási nyugdíjáról szóló szabályok szerint szolgálati időt szerzett úgy, hogy ez alatt az idő alatt nyugdíját korlátozva (rokkantsági nyugdíjat egyharmad, baleseti rokkantsági nyugdíjat ‘ü-ed részben) folyósították. Az a rokkantsági, vagy baleseti rokkantsági nyugdíjas tehát, aki nyugdíjazása után a termelőszövetkezetben tagként dolgozott, nyugdíjévét nem szerezhetett, részben, mert a nyugdíj folyósítása mellett korlátlanul dolgozhatott, részben, mert nyugdíjjárulék fizetésére nem volt kötelezett. Az 1973. január 1-től érvénybe lépett módosító jogszabályok szerint a termelő- szövetkezet közös munkájában tagként dolgozó nyugdíjasok is kötelezettek a nyugdíjjárulék fizetésére. Minthogy azonban a ledolgozható munkaideje ezután sincs korlátozva, nyugdíjévét csak akkor szerezhet, ha előre kéri, hogy nyugdíját a közös munkában való részvétel tartama alatt korlátozva folyósítsák. A nyugdíj korlátozás nélküli folyósítása mellett tehát ezután sem lehet nyugdíjévét szerezni. * K. JÁNOS (örhalom), tsz- öregségi nyugdíjas kérdésére közöljük, hogy ez a szabály a tsz-öregségi nyugdíjasokra is érvényes, azzal az eltéréssel azonban, hogy az a tsz- öregségi nyugdíjas, aki nyugdíjazását követően legalább harminchat hónapot dolgozott a terme1 őszövetkezetben, és a nyugdíj járulékot megfizette, akkor is kérheti nyugdíjának az új munkabérátlag alapján való megállapítását, ha közben nyugdíját folyósították. Minthogy azonban nyugdíjévét az öregségi nyugdíjas is csak akkor szerezhet. ha nyugdíjának folyósítása szünetel, az új jövedelem alapján is csak a nyugdíjazás előtt szerzett nyugdíjévek, illetőleg szolgálati idők szerint állapítják meg nyugdíját. Dr. J. S. A mesék birodalmában jártunk Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer 19 salgótarjáni kisdobos. Tizenkilenc mosolygó arcú, lelkes kispajtás, akik a gyermekévek legcsodálatosabb élményét, a mesék olvasását választották kedvenc időtöltésükül. Az ő részvételükkel rendezték meg az úttörők kulturális szemléjén a mesemondók városi versenyét. Dr. Horváth Emilné, a városi úttörőelnökség kisdobos szakbizottságának vezetője elmondta, hogy Salgótarjánban több éves hagyomány már a mesemondó verseny. A rendezők örömmel készítik elő, a gyerekek örömmel vesznek részt rajta. A kisdobosokon és a meghívott vendégeken kívül ott voltak a versenyen a legilletéke- sebbek, az óvodások is. Derűs tekintetük, összecsattanó apró kezük méltatta talán a legőszintébben az elhangzott mesék sikerét. Minden mese végén felcsattant a taps, a háromtagú zsűrinek azonban rangsorolnia kellett a teljesítményeket. És . ez nem volt könnyű feladat. — Elsősorban azért nem, mert valóban nagyon színvonalas és szoros volt a mesemondók küzdelme — mondta Persik Györgyné, a gyermek- könyvtár vezetője, a zsűri elnöke. — A szoros verseny egyik bizonyítéka a kiadott két első helyezés. Két kislánynak adtunk arany oklevelet, mert mindketten ragyogó előadók voltak, szinte minden porciká- juk mesélt, s nagyon szépen beszéltek. — Mik voltak az értékelés fő szempontjai? — Elsősorban a témaválasztás, a szép magyar beszéd és az előadásmód. — Kik nyújtották a legjobb teljesítményt? — Az arany oklevelet Sándor Éva, a Gagarin Általános Iskola IV. és Payer Mariann, a Mártírok úti Általános Iskola IV. osztályos tanulói kapták, ők jutottak tovább a megyei versenyre. Az ezüst ok- 'evél tulajdonosa Fekete Anita, a Mártírok úti iskola II. osztályos tanulója lett, A bronz oklevelet pedig Jakab Erika, a zagyvapálfalvi iskola III-os tanulója vette át. Az oklevél mellett jutalmul egy-egy szép mesekönyvet kaptak a helyezettek és még négy pajtás. Valóban a mesék birodalmában jártunk. Nevelőknek, kisiskolásoknak és óvodásoknak egyaránt örömükre szolgált a mesemondó verseny. V. Nyirkos Ágnes Több mint hatszázezer forintos beruházással alakítják át Balassagyarmaton a volt megyeházát kul túrotthonná. Pillanatnyilag villany szerelők dolgoznak az épületben, hogy minél előbb átadhassák ren - deltetésének az újjáalakított épületet. Fábián László. Borján Jenő és Pallai János a nagyterem csillárjának Vezetékeit kötik át, ami bizony három napi munkát is igénybe vesz. — fodor — Versenyhírek ATLÉTIKA Nógrád megye 1974. évi ügyességi csapatbajnokságát Salgótarjánban, az SKSE- sporttelepen rendezik április 20—21-én. Nevezni a helyszínen kell. A sportkörök mellett az iskolák is indíthatnak csapatot. ASZTALITENISZ Salgótarjánban a városi szövetség seregszemlét rendez 13 —14 éves leányok és fiúk részvételével. A seregszemle időpontja április 20. A Mali- novszkij úti szakmunkásképző intézet tornatermében az egyéni versenyek mellett csapatversenyt is rendeznek. RÖPLABDA Tíz együttes résztvételével április 21-én kezdődik a nők megyei bajnoksága. A Kiste- renye két csapatot is indít. Újoncként indul a MátraszőI- lős női csapata és ott lesz a bajnokságban a Szécsén.yi Vörös Meteor együttese is
