Nógrád. 1974. április (30. évfolyam. 77-99. szám)

1974-04-16 / 87. szám

ISPtli'T látjuk az utcákon, tereken, a IV. sai&xai'jáni tavaszi tárlat plakátját. A kata­lógus címlapján ugyanaz a megszerkesztett rend tekint ránk, égő piros folttal, virággal, csaknem a közepéin. A rend, az okos szerke­zet a való világiból került a plakátra, cím­lapra, a salgótarjáni toronyház szerkezetét látjuik viszont. Ellőtte agy festőállvány — és a „vásznon” a piros virág. A katalógust és a plakátot Kerekes László tervezte. A tavaszi tárlat április 4-től május 1-ig tekinthető meg Salgótarjánban, a megyei József Attila Művelődési Központban. A ki­állítást Salgótarján Város Tanácsa, a Magyar Képzőművészek Szövetsége Észak-Magyaror­szági Területi Szervezete, a Kiállítási Intéz­mények és a művelődési központ rendezte. A rendezésért Kovács Béláit illeti elismerés. Többször szóltunk már a tavaszi tárlat je- lenitősiégléről. Az évek. során, úgy tűnik, szak­mai rangot vívott ki magának ez a kiállítás. A tárlatok kedvező visszhangján túl ezt jel­zi a kortárs képzőművészek művekkel va­ló jelentkezése a kiállításon az ország szá­mos részéből. Igen fontos és hagyományos szemléje ez a tárlat mindenekelőtt a Nógrád megyében élő képzőművészeknek, s az ■ Észak-Magyarorszá- gon alkotóknak, a Borsodban, Hevesben munkálkodóknak is. Úgy látszik, az idei ki­állításra ezen. alkotók igen nagy gondldal, szerettei készültek fel, a zsűri munkája szintén hasznosnak, szerencsésnek bizonyult. A legtöbb nógrádi képzőművésztől az itteni m'"'barát közönség számára új alkotásokkal, elmélyül ten fogalmazott művekkel találkoz­hat. A nem e tájegységen élők részvétele a ki­állításon szintién igen szerencsés, mind ará- nyailban, mind minőségben. Különösen hasz­nára válik a kiállításnak a szobrászati anyag izgailmassága, változatossága. A korábbi ta­vaszi tárlatoknak, illetve ezek „ősének” egyik gyengébb pontja rendszerint a szobrok tájé­kán jelentkezett. Ha a tavaszi tárlat gazdagodásánál tartunk, az idei kiállítás legfontosabb újdonsága még­sem a szobrászati anyagban keresendő, ha­nem abban, hogy idén először nagy számban és igen izgalmas anyaggal jelentkeztek az iparművészek. Igaz, iparművészeti rnunika el­szórtan eddig is látható volt e tárlatokon, Most azonban tudatos törekvés folytán van­nak jelen a Salgótarjánban, Nógrádiban al­kotó iparművészek, akik távolmaradaisét mű­veiket szemlélve a korábbi évek hiányos­ságéinak tekinthetjük, örvendetes, hogy ezt az idősizakot is már múltként említhetjük. Az iparművészek kvalitása természetesen eddig sem volt kétséges, hiszen szakterületükön, az aciott Iparágban és műfajban többen hosszú évek óta országos, sőt európai sikerekkel büszkéi kedihetnek. Elóg csak Takács Géza üvegtervező Iparművészt említeni, de mások nevét is ideírhatnánk. Ügy véljük, mind a képzőművészek, mind pedig az itt alkotó iparművészek számára hasznos lesz e talál­kozás, s ami bizonyára követi, a szervezeti­leg is szarosabb kötődés. Azt is üdvözöljük, hogy a zsűri ezúttal igyekezett a korábbiaknál némiképpen na­gyobb teret juttatni 'a. fiataloknak, s bekül­dött munkáikból gondosan válogatott. Ezért is van az, hogy hangjuk a tárlat összhangját nem bontja meg, s a művek kvalitása ellen sem kell kifogásainkat hangoztatni. Mint korábban hírűi adtuk, a díjazásban is történt változás, kategóriadíjakat adtak ki. A tárlat nagydíjasa Lóránt János festő­művész. A fesőkategóna díját Iványi Ödön, a szobrászkategóriáét Borbás Tibor és Szanyi Péter, a grafikai kategória díjat Feledy Gyu­la, az alkalmazott műfajok kategóriájában Salgótarján Város Tanácsának nívódíját, a Romhányban élő és dolgozó Horváth Sándor keramikus kapta. Bereczky Loránd művészettörténész, a ka­talógushoz írt előszavában hangsúlyozza a salgótarjáni tavaszi tárlat szakmai rangját, a nógrádi képzőművészeti mecénálás eredmé­nyeit. Mint írja: „Ma már szinte országosan »évadnyitó« a salgótarjáni bemutató, s ez így törvényszerű.” Szándékosain nem tértünk ki ezúttal egyes alkotóik, illetve művek elemzé­sére, amelyet a tárlat szakmai rangját fi- gyeflemlbe véve bizonyára elvégez a műkriti­ka. CSUPÄN annyit hangsúlyoznánk ismétel­ten, hogy az idei. tavaszi tárlaton, látható mű­vek nagy többsége magas színvonalú, izgal­mas mondandókat hordozó, tölbb esetben formai megoldásában is érdekes, szerencsés. Erősnek tartjuk az iparművészeti és a szob­rászati anyagot, színvonalasnak a grafikai és festészeti anyagot, ez utóbbiban külön örven­detes a fiatalok friss hangja. Tóth Elemér ÚJ KÖNYVEK A Kossuth Könyvkiadónál Pál filmen is nagy sikert tragikus sorsú Rulikowski cá_ Lenin halálának 50. évfordu- aratott regénye, a Talpalatnyi ni kapitány, lója alkalmából szép kötet je» föld. Fodor József utolsó ver- A Táncsics Könyvkiadó lent meg, azokkal a megem- seit nyújtja az a kis könyv, Űtákaiandok sorozatának új lékezésekkel, jellemző port- amely Egy Plánta énekei és kötete Kenneth Anderson rákkal, amelyeket Lenin írt más versek címmel jelent Ilyen a dzsungel című műve. Lev Tolsztojról, Herzemről, meg. A könyvesboltokba ke- A Minerva Könyvkiadó ad­August Bobéiról, Kari Liebk- riilt Gárdonyi Géza Az öreg ta ki a Mikrofonnal a Föld nechrőí, Rosa Luxemburgról tekintetes című kötete, ez körül című színvonalas köte- és másokról. Fülöp Gábor tartalmazza az Ábel és Eszter tét; ez a Rádió- és a Televí- Gazdaságunk és a KGST cí- című regényt is. zió világot járt riportereinek mű összefoglaló műve elsősor- Az Európa Könyvkiadó mi- színes, izgalmas jegyzeteit, ban a gazdasági szerkezetről niatűr kiadásban jelentette riportjait tartalmazza, és a nyersanyagellátás kérdé- meg — az elveszett görög Az Akadémia Könyvkiadó seiről közöl sok új tényt, ada- eredeti V. századi latin fel- négy új kötetet jelentetett tot. Pablo Nerudának, a vi- dolgozása alapján — az Ápol- meg. A Jókai Mór összes lághírű chilei költőnek és for- loniug királyfit. A háromnya- Művei sorozatában a drámák radalmámak állít emléket az kú palack titka, amelyet a harmadik kötete az író 1888 Óda a nyomdához című mi- magyar—román közös könyv- és 1896 között írt hót színpa- nikiadvány. kiadási megállapodás kereté- di művét tartalmazza, jegyze­A Gondolat Könyvkiadó ben adtak ki, tíz izgalmas tekkel, magyarázatokkal. A Társadalomtudományi Könyv- novellát tartalmaz. Megjelent Biológiai tanulmányok sorozat tár sorozatában látott napvi- a modem polgári regény harmadik köteteként Horváth Jágot Marc Bloch A történe- egyik úttörő műve, James István Kvantitatív mikrobio- lem védelmében című műve, Joyce Ulysses című hatalmas lógiai eljárások című kötete mely a francia tudósnak a regénye is. jelent meg. Végül napvilágot történetírás, a társadalom, a A Móra Könyvkiadó Delfin- látott az Ady Endréről szóló gazdaság és a technika téma- könyve Bárdos László A Dzsi- Emlékezések II. kötete, mely- köréiből származó legjobb írá- dás kapitány című kötete; a nek rendkívül érdekes anyá­sait tartalmazza. már három kiadást megért gát Kovalovszky Miklós gyűj­A Szépirodalmi Könyvkiadó regény főhőse az 1848—49-es tótte össze. A könyv az Új Olcsó Könyvtár sorozatában magyar szabadságharcban a Magyar Múzeum sorozatban a legújabb két kötet Szabó magyarokhoz átállni akaró, jelent meg. TANULÓ ASSZONYOK hatja, hogy buták vagyunk, jáni gyáregységébe. Rádió — És csak emiatt iratkoz- adó-vevőt forrasztanak mind tak be? a ketten. Hozzáértést, figyel­— Nem éppen — feleli Bér- met és kézügyességet igény­tótiné. — A fiam most negye- Lő munka. Második esztende- dikes. Ha nem járom ki az je csinálják ezt. iskolát, nem tudok neki majd — Korábban a tűzhelygyár­később segíteni, ha problémái ban dolgoztunk — meséii a lesznek. fiatalabb. — Ott nehéz, még — De nem. is a segítségről férfiakat is próbára tevő van itt szó inkább — teszi munkát végeztünk. Ez a mos- hozzá a nővére —, hanem az tani női munka, százszorta ellenőrzésről. Iskola nélkül könnyebb az előzőnél, az ember nem tud beleszólni — Nekem a nagyobbik fi- a gyerek dolgába, nem tudja am is itt dolgozik a szereldé- ellenőrizni, jól tanulta-e meg ben. — teszi hozzá Zámbóné. az anyagot. Aztán meg itt a — Most 16 éves. szalagon sok lánynak és asz- Majd újra a tanulásról be- szonynak nemhogy a nyolc szélgetünk általánosa van meg, hanem — Először bizony féltem még az érettségije is. Brigád- tőle, de aztán egyre jobban tag vagyok, nem akarok le- belejöttem. Nagyon megértő­maradni a többiektől, hadd ek és kedvesek voltak a ta- legyen meg nekem is az is- náraink is. Most már nagyon- kolám. nagyon örülök, hogy meglesz * a nyolc osztályom. A két testvér Vizslásról — A vizsgán melyik tárgy­jár dolgozni a BRG salgótar- ból szerepelt a legjobban? — Hát a legjobban amitől ) igazán féltem, a matematika 4 NÓGRÁD - 1974. április 14., vasárnap J és a fizika ment. A többi kö­— Nyolcán voltunk testvé­rek. Nagy család volt a mi­énk — mondja a szelíd mo­solya, fekete fiatalasszony. Zámbó Miklósné. — Apám korán kivett az iskolából, mentem dolgozni. — És most iskolába jár. A 7. osztály anyagából alig egy hónapja tett sikeres vizsgát, jelenleg nyolcadikos. Hogy szánta el magát, két nagy fiú édesanyjaként a tanulásra? — A húgom is itt dolgozik a BRG-ben, a mellettem levő szalagon, — mutat a jobb oldalán ülő, beszélgetésünket kíváncsian figyelő fiatalasz- szonyra. — ö szólt, hogy le­het iskolába járni, nem len­ne-e kedvem hozzá, kérdezte. — Kinn, a csarnok ajtaján láttam meg az írást — kap­csolódik a beszélgetésbe a fi­atalabb testvér, Bertóti. Pál- né. aki nővéréhez hasonlóan szintén két gyemnek édesany­ja —, hogy aki nem végezte el a nyolc osztályt, az jelent­kezhet Mindjárt szóltam a nővéremnek, iratkozzunk be, így legalább senki nemmond­Virágban a baaackfák Nemzetközi numizmatikai kiállítás Mexikóban Luis Echeverria, mexikói államfő nyitotta meg a mexi­kói szépművészeti múzeum­ban az első nemzetközi nu­mizmatikai kiállítást amelyen 28 ország kiállítói vettek részt A kiállítást amelyet a mexikói idegenforgalmi hi­vatali patronál, egy héten át mutatja be a különböző régi és modem ezüstpénzeket. Ebből az alkalomból kulturá­lis programokat, is szervez­tek a látogatók részére. Hangversenyt, balettelőadást, színielőadást, filmvetítést és konferenciákat tartanak. A kiállítás résztvevői a kö­vetkezők: Amerikából: Argentína. Ka­nada, Kolumbia, Chile, Gua­temala, Peru, az Egyesült Államok és Mexikó. Európából: Ausztria, Cseh­szlovákia, Dánia, Spanyolor­szág, Franciaország, Nagy- Britannia. Hollandia. Magyar- ország, Írország, Olaszország, Lengyelország, a Német Szö­vetségi Köztársaság, Romá­nia, Svédország. Svájc, és a Szovjetunió. Ázsiából a Fülöp-szigetek, és Irán. Óceániából: Ausztráliát és Új-Zéland. zepesre sikerült. Ezek vala­hogy, nem tudom máért, nem maradtak meg úgy a fejem­ben, — És magának — fordu­lok a fiatalabbhoz. — Nekem a kémia megy jobban. Hiába, nem vagyunk egyformák. — Nehéz-e tanulni? — Nem könnyű — válaszol az idősebb. — De általában szoktunk segíteni egymásnak, megbeszéljük a problémákat. Meg aztán segítenek a mun­katársak is. Marika például — mutat az előtte ülő lány­ra — érettségizett, jó magya­ros. ha megkérem, meséljen Advról, vagy József Attiláról, szívesen megteszi. Ez óriási segítséget jelent számomra. A testvérek hetente kétszer járnak iskolába, hétfőn és csütörtökön. Ez többletterhet ró rájuk, hisz’ mindketten családosak. De vállalják, mert megértették: ahhoz, hogy munkájukat jobban végezhes­sék. kevés a mostani ismere­tük. Sulyok László Hortí lesznek az olvasó gyerekek ? Interjú Hárs László íróval Olvasom a könyvtári kata­lógust: mesék, gyermekjáté­kok, ifjúsági regények, versek, színművek, diákszínjátszók ka­lauza, meseregények. Ezek a műfaji meghatározások jelölik Hárs László írói munkásságát. Műveinek jelentős része gyer­mek- és ifjúsági irodalmi al­kotásokból áll. Mi ennek a magyarázata? — Nem tudom, van-e ma­gyarázata. Huszonhárom éves koromban írtam első ifjúsági regényemet, elmúltam hatvan­esztendős, ma is ifjúsági regé­nyen dolgozom.. Sohasem hagy­tam abba, kivéve néhány rö­vid esztendőt, amikor elveszí­tettem kapcsolatomat a va­rázslattal, amely nélkül nincs ifjúsági irodalom, amikor nem tudtam meggyőződéssel leírni, hogy az élet szép. Ügy hi­szem, a művészetben, az iga­ziban, nem válik külön a fel­nőttek és a gyermekek részé­re készülő alkotások igénye. Tehát maguk az alkotások sem. — Véleménye szerint mi a legfontosabb feltétele annak, hogy a gyermekekből rendsze­res olvasók váljanak? — A szülői házban kell olyan kapcsolatba kerülni a könyvvel, hogy annak szüksé­gessége egy életen át kísérje a gyermeket. Szeretném hangsú­lyozni, hogy itt meg kell kü­lönböztetni a könyvvel való viszonyt az irodalommal való viszonytól. Ha egy-egy család­ban nincsenek is meg a felté­telei annak, hogy megismer­tessék az irodalommal a gyer­meket, a könyv szeretetét az még nem zárja ki. Hogy az otthonhoz hozzátartozik a könyv, éppúgy, mint a kanál, kés, villa — ez legyen csak magától értetődő. A könyvet szerető gyermek előbb-utóbb eljut az irodalom szereteté- hez is. — Azoknak a gyermekek­nek, akik a szülői házban nem kapják meg az alapokat az ol­vasáshoz, milyen módon és kik pótolhatják ezt a hiányt? — Ezeknek a gyermekeknek a számára döntő fontosságú, hogy milyen pedagógus irá­nyítja fejlődésüket. Különösen vonatkozik ez a kisebb tele­püléseken élőkre. Egy példát tudnék elmondani. Gyakran járok író-olvasó találkozókra. Egy kis községben, Letkésen, különös élményben volt ré­szem. Egy nagyszerű igazgató irányítja az iskolát és a könyvtárat is egy személyben. Olyan felkészült, olvasás iránt érdeklődő gyerekekkel talál­koztam, akik bármilyen na­gyobb városban felnövő gye­rekekkel együtt megállták vol­na helyüket egy irodalmi vi­tában vagy vetélkedőn. — Milyen tanulsággal szol­gálnak az ön számára az író- olvasó találkozók? — Sok örömtéljes, de mel­lettük egy szomorú felfedezés­sel is. Öröm beszélgetni a gye­rekekkel, akik olvasnak, hisz ők jönnek el ezekre a találko­zókra. És évek óta szomorúan figyelem a könyvtári statiszti­kákat, melyekből kitűnik, hogy a tizennégy éves kor után. jelentékenyen csökken az olvasók százaléka! Hová lesznek a rendszeresen olvasó gyerekek? — Ha foglalkoztatja ez a gondolat, bizonyára véleménye is van a megoldásról. — Még nincs. Még nem kezdtük el felmérni, hová tűn­nek el a könyvtárlátogatók. Csak ha már ismerjük az oko­kat, akkor lehet a megoldáson gondolkodni. — Beszéltünk a szülök, az iskola felelősségéről. Mit tehet a társadalom, az ifjúsági szer­vezetek az olvasás megszeret­tetéséért? — Nagyon fontos intézmény a gyermekkönyvtár. Itt meg­tanulnak magabiztosan mo­rogni a könyvek között, a.vá­logatás lehetősége önálló vé­leményformálásra is nevel. Nagy hiányosságnak tartom, hogy ennek a korosztálynak nincs igazi irodaim lapja. Egyedül a Szegeden megjele­nő Kincskereső című folyóirat szolgálja ezt a célt, de ez csak kis példányszámban kapható. És nagyon nagy szükség lenne egy olyan folyóiratra, amely a gyermek- és ifjúsági irodalom elméleti kérdéseivel foglalkoz­na, Azt is elmondom, miért lenne erre nagy szükség: az olvasói konzervativizmus se­hol sem jelentkezik olyan csö­könyösen, mint éppen a gyer­mekirodalom terén. Nem sze­retném, ha félreértenék sza­vaimat. A klasszikus mesék, Andersen-, Grimm-, valamint a népmesék ismerete fontos és szükséges. De — mellettük is­merni kellene az új irodalmi alkotásokat is. A szülők, ter­mészetesen, azokat a könyve­ket vásárolják meg gyerme­keiknek, melyet maguk is ol­vastak, ismernek. Az új iroda­lom iránti érdeklődést a könyvtárosok, pedagógusok feladata lenne felkelteni. Eh­hez azonban őket magukat is kellőképpen kellene tájékoz­tatni. — Mit tehetnek maguk az írók azért, hogy a felnöveke­dő nemzedék rendszeres olva­sóvá váljon? —^Meggyőződésem, hogy a felnőttirodalomnak van legna­gyobb szüksége a jó gyermek- irodalomra. Hogy valóban ol­vasó nemzetté váljunk, közö­sen döntjük el. Szülők, peda­gógusok és írók. Mi utóbbiak igényes, jó alkotásokkal. László Ilona

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents