Nógrád. 1974. április (30. évfolyam. 77-99. szám)

1974-04-14 / 86. szám

Munk a felajánl ások a XI. pártkongresszus tiszteletére Újabb gyárak és szövetkeze­tek dolgozói határozták el üzemi gyűlésükön, -hogy a XI, pártkongresszus és hazánk fel- szabadulásának 30. évforduló­ja tiszteletéire jobb, hatéko­nyabb munkával segítik az c'óves terv sikeres teljesítését. Pénteki lapszámunkban erről nem tudtunk beszámolni, mert a Kád^r János vezette magyar párt- és kormányküldöttség prágai megbeszélésedről ki- s "’ott híradás nagyobb terje- c'r’mű volt, illetve a verseny- felajánlásokiról későn kaptunk értesítést. Százhalombattán, a Duna- menti Hőerőmű munikásgyűlé- séia több brigád a hibaforrá­sok elhárítására tett felaján­lást. Ezenkívül elhatározták, Y >g,y a berendezések fokozot­tabb ellenőrzésével, valameny- n' i lazaság megszüntetésére, 1975. december 31-dg 24 ezer tonna fűtőolajat takarítanak meg. A Kőbányai Gyógyszerárú- gyár szocialista brigádjai kü­lönösen nagy figyelmet fordí­tanak a termelés gazdaságos­ságát javító újabb erőforrások feltárására, hogy ellemsűlyoz- zá-k a tőkés importanyagok ár­növekedéséből származó ked­vezőtlen hatásúikat. Egy év alatt importainyag-megtakarí- tásával 1 millió dollár értékű tőkés iim,portot tesznek feles­legessé. A Május 1. Ruhagyárban fő­ként a munka szervezettségét akarják korszerűsíteni, ezért elhatározták, hogy átveszik a Zalaegerszegi Ruhagyárban már jól bevált módszereket és ezeket kiegészítik a helyi adottságoknak megfelelő meg­oldásokkal. A Dolgozz Hibát­lanul munkarendszerrel a jö­vőben kizárólag I. osztá'vú árut bocsátanak'ki. A felaján­lások valóra váltásával ebben az évben 8—10 százalékkal nö­velik a termelékenységet. A Pamutoyom óipari Válla­lat munkásgyűlásón különösen a könmyűiipári rekonstrukció­ból adódó feladatokra fordít­ják a figyelmet. Valamennyi brigád segíti a belépő új dol­gozókat, hogy ők is mielőbb teljes értékű munkát végez­hessenek. A tompái Kossuth Tsz szo­cialista brigádjainak küldött­gyűlése felajánlotta, hogy több és jobb minőségű zöldségfélét termelnek. Ennek egyedüli módja a terméshozamok növe­lése. A teljes többletet közvet­lenül a lakosságn.ak szállítják. A Híradástechnikai Szövet­kezet kollektívája főként a műszaki fejlesztésben akar gyorsabb eredményeket elérni. Nagy gondot fordítanak ter­mékeik jó minőségére, a szö­vetkezet ifjúsági brigádjai védnökséget vállaltak a ter­mékek zavartalan gyártására. A szövetkezet brigádjai érté­ke® társadalmi munkákat is felajánlottak. Társadalmi segítséggel Gazdag eszmecsere — hasznos megoldások Befejeződött Salgótarján­ban a háromnapos második országos épületgépészeti gáz­konferencia. Ebből az alka­lomból megkértük a konfe­rencia szervező bizottságának elnökét, Ballai Istvánt. a Csőszerelőipari Vállalat üzemigazgatóját, a rendező tudományos egyesület (ÉTI) szakosztályának vezetőjét, hogy mondja el, milyen té­mákban folyt a vita, a felve­tett kérdések megoldásában, mennyiben sikerült előrejut­ni? — Mi már hagyománynak tartjuk, hogy konferencián­kat Salgótarjánban rendezzük meg. Az elsőnél is olyan szívélyes fogadtatásban része­sített a városi párt- és ál­lami vezetés, hogy szívesen jöttünk ismét Salgótarján­ba — kezdte a beszélgetést, majd így folytatta: — Négy témakörben, négy­öt előadással, négy-öt hoz­zászólóval zajlott le a kon­ferencia, mely az országos földgázprogram megvalósí­tásának társadalmi elősegíté­sét tűzte célul. A Szovjet­unió segítségével földgázhely­zetünk kedvezően megválto­zott. A szovjet földgázme­zőkről közvetlenül vezetéken keresztül jut el a földgáz Nemrégiben került napvi­lágra egy hatalmas mohame­dán palota maradványa, ame­lyet — a középkori szövegek alapján — feltehetőleg az Al- Muwarak alcazarnák, az úgy­nevezett „áldott palotának” kell tartanunk, amelyben Mu- tamid Ben Abbad élt a XI. században. Rafael Manzano. a királyi az ország nagyobb városai­nak lakásaiba, üzemeibe. Ez a folyamat nemcsak itt, Salgótarjánban, hanem az ország más nagyobb városai­ban is tovább gyorsul a jö­vőben. — Gondot okozott azoknak a földgáz-vezetékeknek a tö­mítése, amelyek korábban városi gázra készültek. s most áttértek a földgázra. Mivel a földgáz igen szárít, egy idő után a csővezetékek kötésénél használt kender" kötél-tömítés összezsugoro­dik. Hogy ne kelljen az egész vezetékrendszert felbontani, a MÁV és a Fővárosi Gáz­művek kikísérletezett egy olyan anyagot, amelynek be­építésével meg tudják aka­dályozni a tömítésre hasz­nált kenderkötél kiszáradá­sát. — Szóba került a régebbi városi gázberendezések át­alakítása is. Ennek kapcsán azt tudom mondani, hogy ez nem kerül külön költségbe a fogyasztóknak és az égőbeté­teket ingyen biztosítja szá­mukra a vállalat. Örömmel mondhatom, hogy az új típu­sú gázkészülékek kialakításá­ban a ZIM salgótarjáni gyá­ra nagyon szépen elöl jár. Úgy is fogalmazhatok: eddi­paloták építészigazgatója nem­régiben beszámolt arról, hogy az épületnek feltárták a fő csarnokba vezető bejáratát és a patiót. (szökőkúttal. növény­zettel kialakított udvar) a vízmedencékkel. Előkerült ezenkívül az épület folyosói­nak alapja és a kertre veze­tő lépcső festményekkel díszí­tett pihenője is. gi feladatát teljesítette. Ter­mékeiben benne van az égésbiztonsági berendezés, mely kizárja a gázmérgezés veszélyét. A jövő azt követe­li a gyár konstruktőreitől, hogy elektromos berendezé­seket és programszabályozó automatákat is építsenek a készü lékekbe. Foglalkozott a konferencia a gázkémények korróziós ve­szélyével. Ennek kapcsán szóba került, hogy a földgáz- tüzelésre áttért gyárak kémé­nyeit csak . akkor tudjuk megvédeni a különböző ká­rosodásoktól, ha valamilyen módon megoldjuk belső vé­delmüket. Sokakat érdekelt az épü­let tetejére helyezett gázka­zánok problémája. Előnyei között említették, hogy egy esetleges robbanásnál nem okoz kárt az épületben, nem veszélyezteti az ott lakók festi épséget. Különösen a házgyári, a panelos és cso­portos épületeknél jelentke­zik nagy előnye. A Gázké­szülékgyártó Vállalat kikísér­letezett, majd kialakított egy 60-tól 400 ezer kalóriáig ter­jedő kazánsorozatot, amely teljesen automatikusan sza­bályozza önmagát. Nem kell hozzá munkaerő, csupán a felügyeletet keli biztosítani. A távfűtéssel szemben az a nagy előnye, hogy a kül­ső és belső hőmérséklethez igazodva állandóan biztosít­ja a kellemes 22 fokos szo­ba hőmérsékletet. — A konferencia több ja-- vaslatot tett az illetékes szerveknek, mivel azt tapasz­talta, hogy sok kérdésben olyan ellentmondó intézkedé­sek születnek, amelyek aka­dályozzák a helyes célok mielőbbi elérését — fejezte be Ballai István. V. K. Régi maradványok Tanácstagnak jelölték Salgótarjánban a napokban két jelölő gyűlést tartottak. Az időközben megüresedett tanácstagi helyekre jelöl­ték a választópolgárok azokat, akiket a bizalom leginkább megillet. Az egyik jelölt Morvái Er­nő. Fiatal ember. Ez az év sok változást hozott az életében. Az elmúlt hónapban bízta meg a Salgótarjáni városi Ta­nács az elnökhelyettesi teen­dők ellátásával. Kedden este pedig bizalmat kapott, mint tanácstagjelölt. — A 37-es körzetben jelöl­tek — mondja az elnökhelyet­tes. — Nem könnyű terület, ide tartozik a garzonház, a csillagházak, és az úgyneve­zett Rákóczi úti foghíj. Aránylag kis részein nagyon sokan laknak. — Feleősségteljes az elnök- helyettesi megbízatás... — Valóban. Amikor megke­restek, hogy elvállalnám-e. rögtön arra gondoltam, milyen Izgalmas feladatot jelent a Bányamérnök városátépítés, a nagyarányú fejlődés, amely a mai Salgótar­jánt jellemzi. — Előtte? — A nógrádi szénbányák­nál dolgoztam. Miskolcon vé­geztem az egyetemet, bánya­mérnök vagyok. Amikor visz- szakerültem a megyébe, az egyik bányaüzemnél. Mátra- novákon kezdtem. Méghozzá főaknászként. Naponta lejár­tam a bányába. Ménkesen frontmérnökként folytattam. Volt olyan nap, hogy harminc vagon szenet is a felszínre küldtünk. — Azután? — A vállalati központba ke­rültem. A bányamérési osztály csoportvezetőjeként. Az utóbbi egy évben pedig munka- és üzemszervezéssel foglalkoztam. Nagyon szép évek voltak, amelyeket a bányánál töltöt­tem, ezekre mindig szívesen gondolok vissza. — Jól ismeri Salgótarjánt? — Meglehetősen. Bár já- nosaknai vagyok, de a megye- székhelyen érettségiztem, in­elnökhelyettes nen mentem egyetemre, és ide jöttem vissza. Ha nagy szavakat akarnék mondani, úgy fogalmaznék: hozzánőttem a városhoz. Jól ismertem a régi Tarjánt. Bár a napokban beszélgettünk, hogy bizony­bizony már gondolkodni kell. ha egy rég lebontott utcáról vagy házról esik szó... Morvaiék a tanács háta mö­götti bérházban laknak. A felesége pedagógus, ötéves a fia, akivel, ha telik az időből, nagy sétákat tesznek ... — Mit jelent a tanácstagi jelölés? — Azt hiszem, elsősorban felelősséget. A bizalomra, amely körülvett a jelölő gyű­lésen, csak így lehet vála­szolni. Elmondták az itt la­kók, hogy játszóteret szeret­nének a csillagház mögé. Én gyerekpárti vagyok, támoga­tom a kérést. Mint tanácstag — amennyiben megválaszta­nak — mindig szívesen látom a körzetemben lakókat. A ta­nácstagi fogadónapon, de a tanácson is. Úgy érzem, a ta­Gyáruk gondja — saját gondjuk Tartalmában és formájában a szó igazi értelmében vett párbeszéd alakult ki a salgó­tarjáni Bényagépigyár ifjúsági parlamentjén. A beszélőik: a fórumon részt vevő hatvan fiatal és dr. Csontos József, a gyár igazgató-főmérnöke. Persze, könnyű helyzetben voltak a bányagépgyáriak, mert kevés helyen. született olyan jó igazgatód utasítás az ifjúsági törvény végrehajtásá­ra, mint éppen itt. Konkrét, kézzel fogható dolgok szere­peinek a néhány hete elkészült utasításban, s ez már maga is jelzi: a szó nem marad írott maiaszt. Először dr. Csontos József tájékoztatta a fiatalokat a gyár gazdasági helyzetéről, terveiről, a fiatalokra is váró feladatokról. — Nálunk is elhangzott már az a helytelen szemléletre uta­ló nézet, hogy mostanában dédelgetjük a fiatal dolgozókat — mondta többek között. — Erről igazán nincs szó! De ott, ahol minden harmadik dolgo­zó 30 éven aluli', könnyelműség lenne nem foglalkozni a fia­talokkal. Nincs olyan felada­tunk, amelyet az ifjúság mel­lőzésével meg tudnánk oldani. Minden egyes gazdasági veze­tő kötelessége tehát törődni a fiatal dolgozókkal!! A beszámoló uitán a hatvan fiatal vette át a szót. Betar­tották a parlamentáris formá­kat, a beszélgetésnek mégsem volt értekezletíze. Sutba dob­tak minden merevséget, nem papínról felolvasott beszédek hangzottak el, hanem kötet­len, baráti hangú kéndezz-le- Ielek alakult ki1. A gyár igaz­gató-főmérnöke minden egyes kérdést azonnal megválaszolt KÉRDÉS: — A márciusi Fó­rumban olvastam egy cikket, amely szerint a felszabaduló szakmunkások 9,50—10 forin­tos kezdő órabért kapnak. Kérdem, mát szólnak ehhez a három-négy éve dolgozó szak­munkások, akiknek esetleg a 9 forintot sem érd el az órabé­rük? VÁLASZ: — Jómagam is ol­vastam a cikket, nem tartom helyesnek, A 9,50—10 forintos órabér egyébként csak részte­rületeken igaz. Konzultáltunk a cikk szerzőivel, és a saját átlag-bérelőírásunkon beiül megvizsgáljuk a lehetőségeket. Az a célunk, hogy ne legyen ellentmondás a kezdő és a régebbi szakmunkások bére között. KÉRDÉS: — Valamennyien ismerjük a népesedéspolitikai határozatot. Csakhogy, ha gondunk van a gyerekek óvo­dában, bölcsődében való elhe­lyezésével, akikor hogyan mer­jünk több gyermek nevelésére vállalkozni ? ■ VÁLASZ: — A gyár mellet­ti óvodáiban van még lehető­ség a gyerekek elhelyezésére. Egyébként pedig megállapo­dásunk van a városi tanáccsal, ennek alapján tudunk lépése­ket tenni a probléma megol­dására, tessék bizalommal hozzánk fordulni! KÉRDÉS: — Idén több fia­tal fejezi be a 8 általános osz­tályt. Hogyan tehetünk utána szakmunkásvizsgát ? VÁLASZ: — Az alapkritéri­um a 8 osztály. Ha ez megvan, tanfolyammal, vagy anélkül lehet szakmunkásvizsgát tenni. A tanfolyamhoz kellő létszám szükséges, elképzelhetőnek tartjuk több gyár összefogását is. KÉRDÉS: — Azt szeretném megtudni, hogy az új csarnok­ban jobbak lesznek-e a mun­kakörülmények, korszerűb­bek-e a gépek, vagy ott is tíz- kiilós kalapácsokkal kell dol­goznunk ? VÁLASZ: — Az új beruhá­zás javarészt 6aját fejlesztési alapunkból valósul meg, s ez behatárolja a lehetőségeket. A gépvásárlásokat már megkezd­tük', de 'könnyen előállhat az a helyzet, hogy egy éven belül lesz egy igazán ragyogó csar­nokunk, a gépek korszerűsíté­sére azonban csak később ke­rülhet sor. KÉRDÉS: — Ismerjük a gyár legf ontosabb programjait, tud­juk, hogy jelentős „felfutás” előtt áll a görgőgyártás. Ja­vaslom, fontolják meg, hogy vegyük KlSZ-védnökség alá a görgőgyártás fejlesztését. A gyárnak biztosan szüksége van a segítségre? / VÄLASZ: — A görgő sláger lesz! Nem tudunk annyit gyártani, amennyit el ne tud­nánk adni. Örülünk a felaján­lásnak, várjuk a fiatalok tá­mogatását. Ez az év egyébként is a vándorlás éve lesz, és úgy kell költözködnünk, hogy a termelés ezt ne érezze meg. Ha valamikor szükség volt, most aztán igazán szükség lesz a KISZ-esek társadalmi mun­kájára! Előre is köszönjük! KÉRDÉS: — Van-e a gyár­nak lehetősége arra-, hogy a dolgozók és a fiatalok folya­matos üdültetésére faházafc építsen? Mi szívesen vállal­nánk hozzá társadalmi mun­kát! VÁLASZ: — A kérdező nyi­tott kapukat dönget. A héten utazunk Berekfürdőre, hogy a főszezonra fabázat béreljünk. Építésre egyelőre nincs pén­zünk, de ha tervünk sikerül, nyáron már üdüitethetünk Be­rekfürdőn. Javarészt a gazdasági fel­adatokhoz kapcsolódtak a kér­dések, az ifjúság sajátos gond­jairól viszonylag kevesebb szó esett. A parlament krónikását mégsem viszi rá a lélek, hogy ezért elmarasztalja a bánya- gépgyári fiatalokat. Hiszen ott, ahol a fiatalok ennyire magu­kénak érzik a gyár gondjait, erejükkel akár hegyeket lehet megmozgatni. A Sütőipari Vállalat és * síküveggyár ifjúsági parla­mentjéről lapunk 6. oldalán számolunk be. Szondi Márta Munkássá válnak a berceliek Az Ipari Műszergyár ber­oeli gyáregységében elkészült a szereidé és festőműhely, az elmúlt napokban ebben az üzemrészben is elkezdték a munkát, és ezzel a gyáregy­ség felkészült arra, hogy kész­árut gyártson. Pedig csak feb­ruárban múlt két éve, hogy a megszűnt Gépjavító Vállalat elhagyott épületeinek átalakí­tásához hozzákezdtek. Akkor talán merésznek tűnt az el­határozás, hogy villamos tör­pe motorokat gyártó üzemet alapítsanak Bercelen, ott, ahol a környéken sincs ha­gyománya sem a villamos, sem a forgácsoló munkának, ahol az elmúlt években kevés ipari munkás akadt. URSINYI NÁNDOR, GYÁREGYSÉG VEZETŐ: — Most két éve még kevés nácstagság elválaszthatatlan az elnökhelye'ttesi poszttól. Egy a cél; Salgótarján fejlődése, az itt lakók kényelmesebb, jobb élete... — cse — szakemberre számíthattunk, de bíztunk a volt gépjavító szerelőiben, a berceliek szor­galmában és a fiatalok rá­termettségében. A tekercs- berakást 47-en kezdték. Köz­ben a fiatalok és idősebbek tanultak, fürdőt, öltözőt és impregnálót építettek. Már az első év végén dolgoztak a forgácsolóban és 1973. janu­ár 1-től az öntödében. Ötödik próbának nevezhetjük a mos­tanit, a 6zerelde munkáját. MOLNÁR IMRE SZERELŐ: — A gépjavítónál lakatos csoportvezető voltam. De az élet falun is halad, a gépjaví­tó megszűnt. Így kerültem Ikladra, a szereidébe. Örülök neki, hogy most mér a ber- celi szereidében dolgozhatom. Zoltán fiam a lakatos szak­mát tanulja. Úgy gondolom, .hogy ő is ide jön dolgozni, én meg majd innen mehetek nyugdíjba. A nagyobb fiam orvos, lesz, az idén végez. Nős emberként tanult hat évig az egyetemen, már uno­kám is van. Ahogy bírom, se­gítem a gyerekeket. A mun­kásember legnagyobb öröme az. ha boldogul a család. KASPÁR GYÖRGY SZERELŐ CSOPORTVEZETŐ: — Apám molnár volt, de jól tette, hogy engem Buda­pestre, a Szerszámgépgyárba adott tanulónak. Később Ik- ladon dolgoztam, majd Bér­céire nősültem. A feleségem is itt dolgozik a tekercselőben. Sokkal nehezebben élne a csa­lád, ha mindketten naponta utazgatnánk munkehelyünkre. A csoportomban négyen ré­gebbiek, ismerik a szakmát. De aki szeret, és akar is dol­gozni, az a berceli gyáregy­ségben szakmát szerezhet és boldogulhat. . SINKÖ JÓZSEF, VILLANYSZERELŐ: — Azzal kezdeném, hogy én galgagutai vagyok. De az jó­formán csak egy ugrás Ber­| NÓGRÁD - 1974. celhez, mert a két község kö­zött épült a gyáregység. Ed­dig Pestre jártam dolgozni. Reggel négykor keltem és es­te fél nyolcra értem haza. Családos embernek nem élet ez, nekem hároméves kislá­nyom van. A feleségem már régebben itt dolgozik. Olyan munkabeosztást kaptunk, hogy valamelyikünk el tudja vinni óvodába a kislányt és érte is mehetünk. A berceli gyáregy­ségben biztos a kereset és em­berséges a vezetés, ezért jöt­tem haza. Rövid véleményeket jegyez­tem fel, de ha azokat egymás mellé rakjuk, ha arra is fi­gyelünk, hogy milyen öntuda­tos bizakodással szóltak az emberek, nyomon követhetjük a munkássá válás bo­nyolult folyamatát. Üj technikát, új lehetőséget hoztak Rercelre, az Ipari Mű­szergyár a szakszerű vezetést, az anyagi feltételeket és a ta­nulás lehetőségeit biztosította. A múlthoz képest ugrássze­rű technikai fejlődés követke­zett be, és a munkában gyor­san edződtek az emberek. Kü­lönösen az ifjúság fogékonv az újra. Több olyan húsz év körülit emlegetnek a gyáregy­ségben, alá csoportvezetőként is megállja helyét. Dobrocsi Katalin még aligha töltötte be 20. évét, de már megkapta a Kiváló Dolgozó kitüntetést. Valljuk, hogy a céltudatos munka formálja az embereket, de a folyamatot gyorsítja és még eredményesebbé teszi, ha jól működik a párt-, a KISZ- és a szakszervezet. Ennek ta­núi lehetünk Bercelen. A politikai szervek segítenek a termelés szervezésében, a tár­sadalmi megmozdulásokban, a politikai munkában, és mindennek eredményeként fejlődik az emberek tudata. Jó dolog ezt tapasztalni a megye nyugati csücskében, ott, ahol eddig nem. volt szá­mottevő ipar, hiányzott, vagy messzire járt dolgozni az ipa­ri munkásság. F. L,. április 13., szombat 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents