Nógrád. 1974. április (30. évfolyam. 77-99. szám)
1974-04-13 / 85. szám
jCajos &eeeden Cered község kulturális életéről szólva eddig két nagyon szimpatikus vonást emelhettünk ki. Az egyik: a község politikai, társadalmi és gazdasági vezetői teljes összhangban vállaltak részt a megmozdulásokból. A másik a KISZ-korú fiatalság érdeklődése, amely elsősorban a jól működő ifjúsági klub előadásai során váltott ki jó érzést az odaérkező előadókban. A minap egy új, rokonszenves vonását fedezhettük fel a községben folyó művelődési tevékenységnek. A „Röpülj, páva!”-kör fonójátékával már több alkalommal sikerrel szerepelt, így legutóbb a Pásztón megrendezett „Szóljatok, játszók, regölök!”-verseny megyei döntőjén is, de helyezést nem értek el. Ez — valljuk meg —, a csoportok életében nem éppen sarkén tő momentum, nem a szokásos haragszom rád, többé ilyen versenyen nem veszek részt magatartást váltotta ki, hanem önkritikusan a hogyan tovább kérdését vetette fel a csoport vezetőiben. Pálinkás Sándomé, a művelődési otthon új, fiatal igazgatója. egyetértésben a község vezetőivel, levélben kereste fel Vass Lajos karnagyot, a kitűnő népzenei szakembert, és meghívta: legyen a község vendége, és tanácsaival segítse a pávakör továbbfejlődését. — Vass Lajos Erkel-díjas zeneszerző, aki elsősorban népi hangvételű alkotásaival (Este a táborban című szimfonikus költeményevei, a Kiskakas gyémánt félkrajcárja című gyermekoperájával, valamint Czuczor, Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi, Gulyás Pál, Tóth Árpád, Weöres Sándor verseinek megzenésítésével) vált népszerűvé, készségesen vállalta a csoport patronálá- sát. Valóságos ünnep' volt a községben a népszerű és roppant közvetlen muzsikus megjelenése. A kora délutáni órákban szűkebb körben fogadást adtak a vendégek tiszteletére, ahol megünnepelték azokat az öreg dalosokat is, akik a mostani csoport elődeiként 1939- ben a Kassán megrendezett népdalversenyen második helyezést értek el. A „Röpülj, páva!”-kör tagjai zsúfolt ház előtt mutatták be először fonójátékukat. A bemutató után Vass Lajos értékelte a teljesítményt. Utalt arra a figyelmeztetésre, amelyet Kodály hagyott ránk: miszerint a már művelt nép tanulja meg, vegye át az örökséget, teremtsen így továbbélő hagyományt a régi népi kultúrának. De csak tiszta forrásból táplálkozhat ez a hagyomány és ilyen vonatkozásban is tanácsokat adott a műsor továbbfejlesztésére. A televízióból ismerős szokása szerint a ceredi közönséget is megdanoltatta: a legszebb dalokból kettőt az egész közönség énekelt. A műsor második részében balladákat énekeltek a kör tagjai. Rózsa Sándor balladáját Kis Simon Zoltánné, Vid- róczki Marci balladáját Kis Simon Béla bácsi, Virág Jóska balladáját Tajti Anzelmné, a Szépen legel a kisasszony gulyája című balladát Bucsok Józsi bácsi, égy 48-as eseményeket megörökítő balladát Tóth Zoltánné, a Vecseklői határszélen című balladát Vi- rágh Gyuláné, és egy régi summásballadát Molnár Barnán é. Vass Lajos karnagy a teljesítmények értékelése után megígérte, hogy a csoport további munkáját is mindenben támogatja. Meghatottan köszönte meg a község ajándékait: népi hímzésű térítőt és egy aranypávát ábrázoló cukrászati remeket. Ügy érezzük, a ceredi művelődés irányítói jó úton haladnak, amikor a hagyományok továbbéltetése útján a legjobb szakemberek támogatását- igénylik. Szorgalmuk, ügyszeretetük pedig biztosíték arra, hogy a jövőben még több fiatalt is megnyernek a népi kultúra ügyének. Remek citerazenekaruk, tiszta hangú énekeseik, az egyre jobban összefonódó kollektíva olyan bázis lehet, amelyre maradandót építhetnek. Az pedig külön öröm, hogy a játékot hasznos foglalkozással is összekötik: míg dalolnak, egyúttal kézimunka- és szabás-varrás szakköri foglalkozással is hasznosítják magukat. Brigádköa y vidrák Már több mint 40 btigád vesz részt A Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltsége és a kohászati üzemek salgótarjáni gyára közösen indította el a „Tudjunk többet”-moz- galmat a vállalat szocialista brigádjai körében. Már több mint 40 brigád vesz részt ebben az akcióban, amelynek lényege: a Kossuth Könyvkiadó változatos ösz- szeállítású, különböző árú könyvcsomagokat ajánlott megvételre a brigádoknak. A brigádkönyvtárak alapítása a politikai, ideológiai műveltség gyarapítását szolgálja, segítséget nyújt a politikai oktatáson résztvevők, a marxista középiskolába, illetve egyetemre járók számára. Egyre többen igénylik ezt, hiszen tavaly 90, idén 95 százalék az érintett brigádtagok száma! Balassagyarmati körkép GUMIVÁ Cs. L. Épül a salgótarjáni új filmszínház Klubélet, filmakciók A megyei Moziüsemi Vállalat idei terveiről iga®, hogy egyre több családban van televízió, ennek ellenére a mozi máig az egyik legszélesebb tömegeket kiszolgáló, szórakoztató intézmény. Magyarországon évente több mint száz egész estét betöltő, és ugyancsak nagyszámú kisfilm kerül bemutatásra, mindenki megtalálhatja közöttük a kedvéire valót» Vidéken, és különösen a községiekben, ahová a saí- mielőadások is ritkábban jutnak el, még nagyobb a mozi feladata, hogy szórakoztassa a lakosságot, s emellett íz- lésmeveléssel közművelődési feladatot is ellásson. Egy megye fUméletének irányítása megfontolt, összehangolt részekből álló, tervszerű munkát követel. Ha a sokoldalú feladatokra gondolunk, nem csodálhatjuk, hogy a megyei Mozi üzemi Vállalat éves terve mellékletekkel együtt közei félsaáz oldalra rúg. Az éves terv az 1973-as év munkájának értékelésével kezdődik. Kiderül ebből többek között, hogy az elmúlt év folyamán a különböző rétegigényeket messzemenően figyelembe véve különböző formákat alakítottak ki, fejlesztettek tovább. Néhány az elért eredmények közül: 41 helységben 59 iskolamozi, hat helységben, kilenc art- kino sorozat működik, hat filmszínházban. rendszeres óvoda-, mesémozi sorozatokat játszanak. Igyekezett a vállalat a filmszínházak szolgáltatási színvonalán, tárgyi feltételein is javítani. Igen. égető gond ez, mivel a másfél száz működő megyei mozi közül sóiknál mutatkozik elégtelenség ilyen téren. Az idei tervekben is jelentős helyet foglal el a technikai berendezések korszerűsítése, új filmszínház felszerelése. Előkészítik a salgótarjáni új 503 férőhelyes filmszínház, gépház szerelési munkáit és biztosítani kívánják, hogy legkésőbb 1975. első negyedévében induljon a mozi. Hasonló tevékenységgel segítik a Jobbágyiban épülő mozihelyiség építését is. Ebben az évben befejeződik a balassagyarmati, a „Madách” Filmszínház gépházának teljes automatizálása, megkezdik az egygépészes vetítéseket. Ugyancsak Balassagyarmaton rendbe hozzák és indítják a kertmozát. Az itt felsoroltakon kívül még jó néhány moziban végeznek technikai felújításokat, állagmegóvó és más munkákat. A műsorpolitikai tervek között szerepel negyedévenként négy-öt tematikus filmsorozat összeállítása, melyeket területi és üzemi KISZ- ezervezebeknek ajánlanak, s a vetítések lebonyolításában is segédkeznek majd, a KISZ-bizottságok és szakszervezett bizottságok segítségét kérve egyúttal. Ifjúsági művéscamozi jött létre az SKÜ Művelődési Központban. Ezt állandó jelleggel kívánja a vállalat működtetni, emellett Űlmbaráti kör létesül ez évben aLAM- PART ZIM salgótarjáni gyárának kultúrotthonátoan is. Továbbra is üzemeltetik az iskolamozifcat, segítik az iskolai filmesztétikái oktatást. Szeretnék bővíteni a matinéelőadásokat, és az óvodai mesemozik munkáját is igyekeznek kiterjeszteni minél több községire. Űj kezdeményezés, hogy a vállalat által átvett salgótarjáni Kossuth Filmszínházban kísérletképpen, úttörőmozit szerveznek, melynél bizonyos feladatokat a pajtások látnak majd el. A Moziüzenü Vállalat az idén is több sorozatot indít. Ezek között szerepel többek között ifjúmunkás filmsorozat, díszbemutatók, ifjúsági bérletsorozat, nemzetiségi fiimnap, Nagy siker volt... és Nagy rendezők... sorozat, valamint indul egy filmsorozat hazánk felszabadulása harmincadik évfordulójának tiszteletére. A közönségszervezés, közönségpolitika tervei között szerepel az, hogy az ifjúság, az ipari, mezőgazdasági dolgozóik körében fokozottabb szervező tevékenységgel kell lehetőleg minél szélesebb rétegekhez eljuttatni a filmeket. Erőteljesen jelentkezik az igény az előadásokon biztosítandó nézőtéri fegyelemre. Több fórumon, többször felvetett, eddig még nem kielégítően megoldott kérdés ez. — g. — ! RTV-mozaik KAMERÁK ELŐTT: Medve vára, 1472. március 27. — Itt játszódik a Janus Pannonius című tévéfilm, melynek felvételeire áprilisban kerül majd sor. Mátyás király elől menekülve e helyen töltötte élete utolsó óráját legnagyobb latin nyelvű poétánk. Az emlékezés és számadás legvégső Idejét mintegy „kinagyítva” láttatja Gyón- gyössy Imre (és Kabay Barna) forgatókönyve, s ugyanezzel a szándékkal áll a kamerák mögé Kabay Barna rendező. ★ Asszony bíráskodik Móricz Zsigmond Sári bíró-jában, Most ez a századforduló táján játszódó Móricz-írás is megelevenedik rövidesen. ★ Űjmódi divat a használati tárgyként már elavult petróleumlámpa, a rézüst. vagy -mozsár, a szenes vasaló. E régiségekkel előkerült a lom tárból a ’30-as évek egyik slégerénekese is: Adám Ősz kár, s vele a régi melódiák szintén feljutnak majd „filmpolcra”. Szász Péter készülő zenés filmjében egyébként nemcsak a régi sztár története elevenedik meg. hanem Fényes Szabolcs zeneszerző segítségével a hajdani melódiák is némileg átformá lódnak. Beates színezetet kap az egykori muzsika, s az így keletkezett „oldpop”-ritmus mozgatja, sodorja maid a sze replőket. Az Örökzöld — fehérben, feketében című tévéfilm ugyancsak áprilisban kerül a kamerák elé. Hamisítatlan húsvéti, illetve locsolási hangulat, és hatalmas illatorgia fogadott a Rákóczi úti illatszerboltban. Ismerős városi és sok vidéki vásárló között mint valami villás farkú fecskék, cikáztak az eladók egyik pulttól a másik üvegvitrinig. Fekete Mátyásné, az illatszerbolt vezetője jót kacagott a hasonlaton, és rögtön közölte: — Pedig a kis kartórsnő- met Nemszilaj Zsuzsinak hívják. Nevét megcáfolva sürög- forog Zsuzsi és a főnökasz- szony, szinte megállás nélkül már egy hete, amióta meghirdették a kölnivásárt ... — Ma már a falvakban se divat, hogy kútvízzel locsol- kodjanak — magyarázta egy őrhalmi fiatalember. — Exotic kölnit viszek én is a menyecskéknek ... A divatkölnik felől faggattam az üzletvezetőt. Szerinte elegánsabb dolog az, hogy ha valaki egyéniségének és korának megfelelő illatszert vásárol vagy kap ajándékba, hiszen a húsvét ajándékozásra is szép alkalom. A tavasz pedig egyéb kozmetikai, testápoló szereknek is beszerzési ideje, mondták a drogisták, akik mögött tele polcok álltak, sok külföldi és hazai széni- cőszerrel, a vitrinek pedig színesebbnél színesebb divattáskákkal, szatyrokkal, utazótáskákkal vonzották a vásárló hölgyeket... A legtöbben persze méús kölnire, parfőmre vártak. Kimérték annak, aki úgy kívánta, kinek-kinek ízlése és pénztárcája, szerint. lo ügyért dolgoznak Cigányegyüttes Mátraverebélyben A könyvtár helyiségében, jöttünk össze — voltunk vagy húszán —, hogy beszélgessünk a tavaly februárban alakult, harmincöt tagú mátraverebélyi cigányegyüttessel. Valóságos kis családi összejövetelnek számított ez a találkozás. Ott voltak a Cserúer lányok, férjele és feleségek, apa a lányával, fiú az anyjával. Vidámak voltak valamennyien» mindegyiküknek volt valami észrevétele az együttes létével, munkájával kapcsolatosanAz öntevékeny művészeti mozgalomnak régi hagyományai vannak Mátraverebélyben. A színjátszó cspport a hatvanas évek közepén Bart- ha Lajos: Zsuzsika című színművét is előadta, aztán, hogy nem sikerült a környékbeli tájolás, a szereplők kedvüket vesztették, a csoport feloszlott Kevés volt a hit, az elszántság és akarat, amely túlsegítette volna őket a nehézségeken. A mostani együttes tagjai remélhetőleg tanultak az elődök példáján és a jövőben lesz elég erejük elviselni az esetleges sikertelenségeket is. Mert az együttesnek rövid fennállása óta eddig még csak a sikerben és az elismerésben volt része, s tegyük mindjárt hozzá: teljesen megérdemelten. A szekrényből most újra előkerülnek a különböző versenyeken szerzett emléktárgyak, oklevelek, köztük a legújabb szerzemény, a Salgótarjáni városi Tanács különdíja, melyet a Szóljatok játszók, regölők! rádiósvetéükedő területi versenyén való sikeres szereplésért kaptak. — Nagy érték valamennyi oklevél és ajándék mindany- nyiunk számára — jegyzi meg Csemer Géza, az együttes szó- lótáncoea. — Ez visz előbbre bennünket. Azért dolgozunk, • hogy még több elismerést szerezzünk magunknak és a községnek egyaránt. Nagyon hálásak vagyunk azért, hogy foglalkoznak velünk, és szerepelhetünk. Az együttes megalakulása így kezdődött. Kissé romantikusan. Volt egy tehetséges gitáros és mellé néhány kitűnő énekes, akik meleg tavaszi és nyári estéken gyakran, ültek ki együtt a ház elé a fűbe, énekeim. Aztán mindig többen és többen lettek, fiatalok és idősebbek, vegyesen, s már nemcsak énekeltek, hanem táncoltak is. A gitáros Puporka István, meg a két Rácz testvér, András és János gondolt először arra, hogy amit kötetlen módon, a maguk gyönyörűségére csinálnak, jó lenne szervezett formában csinálni, — Megkerestük Csukly Lászlót, a kultúrház igazgatóját — emlékezik Rácz András a tavaly történtekre —, segítsen csoportot alakítani. Ö nem zárkózott el a kérésünktől, elvállalta a csoport vezetését Is. Tél volt. de jöttünk a próbákra rendületlenül, esőben, hóban, sárban, mert egy akaraton voltunk. — Nagyon megkedveltük a játékot — teszi hozzá Rácz János. — Szeretünk szerepelni, és utazni más helységekbe. Voltunk mér Kesziben, Pásztón, Bátonyban, még Turjánban is. A csoport tagjai munkások, iskolások és háztartásbeliek. A legidősebb tag Puporka Bertalan, a nagybőgős 55 éves, a legfiatalabb az ötödik osztályos Kökény Agnes. A próbák. szereplések idején hírláncban értesítik egymást. A fellépések érdekében pedig műszakot is cserélnek, ha szükséges, — örülünk, hogy van ez az együttes — vélekedik Puporka István. — Közelebb hozza az embereket egymáshoz, és jól szórakozunk. Mert Vera. bélyben különben nincs valami túl nagy szórakozási választék. — A jövőben egyre inkább irodalmi színpaddá szeretnénk válni — beszél a tervekről Csukly László. — Egy cigány- siratót fogunk összeállítani, amely keresztmetszetét adna a cigányság múltjának és jelenének, a cigányéletet mutatná be a születéstől a halálig. Ebben a műsorban felhasználnánk a folklórt és a cigányköltők. Bari Károly', Balázs János munkáit is. Erdőszélen című műsorukban már nagyon szépen sze- repültek ketten: Rácz András- né a Csodatarisznya című cigánymesét, Puporka Páíné Babits Mihály Cigánydalát adta elő értőn, tiszta, szén kiejtéssel Bizonyára a többi- ek is képesek lesznek majd megbirkózni a próza, a vers szövegeivel. Vezetőjük Cukly László bízik bennük, éppúgy, mint táncosainak rétenmettsé- geben és ütemérzékében Rácz Mihály, a táncok megtervező- je és betanítója. Jelenleg azonban van egy nagy problémájuk. Erről így vall Cukly László: — Mindenféle pénz nélkül alakultunk meg tavaly. Aztán a megyei tanács segített rajtunk, kaptunk ötezer forintot. Sajnos, itt a községben azonban nincs anyagi bázisuk. A tsz és az ÁFÉSZ nem tud segíteni, a kultúrház költségvetése — a könyvtárral együtt — pedig olyan kevés, hogy egyedül a csoportra kellene ennyi. Nincsenek könnyű helyzetben tehát a verebélyiek, da reméljük, gondjaik hamarosan megoldódnak, és sikerül méltó mecénást találniuk. Megérdemlik, mert igaz, jó ügyért dolgoznak: a cigányság kulturális felemelkedéséért. Sulyok László NÓGRÁD — 1974. április 12« péntek
