Nógrád. 1974. április (30. évfolyam. 77-99. szám)
1974-04-11 / 83. szám
Híre van a pásztói asztalosrészlegnek Évről évre fejlődik a pásztói ÁFÉSZ ipari üzemága. Hét kisebb üzem: asztalos- és lakatosrészleg; betonáru- készítő, szeszfőzdék, szikvíz- üzem. a vágóhíd és a házilagos építkezés tartozik ehhez az ágazathoz, amelynek termelési értéke az elmúlt érvben elérte az 5 millió 300 ezer forintot. Mivel a megelőző években ezeknél az »üzemeknél a költség magas, a nyereség viszont igen a la" csony volt. ezért célul tűzte a szövetkezet a munka szervezettségének és intenzitásának fokozását. Sikerült is ezt elérni az 1973. évben olyany- n.yina, hogy a termelékenység növekedésével a nyereség meghaladta a 800 ezer forintot Javult a munka minősége is különösen az asztalos- és a lakatosüzemnél. Ennek köszönhető, hogy a megye többi ÁFÉSZ-ének 310 ezer forint értékű üzlet- és iirodaberen- dezé* p jásznagykun Vendéglátó Vállalatnak 750 ezer, a Nógrád megyei Iparcikk Vállalatnak pedig 1 millió forint értékű berendezést gyártott az asztalosrészleg. A lakatosüzem — többek között — a BKV számára 800 ezer, a Dorogi Szénbányáknak 150 ezer forint értékű vasipari terméket állított elő. Az ipari üzeméig jelentős lakossági szolgáltatást is végez; ennek értéke az elmúlt évben 510 ezer forint volt. 1974. évben a pásztói ÁFÉSZ 5 szakemberrel továbbfejleszti asztalosrészlegét és különböző termelésszerkezeti változtatásokat is végrehajt. Indokolja ezt a tetszetős és jó minőségű készítmények iránt megnyilvánuló egyre nagyobb érdeklődés. Jelenleg' a szolnoki Halászati Tsz megbízásából Budapesten egy halászcsárdán, Cegléden a most épülő Lakiberendezési Áruházon dolgoznak. Még ebben az évben elkészül a balassagyarmati új szövetkezti étterem és a pásztói Mátra-vemdéglő berendezése is. Az ecsegi ABiC-áru- ház építésének befejezését — amelynek kivitelezője a házilagos brigád — ugyancsak erre az évre tervezik. LIegtalő&ult kooperáció A korszerűre érdemes befektetni Helyesen döntöttek a Borsos herényi Állami Gazdaság vezetői, amikor 1971-ben elhatározták, hogy takarmánykeverő üzemet létesítenek. Ezzel a kormány szarvasmarha-tenyésztési programjából rájuk eső rész teljesítésének, az állatállomány biztonságos és gazdiaságos abraikellátásá- nak egyik feltételét teremtették meg. Az állattenyésztési ágazat eredményessége nemcsak az istállók műszaki felszereltségétől, a technikai berendezésektől, hanem a rendelkezésre álló takarmányok mennyiségétől és minőségétől is függ. TELJESEN KIKÜSZÖBÖLI Szakemberek tudják, hogy a zöld takarmányokban levő fehérjét és karotintartalmat, de más tápanyagokat is nagyon, nehéz megóvni a hagyományos betakarítás és szárítási mód mellett. A kaszálás idején, vagy ezt követő napokban gyakori az esőzés, ami a takarmányokban. levő tápanyagok jelentős részét kiáztatja. Az új szárítási mód nemcsak függetleníti a betakarítást az időjárástól, nemcsak szükségtelenné teszi a napon történő szárítást, hanem azt teljesen kiküszöböli A sok irányú mérési adatok azt bizonyítják, hogy a renden történő szárításnál 35 százalékos tápanyagveszteség keletkezik, míg a forrólevegős szárításnál csak 3 százalékos a kár. Az állatállomány számára igen fontos fehérjéből dupláját, karotinbói pedig hatszorosát nyerjük a korszerű eljárással. A forrólevegős gyors szárítás megóvja a takarmány beltartalmi értékét. A veszteséget zsákos tárolással és szemcsézéssel a minimálisra foszfor, káli — 3 évre adagolták. hektáronként 51 mázsa mészkőport szórtak ki. Az egész területet szerves trágyával látták el. A gondos, szakszerű munka eredményéként a kelés jól sikerült, az állomány beállottsága megfelelt a várakozásnak. Az időben vég-, zett gyomirtás jelentkezik a terület tisztaságában- Az elmúlt évben 59,22 mázsa lu- oernaszénát takarítottak be hektáronként. Az egy hektár területről szerzett ágazati nyereség több mint 2600 forint volt. Ebben az évben álló lucernát már 316 hektáron termelnek. A vetésszerkezet módosulásával ez tovább nő. A lucemaliszt-üzem nyersanyagának biztosítását, kapacitásának teljes kihasználását csak kooperációban tudják megoldani. Ezért ötéves szerződést kötöttek a hiányzó alapanyag termesztésére a nagyoroszi, a diósjenői, az érsekvadkerti, a pataki és a nógrádi termelőszövetkezetekkel. Ennek ellenében a gazdaság -vállalta, hogy 1974- ben ' 73 vagon lucernalisztet ad a kooperációban résztvevő termelőszövetkezeteknek. A megtermelt lucemalisztből 180 vagont értékesítenek a Nógrád megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnál. Ez a mennyiség a vállalat igényét kielégíti. Jut még exportra is. ötven vagont küld különböző megrendelőknek az Állami Gazdaságok Kereskedelmi Irodája. MIBE KERÜLT? A gyorsszárító és feldolgozó berendezés, az egész ipari létesítmény csaknem 5,4 millió forint. Ehhez a gazdaság odaadta saját fejlesztési alapját, 2,5 millió beruházási hitelt vett fel, és 890 ezer forint ártámogatást vett igénybe. A vezetőség bosszankodik, mert a tervezésnél és kivitelezésnél eltértek az eredeti elképzeléstől, s ez 400 ezer forint többletköltséget okozott. Hiába kérték a tervezőt, hogy a létesítményt a gödöllői tangazdaságban már működő üzemhez hasonlóan tervezze meg. KÉT ÉS FÉL ÉV ALATT MEGTÉRÜL A gyorsszárító, és a feldolgozó berendezés lucernából óránként 2000 kg 10 százalékos nedvességtartalmú lisztet képes előállítaná. De alkalmas szemes termény szárítására is. Ezutóbbi próbaüzemelését a gazdaság még az őszszel elvégezte. Ezzel a berendezéssel szárították le saját kukoricájukat, és a nagyoroszi termelőszövetkezet 60 vagon kukoricáját. Az új üzem szemcséző (granuláló) berendezéssel is ellátható. A vezetőség azt tervezi, hogy a meglevő berendezéseket présgépekkel egészíti ki Ennek segítségével az export követelményeinek is meg tudnak felelni. Számításaik szerint a beruházás két, két és fél év alatt megtérül. Mindenki bizakodik, a vezetőség intézkedését helyeslik. Érthető, mert ily módon lehetőséget teremtettek az import fehérjetakarmán,y-i,gény saját gyártmányú, növényi fehérjével való kielégítésére, ugyanakkor a gazdaság más üzemek részére is képes termelni, miáltal nő az áruki- bocsátása. A fejlesztés várható évi eredménye előreláthatólag kétmillió tiszta nyereség lesz. M. L. Az újítók kongresszusára készül BUDAPESTEN április 12- én. kerül sor az újítók és feltalálók országos kongresszusára. A nógrádi szénbányák újítóit Qndrék László, a vállalat újítási irodájának vezetője és Nagy Albert szorospataki vájár képviseli. Ondrék László már 17 éve foglalkozik az újításokkal és nagyon sok tapasztalatot szerzett. Azt ért kerestük fel, hogy érdeklődjünk, hogyan készül a kongresszusra, és mit mond el, ha szót kap? — A nógrádi szénbányáknál, mióta az újításokkal foglalkozom legalább 12 ezer javaslat született. Az újításokból származó gazdasági eredmény meghaladja a 60 millió forintot. Az utóbbi években, bár- a vállalat létszáma jelentősen csökkent, az újítómozgalom, ha lassan is. de egyenletesen fejlődött. Mindez elég sok erőfeszítést kíván. Tavaly például több mint 400 újítás született, és a gazdasági eredményünk is meghaladta a 3,6 millió forintot. — A jó szervezésnek és propagandának köszönhető ez? — Önmagában a szervezés és a propaganda kevés lenne. ha a vállalatnál nem alakult volna ki olyan légkör, mint amilyen van. A gazdasági és mozgalmi vezetés minden erkölcsi és anyagi feltételt biztosít az újítómoz- galom fejlődéséhez. Az idei újítási versenyre például 100 ezer forintnál többet biztosít a vállalat. Az elmúlt negyedévi eredmények is arra engednek következtetni, hogy a fejlődés tovább tart. Időarányosan több újítási javaslat született, mint tavaly, ég a gazdasági eredmény is megfelelő. A tűzoltókészülékek házi javítására és felújítására például Toldi Miklós és Pásztor Sándor nyújtottak be javaslatot, és ennek megvalósítása az előkalkuláció szerint csaknem 3 millió forint gazdasági eredményt ígér. Sokat várunk majd az újítási versenytől is, amelyre a már említett jutalmazási összeget kitűzte a vállalat. Ha szót kapnék a kongresszuson, ezekről a tapasztalatokról számolnék be. Azt is elmondanám, hogy bár az újítási törvény korszerűsítése időszerű, a vállalati újítási mozgalomhoz a központi szabályozás ‘mellett igen jó légkörre van szükség. Ezzel azt akarom érzékeltetni, hogy a mozgalomban egyes helyeken előforduló töréseket sem szabad a jelenleg érvényben levő újítási törvény hibájául felróni. Véleményem szerint ez is biztosította a fejlődés lehetőségeit, vagy ahogy mondani szoktuk a zöld utat a kezdeményezések számára. Ez elsősorban attól függ, hogy a vállalatok vezetői milyen igényeket támasztottak az újítókkal szemben — mondotta Ondrék László. majd így folytatta: —■ Vállalatunknál a gazdasági mozgalmi vezetés ösztönzött a hatékonyság növelését szolgáló újítások kidolgozására. Nagy gondot fordítottak a gyors, tárgyilagos ügyintézésire. ami véleményem szerint a legjobb propaganda az újítómozgalom számára. — NAGY TARTALÉKAI vannak az újítómozgalomnak a szocialista mozgalomban. Ezelőtt három évvel még csak az újítások 21 százaléka származott a szocialista brigádoktól. brigádtagoktól. Az 1972-es évben már 40, tavaly pedig 70 százalékát az újításoknak szocialista brigádok, illetve brigádtagok nyújtották be. Örvendetes az is, hogy egyre nagyobb a közösségekben születő újítások száma. Az éves felajánlásokban is egyre több újítás kidolgozását vállalják a szocialista brigádok. — Hogyan értékeli a műszakiak részvételét a mozgalomban? — A műszakiak körében is kezd a régi arány kialakulni. Ehhez az is hozzájárul, hogy a vállalat ma már előszerződéseket köt a műszakiakkal egyegy feladat megoldására. Ilyen szerződés készült például a mén kési kötélpálya automatizálására. Általában megnövekedett a műszakiakkal szemben támasztott igény, vagyis olyan légkör alakult ki. hogy a kötelező mindennapi munka mellett illik egjr egy műszakinak az újabb, a tökéletesebb megoldásokkal való foglalkozás. Ügy is mondhatnám, hogy amit a fizikai munkásoktól kér a vállalatvezetőség, azt a műszakiaktól egyre inkább elvárja. A fiatal mérnökök, közgazdászok tanácsa is mind aktívabban vész részt az újító* mozgalomiban és ezen a területen van talán legnagyobb szerepük. Erre a jövőben is szükség lesz. — Milyen javaslata lesz az újítási törvény módosítására? — Több doigot is javaslok. Egyik javaslatom, hogy a jövőben az újítási díjakat oda terheljék, ahol annak vállalati eredménye jelentkezik, hogy ne csupán az „R” alapot, illetve a béralapot terhelje az újítási díj. Jelenleg ez a gyakorlatban elég sok gondot okoz. A másik javaslatom, hogy egyértelműen biztosítsák a beruházásokkal kapcsolatos újítások szabályozását. Ma még különböző gyakorlat van érvényben és legtöbbször az újítók károsodnak. Nálunk a vállalati újítási szabályzatban már ezt próbáltuk orvosolni. Az újításból eredő értékcsökkenési különbözetet vesszük számításba a díjazás megállapításánál. Javaslatom továbbá az, hogy az újítási szerződés arányának megállapítását bízzák az újítókra, és csak akkor kelljen bírósághoz fordulni, ha valóiban, vitás kérdések merülnek fel. Ügy gondolom, hogy a jövőben a szocialista munkaversenyhez hasonlóan az újítómozgalom" ban is tovább kellene bővíteni a társadalmi szervek, a szakszervezet és a KISZ hatáskörét. Gondoskodni arról, hogy az újítómozgalom ds a gazdasági irányító, szervező munka részévé váljék. — MIT VÄR a kongresz" szustól? — Saját részemre nagyon sok tapasztalatot, és egy olyan törvény kialakítását, ami a jelenleginél még jobb lehetőségeket biztosít az újí- tómozgalom továbbfejlesztéséhez — kaptam a választ. B J. Kohászat A kellemes tavaszi idő lehetővé teszi, hogy teljes üzemmel végezzék a tavaszi mező- gazdasági munkákat. De mindenütt nagy lendülettel folyik már az építkezés is. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek mind a mezőgazdasági munkák időben és jó minőségben történő elvégzéséhez, mind a családi házak építésének üteméhez hozzájárul jó minőségű termékeivel. A mezőgazdasági szeráruból az év eddigi részében terv szerint 730 tonnát kellett volna legyártani, de ezt a tervet négy te nával sikerült túlteljesíteni. Ugyancsak nagy igyekezettel folyik a mezőgazdasági gépalkatrészek gyártása is. Március eddigi időszakában 241 tonna volt a terv. és helyette 242.3 tonnát állítottak elő mezőgazdasági gép- alkatrészekből. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek persze csak részfeladatokat old meg a mezőgazdasági gépgyártásból. de az általa előkészített gépalkatrészek. szántóvasak, boronatárcsák a nagyüzemi mezőgazdaság korszerű igényeinek kielégítésében nagyon is fontos helvet foglalnak el. Március végén raktak vagonokba kétezer boronatárcsát a Szombathelyi Mezőgazdasági Gépgyár részére. Az ősszel meghaladta a 24 tonnát. Ez a jelentős mennyiségű borönatárcsa jótékonyan érezteti hatását a tavaszi munkák ideién. A szövetkezetek és állami gazdaságok már várják ezt a szállítmányt. Ugyanakkor 16000 darab 60- as átméretű és 55 mázsa 35-ös átméretű őrlőgolyót indítottak útnak a Beremendi Cementgyár részére. A jó minőségű őrlőgolyók a cementgyártáshoz nyújtanak segítséget. A n övényvédős d 1 csökkenti. Ez a megoldás más módszernél nem alkalmazható. a takarmányok tápértéke a felhasználásig tovább csökken. A gyenge takarmány pedig kedvezőtlenül befolyásolja a jövedelmezőséget és rontja a hatékonyságot. Előnye jelentkezik még a raktározási költségek alakulásánál és az értékesíthetőségben. Az új módszerrel a takarmánytároló' helyigény lényegesen kevesebb, mivel liszt, illetve granulátor formájában. tárolják. Mindkettő igen keresett termék, köny- nyebben és magasabb áron lehet értékesíteni. Az objektum megépítésével és üzembe helyezésével mód nyílik a gazdaságban megtermelt termények iparszerű feldolgozására. a gazdálkodós hatékonyságának növelésére. SZERZŐDÉS A TERMELŐSZÖVETKEZETEKKEL Az állami gazdaság növény- termesztési szerkezete már 1973-ban a lucernaliszt-üzem nyersanyagigényének megfelelően alakult. Ebben az évben a tavaszi telepítésű lucernaterületet 107 hektárral tovább növelték. A telepítést a kutatóintézet szaktanácsainak figyelembevételével végezték el. A műtrágyákat — Azt mondják, senki sem lehet próféta saját hazájában. Fő!eg nem a mezőgazdaságban. Dudás József sem ezzel a szándékkal tért vissza falu- iába. Bokorba, amikor a «’••öngyösi Felsőfokú Mezőgazdáig! Technikumbam befejezte tanulmányait. gyakornoka lett. Hogy miért épp a mezőgazdaságot választotta? A magyarázat látszólag egyszerű: szülei :s a termelőszövetkezetben dolgoznak. Valójában a természet szere- tete és a falusi emberekért való tennie, karása volt az. ami ilyen Irányba befolyásolta szándékát. — Növényvédői feladatokat kaptam. Olyan területe ez a termelőszövetkezeti munkának. ahol akad bőven tennivaló. Az emberek szívesen fogadták. hisz’ ismerték gyerekkora óta. Különösen azért néznek rá nagy tisztelettel, mert kevés fiatal szakember tevékenykedik a kutasói termelőszövetkezetben. A lehetőségek is végesek, meg az élet- körülményeken is akad kifogásolni való. Az utóbbi gondon enyhít az, hogy szüleinél lakik, felesége viszont, aki hasonló végzettségű. Aszódon él albérletben. A család Ideje van hozzá Az asszonynak próbált helyet keresni, de a környéken nem találtak. — Nem irigylésre méltó a helyzetünk — mondja a fiatal szakember. A munka minden idejét leköti. A szomszédos, feisőtoldi termel őszövetkezet növényvédő feladatai is rá hárulnak. A két tsz közösen foglalkoztatja. Ez megosztja figyelmét, sok a részfeladat, amely megoldásra vár. — Emlékszem az első konkrét feladatomra. A borsószedést kellett megszerveznem. Sikerült. Az üzemegységvezetők segítettek, tanácsokat adtak. Ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy ne menjen el az ember kedve, ha nehézségekkel találkozik. Ilyen pedig nálunk is akad elég — magyarázza Dudás János. Milyen problémái vannak? Sokszor úgy érzi, a gazdaság szakemberei kevés önállóságot kapnak. Az elnök jóindulattal ugyan, de beleszól munkájukba, sőt utasítást ad az embereknek, amiről csak később szerzek tudomást. — Ez a munkahelyi légkört nem a legjobb irányba befolyásolja. Tudom, hogy a segítő szándék, az óvatosság vezeti az elnököt. Mégis úgy érzem: nem bíznak eléggé bennem — magyarázza. Gyakori a szakemberek cserélődése Kutasán. Mióta Dudás János itt dolgozik, már a harmadik főagronómus is eltávozott. Jelenleg ez az állás üres. Emiatt különösen megnőtt a középszintű vezetők felelőssége. Dudás János is érzi. Fiatalember létére komolyan, megfontoltan dolgozik, szervez, irányít. Emellett még tanul is. — Üzemmérnöki vizsgára készülök a feleségemmel együtt. A zöldségtermesztés a „kedvencünk”. Sajnos, itt J. nincs lehetőség a nag''üzemi termesztésre. Nagy tervei vannak. Szeretne szakmérnöki képesítést is szerezni. Tanul, mert tudja. céljait csak így érheti el. Beszélgetésünk során arról is szó esett, miért kevés a fiatal a kutasói gazdaságban. — Egyik részről a szülök szemlélete az oka. Finoman szólva „eltanácsolják” a fiatalodat a termelőszövetkezeti munkától. Másik pedig a tsz munkahelyi szociális körülményei hatnak hátráltató- an — mondja Dudás János. Nemrégiben ő is azon a ponton volt. hogy más helyet keres magának. Elsősorban a lakás miatt. A megszokott környezet, az ismerős emberek egyelőre visszatartották. — Nyugodtan dolgozni csak nyugodt körülmények között lehet. Az a baj, hogy mi, fiatalok sokszor türelmetlenek vagyunk. Néha jogosan. Remélem, az én gondjaim megoldásának kivárásához lesz elég türelmem — mondja beszélgetésünk végén. Ideje van hozzá. Mindösz- sze huszonnégy éves. A kutasói közös gazdaság így csak hét végén találkozik. Sz. Gy, NÓGRÁD — 1974, április 10., szerda 3
