Nógrád. 1974. április (30. évfolyam. 77-99. szám)
1974-04-10 / 82. szám
Még egy ilyen döntetlen... Táskarádióval jártak a tarjáinak — hallgatták a közvetítést, kíváncsian várták mi lasz a Szeged—SBTC találkozó végeredménye. Sikerült az egyenlítés és most már azért szurkolt mindenki, hogy ne változzon az eredmény. Pedig.» Nos, igen. Az SBTC közelebb állt a győzelemhez! Az I. félidőben is volt két helyzetük a tarjániafonak, és 1:1 után is megszerezhették volna a győztes gólt. Néhány játékosnál jelentős formajavuilás volt tapasztalható. Értékes egy pontot szerzett az SBTC Szegeden, ahol a kiesés rémétől fenyegetett hazai gárda — mondani sem kell — idegesen játszott. Kovács Imre is elmondhatja némi változtatással a Klasszikus mondást: még egy ilyen döntetlen és nem marad játékosom! Az egy pontnak mindenki örül, annak azonban már nem, hogy néhány sajnálatos sérülés történt Szegeden. Geose, aki nemrégiben épült csak fel sérüléséből, újra húzódást szenvedett. Vertig, aki nagyszerű formát mutatott az MTK ellen, igen korán lebicegett a pályáról. És, hogy a középpályán is legyen egy kérdőjel a Zalaegerszeg ellen: megsérült Répás Béla. Hétfőn felhívtuk az SZTK-rendelőt, ahol Fábián Zoltán dr-nái érdeklődtünk a sérültek állapota felől. A főorvos egyáltalán nem biztatott. Elmondta ugyanakkor, beteg Basti és Szalai is. Némi öröm az ürömben, hogy Miklós meggyógyult, elkezdi» az edzéseket. Szombaton a Zalaegerszeg ellen kell helytállnia az SBTC-nek. Kérdés, meggyógyulnak-e a sérültek. A Stécé szempontjából fontos a találkozó, mert győzelem esetén pontokkal húzhat el a tarján! csapat az egerszegiektől. Egy másik kérdés is válaszolatlan még: meghozza-e a szombati találkozó a várva-várt első tavasai győzelmet é6 az első hazai gólt? Van gond bőven az SBTC háza táján, de reméljük síikerül kilábalni a csapatnak a jelenlegi hullámvölgyből, rendeződnek a sorok és jó játékkal, na és lelkesedéssel itthon tartja az együttes a két pontot. (sz. 1.) Góliátok községe Nógrád megyében Egy antropológiai felmérés meglepő tapasztalatai Dr. Henkey Gyula, a Kecskeméti Megyei Múzeum antropológusa a palócföldi táj- kutatás keretében Nógrád és Heves megyében kiterjedt embertani felméréseiket végez. A nógrádi örhalom községben most befejezett vizsgálatai meglepő eredményeket hoztak. A községben ugyanis olyan, nagyszámban találkozott robosztus csontozató, .acélos” izomzatú, súlyfelesleg nélküli férfiakkal, mint a 16 000 felnőtt személyre ki terjedő eddigi kutatásai során sehol másutt az országban. Őrhalmon körülbelül minden második férfi ilyen testalkatú. Válluk igen széles, nyakuk vastag, mellkasuk erős, alsó végtagjaik a törzshöz képest arányoson hosszúak, s hosszú karjaikkal rendkívül nagy 6zorítóerő kifejtésére kénesek. Más palócföldi településeken. továbbá különösen az Alföldön, ugyancsak jelentős arányt képviselnek e tipikusan „birkózásra” termett férfiak. Mint a kutató állítja, EGERBEN április 4-én MEGNYÍLT a nagy múltú Vadászkürt *♦ *** *** *** « Étterem ♦ **♦ ♦*«. (Marx K, u, 4,) Az I. osztályú, modern étterem szeretettel várja vendégeit! Salgótarjánt és Balassagyarmatot elsősorban a felsőbb, magasabb súlycsoportok komoly utánpótlási bázisaivá lehetne fejleszteni. A birkózás antropológiai területi-alkati bázistérképe szerint a robosztus alkat és az erős izomzat nagymértékben jellemző Bács-Kiskun, Szolnok, Heves és Nógrád megyék, valamint Pest megye déli részének férfi népességére, őrhalmon. kívül azonban főként Kalocsa, s a hozzá közeli Szakmár és Drágszél paraszti származású fiatalemberei közül kerülhetne ki a legtöbb birkózó a nehezebb súlycsoportokból. Az antropológus szerint az egyébként elismert magyar birkózás sokkal nagyobb erőt képviselne a világversenyeken, ha a sportágat decentra- lizáltabban fejlesztenék. Hazánkban elsősorban az Alföldön és a palóc földön lehetne nemzeti sporttá fejleszteni a birkózást, ahogyan például a Szovjetunióban a Grúz, az örmény és a Tadzsik Köztársaságra alapozva ez már megvalósult. Bár a súlyemeléshez is igen erős alkat és izomzat szükséges, de rövid karokkal és rövid alsó végtagokkal. Így az említett területek e sportág fejlesztésére kevésbé alkalmasak. A kecskeméti antrooológus „műhelyében” egyébként - kialakulóban van egy „dobóatléta-körzet” is. Rapl Miklós Teke Emlékverseny A megyei tekeszövetség rendezésében Salgótarjánban, a Dózsa tekecsarn okában rendezték meg az idei felszabadulási emlékversenyt. A. mezőnyben 12-en szerepeltek. Az élmezőny állása a következő: 1. Magyar N. (St. Dózsa) 438, 2. Sinka (St. Ingatlan) 418, 3. Kohut (St. Dózsa) 416 fa. A versenyzőknek Fülöp László, a megyei tekeszövetség képviseletében tisztelet- díjakat nyújtott át. Április 10—ll-én délután 15 órától az St. Öblösüveggyár tekecsamokában bonyo- J lítják le az 1974. évi felnőtt egyéni nagygolyós bajnokságot NYITVA TART: sxiinnap nélkül 10 h-tól 24 h-ig. Panoráma. Ein szór az Európa Kupa döntőjében? Azóta, hogy 1955-ben először írták ki a labdarúgóbajnokcsapatok Európa Kupa tornáját, egy kivételével a magyarok mindig ott voltak a résztvevők között. S amikor később a Kupagyőztesek. majd a Vásár Városok Kupáját (mai nevén UEFA- Kupa) is életre hívták. Újabb lehetőségük nyűt a kontinens legjobb csapatainak a versengésre. Eddig 9 magyar csapat indult több-kevesebb reménynyel a tornákon s a mérleg nem a legkedvezőbb. mert csak a Ferencvárosnak sikerült 1964—65-ben a Vásár Városok Kupájában elnyerni az értékes trófeát. Ugyanennek a tornának az 1968— 69. évi döntőjébe ugyan bejutott az Újpesti Dózsa, de a Newcastle Umitedtől 3:0-ra, és 3:2-re kikapott és így nem sikerült a Fradi bravúrjának a megismétlése. Még egy magyar csapat, az MTK is volt már döntős, mégpedig 1963—64-ben a Kupagyőztesek Európa Kupájában; a Sporting Lisszabon ellen 3:3 volt az eredmény, a megismételt találkozón viszont 1:0 arányban vesztett és így kénytelen volt megelégedni a második hellyel. Üj reményt nyújt most Újpesti Dózsa, amely a Bajnokcsapatok Európa Kupájában április 10-én B.-pestan és 24-én Münchenben a kontinens, sőt talán a világ legjobb klubcsapata, a Bayern ellen elődöntőt vív. A lilafehéreknek a mostani az ötödik részvételük a bajnokok között, s a mérlegük ezt mutatja: 12 győzelem, 6 döntetlen. 6 vereség, 41:29-es gólarány. Idei szereplésük értékét növeli, hogy eddig veretlenek maradtak, az első fordulóban kétszer is legyőzték az ír Waterford együttesét. majd ezután sem a Benfica, sem a Szpartak Trnava nem tudta „kétvállra” fektetni az újpesti gárdát A gólaránya is hízelgő: 11:5. Érdekes az is. hogy az Újpesti Dózsa eddig 69 mérkőzést játszott a három jelentős nemzetközi tornán, s ebből 33 végződött a győzelmével. 13 döntetlenül, 23 vereséget szenvedett, s a gólarány 137:97. Nem tudni, hogy mit hoz a két elődöntő, de azzal, hogy az újpestiek már idáig eljutottak. ..beállították’’ a Vasas 1957—58. évj és a Rába ETO 1964—65. évi Európa Kupa szereplését, hiszen ez a két együttes is elődöntős volt. S hogy Újpesten nem babonásak, azt mutatja, ezúttal 13 alkalommal indulnak a rangos európai tornákon. Lehet, hogy ez meghozza a döntőbe jutást? Harc a labdáért Hfif -V-.'..A1!- ^ Szalai csatázik az MTK-védőkkeL Í ;rWffW^ •!■** * v ultiul im r^Ét Túl a Ganz Villany védőkön! Gól előtti pillanat Sándor (Szőnyi SE) és a szurdokpüspöki hátvéd Herbst Rudolf felvételei Munkahelyi testnevelés a szécsényi ELZETT-ben Megyénkben egyre több üzemben felismerték a munkahelyi testnevelés fontosságát. A Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsa azon fáradozik, minél több üzemben — a dolgozók és az üzem érdeke is —, frissek, edzettek legyenek a munkások. Elsősorban azokon a helyeken fontos a munkahelyi testnevelés bevezetése, ahol egyoldalú a dolgozók fizikai terhelése. A Zár- és Laka tgyár szécsényi gyáregységében. ahol igen sok nő dolgozik többségük önkéntesen vállalta a gyakorlatok végrehajtását Nemcsak, hogy nem tartják fárasztónak, de elsősorban a fiatalok már várják is. A brigádok egyik vállalása: részt venni a munkahelyi testnevelésben ! Száraz István, a gyáregység vezetője minden támogatást, megadott a munkahelyi testnevelés bevezetéséhez. A gyakorlatokat Bárány Piroska vezeti, aki vizsgázott gyakorlat- vezető. Ö mondja: — A női dolgozók többnyír ■ ülve végzik a munkát. Célunk elsősorban az egészségvédelem! A munka közben fellépő fáradtság megelőzése, csökkentése. Mozgással ellensúlyozzuk az ülőmunkát. Gyáregységünknél ‘ túlnyomórészt fiatalok dolgoznak és szerintem minden fiatalnak fontos, hogy egészséges legyen, hogy törődjön egészségével. Ók hamar meg is kedvelték a gyakorlatokat. míg az idősek közű) sajnos sokan a mai napig csak „szemlélők”. Pedig mindössze öt-hatperces nyak-, kar-, kéz-, törzs- és lábgyakorlatokról van sző. Egyszerűek és mégis mennyit számítanak — így a gyakorlatvezető. Ledeczki János, a lakatsze- relde főművezetője így vélekedik: — Kezdetben a vezetők részéről i6 előfordult ellenvetés. Időkiesésről beszéltek, mint szakszervezeti bizottsági tag támogattam és támogatom ma is a munkahelyi testnevelést. Fontos? Igen, mert jobb á közérzetük a dolgozóknak. A Zár- és Lakatgyár szécsényi gyáregységénél felismerték az egészségvédelem fontosságát. (R. A.) NÓGRÁD — 1974. április 9., kedd
