Nógrád. 1974. április (30. évfolyam. 77-99. szám)

1974-04-10 / 82. szám

Á „RADAR” postájából Az elmúlt évben pár soros cikk jelent meg a lapban, amely szerint a salgótarjáni József-platóra közlekedő buszt akadályozzák a Mártírok út* ián parkoló autók. Az illeté­ketek a cikk megjelenése után elhelyezték a „Várakozni ti* lej"' táblát. Vzóta a busz útvonala meg­motozott, a Dimitrov utcán át megy a József-platóra. Vi­szont a korábban elhelyezett táblák miatt a Mártírok útja mindkét oldalán, tilos a parkí­rozás, így a gépkocsik most a Dimitrov utcáiban parkol­nak, s ez szintén akadályozza a kétirányú forgalmat. (Par­kolók: AGROBER, Tsz Szö­vetség, KISZÖV). Kérjük ezért a Mártírok útján elhelyezett tábla tilalmának legalább egyik oldalon történő feloldá­sát. Illikaes György Szemünk fénye; ra! ..Az idősebb testvér sze­me láttára gázolta el az ut­cán játszó hatéves kisfiút a pótkocsis vontató-’. „Figyelmetlenül, gépko­csi mögül kilépve kívánt át­haladni a forgalmas főút­vonalon egy kisfiú; egy autó közvetlenül az édesapja előtt gázolta halálra”. Ilyen, és ehhez hasonló, szűkszavú jelentések gyakran olvashatók a sajtóban és hallhatók a ráchóban. Az idé­zett híradások a balesetet szenvedett gyermek család­jának mélységes szomorúsá­got, fájdalmat okoztak, de nemcsak nekik; minden jó­megfel élőén, tudniillik, ha a közelben sejti a Trafipax sebességmeró készüléket. Az ilyen vezetők szemében az emberi élet védelme nem elég ok a gondos, körülte­kintő vezetésre. i Természetesen nem min­dig a volán mögött ülők a felelősek egy-egy tragédiáért. Többségük átérzi a felelőssé­gét. s ennek tudatában vezet. Sokszor maguk az áldozatok: az iskolás korú gyermekek a hibásak. Pedig a motorizáció rohamos fejlődése, terjedése az iskolai nevelés feladatait is megnöveli. A fejlett tech­nikával rendelkező országok­érzésű embernek összeszorul ban általában nagyobb sze­a s^íve. és arra gondol; ml volna, ha az én gyermekem­mel történt volna ez... Igen, mindig ennek kell a szemünk előtt lebegni, ami­kor a gépkocsit útnak indít­juk. Sajnos azonban, sokak­ban nem él ez a gondolat. .A közutakon járva sokszor van olyan érzésünk, hogy egyik-másik gépjárművezető íiazárdíroz: csak a büntetés­től való félelem hatása alatt vezet a KRESZ előírásainak irepet kap az iskolai oktatás­ban a közlekedési szabályok ismertetése, mint nálunk. Nógród megye ez alól kivé­telnek tekinthető, de megáll­ni nem szabad. Célul kell ki­tűzni a KRESZ-szakkörök, közlekedési rajok, őrsök, szá­mának további szaDorítását. Végül is gyermekeink bizton­ságáért soha nem tehetünk eleget. Koős István KBT-tag Sajnos, ezek a jósfalok bevá’nak! Az ember örök kérdése: meddig élhetünk? Ilyen jel­legű számításokat már két­ezer évvel ezelőtt is készí­ttettek. jogászok között köz­ismert Ulpianus római jo­gász halandósági táblázata, de a modern kimutatások is visszatekinthetnek már 300 éve« múltra. A véletlen eze­r-epének csökkentése — kü- üönönösen az utóbbi években i— egyre nagyobb szerephez juttatta a matematikai-sta­tisztikai módszereket. Eze­ken alapul az Állami Bizto­sító 1974-es előrejelzése is. Majdnem pontosan tudjuk a korátlagot, a megélési és elhalálozási valószínűséget, a balesetek várható számát, sőt a veszély nemenkénti megoszlását is. Hány balesettel kell szá­molnunk 1974-ben? 1968. óta a balesetek szá­ma körülbelül 10 százalék­kal nőtt. 1974-ben 350 ezer balesetbiztositásra 270 millió forintot fizet majd ki az Ál- Janii Biztosító. A kerékpáro­sokat 13 500 baleset éri. a sportbalesetek várhatóan eb­ben az évben is az összbal- esetek 6 százalékát teszik ki. Megrójuk! Széles János bercell lakos sze­szes Ital hatása alatt vezetett te­hergépkocsit Salgótarján és Zagy­varóna között, ezért ezerötszáz fo­rint pénzbírsággal sújtották. Váczl István balassagyarmati la­kost, aki az MHSZ személygépko­csijával Murányi József tanulót vezetési gyakorlatra oktatta, két­ezer-ötszáz Ft pénzbírsággal súly- tutták a következők miatt: a Z2-es számú útvonalon, Balassagyarmat közelében nem az útviszonyoknak megfelelő sebességgel vezette a Járművet, ezért a gépkocsi meg­csúszott és az árokba borult. A baleset következtében húszezer forint anyagi kár keletkezett. Az orvosszakértő véleménye szerint Váczl István Ittas állapotban tilt a volánhoz. Ráez Dezső mohor&i lakos, a Drogunion Vállalat tehergépkocsi­jával Nógrádmegyerről Magyar- gécre tartva, nem a látási viszo­nyoknak megfelelően vezetett, s így a magyargéci termelőszövetke­zet juhai közé hajtott. Az üzem­képtelen fékberendezés is hozzá­járult ahhoz, hogy nem tudott Idejében megállni. A tsz-nek ezzel mintegy harmincnyolcezer forint kárt okozott. A kiszabott pénzbír­ság az 6 esetében háromezer fo­rint. Prokop Miklós csécsel lakos, a község belterületén motorkerék­párjával szabálytalanul előzte a vele azonos irányba haladó kerék­párost, akivel összeütközött. Ezer forint pénzbírságot szabtak ki rá, továbbá 1-es számú ellenőrző­lapját egy évre bevonták. Somoskőújfaluban történt a hiteset, gyorshajtás következtéjén. Szerencsére a kocsiban ülök közül senki nem sérült meg, a kár azonban jelentős. fi gyalogosok közlekedéséről Az úttestet igénybe vevő gyalogosok és a járművek vi­szonyának kérdése gondot okoz a forgalomszervezéssel foglalkozók számára. Az egy­másnak ellentmondó érdekek összhangját jogi rendezésen keresztül is csak részben si­került megoldani. A KRESZ- rendelkezések betartása — el­vileg — eredményezhetné a balesetek számának szinte tel­jes kizárását. A statisztikai helyzetkép azonban sajnos ennek az ellenkezőjéről ta­núskodik. Oka, hogy a köz­lekedés rendjét ismerő jár­művezetők igen gyakran sza­bálytalankodnak, a gyalogosok pedig a szabályok hiányos is­meretével vesznek részt a közúti forgalomban. A két táborhoz tartozók közül az utóbbiak a védtelenebbek, és közúti szabályismereteik hiá­nyának gyakran halál az ára. Az élet védelme érdekében ezúttal a gyalogosokra vonat­kozó közúti közlekedési sza­bályokról szólunk. A városi közúthálózat mel­lett a falvakban is megépül­tek, vagy éppen épülnek a gyalogjárdák. A megszokás és az újtól való idegenkedés eredménye, hogy a falun élő emberek nagy része inkább az úttesten és nem a járdán közlekedik, holott a iárda az ő számukra készült. Az ő b tonságuk érdekében írják elő a szabályok, hogy a gyalogo­sok, ahol járdát építettek, csak azon közlekedhetnek. Olyan közutakon pedig, ahol járda nincs, mindkét oldalon az úttest szélén, egy-egy mé­teres sávon belül. Lakott te­rületen belül mindkét oldalon mindkét irányban, míg lakott területen kívül csak a hala­dási irány szerinti bal olda­lon. tehát az ott közlekedő járművekkel szemben kell ha­ladniuk. Ha az úttest mentén kerékpárút van, járda pedig nincs, a gyalogosok csak a kerékpárutat vehetik igénybe. Ugyanakkor valamennyi jár­műnek tilos a járdán való közlekedés. A kerékpárosok is csak az illetékes tanács végrehajtó bizottsága engedé­lyével, illetve akkor tolhatják kerékpárjukat a járdán, ha az úttest kerékpár-közlekedésre alkalmatlan. A járdát keresztező, kapu­aljba, vagy ház udvarába be­hajtó, illetve onnan kihaladó járművek vezetői a gyalogo­sokat nem zavarhatják. Tilos viszont a gyalogosok­nak az útelzáró korláton vagy láncon átmászni, azokat ki­nyitni, vagy azok megkerülé­sével lezárt útszakaszra lép­ni, továbbá zártpályás vasúti és villamossíneken közleked­ni. A kicsi gyermekek életé­nek és testi épségének meg­óvása érdekében tilos hat éven aluli gyermeket felügye­let nélkül főútvonalra kien­gedni, vagy otthagyni. A legveszélyesebb mozzanat a gyalogosok részéről az út­testen való áthaladás. Ilyen­kor a járművek részére kije­lölt utat keresztezik, s ezért kötelesek betartani a követ­kező öt parancsot: 1. Mielőtt az úttestre lép­nek, kötelesek meggyőződni az áthaladás veszélytelenségé­ről; 2. A járművek forgalmát nem zavarhatják; 3. Nem léphetnek le a jár­dáról az úttestre, ha a jár­mű már olyan közel van, hogy veszélytelen áthaladásukat a járművezető nem képes biz­tosítani ; 4. Az úttesten késedelem nélkül kötelesek áthaladni; 5. Az áthaladás során tar­tózkodni kötelesek minden olyan váratlan magatartástól. Négy kisterenyei kisdiák as országos döntőben! Március 21-én rendezték meg a Zagyva- pálfalvi Általános Iskolában, a nemzetkö­zi kerékpáros Iskola Kupa megyei döntő­jét. A vetélkedőben mintegy negyven 14 'éven aluli kisdiák mérte össze tudását, az ügyességi gyakorlatokban és a KRESZ-el- méletben. Különösen az ügyességi pálya állítatta nehéz feladat elé a résztvevőket; többek között vizesköcsögöt kellett szállí­taniuk a biciklin, billenőpadlón kellett áthaladniuk, és kerékpárról célba dob­niuk. A verseny érdekessége, hogy az országos döntőbe jutott öt versenyző közül négy kisterenyei: Klement István, Tóth Barna. Koruhely Csaba és Mező Csabái. Az ötö­dik versenyző, Berta Sándor, a Zagyvapál- falvi Általános Iskola tanulója. Külön kategóriában indultak a 14 éven felüliek. A sorrend a következő: Korbely- Imre, Bénkő Tibor es Niedermüller Gá­bor, a salgótarjáni Mártírok úti Általános r.íkola tanulói. Magócs János, a KPM Autóközlekedési Tanintézete Nógrád megyei kirendeltségé­nek vezetője, valamint Kővári József, az önkéntes rendőrök propágandacsoportjá­rnak tagja vállalta, hogy a verseny győz leseit felkészíti az országos döntőre, ame­lyet április 8—12. között rendeznek meg a *oninpesti Kisstadionban. amellyel a járművek vezetőit megzavarhatják, vagy megté­veszthetik. A gyalogosok a kellő kö­rültekintés hiánya miatt ko­moly veszélynek teszik ki ma­gukat. Gyakori, hogy a sza­bad kilátást gátló teherautó, autóbusz mögül közvetlenül a jármű mellett igyekeznek áthaladni, és nem állnak meg azon a helyen, ahol az útju­kat keresztező járműforgalom­ról meggyőződhetnek. Aki gépkocsi vezetőjeként is részt vesz a közúti forga­lomban, nagyon jól tudja, mi­lyen nehéz a közeledő gépko­csi sebességét gyalogos szem­mel megállapítani, és milyen nehéz a gyalogos váratlan magatartása miatt a gépko­csit hirtelen megállítani. A KRESZ rendelkezései sze­rint a gyalogosok a lakott te­rületen levő főútvonalon csak a kijelölt gyalogátkelőhelyen, ha viszont az útkereszteződés­ben kijelölt gyalogátkelőhely nincs, a járda meghosszabbí­tott vonalában mehetnek át az úttesten. Lakott területen kívül, valamint lakott . terü­let mellékútvonalain elsősor­ban a kijelölt gyalogátkelő­helyen, ha ilyen nincs; a jár­da meghosszabbított vonalá­ban, egyebekben pedig az út­testen a legrövidebb áthala­dást biztosító irányban kel­hetnek át. E felsorolás csupán az át­kelési lehetőségeket jelöli meg. Elsőbbségi jogot bizto­sít viszont a KRESZ a gya­logosnak a kijelölt gyalogát­kelőhelyen az út teljes szé­lességében a járdasziget és a hozzá közelebb eső járda közötti úttestré­szen, továbbá valameny- nyi elkanyarodó, járművel szemben a járdák meghosz- szabbított vonalában. A zá­logosok itt is kötelesek be­tartani a korábban említett öt parancsot, és átkelési szán­dékukat ezeken a helyen kar­juk felemelésével jelezhetik is. Természetes, hogy a gyalo­gosok elsőbbségi jogát a jár­művek vezetői is kötelesek I tiszteletben tartani. Ezeket a helyeket kötelesek a sebesség ! csökkentésével, fokozott óvá- tossággal úgy megközelíteni, hogy adott esetben idejében megállhassanak. A gyalogosok bízhatnak a járművek vezetőiben, ha az ! ismertetett szabályokat be­tartva figyelmesen, s egyben határozottan kelnek át az út­testen. A gyalogátkelőhelyen és a kanyarodó járművekkel szemben a már megszerzett | jogukról udvariaskodással ne mondjanak le. mert nem biz­tos. hogv a többi gvaloeos is lemond. Ezzel a járművek ve­zetőit is megzavarhatják. A motorizáció fejlődése a gya- ! logosok számára is fokozott | fegyelmet parancsol, i Dr. Czifra József közi. ügyész Képünkön a verseny neiiany győztese látható r NÓGRÁD - 1974. Klenóczky József sze­mélygépkocsi-vezető har­mincnégy éve dolgozik a salgótarjáni öblös üveggyár­ban. Ez idő alatt kétszer kapott „Kiváló dolgozó” ki­tüntetést, három évvel ez­előtt pedig megkapta a bal­esetmentes vezetésért járó plakettet — 75U 0UU kilo­méter után. Fazekas József ugyan­csak az öblösüveggyár dol­gozója; ő munkagépeken dolgozik. Jelenleg rakodó­gépet vezet, és mint koráb­bi feladatait; ezt a mun­kát is kifogástalanul látja el. Kora ifjúsága óta dol­gozik a gyárban, tíz évvel ezelőtt került a garázsba. A tíz év alatt ő is kétszer volt kiváló dolgozó, jelen­leg szocialista brigádot ve­zet eredményesen. Csendesebben örvendetes jelenség, hogy aa életszínvonal növekedése és a motorkerékpár-gyártás fejlő­dése következtében mindig több és több motorkerékpár, moped jelenik meg Salgótar­ján utcáin. A motorizáció kellemetlen velejárója a zaj (az összes zaj 60 százaléka a közlekedésből származik) — amelynek erős­sége, magassága a jármű meg nem felelő használata esetén a csendrendeletben előírt „el- viselhetőség” határát is meg­haladja. Ilyen esetekben az idegrendszer és az idegrend­szer irányítása alatt álló szer­vek károsodhatnak. Felléphet­nek különböző bajok: neuró­zis, szívpanaszok, gyomorbán - talmak, vérnyomás-emelkedés, álmatlanság, fejfájás stb. Ezek az ártalmak fokozottabb mérv* ben jelentkeznek betegeknél, gyermekeknél, öregeknél, al­vászavarban szenvedőknél s nem utolsósorban a nappal pihenő, éjjeli műszakban dol­gozóknál. A motorzaj különösképpen ott kellemetlen, ahol magas épületek által udvarszerűen határolt belterületek vannak. Ilyen például a „volt” Játszó utca (a 99—64—76 és a 44-es bérházak által négy oldalt ha­tárolt vásártéri rész). Az itt elrobogó motorkerékpárok, fő­leg a mopedek magas hangját a falak felerősítik. A szakem­berek véleménye ezt bizonylt­ja. Ehhez járul még a moto­rok helytelen használatából, karbantartásából eredő kímé­letlen zaj. A „Játszó utcán” és közvet­len környékén áthaladó forga­lom nincs, csak célközlekedés, célfuvar van. Mégis, egyes mo­torkerékpárok, elsősorban wo- • pedek tulajdonosai járművü­ket sétakeringőzésre, szórako­zásra, bejáratásra használják, számtalan kört csinálva na­ponta. A motorosok a keringés fo­lyamán a 76-os bérház északi és a 44-es bérház déli, vi­szonylag rövid távolságú köz­ben többször _ leállnak, túráz­tatják. kanyarban erősen fel- búgatják járműveiket. Nem egyszer „vagánykodás”-ból váltakozó gázadagolással ber- regtetik gépeiket. Ez még a gazdátlanul kicsapott ebeknek sem tetszik, mert ideges, riasz­tó csaholással reagálnak. Előfordul többször, hogy többen, nem is a közvetlen környéki motorosok a fenti szűk területen javítják motor­jaikat, s a motor kipróbálásá­val iáró erős zajjal felverik a környék csendjét, nyugalmát. Felvetődik a kérdés: nem a KRESZ ismeretének hiánya miatt nem keresik fel a na­gyobb forgalmú útvonalakat a „Játszó utca” helyett. Sokan érthetetlennek tart­juk, hogy míg a motorosok többsége a szabad időben „ki­rajzik” a városon kívüli jobb levegőre, addig az itteni fia­tal korosztályú motorosok jár­művük nyergébe belekényel- mesedve a belterületen kerin­genek. Ez nem szolgálja erőn­létük, edzettségük fokozását. Ajánljuk: jobb volna, ha Igazi sportszeretettől és nem utolsósorban „honismereti vágytól” vezérelve az autós­klubok által szervezendő „Szállj ki, és gyalogolj”-moz- galomba mielőbb bekancsoiód- nának. salát egészségük és a környékbeli lakók nyugalma érdekében. Dr. Németh FI "mér • április 9., kedd 5

Next

/
Thumbnails
Contents