Nógrád. 1974. április (30. évfolyam. 77-99. szám)

1974-04-10 / 82. szám

A X. Nógrád megyei pedagógiai napok rendezvénysorozatá­ba méltón illeszkedik a jubiláló, 25 esztendős TANÉRT Vál­lalat szemléltető- és audio-vizuális oktatást segítő eszközöket bemutató kiállítása, melyet a Bolyai gimnáziumban rendez- telc meg, A fizika, biológia, kémia, valamint a nyelv, de szinte valamennyi tantárgy oktatása veszi nagy hasznát az Hl látható dolgoknak, elterjesztésükben a pedagógusoknak is szerepük van. — kulcsár — Versenyképesnek lenni a világpiacon Betekintés a síküveggyár jövőjébe A salgótarjáni síküveggyár mind a hazai, mind a külföl­di üzletfelek körében, elißimert. Pontosan szállítja a szerződés­ben előírt árut, ügyel a minő­ségre. Ezért az elismerésért sokat áldozott. A legutóbbi év­tizedben műszaki fejleszt ésre, beruházásra csaknem félmi 1- liárd forintot fordítottak. ELŐNYBEN AZ ÜZEMÓRIÁS A befektetés megérte. Nagy érdeklődésre lehet számítani az épülő Zagyva III. húzóüzem üvegterméke iránt. Mint isme­retes, az üzemóriás termelési kapacitása kilenc és fél, tíz­millió négyzetméter síküveg évente. A berendezései pedig 0,7—10 milliméter vastag sík­üveg előállítására lesznek al­kalmasaik. A gyárvezetőség további ter­ve, hogy a gyártás szakosod- jék, a 3 milliméteres, és annál vékonyabb síküveg gyártására. Ez a specializáció megfelel a gyár választott fejlesztési irá­nyának, amelyet mellesleg az is indokolt, hogy az utóbbi években a világ nagy üveg­gyártó társaságai rendre át­tértek a vastag üveg készítésé­re. A vékony üveg iránt tehát megnőtt a piaci kereslet, és kedvező áron lehet majd ér­tékesíteni. JAVÍTANI AZ ÜVEG OPTIKAI TULAJDONSÁGÁT A műszaki intézkedési ter­veket minél következetesebben kell megvalósítani. Elsősor­ban a minőség megjavítását, a Termék eladhatóságát (szállí­tás, csomagolás) célzó intézke­désekre gondolnak. Ezek közül a legfontosabb feladat az üveg optikai tulajdonságainak javí­tása, a hU'l'lámtalaraító beren­dezések üzembe helyezése, hogy a műszaki és a tükörüveg iránt támasztott kényesebb igényeket ki lehessen elégíte­ni. Folyamatban van a csoma­golás és a szállítás korszerűsí­tése is. Belföldi viszonylatban áprilistól az eddig alkalmazott farekeszies csomagolás helyett részben a kötegelő-bilinjcses csomagolásit alkalmazzák. (Fémkeretes konténer.) Az első ütemben csak azoknál az üvegtábláknál használják, amelyeknek szélességi mérete nem haladja meg a 130 centi­métert, hosszúsági mérete pe­(Folytatás a 2. oldalon.) 108 millióért ű| gépek A balassagyarmati és rét­sági járás termelőszövetkeze­teinek gazdasági, politikai helyzetéről, a továbbfejlődés lehetőségeiről és feladatairól számolt be tegnap elnökségi ülésen Csongrádi Mihály, a Palóctáj Termelőszövetkeze­tek Területi Szövetségének titkára. A két járás gazdaságai IV. ötéves terveinek célkitűzései között olyan dolgok szerepel­nek, mint a vezetésszerkezet korszerűsítése, a racionális földhasználat és szakosítás folytatása, a takarmánybázis biztonságossá tétele, a szarvas­marhaágazat fejlesztése. A termelőszövetkezetek a tervben megjelölt feladatok többségét időarányosan telje­sítették. Az utóbbi három évben a növénytermesztés szerkezete tovább egyszerűsö­dött. A kenyérgabona terüle­te 34 százalékban állandósult, a kukorica, a szálas takarmá­nyok vetésterülete emelke­dett. Egyre több termelőszö­vetkezet termeszt zöldségíé­\ Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXX. ÉVF.. 82. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1974. ÁPRILIS 9., KEDD Kádár János, Losonczi Fái és Fock Jenő fogadta Waiter Scheel! Magyar —NSZK külügyminiszteri tárgyalások Francia elnökválasztási küzdelem Megosztott a koalíció A francia kormánykoalí­ció megosztott csatarendben lép az elnökválasztási küz­delem arénájába: Chaban- Delmas volt miniszterelnök és Edgar Faure, a nemzet- gyűlés elnöke hétfőn délben Giscard d’Estaing gazdasági és pénzügyminiszter, a füg­getlen köztársaságiak párt­jának elnöke is bejelentette, hogy jelöltként fog fellépni a választáson. Gisoard d’Estaing a Fran­cia Középhegység vidékének egyik kisvárosában, Chama- lieres-ben tette ezt a beje­lentést, s hangsúlyozta: meg­győződése szerint az ország jelenlegi nehéz helyzetében az eddigi kormánytöbbség kiszélesítésére van szükség, számít tehát a kormánykoa­líción kívül álló oentristák Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára hét­főn a Központi Bizottság szék­házában fogadta Walter Scheelt, a Német Szövetségi Köztársaság alkancellárját és külügyminiszterét. Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke, valamint Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke szintén fogadta Walter Scheelt az Or­szágházban. A találkozón jelen volt Pú­ja Frigyes külügyminiszter, Nagy János külügyminiszter­helyettes, Hamburger László, a Magyar Népköztársaság bonni nagykövete, illetve Hermann Kersting, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagy­követe és Günther van Well, az NSZK külügyminisztériu­mának politikai, főigazgatója. Walter Scheel, a Német Szö­vetségi Köztársaság alkancel- lárja és külügyminisztere, va­lamint kísérete hétfőn délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt Nagy János külügyminiszter­helyettes, Kőmives István, a Fővárosi Tanács elnökhelyet­tese, Hamburger László, a Ma­gyar Népköztársaság bonni nagykövete és Sárdy Tibor vezérőrnagy. Púja Frigyes külügyminisz­ter hétfőn hivatalában fogad­ta Walter Scheelt. A találkozón jelen volt Hamburger László, a Magyar Népköztársaság bonni nagykö­vete és Hermann Kersting, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. Az eszmecserét követően hi­vatalos tárgyalásra került sor a két külügyminiszter vezette delegációk körött. A tárgyaláson áttekintették a két ország közötti kapcsola­tok alakulását, megvizsgálták ezek továbbfejlesztésének le­hetőségeit, és eszmecserét foly­tattak a nemzetközi helyzet legfontosabb időszerű kérdé­seiről. Walter Scheel; valamint fe­lesége hétfőn ebédet adott Pú­ja Frigyes és felesége tisztele­tére a Duna Intercontinental Szállóban. Részt vett az ebéden Huszár István, a Minisztertanács el­nökhelyettese, dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, s a politikai, a gazdasági és a kul­turális élet több vezető szemé­lyisége. Jelen volt az ebéden Hamburger László, a Magyar Népköztársaság bonni nagykö­vete és Hermann Kersting, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete is. A szívélyes hangulatú ebé­den Walter Scheel és Púja Frigyes pohárköszöntőt mon­dott. (MTI) (A tárgyalásokról szóló kö­zös közlemény és képünk a 2. oldalon.) támogatására is. „Franciaor­szágnak új politikára van szüksége” — mondotta. En­nek részleteit majd a válasz­tási kampány során fogja kifejteni. Legfontosabb kül­politikai célkitűzését abban jelölte meg, hogy 1980-ig megvalósítsák a közös piaci országok politikai unióját, mint azt még Pompidou el­nök javasolta. Giscard d’Estaing kijelen­tette, hogy nem lépett volna fel elnökjelöltként, ha Mess­mer miniszterelnök vállalta volna a jelöltséget. Politikai megfigyelők szerint Giscard d’Estaing fellépése azt bizo­nyítja, hogy az őt támogató konzervatív körök bizalmat­lanok Chaban-Delmas sze­mélye iránt. Francois Mitterrand-t, a Francia Szocialista Párt fő­titkárát pártja hivatalosan jelölte a francia köztársasá­gi elnöki tisztségre. A szo­cialista párt rendkívüli kongresszusának valameny- nyi résztvevője Mitterrand mellett foglalt állást. X. Nógrád megyei pedagógiai napok Oktatáspolitikai célkitűzéseink a megvalósulás útján Jufoileamá eseménynek szá­mít a Nógrád megyei peda­gógiai napok idei — tizedik !— rendezvénysorozata, amely­nek nyitó ünnepségére teg­nap délelőtt 10 órakor ke­rült sor a salgótarjáni Jó­zsef Attila Megyei Művelődé­si Központ színháztermében, amelynek nézőterét a megye minden részéből érkezett pe­dagógusok zsúfolásig megtöl­tötték. Megyénk általános és középiskolás tanárai, óvónői különböző előadásokon és szekcióüléseken talák óznak egymással, hogy tájékozódja­nak az időszerű ideológiai, politikai és szakmai kérdé­sekről, megismerkedjenek a szocialista pedagógia jelenle­gi eredményeivel, értékei­vel. A rendezvényt Gordos Já­nos. a Nógrád megyei Tanács vb művelődésügyi osztályá­nak vezetője nyitotta meg, aki bevezetőjében az eddigi pedagógiai napok történeté­nek rövid áttekintését adta. Az ünnepélyes megnyitó előadója dr. Boros Sándor, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára volt. Nagy érdeklődéssel kisért előadásában időszerű társa­dalompolitikai kérdésekről szólott. Beszédében részlete­sen beszélt azokról a politikai" lag nagy fontosságú döntések­ről, amelyeket a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának március 19—20-i kibővített ülésén hoztak. Az itt született dön­tések hosszabb távra alapve­tően határozzák meg az elkö­vetkezendő politikai, társa­dalmi tevékenységeinket. A megyei pártbizottság tit­kára előadásában az aktuá­lis társadalompolitikai kér­dések vizsgálata mellett fog­lalkozott gazdaság- és népe­sedéspolitikai kérdésekkel is. Vázolta megyénk gazdasági fejlődésének tényezőit, töb­bek között az iparszerkezet Emelni a vezetés színvonalát léket. Az átlagtermések ugyancsak növekedtek. A bú­za hozamának emelkedése például megközelíti a hek­táronkénti 10 mázsát. Kima­gasló eredményeket értek el a burgonyatermesztésben. Ha­sonló a helyzet a bogyósoknál is. A szántóföldi művelésből közel 3 ezer hektárt vontak ki, s a tervidőszak végéig újabb ezer hektárral növeke­dik e terület. Gond. hogy a szövetkezetek többségénél a célszerű hasznosítás nem biz­tosított. Az állattenyésztési ágazat­ban a szarvasmarha-állomány fejlődése említésre méltó. Csökkent viszont a tejterme­lés. Szépen gyarapodott a ser­tés-, és különösen az elmúlt évben a juhállomány. A szö­vetkezetek belső átrendeződé­se folytán csökkent az építő­ipari tevékenység, ezzel szem­ben az ipari és kereskedelmi tevékenység tovább fejlődött. A területi szövetség támo­gatásával hat termelési koo­peráció működik, melyek kö­zel 900 főt foglalkoztatnak. Termelési értékük másfélsze­rese a három évvel ezelőtti­nek, s a SERKÖV kivételé­vel gazdaságosan üzemelnek. A fejlődés másik mércé­je a műszaki, technikai esz­közök gyarapodása. Három év alatt 108 millió forint érték­ben vásároltak új gépeket a gazdaságok. Az épületberuhá- zások háttérbe szorultak. A termelőszövetkezeti ta­gok és vezetők döntő többsé­gében jól oldották meg fel­adatukat. A szakmai irányí­tás szempontjából gondot je­lent, hogy a brigádvezetők 70 százalékának nincs szakmai képzettsége, s a tervszerű utánpótlás feltételei sem biz­tosítottak. Van előrehaladás az üzem- és munkaszervezésben is. Ez- évh—i úiabb két gazdaságban vezetik be az önálló ágazati jellegű irányítási és elszámo­lási rendszert. Szélesedett a szövetkezeti demokrácia. A termelőszövetkezetek tervtár­gyaló és zárszámadó közgyű­lése előtt ágazati értekezle­ten vitatják meg a tenniva­lókat. A IV. ötéves terv eltelt há­rom évében a termelőszövet­kezetek pénzügyi helyzete és a gazdálkodás eredményessé­ge tovább javult. Mindez nem jelenti azt, hogy nincsenek újabb feladatok. Elsősorban a termelésben meglevő tarta­lékok kihasználása, a szakve­zetés színvonalának emelése, az üzem- és munkaszervezés korszerűsítése szab tennivaló­kat a tagság és a vezetők elé. A területi szövetség megje­lölte azokat a célokat, me­lyeket a mezőgazdasági ter­melés fejlődése érdekében a gazdaságokban végre kell hajtani. Ezt követően Bállá Mihály, a területi szövetség munka­társa a mezőgazdaságban fo­lyó szocialista munkaverseny- mozgalom tapasztalatairól adott tájékoztatást átalakításának szükségessé­gét és jelenlegi helyzetét, va­lamint népesedéspolitikánk objektív és szubjektív moti­vációit Dr. Boros Sándor kiemel­ten foglalkozott az ifjúsági törvény és az oktatáspoliti­kai határozat általános, gya­korlati tapasztalataival. Az ifjúsági törvény, a fiatalok jogainak és köteleségeinek megállapításával a párt ifjú­ságpolitikájának teljes és ha­tékony megvalósítását szol­gálja. Az 1972. júniusi köz­oktatás-politikai határozat célja az oktatás minőségé­nek, a nevelés hatékonyságá­nak növelése, az ifjúságpoli­tikai célkitűzések, az ifjú nemzedék szocialista nevelé­sének megvalósítása érdeké­ben. A pályaválasztásra, és irányításra az iskolai demok­ratizmusra, és az alsó fokú oktatási intézményekre vo­natkozó megyei határozatok serkentőleg hatottak a peda­gógusok aktivitására. Az if­júsági törvény és az oktatás- politikai határozat megvalósí­tása folyamatnak tekintendő, amelynek eredményei a szer­vezeti intézkedések és az oktatás anyagi-tárgyi feltéte­leinek javulása folytán már érzékelhetők, de a fejlődés ütemének meggyorsítása szükségszerű. A nevelés mi­nőségében lassú a változás. Az iskoláknak politizáló iskolákká kell válniok, a ren­delkezésre álló eszközöket és energiákat koncentráltabban kell a nevelés szolgálatába állítani. Az iskolák feladata olyan ifjúság nevelése, amei'- képes a szocializmus teljes felépítésére, a szocialista tár­sadalom megvédésére, meg­találja . a képességének, és munkájának megfelelő helyy- és boldogulását a társadalom­ban. A jubileumi pedagógiai napok első napi programja TANÉRT-kiállítással és délu­táni színházi előadással foly­tatódott, majd a Karancs Szállóban rendezett pedagó­gusbállal ért véget. A mai nap programjából a szakmun­kásképzés korszerűsítésének útjáról szóló előadás tarthat nagyobb közérdeklődésre szá­mot I

Next

/
Thumbnails
Contents