Nógrád. 1974. április (30. évfolyam. 77-99. szám)

1974-04-09 / 81. szám

- A L MtS Z M P" N OGR A XXX. ÉVF., 81. SZAM M E GYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ARA: 80 FILLÉR 1974. ÁPRILIS 8., hértő Világ proletárjai, egyesüljetek! SZIKIT* ülés Középpontban a X. pártkongresszus határozatának végrehajtása Tegnapi ülésén, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa meg­vitatta az elnökség 1973. évi munkáját és kijelölte a to­vábbi tennivalókat. Az elő­zőleg írásban kiküldött beszá­molóhoz Lápták József, az SZMT vezető titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Az elnökség munkájának középpontjában a X. kong­resszus határozatainak ez év­re szóló végrehajtása szere­pelt különös figyelemmel a munkások, ezen belül a nagyüzemi munkások ér­dekeire. Ugyanakkor olyan alapvető párthatározatok végrehajtá­sán munkálkodott, mint a párt 1972. novemberi, üzem- és munkaszervezésről, a szo­cialista munkavereeny és szo­cialista brigádmozgalom to­vábbfejlesztéséről szóló hatá­rozat. Folytatódott az ifjúság­ról, a nőkről és a népesedés­politikáról hozott párt- és SZOT-haitározat végrehajtá­sa. Az említettek egyúttal az 1974. évi munka alapját is képezik. A szakszervezeti munka jó politikai légkörben zajlott. Ebben sokat segítettek azok az intézkedések, amelyek a párthatározat nyomán szület­tek. A munkások úgy ítélik meg, hogy a központi bér­rendezéssel egy korábbi le­maradást pótoltak. Elismerés­sel szóltak az erkölcsi jellegű megbecsülésről. Elmondták, hogy véleményükre, javasla­taikra jobban odafigyelnek, megbecsülik és számon tart­ják őket. Politikailag is na­gyobb tisztelet övezi őket. Ennek kapcsán szóba kerül­tek a munkások eredményeit kisebbítő különböző vélemé­nyek is. Ezekkel az SZMT nem ért egyet. Állásfoglalásá­ban kimondta, hogy semmi körülmények között nem sza­bad megbontani a múlt évben létrejött bérarányokat, hanem azt tovább kell finomítani, javítani. A megyei politika alakulá­sában is szerepet vállaltak a szakszervezetek. Sikerült a szervezett munkások reális igényeit felmérni és megfogalmaz­ná, a lehetőségek ismeretében rangsorolni, ezek végrehajtá­sára mozgósítani. Az elnökség jól, helyesein és gyorsan rea­gált a megyei pártbizottság irányításából adódó felada­tokra. A beszámoló foglalko­zott a területpolitikai munká­val is. Itt került szóba a me­gyei tanáccsal való együttmű­ködés, amelynek formáit és tartalmát a jövőben tovább kell javítani. Fejlődés jelentkezik az el­nökség munkájában, A ko­rábbi időszakot jellemző erős és túlzott szakmai nézőpont, magatartás háttérbe szorult; előtérbe került az egész szak- szervezeti mozgalom érdeke. A szóbeli kiegészítőt követő vitában Győri Ferencné, az öblösüveggyár szakszervezeti bizottságának termelést segítő és érdekvédelmi munkájáról szólt. Bíró János az üzemi demokrácia problémáit fesze­gette, és a tennivalókat is­mertette. Hartli Jónosné, a megyei tanács művelődésügyi osztályával kialakult kapcso­latról, valamint a bürokrácia csökkentéséről szólt. Gerlei Andorné az általános iskolai napközihálózat helyzetét is­mertette, és segítséget kért a meglevő gondok megoldásá­hoz. Halász Sándor a többi között a -politikai oktatás fon­tosságát hangsúlyozta. Matúz József, a megyei pártbizottság titkára bevezetőjében hang­súlyozta, hogy egészségesein fejlődik a megye szakszerve­zeti mozgalma, kettős funk-­cióját egyre harmonikusabban látja el, minden erejével tá­mogatja a párt politikájának végrehajtását. Ez osztálytfelar data is. Ezt az utat kell to­vább járni. Erre serkenti, buzdítja a szakszervezeti tisztségviselőket. Utalt arra, hogy erősödött a mozgalom szocialista vonása. Képes a maga sajátos eszközeivel a munkásokat és alkalmazotta­kat befolyásolni, képes fel­fogni a dolgozók igényeit, vá­gyait és azt megfelelően rang­sorolni, a lehetőségekhez ké­pest megvalósítani. Nyomaté­kosan felhívta a figyelmet, hogy a mozgalomban a re- szortjelleg helyett az össz- politikai érdekeket kell szem előtt tartani, ebből helyes ki­indulni. Ezt követően a Köz­ponti Bizottság 1974. márciusi határozatából adódó elképze­léseket. várható intézkedése­ket ismertette. Részletesen foglalkozott az üzemi demok­ráciában jelentkező problé­mákkal. Utalt arra, hogy en­nek a fontos politikai feladat­nak megvalósítását pártszer­vezeteknek kell irányítaniuk. A munkások életkörülmé­nyeinek alakulásával kap­csolatban az anyagi érde­keltség növelését, a nagy- családosok lakáshoz jutta­tását szorgalmazta. Király Attila, a szocialista munkaversenyben és az üzemi demokrácia megvalósításá­ban elért eredményeket és gondokat ismertette. Tóth József a gazdasági vezetők és a műhelybizottság jó kapcso­latának eredményéről beszélt 'Bútor József, a SZOT szer­vezési osztályának vezetője a SZOT-titkárság elismerését tolmácsolta. Lipták József, az SZMT vezető titkára válaszolt a vi­tában elhangzottakra, majd a testületé elfogadta az írásos és szóbeli előterjesztéseket. Mini csúcs Párizsban Dobsa János, az MTI tudó­sítója jelenti: Párizsban „mini-csúcskon­ferenciának” nevezték el azoknak a kétoldalú találko­zóknak a sorozatát amelyek­re szombaton délután és va­sárnap délelőtt került sor a gyaszümnepségre érkezett kül­földi államfők és kormányfők között. Ezek közül a legna­gyobb érdeklődésit az a két­órás eszmecsere keltette, ame­lyet Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának elnöke folytatott va­sárnap délelőtt az amerikai nagykövetségen Nixon elnök- ke 1. Minit később mindkét résziről hangsúlyozták, az esz­mecsere rendkívül barátságos légkörben folyt le. Sí Az UEXR központi bizottsá­ga, mint várható volt, vasár­nap délelőtt tartott ülésén fel­zárkózott ChabaniDelmas mö­gé es támogatásáról biztosítot­ta a volt miniszterelnököt az elnökválasztási küzdelemben. Messmer miniszterelnök, aki az elmúlt napokban megikísé- relte saját elnökjelöltsége szá­mára előkészíteni a talajt, ugyancsak teljes és lojális tá­mogatásáról biztosította Cha- ban-Deimast. Az UDR központi bizottsá­gának és a párt képviselőcso­portjának együttes ülésén Chaban-Delmas kijelentette, a választási kampányban nem az UDR -jelöltjeként akar sze­repelni, mert „az egész nép döntéséről van szó”. Minden Eranoiának „a haladást bizto­sító szerződést” kínál — mon­dotta —, külpolitikai térén pedig arra fog törekedni, hogy „Franciaország függetlenség­ben folytassa tovább küldeté­sét mind Európáiban, mind a világban”. Az ülés után Sangiuimetti UDR-főtitkár kijelentette: sajnálatos, hogy a baloldal közös jelöltjével szemben a kormánykoalíció nem egyetlen jelöltet állít csatasorba. A kereskedelem ígéri: Megfelelő ellátásra számíthatunk a húsvéti iisuiepekre A húsvét hagyományosan „evős” ünnep. A háziasszo­nyok két napra vásárolnak, hogy legyen mit enni adni a családnak. A kétnapos ünnep nemcsak a háziasszonyoknak okoz gondot, hogy mit és mennyit vegyenek, hanem a kereske­delemnek és az élelmiszeri­parnak is. Ünnepek előtt gya­kori a sorbaállás, idegeske­dés, a felesleges bosszanko- dás. Legtöbbször az az oka, hogy a családok az utolsó napra hagyják a legfontosabb bevásárolnivalókat. Előfordul, hogy a boltok „számítják” el magukat, és kevesebbet ren­delnek, mint amennyi a tény­leges kereslet. Éppen ezért kis húsvéti őr­járatra indultunk, hogy meg­kérdezzük. miként készült fel az ünnepekre a sütőipar, az Élelmiszer-kiskereskedel­mi Vállalat, mit tesz a me­gyei tanács kereskedelmi osz­tálya, hogy az ellátás zavar­talan legyen? Megyei tanács keíeskedelmi oszálya: Fenes Antal csoportvezető: — Koordináló értekezletet tartottunk, amelyre meghív­tuk az élelmiszer-kisker, a l sütőipar, az ÁFÉSZ, a MÉK, a Csemege és a városi tanács képviselőit. A tanácskozáson megegyeztünk, mennyi ke­nyérre van szükség, hogyan igénylik az üzletek a szállí­tást. Jegyzőkönyv készült, es különös gondot fordítunk az ellenőrzésre. Korek Béla főelőadó: — Ami a húsféléket illeti, el­mondhatom, hogy tavalv ilyenkor ezerkétszáz mázsával számoltunk a megyében. Az idén ennél jóval több, ezer­négyszáz mázsa várja a vá­sárlókat. Néhány szám jól érzékelteti az idei jobb ellá­tást. Húsvéti füstölt árukból — kötözött sonka, füstölt comb, darabolt hús, csülök — tavaly háromszáznegyven má­zsát adtunk el, az idén négy- százhúsz mázsa kerül az üz­letekbe. Reméljük, nem lesz fennakadás, mindenki a ked­vére való füstölt sonkát vá­sárolhatja meg az ünnepi asz­talra. Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat: Nagy István. áruforgalmi előadó: — Vállalatunk két- száztizennégy boltjában arra törekedtünk, hogy megfelelő áru várja a kedves vevőket. Kétszázkilencvenöt mázsa füstölt húst rendeltünk, ebből százhúsz mázsa a kötözött sonka. Az üzletekben már javában lehet vásárolni, min­den bizonnyal kitart a húsvé­ti ünnepekig. Tőkehúsból negyven mázsá­val többet szállítunk az üzle­tekbe, mint tavaly, ez minden bizonnyal kielégíti a keresle­tet. mert összesen hétszázki- lencvenkét mázsa vár vevőre. Ami a baromfit illeti, ugyan­csak megfelelő a választék. Friss csirkéből több mint harminc mázsa, mélyhűtött csirkéből mintegy negyven m • -s í kerül a boltokba. A boltvezetők lekiismerete- sen készültek az ünnepre, re­méljük, különösebb fennaka­dás nem lesz. Sütőipari Vállalat: Szert Sándor főmérnök: — Bár a sütőipar mindig a „ké­nyes” területek közé tartozott, elmondhatom, hogy igyekez­tünk az igényeknek megfele­lően elosztani a munkánkat.. Előzetes számítások szerint ezerötszáz mázsa kenyérre lesz szükség a megyéken. Ez körülbelül két és félszerese az átlagos napi termelésnek Gyakran ad vitára alkalmat az úgynevezett elősütött ke­nyér. Erre csak annyit felel­hetek, hogy egy nap alatt az igényelt mennyiséget legyár­tani sajnos, nem tudjuk, mindenképpen tartalékolnunk kell, ezt a vevőknek is meg kell érteni. Egyet kérnénk a boltoktól1 ne az utolsó pillanatokra hagyják a rendelést. Csemegebolt: Kivés Ignác boltvezető-he­lyettes: — Péntek, szombatra várjuk a legnagyobb forgal­mat, Ezekre a napokra tejből dupláját rendeltük a rendes mennyiségnek, ez háromezer­száz liter. Tejfölből ezerkét­száz pohár, vajból négyszáz kiló az „adag”. Sonkából bő­ven. van, huszonhét mázsa érkezett. Kenyérből ötven mázsát kértünk, míg a rendes napi rendelés csak tizenöt mázsa. Négyezer üveg sör. ugyanennyi bor várja a ked­ves vevőket. A közkedvel', csokoládé- figurákból pedig mintegy harminckétezer fo­rint értéket rákiunk ki pul­tokra. F'invif a felkészülésről. Re- rr ” az ünnepek után is esek jót mondhatunk a keres­kedelemről és az iparról... — csaUi — [ Van még hely a huták mellett Sercz László elsőéves szak munkástanuló „A trombitához több tüdő kell, mint az üvegfúváshoz!” — bizonyította az egyik zenét ismerő rézhangszeren játszó üvegfúvó szakember. „Szép- érzék. — talán kiste művészi érzék is — szükséges az üvegkészxtésihez”. Így vallot­tak a salgótarjáni öblösüveg­gyárban a többiek is. akik a fortyogó üveghuták mellett dolgoznak, ahol bizony egyre ritkábban találhatók fiatalok, ként az üvegfúvás, -készítés Kevesen választják hivatásuk- művészietét. Salgótarjánban, a szakmunkásképző intézetben például az idén szeptember­ben induló tanévre tíz fiatal üvegfúvó felvételét tudják biztosítani. Sajnos, eddig csak nyolcán határozták el. hogy itt tanulnak majd tovább. Az öblösüveggyárban még tanhu- tát is építettek a szakember­jelölteknek 12 millió forint­ért. az európai színvonalú ke” mence azonban csak néhány tucat fiút szolgálhat ki. Pe­dig 80—100 fő is elférne mel­lette (persze több műszakban). Az ösztöndíj ? Az első éves jól tanulók ezer forintot kap­hatnak havonta, a harmadéve­sek pedig teljesítményük sze­rint elérhetik az 1700—1800 forintot is. A 18 éves ifjú, szakmunkásbizanyítványa át­vétele után 2500—3000 forin­tot is hazaivihet fizetésként. Talán nem eléggé ismerik ezt a szép. régi hagyományokkal és minid nagyobb lehetőséggel kecsegtető gzafcmát? A gyár a megye összes iskolájába el­juttatta meghívóját: szeretet­tel várnak mindenkit gyárlá­togatásra. Sajnos, eddig mind­össze 15 iskola jött megnézni,’ hogyan, készülnek a csillogó kelyhek. Büszke örömmel... ;. .forog a tűzgömb Tőzsér Tibor és a többiek nem bánták meg, hogy az öb­lösüveggyárba jöttek. —Kulcsár József képriportja“

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents