Nógrád. 1974. április (30. évfolyam. 77-99. szám)
1974-04-02 / 77. szám
ca megyei pcartbisottscag Növelik a vezetőkkel szembeni követelményeket (Folytatás az í. oldalról) kihasználását a területenként telének intenzív módion gazkedvezőbb összhangját, a nö- jövedelmező termelés céljá- dálkodni. Az újonnan egye" vpkvő hatpknnvsáp- érdekéhen hói differenciáltan kell meg- sült gazdaságokat, ameamyi- a termelőerők kapacitásának valósítani. ben az említett célokat megvalósítják, a fejlesztési eszkö" m w r • zók odaítélésénél előnyben Gyorsítani a termetest részesíteni. szerkezet átalakítását büszöbölim a párhuzamosságot. Az eszközök felhasználd" A megyei pártbizottság a arányos személyes jövedelem sánál a gépvásárlásokat és a racionális gazdálkodási szer- továbbra is biztosítható le- rekonstrukciókat kell tovább- kezet kialakítása és a kedve- gyen. Megkülönböztetett fi- ra is szorgalmazni. A célki- zőtlen adottságok hatásának gyeimet kell fordítani a sza- tűzések reprezentálására egy csökkentése érdekében gyor- nálások kapcsán, erőn felül —két modellüzemet, és hásítani kívánja a helyi adott- leterhelt szövetkezetek gaz- rom—négy bázisgazdaságot Ságoknak megfelelő termelés- dálkodásii egyensúlyának meg- kél! kialakítani, szerkezet kialakítását. Itt fon- teremtésére. Az adottságok- . . tos, hogy az arányok az ál- nak legjobban, legmegfeleiőb- Az adottságokhoz igazodó, lattenyésztés és kiegészítőié- ben előkészített, hosszú távú teggasdajsagosabb termelési vékenység javára eltolódja- fejlesztési tervekhez igazodó szerkezet kialakításaihoz a nak. A felszabaduló munka- fejlesztéseket kell támogatni. fejlesztett szataiyok erőt a melléküzemekben és A fejlesztési hozzájárulás a a gazdasag más agazataban hatékonyságát, az eszközök szervek fe é kezde kell foglalkoztatni. (Ipar. szol- koncentrálását és a kooperá- “Jen^ l elentegtíl galtatas.) cios forrnak elsődleges tamo- na„vobh támopatest A növénytermesztésben leg- gatását szükséges javítani. E a tejterLlésfontosabb tennivaló, hogy bekinteben az elmúlt evekben rőJ húsirányú szakosodás előbbre lepünk a racionális előny,* változások követkéz- megvalósítósához a saját erő- toidhasznalatban, hogy mm- bek be. A továbbképzést aka- források kiegészítésére. Szük- den földterületen a legjobb, dalyozza, hogy egyes gazdasa- 5ég€wwik mutatkozik a melio-' leggazdasagosabb művelési gok vezetői nem érzik ma- ráciárai gyepgazdálkodásra, ag-valtozassal párhuzamosán gukenak a társulást a dón- erdőtelepítéáre nyújtható ália- yon szükséges^ a 17 százalék tank. után nem érzik a fele; m- keret emelése, feletti lejtoju szántóterület Uosseget _ a végrehajtásért, Sokat segítene a tartósan kétharmadát gyeptelepitéssel, egyesek úgy tesznek, nuntha veKzte&éges és hitellel jelen- egyharmadát erdőtelepítés- ez nem lenne közös tulajdon. tős megterhelt üzemek sei hasznosítani. A művelési- A. területi konceríracioban is „ . " ág-változással párhuzamosan előbbre kell lépni, mivel _ a adósságainak egyszeri leren további feladat a növényter- kis gazdiasagok általában kép- dezése. mesztés szerkezetének egyszerűsítése, a hatékonyság növelése, az adottságoktól független színvonalbeli különbségek megszüntetése. A növénytermesztés célkitűzéseit összhangba kell hozni az állat- tenyésztés fejlesztési elképzeléseivel. Az állattenyésztésben az adottságoknak megfelelő szerkezeti arányok változtatására es a hozamszint javítására van. szükség. A szarvasmarha-ágazatot a kormányprogram alapján a megyei tanács által jóváhagyott hosszú távú programban meghatározott feladatok szerint kell fejleszteni. A célul tűzött hasznosítási irányt — a húsihasznosítás elsődlegességével —, a rendelkezésre álló fejlesztési eszközök hatékony felhasználásával szükséges biztosítani. A gyorsabb előrelépéshez magasfokú' termelési fegyelem és irányítás szükséges a tenyésztésben, az állategészségügyi munkában, a tdkaxmányellátásban, a szakmai színvonal javításában, a termelési együttműködések és kooperációk kialakításában. A meglevő szakosított telepek feltaltését kell szorgalmazni és szakemberekkel segíteni. A juhtenyésztés fejlesztése az egyik kiemelt feladat. Az alilományfejlesztést a gyep- gazdálkodiás javításával összhangban kell megoldani. Továbbra is indokolt a társulásos formák kezdeményezése. A baromfiágazat iránti növekvő fogyasztási igényre alapozva, indokolt a létszámfejlesztés elsősorban a meglevő bázisok rekonstrukciójával. A sertéstenyésztésben a meglevő iparszerű telepek hatékony működését kell biztosítani. A kiegészítőtevékenységet szélesíteni kell az új támogatási rendszer hatékony felhasználásával, növelve szerepét a helyi munkaerő-foglalkoztatásban, Gyorsabb ütemben kell fejleszteni az élelmiszer és fagazdaságban a leidolgozást, szükség van a kooperáció bővítésére, bérmunka végzésére, ipari üzemekkel és szövetkezetekkel. Az itt képződő nyereséget mindenekelőtt az alaptevékenység műszaki, technikai bázisának fejlesztésére helyes fordítani. Fő feladat a gazdálkodási színvonal további javítása. Cél az adottságokkal nem indokolható gazdasági differenciáltság csökkentése. Ez megköveteli, hogy a mezőgazdasági üzemek gyorsan alkalmazkodjanak a szabályozó rendszer adta lehetőségekhez, ugyanakkor előrelátóak legyenek. Ennek biztosításához szükséges az is, hogy a szabályozó eszközök hosszú távon nyújtsanak biztonságot a termelés szervezéséhez az új, korszerű üzemszervezési formák elterjesztéséhez. A munka szerinti bérezéts elvének következetes érvényesítése mellett a jövedelemkiegészítő támogatással is elő kell segíteni, hogy a párt életszínvonal-politikájával összhangban A megyei pártbizottság tagjai az ülésterembe* oldott. Sok helyen a párttagság életkora igen magas. Több helyen a titkár nem a szövetkezet dolgozója, ezért nem Ismeri eléggé az üzem belső életét, a dolgozókat foglalkoztató napi kérdéseket, a gazdálkodásban levő gondokat. Tapasztalható, hogy a pártvezetőségek munkájukat elaprózzák, nehezen tudják áttekinteni a gazdálkodás főbb folyamatait, adaptációs készségük fejlesztésében több tartalmi segítséget igényelnek. Irányításuk még nem eléggé differenciált, az utóbbi időben a szervezeti kérdések voltak előtérben. A mezőgazdasági üzemek pártalapszervezeteinek 70 százalékában 1973-ban nem volt tagfelvétel. Ugyanakkor az összes felvétel 18 százaléka a tsz-ekben történt, amely már kezdeti javulást mutat a tervszerűségben. A pártbizottság meghatározta a gazdaságpolitikai osztály, a párt- és tömegszervezetek osztálya, a propaganda- és művelődésügyi osztály, a járási pártbizottságok, a járási pártbizottság által kijelölt termelőszövetkezeti pártszervezetek, a megyei tanács, a termelőszövetkezetek területi szövetségei, a gazdasági vezetők és a sajtó feladatát. Réssietek a hozzászólásokból A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemek fejlesztésének egyik alapvető feladata a vezetés színvonalának emelése. A hosszú és középtávú tervek eredményes végrehajtása politikailag alkalmas, szakmailag felkészült, megfelelő vezetői készséggel rendelkező káderekkel valósítható meg. Ezért a megyei pártbizottság 1974 januári határozata értelmében növelik a vezetőikkel szemben, a követelményeket. Ugyanakkor bátrabban kell vezető posztra állítani a fiataloka; és nőket. A szakemberellátás javítása érdekében további kapcsolatokat kell kiépíteni az egyetemekkel és főiskolákkal. Kiemelten kell támogatni a szakemberek letelepedését, lakásvásárlás elősegítésével és a feladattal arányos nagyobb személyes jövedelemmel. A szakmunkásképzés javítása érdekében a gazdaságoknak kell kidolgozniuk a kedvező anyagi ösztönzés feltételeit. A jelentkező igények kielégítésére oktatási bázist kell kiépíteni Szécsényben. A fejlesztési célok megvalósítása érdekében a kedvezőtlen adottságú üzemekre kidolgozott távlati tervet tovább kell fejleszteni, segíteni a gazdálkodási egységek egyesülését ott, ahol a feltételek megteremtődtek és az üzemek kezdeményezik. Elő kell segíteni a koncentráció mellett az egységes, összefüggő terület kialakítását, kerület- cserével, területeladássáL Kiemelt feladat a szövetkezeti demokrácia továbbfejlesztése. Ennek során tovább kell erősíteni a közéleti aktivitást, a tulajdonosi szemléletet, a bizottságok tevékenységét. A szemlélet formálásánál nagyobb figyelmet kell fordítani a csoport- és társadalmi érdekek összhangjára. Határozottan fel kell lépni a csoportérdekek egyoldalú érvényesítői ellen. A mezőgazda- sági üzemek vállaljanak nagyobb szerepet a falu szociális, kulturális fejlesztésében, anyagi lehetőségeikhez képest. Többségük képes a feladatok megoldására Az eredményekben tükröződik a megyei pártbizottság, a járási pártbizottságok, a községi csúcsbizottságok és a termelőszövetkezetek pártszervezeteinek munkája. A tsz— üzemekben működő pártszervezetek többsége képes a feladatok megoldására. Eddig is kezdeményzői, irányítói voltak a mezőgazdasági üzemek fejlesztésének, az új szocialista viszonyok kialakításának, a parasztság nevelésének. E cél érdekében jól tudták mozgósítani nemcsak a falu paraszti lakosságát, de a munkásokat is. Miközben e nagy feladat megoldásán dolgoztak, tartalmilag és szervezetileg maguk is erősödtek. Rendszeresen munkálkodtak a keletkező ellentmondások feloldásán. Gondként jelentkezik, hogy ezek a pártszervezetek többségükben kis létszámúak, vannak közöttük szervezetileg gyengék. Vezetésük néhány helyein, személyileg nem megA végrehajtó bizottság jelentését a pártbiaottsági tagok és a meghívott vendégek széleskörűen megvitatták. Elsőnek Tóth István, az érsekvadkerti termelőszövetkezet elnöke kért szót. Az üzemük helyzetéről tájékoztatta a pártbizottságot. Elmondta, hogy saját erejükre támaszkodva alakították ki jelenlegi helyzetüket. A szarvasmarha- állomány évről évre száz darabbal emelkedik. Jelenleg 1300 darab. A termelési szerkezetük is kedvező. Termesztenek zöldséget, burgonyát, kialakították a teljes gépesített kukoricatermesztést. Felszólalását azzal fejezte be. hogy tapasztalatokra támaszkodva ajánlja a megye más mező- gazdasági üzemének: egyesítsék az erőt, mert eredményeket így lehet elérni. Dr. Bencze Barna, a pásztói termelőszövetkezet elnöke szólalt fel ezt követően. Helyeselte, hogy a pártbizottság megtárgyalja a termelőszövetkezetek dolgait. Az üzemek fejlődését differenciáltan kell irányítani, hogy azok minél eredményesebben dolgozzanak — mondta. Beszámolt arról, hogy Pásztó. Tar, Hasznos és Mátraszőllős termelőszövetkezeti tagsága a legutóbb lezajlott tervtárgyaló közgyűléseken arról döntött, hogy egyesítik az üzemeiket. Szakemberekből álló brigád hozzálátott az egyesített termelőszövetkezeti üzem programjának kidolgozásához. Kérte, hogy a helyi anyagi erőforrásokon túl. a megyei^ s az országos szervek is nyújtsanak segítséget az egyesített termelőszövetkezeti üzem munkájának megalapozásához. Az egyesült termelőszövetkezeti üzemek jövőjéről szólva érzékeltette, hogy a jelenlegi húszmillió forintos termelési értéket előállító üzem százmillió forintot fog termelni, néhány esztendőn belüL Papp László, a magyaxnándori termelőszövetkezet elnöke a munkaerőhelyzet nehézségeivel foglalkozott. Fenni Lajos, a szurdokpüspöki termelőszövetkezet elnöke vázolta, hogy milyen lehetőségek vannak a megyében termelési kooperációra. Részletezte, hogy üzemük miképp kapcsolódott be a cukorrépa- termesztési társulásba. Cseh Adolf, a Salgótarjánban székelő tsz területi szövetség titkára felszólalásában elmondta, hogy javult a tsz-efc termelési tevékenysége. Felhívta a fi" gyeim« a szellemi kapacitás hasznosítására. Kérte, biztosítsanak a szakembereknek megfelelő alkotási lehetőséget. Az iparszerű termelés megvalósításának fontosságát hangsúlyozta. Elmondta, hogy megindultak az üzemek ezen az úton. Utalt a takarmány-, burgonya- és cukorrépa-termesztésre. Hangsúlyozta, hogy a termelés korszerűsítése szorosan összefügg a szakember- ellátás javításával. A vitában részt vett Kovács Imre, a Központi Bizottság alosztályvezetője. Elmondta, hogy a párt és a kormány gondoskodik a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek támogatásáról. A támogatás mellett azonban szükséges, hogy az üzemek is egyszerűsítsék a termelési szerkezetet. a termelési költségekkel takarékoskodjanak. El kell dönteni, hogy Nógrád megyében az állattenyésztés területén a hústermelés kerüljön előtérbe. Az eredményesség érdekében koncentrálni kell az erőket, de ezt előzze meg alapos felmérés, és gondos előkészítés. Az állami támogatás célszerű felhasználásához viszont jó fejlesztési tervet kell készíteni, mert enélkül az állam a támogatást nem tudja biztosítani. Végül szólt a szakmai és politikai vezetés színvonalának emeléséről Adamcsek Pál, a diósjenői tsz elnöké a szakember-ellátás jelentőségét elemezte. Felszólalt Herencsényi József, a megyei tanács elnökhelyettese. Elmondta, hogy a megyei kedvezőtlen adottságok ellenére emelkedett a termelés, amellett, hogy csökkent a szántóterület. A tsz- tagok jövedelme a tíz évvel ezelőtti ötezerről tizennyolc- ezer forint átlagra emelkedett. Felhívta a figyelmet a szakosodás jelentőségére, majd azokat a gondokat mondta el, amelyekkel az állami szervek küzdenek a gyenge adottságú termelőszövetkezetek megsegítése érdekében. Gergely Sándor, a karancslapujtői tsz elnöke következett szólásra. Elmondotta, hogy üzemük a szanálás óta milyen eredményeket ért el. A fejlődés kedvező irányú A megyei pártbizottság ülésén felszólalt Kazareczki Kálmán, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi miniszter helyettese. — Az egész megye fejlődése szempontjából nagyon fontos kérdést tárgyal a pártbizottság — kezdte felszólalását a miniszterhelyettes. — Ez annál is inkább fontos, mert nem csupán a megye, de az egész ország számára sem közömbös kérdés a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezet helyzetének alapos vizsgálata. Fontos a fejlődésük lehetőségének megteremtése az egész országban, de ennél fontosabb ez Nógrád megyében, ahol a mezőgazdasági üzemek kétharmada kedvezőtlen adottságú. — A pártbizottság elé terjesztett jelentést a szóbeli kiegészítőt reálisnak és objektívnak tartom. Helyesen állapítja meg, hogy az elmúlt időszakban alapvetően két tényező hatására, a mezőgazdasági üzemek vezetőinek, dolgozóinak jó munkája eredményeként, másrészt állami segítséggel a közgazdasági szabályozók teremtette környezettel létrejöttek azok a feltételek, amelyek a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek fejlődését meggyorsították és fejlődésük kedvezőbb volt mint más, hasonló nehézségekkel nem küszködő üzemeké. Ennek következtében az a differenciálódás, amely a gyenge és a kedvező adottságú tsz-ek között volt, némileg már csökkent. A személyes jövedelmek is a kiegyenlítődés irányába fejlődtek. Ezt követően a miniszter, helyettes arról beszélt, hogy az eddigiek során a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetekkel való foglalkozás csak a mezőgazdaság területén dolgozók gondja volt. De hangsúlyozni kell, hogy ennek a helyzetnek a rpegol- dása nem kizárólag csak a mezőgazdaság ügye, hanem széles körű társadalompolitikai feladat is. Mert szó van olyan kiegészítő tevékenységről is, amely be kell illeszkedjen a mezőgazdaságba, így folytatta: — A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek gondjainak megoldása hosz- szú távú, általános társadalompolitikai feladat, amely az egész területfejlesztési politika keretén belül kell, hogy megoldódjék. Szeretném hangsúlyozni, hogy a, kedvezőtlen /adottságú termelőszövetkezetek fejlesztésével ösz- szefüggő támogatási rendszer új megfogalmazást nyert. Változatlanul érvényben van az ártámogatás, mint üzemviteli támogatási forma. Azonban nyilvánvaló, hogy az árkiegészítéses támogatást módosítani kell az adottságoknak megfelelően. Elmondta, hogy ezzel kao- csolatosan országos szinten jelentős intézkedéseket tesznek. Az az elv, hogy a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek kapaszkodjanak meg. Ehhez azonban nem rendelkeztek megfelelő anyaai fedezettel ezek az üzemek. Ezután szólt az árkiegészítéses támogatásról, a több ága- zatos termelésről, majd arról. hogy a feladatok végrehajtásához milyen fejlesztési lehetőségek állnak rendelkezésre. Majd így folytatta: — Helyes a megyei pártvés reh ajtó - bizottságnak állásfoglalása, amikor az adottságokhoz igazodó termelési szerkezet kialakítását jelöli meg legfontosabb feladatna1-. Az is helyes, hogy célul tűri az üzemek részére: készítsék el az üzemfejlesztési tervet. Az állami szervek ebbő! majd megállapíthatják, hogv egy-egy kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezet fejlesztéséhez milyen feltételeket kell biztosítani. A miniszterhelyettes ezt követően a szakember-ellátottságról, fontosságáról be- 1 szélt. Ügy ítélte meg a megyei helyzetet: kevés az az üzem, amely saját szakembereivel el tudja ezeket a terveket készíteni. A vita során elhangzottakra Devcsics Miklós, a me- gyei pártbizottság titkára adott választ. A pártbizottság ezt követően egyéb ügyeket tárgyalt
