Nógrád. 1974. április (30. évfolyam. 77-99. szám)
1974-04-30 / 99. szám
Néhány észrevétel a Nyírbátor és Sopron közötti televíziós Nemrég zajlott le a televízióiban. a Hazai ásták című sorozat első vetelkedlője két város, Nyírbátor és Sopron között, airmhea hasonlót Salgótarján és Szekesflehárvar bemutatására is terveznek. Ügy velem tehát, hogy nem érdektelen, ha észrevételeimnek a NÓGRÁD hasábjaim, is hangot adok. Kétségtelen azonban, hogy mándaz, amit teának egyoldalú, egyéni szemlélet eredménye, mert jelen életünk problémait is a történetemmel biivatáesze- nűen foglalkozó ember szemüvegén át nézem. Le kell szögeznem, hogy a két város bemutatása sok tekintetben sikerült módom történt, és ha a továbbiakban nem térek ki a sok jóra, azt azért teszem, mert a md saiL- gótairjáni vetélkedőnk sikere erdőkében, inkább a hiányosságokból szűrhetünk le tanulságos dolgokat. Sem Nyírbátoriban, sem Sopronban, nem fordítottak arra kellő figyelmet, hogy a miunkásosatály kialakulásának helyi sajátosságairól képet nyerjünk. Nyírbátorban ez a folyamat a fedlseiabadu- iésunjs utáni időszak történetéhez tartozik, Sopronban azonban, ha a céhes ipart is figyelembe vesszük, évszázados előzményei voltak a kapitalizmus korszaké ban kibontakozó problémának. Csak sajnálni: tudjuk, hogy a Becs város építkezéseihez már a középkorban rengeteg anyagot szállító fertörakosá kőbánya és hazáink első szénbányája, a bnennbengii — vagyis az .égőhegy”-* — üzeméről és munkásairól egy szót sem szóltak. Ez utóbbi salgótarjáni analógia miatt is érdekes, ment hiszen a Salgó-hegy tövében. levő saénretegek ön- gyulladása hívta fel a figyelmet a vidékünkön tevő, egykor oly gazdag saéntelepekre. — A kőbányára és a szénbányára való hivatkozás elmaradásának logikus következménye, hogy arról sem esett szó, hogy Sopron, már igen korám vasúti összeköttetésibe vetélkedőről került Beccsel. Ebből ismét következik egy salgótarjáni analógia, ment az itteni bányák termékeinek Budapestre juttatása hívta létre a fővárossal való vasúti összeköt- tete&ümket. Sopron, lakosságának életére mindig nagy hatással, volt Becs közelsége, ami i»l& után nagymértékben, megszűnt. Ezzel együtt szűnt meg az a hatás isi, ami a városnak az Eszterházy ,ybánadalorn”-toa való beókelteágiébői következett Ennek az érdekes kettősségnek a problematikáját is jó lett volna érinteni, és éppen Nyírbátorral párhuzamban, amely tipikusan magyar mezőváros volt, a tipikusain. német szabad királyi várossal szemben. — Azt azonban, hogy — Jókai szavaival élive — ez a felében- kétharmadában, német város egészében mennyire magyar volt, Igazolja a népszavazás és a vdnntas fidellsslma” büszke címe. Éppen ezért hiányoljiuk, hogy nem kaptunk kiétégfltö képet Sopron német nemzetiségű lakosságának mai életéről!. A Jbalekavatásf* szertartása helyett inkább ezt mutatták volna be, mert ez a diák- szokás — lényegét tekintve — nem Soproné, sőt sem is sélmeci specialitást Megvolt az minden német egyetemi varosban és idegen, feudális- kori paláin taken t került át Selmecbányáira, a bányászati akadémiáira, ahol később az erdészeti fakultás hallgatód is átvették. Kétségtelen, hogy a német „Bursoheffisohaff’-ok többsége vágáns clákceremó- niiák alá rejtve — akárcsak a feudális kori saabadikóműv’cty- páiholyok — a XVIII. századi felvilágosodás eszméit vallók fedőszervei is voltak. Jelentőségük a polgári forradalmak győzelmévé! megszűnt, mert a haladó saeHemű törekvések helyett „a nagy német birodalmi gondolat” és a porosz junkerek párbajhős elképzeléseinek melegágyaivá lettek. Ezekből a német egyetemi „bajtársi szövetségek ”- bői a selmeciéfc és a soproniak már csak a külsőségeket vették át. — Vagy: nem lett volna jobb ehelyett a soproni KISZ problémáival foglalkozni? — Kár, hogy ez a problémakör a nyírbátoriak figyelmét is elkerülte. Felvetődik a televíziós adások során nem egyszer, hogy az ilyen bemutatóknak „játékos jeüegűeknak” is ke®, lenniük. Ügy érzem, hogy ennek a jellegnek a Hazai esték nagyon komoly műsorába való „bevitele” az egyik legnehezebb szerkesztői probléma, A lovak és ruhák elókerítese és bemutatása, no meg a balekavatás, ennek a jegyében került a műsorba. Felvetődik azonban az, hogy a játékosságot nem szolgálná-e jobbéin, ilym műsorokban, a helyi anekdotakincshez való visszanyúlás? — Kétségtelen ugyanis, hogy a kuriózumok iránti érdeklődés igen. nagy a közönség körében, és ezek általában jobban megrögiződinek a fejekben, miint a száraz adatok. Felkutatásuk, hitelességük megállapítása és nem utolsósorban megfelelő módon és helyien való előadásuk komoly munkát igénylő feladat, de talán érdemes tenne az eddigáeknéil többször meríteni ebbéli a forrásból. Sok problémát jelenthetett a műemlékekben gazdag Sopron, és az azokban szegény Nyírbátor egy műsorban SEierepesltetéSe. Szerintem ez jól oldódott meg, és a legfőbb tanulság az, hogy a településre legjellemzőbb alkotásokat kell bemutatni, és e tekintetben lesz még min tömi a fejünket Salgótarján, esetében. Ügy vétem azonban, hogy egy ilyen műsor keretében, elsősorban az előtremutató dolgok keresztmetszetét kell adni, és ez, éppen az anyag nagysága és sokoldalúsága miatt, sohasem siikerüllhet vi- bathatatliamiul jók. Ezért csak hálósak tehetünk a Magyar Tetevízáánaik és minden egyes közreműködőnek, hogy új színnel, és főleg), hogy számos új ismerettel gyarapították tudásunkat, gondolat- és érzétevSlágunlkat. Or. Beliízky János évéajánlatunk Mai t ’ft.ftfl: „Hosszú őszi nap”. Tévéjáték. Irta: Jiri Hubác. Fordította: Aczél János, zeneszerző: Lubos Fiser. Rendező: Antonin Moskalyk. a Prágai Televízió rendezője. Főszereplők: Mrákota: Horváth József, Mrákotáné: Mészáros Ági, Karai: Tordy Géza. Vera : Gvöngyössy Katalin. A tévéjáték előtt: a rendezővel beszélget dr. Váradi György. A cím jelképes — nem egy nap történetét látjuk. Jan Mrákota prágai munkás nyugdíjba vonul. A szerző nyomon követi hősét ebben a lélektani és biológiai útvesztőben, az átállás pokoljárásában. Mrákota „nem könnyű eset”: lobbanékony, érzékeny ember, vagyis egyaránt nehezen tűri az ellentmondást és a tapintatot. 21.30: „Gondolatok a hétköznapokról.” IV. rész. Három munkás szólal meg ezúttal. Kettő közülük a Metró régi építője, a harmadik pedig rákodómunkás. Miközben hétköznapjainkról szólnak, sokak érzését, gondolatait fejezik ki. Szerkesztő-riporter: Pálfalvai Nándor. Operatőr: Hildebrand István. Rendező: Knoll István. László Lajos: Uránbányászok RÉSZLETEK A GONDOLAT KIADÓNÁL AZ IDEI KÖNYVHÉTRE MEGJELENŐ R1PORTKONYVBÖL 12. . Ha maga leírná, azt mondanák, ízléstelen. Az agyveleje... — Hánytam, rosszabbul voltam, mint a görbe éjszaka után. Még most is érzem azt a szagot... A barátomét, a jótevőmét. — Ezután elkértem magam a bányamérőktől. Műszerész vagyok, mindig töröm a fejem valami új, ésszerű dolgon. Egyszer kaptam újítási díjat is. Sokat dolgozom, a KISZ-ben, most már inkább én, mert a feleségem szülés előtt áll. És megint dühösre vált a hangja. — Ne tartson engem mindenáron ellenzékinek. Vagy tartson, aminek akar, akkor is kimondom. Nincs élet a mi fiataljainkban. Vagy any- nyira intellektuálisak, hogy professzornak mehetnének, mármint az elméletieskedé- sük miatt. Vagy csak a szórakozás érdekli őket, az ital meg a nők, de a nemesebb időtöltés nem. Végletesek. Vagy olyannyira csak a realitás felé fordulnak, hogy semmi romantikát nem látnak az életben, vagy annyira elrugaszkodnak a valóságtól, hogy csak az ábrándokat kergetik. — Nem gondolja, hogy a fiatal mindig ilyen volt? NÓGRÁD - 1974. április 30., kedd —- En azt nem tudom. Csak azt látom, hogy a mozgalomnak kellene jobban, okosabban, értelmesebben megragadni őket. Az uránvárosiak egynegyede érettségizett. A fiatalabb korosztályoknál még magasabb ez az arány. De van egy réteg, még általános iskolai végzettségük sincs. És nemcsak az idősek között vannak ilyenek. A fiatalabbak is gyötrődnek emiatt. Mert állítom, aki ma nem rendelkezik alapműveltséggel, kínlódik. Űtvesztőkbe kerül. — Azok segíthetnének, akik ezt látják, és elég tanultak a tanításhoz. — Most tapintott az elevenére. Sajnos, mi nem sokat teszünk ezért. Pedig mellettünk élnek, dolgoznak, kallódnak el . azok, akik a részeges, a kártyás vájárok, segédvájárok, csillések és a ri- bancok kezében vergődnek. — Mikor erre gondolok, semminek érzem magam. És szeretnék valamit tenni, hogy ne így legyen. De ez nehéz. HÁROM MOSZKVICS Az Uránváros nem a négy-, a hét-, a tízemeletes házakig terjed. A környező kertes villákban is élnek uránbányászok. Mikor leszállnak az autóbuszokról, átvedlenek kertésszé, szőlősgazdává, nyúl- farm-tulajdonosokká, barkaGitárhangverseny Nagybátonyban A napokban Gitárzene címmel nagy sikerű növendék- hangversenynek lehettünk tanúi a Nagybátonyi Állami Zeneiskola nagytermében. A gitár napjainkban igen népszerű hangszer és örömmel állapíthatjuk meg, hogy nemcsak a könnyű műfajban, hanem a klasszikus hagyományok ápolása terén is jelentős eredményeket tapasztalhatunk országszerte. Nagybá- tony kis létszámú, de igen színvonalas gitár tanszaka évek óta élen jár, neves szakemberek és gitárművészek megállapítása szerint, de ez kitűnik egyre igényesebb és gyarapodó hangverseny-látogató közönségünk pozitív reagálásából is. A most lezajlott koncerten a kezdő első - éves tanulók is remekül szerepeltek, mint például Gerendái József és Sztancsak Pál. Külön kell szólni a Salgótarjánban működő 211-es számú Ipari Szakmuskáskép- ző Intézetből zeneiskolánkba járó három fiatalemberről Ágoston Józsefről, Dohonyi Józsefről és Varga Zoltánról, akik szintén ' első évfolyamosok a gitár szakon és Fux Sarabande című igényes kompozíciójának elmélyült, precíz előadásával megérdemelt sikert arattak. Kiemelkedően szerepelt Reviczki János 3. osztályos, Makovnyik Tibor és Varga Tibor 4. osztályos növendék. A hangverseny sikerének betetőzője a szólistaként és több kamaraműben szereplő virtuóz technikával rendelkező Schneberger Ferenc 4. osztályos tanuló volt. A Salgótarjáni Zeneoktatói Munkaközösség részéről, mindnyájunk által szíves vendégként látott Kiss Gábor, Körmendi Péter, Ispán Judit és Sirkó Éva szerepeltek. Meg kell említenünk Szomszéd Teréznek, a nagybátonyi zeneiskola fuvola szakos tanulójának értékes közreműködését, aki tagja a Salgótarjáni Szimfonikus Zenekarnak is. Csak a legnagyobb elismerés hangján szólhatunk Bor- sányi Mátyás tanár fáradságot nem ismerő, kitűnő nevelőmunkájáról, amelyet a jól sikerült gitárkoncert mindennél ékesebben bizonyít. Az általa írott tömör és frappáns összekötő szöveg gördülékennyé és egyben még tartalmasabbá tette a műsort. Dicséretet érdemel a tarjáni munkaközösségben működő Pál Péter oktató, aki évek óta közismerten igen eredményes tevékenységet fejt ki. Szüts Pál Mozgalmas volt megyéink zenei élete az elmúlt napokban. A Salgótarjáni Állami Zeneiskola tanárai rendszeresen adnak hangversenyeket a Gagarin Általános Iskola egész napos tagozatú tanulóinak. A fa-, rézfúvós és vonós ■ hangszerek bemutatása után legutóbb „Régi korok — régi táncok” címmel a támczene több évszázados fejlődéséről tartottak ízelítőt a zeneiskola hangversenytermében a lelkes hallgatóknak. Sor került az Országos Filharmónia utolsó bérleti hangversenyére is, melyen Ágay Karola és Szendrey-Karper László lépett a salgótarjáni közönség elé. az új zeneiskola (számviteli főiskola) hangversenytermében. A művészházaspár műsora, bár csak ének és gitár szerepelt programjukban, végig élvezetes produkciót nyújtott. A hangverseny jó felépítése eredményezte, hogy a közönség figyelme percre sem lankadt, sőt a fokozódó figyelmet és a forró slitert bizonyítja a három ráadásszám kikövetelése. Szendrey-Karper László (gitár) és Ágay Karola (ének) világjáró művészek, akik részben együtt, részben, önállóan sok-sok koncerttermet jártak be. Európán kívül Japántól Dél-Amerikáig. Ezzel a műsorukkal is világszerte sok sikert arattak. Az összeforrottság. érettség érezhető volt a koncert során. Az előadott művek a régi magyar zenéből indultak, végigvonulva a zeneirodalom legszebb dalain, gitárkompo- zícióin, mai magyar muzsikával zárultak. Ágay Karola a műsor elején előadott virágénekekkel csoló, autó alatt hasaló polgárokká. És aki végleg leteszi a csákányt, az teljesen elvágja a bányához kötő szálat. — Azt hittem, a bánya az én otthonom. Apám fél év- századott húzott ki a föld alatt, én „csak” harminc évet. Ötvenkét százalékos szilikózissal, egy szemmel mentem nyugdíjba. Negyvenöt éves koromban. Tölt a talpas pohárba, a sárgászöld rizlingből. Jó bora van. — Deindolban termett, minden évben ott lakom március közepétől a szüret végéig. Két lányom van az első házasságomból, kettő a másodikból. A nagyobbak férjnél vannak, a kisebbek velem élnek. A feleségem nem dolgozik, anyámmal a háztartást viszi, meg a szőlőket gondozzuk. Tizenkét-ti- zennégy hektó borom is terem. Szamócát ültettem, sárga húsú barackot telepítettem. Olyan vörös borom van, hogy a villányiak sem hitték, hogy a pécsi hegyekben is versenyezhetnek az ő kék ■ frankosukkal, a medoc noir- ral. A legutóbbi megyei borversenyen elhalásztam előlük két aranyérmet. Ez a ház háromszobás, de a szőlőhegyi, az más. Azt én építettem Megkeresem a fényképét. (Folytatjuk!) belopta magát a közönség Liszt-díjas és Péter László ba- szívébe. Külsőségektől mentes lettművészek, a Magyar Álla- egyszerű, nemes előadásmód- mi Operaház tagjai léptek ját — mely az egész koncer- fel. A műsor ízelítőt adott a ten végig jellemezte a mű- balettművészet különböző ka- vésznő előadását — stílusosan raktereiből. Csajkovszkij egészítette ki a kor dalaihoz Hattyúk tava című művéből nagyon is odaillő gitárkíséret, előadott részlet összehangolt- Ágay Karola gazdag és sok- sága még a kicsiny balassa- rétű műsorából talán Caccini gyarmati színpadon is nagyon híres — és közismert — ári- hatásos volt. Moszkowszkij áját, valamint Delibes Su- romantikus ízű keringője zanne című dalát kell kiemel- tánccal kiegészítve nagyon ni, de hasonlóan szép elő- hatásosnak és szerencsésnek adásban, élvezhette a szép szá- bizonyult. Brahms V. magyar mű közönség Brittermek és táncának sikere a mintegv Garcia Lorcának két-két da- évszázados kora ellenére ma lát is. Külön érdekesség, hogy sem vesztett fényéből. Mind- Lorcát. akit eddig csupán a két táncospár nagy közönségspanyol nép híres költőjének sikert aratott a jó koreográ- ismertúnk. most, mint népdal- fiával felépített, játékos elő- gyűjtőt és zeneszerzőt is al- adással. kalmumk volt megismerni. A táncosók kíséretét a SuJ- Szendrey-Karper László mű- gótarjáni Szimfonikus Zenesora is a magyar zenéből in- kar látta el. igazán kitűnően, dúlt, amikor Farkas Régi Az egyes táncok között a ze- magyar táncokéi mű művével nekar önálló műsorszámként kezdett. Ezután egymást kö- is táncmuzsikát játszott, mégvették a gitárirodalom remek- pedig Mozart Német táncok művei, Giuliani Prelúdiuma, és Beethoven Kontratáncok majd Sor Tánca. Az előadó- című sorozatából válogatták művész több ízben is járt a össze a darabokat. A Beetho- gitár igazi hazájában. Dél- ven-műnél érezhető volt ne - Amerikában, talán ezért sze- mileg. hogy nem érett pro- repel több. innét magával ho- dokucióról van szó. a Mozart- zott mű is a műsorában. En- darabok stílusos előadása nek a földrésznek a hangula- azonban igen sok örömet tát varázsolta a hangverseny- nyújtott a hallgatóknak. -Az terembe Jose Villar Fantázi- ifjúsági hangversenynek karéjának, Villa-Lobos • Etűdjei- mestere ezúttal Róna Frigyes nek és Gomez két darabjának volt A műsort Seres István nagyszerű előadása. A hang- vezette, egyben ő irányította verseny befejező számának a műsor alatt a zenés fejtörő Bartók. Kodály és Farkas Fe- játékot is. renc népdalfeldolgozásait * szánták az előadók, de a kö- Április 27-én. szombaton a zönség csak három ráadás zeneiskola tanárai hamgver- utáin engedte le a pódiumról senyen. léptek fel a Salgótar- a művészházaspárt. jáni József Attila Megyei MűA három koncertből álló velődési Központban. A műsorozatnak méltó befejezése sorban: Bach-, Boccherini-, volt ez az est. Az Országos Haydn-, Verdi-, Dimler-. Pa- Filharmónia értesüléseink sze- ganini- és Bartók-művek szerint a következő évadban repeltek. A koncert során a még gazdagabb és szám- Pedagógus Kórus is felléoett szerűen is több hangverseny- Virág László vezényletével, nyel igyekszik a város zene- * kedvelőinek örömet szerezni. A Salgótarjáni Állami Ze- * neiskola tanárai „Élő zenét az Ezekben, a napokban került iskoláknak” mozgalmuk kö- sor az Országos Filharmónia vetkező állomásaként április ifjúsági hangversenvsoroza- 30-án, kedden a bécsi klassz)- tának zárókoncertjeire is. A kusok muzsikájából tartanak Zene és tánc című műsorban bemutatót a Somoskőújfalui, —. melynek előadására Salgó- karancslapujtői és mátranová- tariánban, Nagybátonyban, és ki általános iskolások részére. Balassagyarmaton került sor, A Haydn-, Mozart-, Beethoven- általános iskolások, illetve kö- műveket az általános iskolai zépiskolások előtt — kettős tananyag szempontjai szerint szereposztásban Havas Ferenc válagották ki, melyeket most Kossuth-díjas. Pártav Lilla élő előadásban is megismer- Liszt-díjas, illetve Gaál Éva nek a tanulók. Jelenet Moliére: Tartuffc tímű darabjából — fodor