Nógrád. 1974. április (30. évfolyam. 77-99. szám)
1974-04-28 / 98. szám
Biztonsági konnánykerék r ’"wm**» hU3üjiü; IP;11, Frontális összeütközésnél az autó vezetőjére az jelenti az egyik legnagyobb veszélyt, hogy mellkasa a kormányke- réknek feszül, bordái eltörnek és veszélyes — többnyire halálos — belső sérüléseket okoznak. Ennek elkerülésére már eddig is többféle megoldást vonultattak fel a konstruktőrök. Mindenekelőtt puha habanyaggal borították be a volán küllőit. Másrészt a kormányrudazatot úgy képezték ki, hogy az bizonyos erőhatásra teleszkópszerűen viselkedjék, vagy csuklósán elmozduljon. Az európai Ford-gyár legújabb autótípusait a képen látható kivitelű biztonsági kormánykerékkel hozzák forgalomba. A volán küllős központi részéhez egy erős, műanyagból készült „harmonika” csatlakozik, amelynek végén a kormányrúd csúszó hüvelye kap helyet. Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy a gépkocsi a harmónika összenyomódása után is kormányozható marad. Nukleáris vasipar Az utóbbi két évtizedben az atomenergia jelentős helyet vívott ki magának az emberiség energiaellátásának a kerületén. A nukleáris vasipart, vaskohászatot, ma még hajlamosak vagyunk az utópiák körébe sorolni, pedig az Egyesült Államokban, Japánban, az NSZK-ban elkezdték a kutatásokat e téren. NUKLEÁRIS KOHÁSZÁT? A nagy hőmérsékletű atomreaktorok teszik a jövőben lehetővé a nukleáris kohászat beindítását. A hagyományos koksz a kohászatban kettős feladatot tölt be. Elsősorban az olvasztáshoz szükséges hőt szolgáltatja, szükség esetén 1000 C foknál is magasabb hőt, másrészt lehetővé teszi a vasoxid redukciós folyamatát, amely a kohászat nél- külözhetelen feltétele. Az atom ezt a két szerepet természetesed nem tudja betölteni. A nagy hőmérsékletű reaktorok talán kisebb kaput nyitnak a nukleáris vas- ipar irányába. Az ilyen típusú reaktoroknál a hélium a közvetítő közeg. Amikor kilép a reaktor „szívéből” a hélium hőmérséklete eléri a 800 C fokot. Ez a hőmérséklet jelentős a nagy hőmérsékletű reaktoroknál, de a nukleáris vaskohászat számára még mindig kevés. A szakértők remélik, azonban, hogy sikerül még ebben az évtizedben elérni, a nagy hőmérsékletű reaktoroknál, a 950— 1000 C fok hőmérsékletet Ez már elegendő lenne az olvasztáshoz. TÖBB FTlTO FOKOS HIDKOUrbN Ezután még nyitva marad a vasérc redukciójának a kérdése. Az atomkohászatban egy új vasoxid-redukáló anyagot keresnek. A hidrogén látszik a célra alkalmasnak. A hidrogént a következő elv szerint nyernék ki. A körfolyamatba metánt iktat nának. A közvetítő közeg a forró héliumgáz a metánt felbontja így keletkezne a hidrogéngáz, amelynek hőmérséklete több ezer fokot is elérhet A gyakorlatban az atomkohászat során a vasércet megőrölik, majd a redukciós kamrába kerül az őrölt érc. A kamrába nyílásokon ke resztül fúvatják be a magas hőmérsékletű hidrogént. A magas hőmérsékletű hidrogén az őrölt vasrészecskéket egymással ütközésre készteti. Ez az ütközés plusz hőmennyiséget produkál. Ezzel lényegében a redukció kémiai folyamatához minden feltétel adva lesz. Röviden ez az elve a nukleáris vaskohászatnak. A mérnökök e téren több legyet szeretnének ütni egy csapásra. A reaktor által fejlesztett hővízből gőzt fejlesztenek, ennek segítségével elektromos áramot termelnek majd. Ezzel az árammal táplálnák az öntödék konvertereit. A nukleáris vasipar körfolyamatában tehát minimális energiaveszteséggel kellene számolni. A jelek szerint Japán, az örök energiagondokkal küz- ködő ipari nagyhatalom lesz az első ország, ahol ezt a módszert bevezetik. Japán széntartalékai kimerülőben vannak. A tervek szerint 1979-ben kezdi meg működését az első japán atomkohó. amelyet nyilván más országokban is követnek majd a többiek. H. M. TECH ,^VvV\/V^VWVVVVVW\A^M^AíA/V\A^VWVVV>A^VVVV^/VVVVVVVVVWVVWVVVVVVW’ Tv-betegség Korunk szórakoztató iparának kétségtelenül első számú sztárja a televízió. Nézi az ország apraja-nagyja, nők és férfiak, professzorok és segédmunkások — egyszóval mindenki. Ez alapjába véve természetesen örömteli dolog, és így van rendjén, annál is inkább, mert a tv olyan szórakozási eszköz, amely nagyon gyakran tanít is és jó hatásfokkal emeli a nézők kulturális színvonalát. Ott és akkor van probléma a tv-vel (a műsoron kívül), ha valaki túlontúl hódol a varázsának, és ott ül előtte — különösen ünnepeken, munkaszüneti napokon — reggeltől estig. Mint minden túlzásnak, ennek is megvannak az egészségügyi ártamai és ügyelni kell bizonyos „játékszabályok” betartására. Nemrégiben nyugatnémet orvosok rendeztek konferenciát a tv esetleges ártalmai ügyében. Egy orvoscsoport például megfigyelte a magas vémyomású betegek szívműködését a tv-nézés közben és megállapította, hogy egyes közvetlen adások, azonkívül krimik, vagy más izgalmas műsorok közben a pulzusszám alaposan megnőtt és gyakran észleltek „szívbotlást” is. Némely esetben 180 szívverést is mértek percenként, pedig egy csaknem egy kilométeres gyaloglás is csak kb. 140-es pulzusszámot okoz, mégpedig „botlás” nélkül. A botlás alatt azt értjük, hogy két normális szívösszehúzódás között egy „ráadás” is megfigyelhető. A megfigyelések alapján a specialisták ajánlották a szív- és magasvérnyomásos betegeknek, hogy kerüljék a túl izgalmas műsorok nézését. Másik orvoscsoport a nézők gyomorsavtermelését mérték tv-nézés közben. Arra a következtetésre jutottak, hogy minél izgalmasabb a műsor, annál erősebb a savtermelés, tehát a fekély veszélye. A megnövekedett savtartalom viszont éhséget idéz elő, a tv-néző tehát emiatt többet eszik a normálisnál. Ha közben alkoholt is fogyaszt, amelynek nagy a kalóriaérté- ke, vagy például diót, mogyorót ropogtat, ráadásul még meg is hízik. Óva intik tehál a nézőket: tartózkodjanak a hosszabb „ülések” alatti esze- getéstől. A hosszantartó tv-nézés ezenkívül derékfájást okozhat a csigolyaporckorong deformációja miatt. Éppen emiatt az ortopéd megfigvelő csoport véleménye szerint a nvugtalan tv-néző típusa a legszerencsésebb egészségügyi szempontból, aki műsor közben gyakran feláll ás jár-kel. Ha nem eszményi kialakítású székben ül a néző, váll- és nvakszirtfájással is számolhat. Fontos, hogy a széknek legyen kartámlája. A lábakban fel- lénő vértolulást és az ebből adódó vénabántalmakat a szék magas lábtartóiára tett lábakkal lehet elkerülni. A képernyő vibráló fénye fejfájást, epileptikus rohamokat idézhet elő. A szem tjúl- erőltetésének pedig kötőhártya-gyulladás lehet a következménye. A szemorvosok tehát azt ajánlják, hogy a nem teljesen egészséges szemű tv-néző szerezzen be megfelelő szemüveget, végezzen egy-egy műsorszám között némi testmozgást (ez persze mindenkinek ajánlható!) és a készülék bekapcsolása és a kép megjelenése után egy—két másodpercre fordítsa el tekintetét a képernyőről. De a televíziókészülékben is lehet hiba, ha másban nem, az elhelyezésben. Legalább 2—2,5 méterre ajánlatos helyet foglalni a készüléktől, és lehetőleg pontosan szemben vele, tehát ne szögből essen rá a tekintetünk. A távolság általában a képernyő magasságának öt—hat szorosa legyen. A legideálisabb székmagasság pedig 45 cm. A tv hőskorában számolni kellett a készülék gerjesztette röntgensugárzással is. Ma az új készülékeket ettől már védik, de a szakszerűtlen javítás következtében előfordulhat káros sugárzás. A legáltalánosabb arany- szabály pedig: nem a „tv”-t kell nézni, hanem az érdeklődésünknek legmegfelelőbben kiválasztott „műsort”. Egy—két órás tv-nézés csak nagyon keveseknek okoz jelentős kellemetlenséget. Ha pedig valaki túlzottan rabja a képernyőnek, elhanyagolja esetleg munkáját is és főként merényletet követ el aktív pihenője, az egészséges mozgás ellen. H. J. A holdhomokban jobban fejlődnek a növények A houstoni holdkutató laboratóriumban végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a növények jobban fejlődnek a holdhomokban, mint földünk talajában. Ezt a jelenséget azzal magyarázzák, hogy e növények színe zöldebb a szokásosnál. Az így termesztett dohány például sokkal több — a fotoszintézishez nélkülözhetetlen — klorofillt tartalmaz és az energiaátalakításhoz szükséges karotinoid- tartalma is magasabb. Miután a klorofill funkciója szorosan kapcsolódik a fémionok jelenlétéhez, a holdtalaj növekedésstimulációja a nyomelemek hatásának tudható be. Lézer a kertészet szolgálatában Az utóbbi években a lézert egyre szélesebb területen használják. Nemrégiben két ausztráliai biológus felismei - te, hogy lézersugárzással szí - bályozni lehet a növényt c növekedését. Kísérleteik ,s- - rán 400 méter távolsági 1 tudták irányítani a növénye < virágzását. A növények fito - ron nevű vezérlő rendsze- e két fotó-érzékelővel működik. Ezek a fényérzékeny fehérje- testek a zöld, illetve a vör s fényre reagálnak. Lézersugárzással hasonló hatást lehet elérni. Tíz másodperei s lézersugárzás a salátám i csírázását kétszeresre gyors - tóttá. Lézerrel azonban lass - tani is lehetett a növekedő.-1. A lézeres módszerrel a tenyés - idő annyira lerövidíthel i. hogy egyes optimista becs! - sek szerint a jövőben ezzel a módszerrel árpát lehetne termelni Grönlandon. A drágakövek földrajza „Egy töredék az örökkévalóságból” — mondja egy régi hindu írás a gyémántról, illetve ennek különleges csiszolt fajtájáról, a briliánsról. A gyémánt színét nehéz leírni. Titokzatos hideg fényű, hegyi patakok átlátszó színére emlékeztető ásvány. Értékét elsősorban karátban mérik, ez egyben súlyát is kifejezi. Régebben a karát mértékegysége nem volt egységes, a londoni, az amszterdami és a párizsi karát eltértek egymástól. A 19. században egységesítették, azóta 0,20 g a karát egysége. A világpiacot a legszebb gyémántokkal a 19. századig az indiai bányák látták el. Napjainkban a legcsodálatosabb kövek a Dél-Afrikai Onió és a Szovjetunió területéről származnak. Az ókorban a rubin, ez a vérvörös színű átlátszó drágakő az istenek, á császárok, a 'királyok és a jóságos emberek köve volt. A misztikus középkorban az alkimisták vágyálmaiban is gyakorta felködlött a rubin, amelyet „vérzések csillapítására, vérTurbcmeghajtásű szárnyashajó gük két-—három hajózási idény alatt megtérül. Jóllehet a szárnyashajó az időegységre vonatkoztatva több üzemanyagot fogyaszt, mint lapátkerekes vagy csavarhajtású elődei, de jóval rövidebb ideig, hiszen sokkal hamarabb ér célhoz. Így a fajlagos üzemanyag-fogyasztása kedvezőbb amazokénál. Az időmegtakarítás pedig azt jelenti, hogy több fordulót tud megtenni naponta egy adott útvonalon a hajó. Szovjet konstruktőrök az elmúlt évek során egy egész szárnyashajócsaládot hoztak létre. Ennek egyik legújabb tagja a turbómeghajtású A szárnyashajók gyors tér- gát csaknem háromszorosára ..Rurevesztnyik”, amely 150 hódításukat mindenekelőtt se- emelték. De az sem mellékes utassal a fedélzetén éránkén- bességöknek köszönhetik: a körülmény, hogy nagyon gaz- ti 100 kilométeres sebességfolyami közlekedés gyorsasa- daságosak, beruházási költse- gél halad. szegénység gyógyítására” is alkalmasnak tartott a tévhit. Benvenuto Cellini a reneszánsz Itáliában a rubint nyolcszor értékesebbnek ítélte a gyémántnál. Sajnos a természetben egyre ritkább a rubin. Az iparban mesterségesen is elő tudják állítani, akárcsak a gyémántot. A rubint órák és műszerek csapágyainál alkalmazzák. Mind a vörös rubin, mind a kék színű zafír a korund átlátszó változatai. Az ókorban az istenek emblémájának és a hűség, keménység jelképének tartották. A kékesrózsaszín zafírnak a geográfiai helyzettől függően változik a tónusa. A kasmír! zafír bársony fényű, a ceyloni világosabb árnyalatú a burmai általában sötétebb. Kereskedelmi ára a rubinét nem éri el. Mind a rubin, mind a zafír esetében a legértékesebb kövek Ceylonból, Thaiföldről és Burmából származnak. A berill élénkzöld változata a smaragd, a zöld színű kövek királynője. Az ókorban Plinius így ír erről: „Egyetlen drágakőnek sincs ilyen csodálatos színe, amely megnyugtatja, egyben megerősíti szemünket.” A rövidlátó Néró császár smaragd monoklit használt Az indiai smaragdpéldányok igen értékesek, de a legszebb példányok Kolumbiából származnak. Végül a tenger ékszeréről a gyöngyről emlékezünk meg. E szó hallatára keleti mesék, a Csendes- és az Indiai-óceánok átlátszó vize, Vénusz születése és a zenekedvelőknek Bizet „A gyöngyhalász” című művének dallamai jutnak eszébe. A gyöngyképződés a kagylóban igen hosszú folyamat. Napjainkban Japánban mesterséges gyöngytermesztéssel is foglalkoznak. A mesterséges gyöngyök kifejlődéséhez hét év szükséges. A színtelen igazgyöngy komoly értéket képvisel a drágakövek tárházában. A legtöbb gyöngyöt a Perzsaöbölben, Japán és Amerika partjainál gyűjtik, H. M. „Hadüzcnci” a zajnak A világon először Anglia törvényhozása foglalkozott a járművek közforgalmi utakon előidézett zajának megfékezésével, ellenőrzésével. A szigetországban 1970. április 1-től sem gyártó cég, sem kereskedő nem hozhat forgalomba olyan motoros járművet, amely a rendelkezésben előírt zajszintet túllépi. Az engedélyezett zajszint a képen látható készülékkel ellenőrizhető, amely 50 —100 dB mérésére alkalmas. Tartozékai a mikrofon, a szélellenőrző, egy háromlábú állvány, összekötő kábel, a felvevő mágnesszalag és a hordozható műszerdoboz. Időközben több más ország is rátért a zajokozó megzab« - lázására, ha nem is mi) 6 Anglia, ahol a gyorshajtásé t járó büntetéssel közel azon i nagyságrendű bírságot rón; t ki a csendháborítókra. „Potyautas” organizmusok szennyezik a tengereket Hogyan kerül az európai angolna a San Francisco-i öbölbe? Hogyan jut az amerikai kék rák egyiptomi partokra, vagy az amerikai De- laware-öböiben honos rák a Visztulába? Egy amerikai folyóirat felhívja a figyelmet a „biológiai szennyezésre”, amelyet hajók okoznak, amikor ballaszt-tartályaikban vizet visznek egyik tengerből a másikba s ezzel együtt idegen organizmusokat. Különösen sebezhető e szempontból a Fekete-tenger, amely néhány ezer évvel ezelőtt még csaknem édesvízű tó volt, s a vízében található élőlény k még nem alkalmazkodtak az óceánok erősen sós vizéhez. Félő, hogy a hajókkal a Fekete-tengerbe hurcolt élőlények elszaparodnak, mert hiányoznak az őket szokott helyükön pusztító organizmusok, s a túlszaporodott szervezetek veszélyeztetik majd á krími, a bolgár és a török strandokat. A folyóirat egy szakírója azt javasolja, hogy a hajók ürítsék ki tartályaikat, mielőtt egyik tengerből a másikba hajóznak, különösen a Fekete- ,és ,a Földközi-tenger felé haladva. NÖGRÁD — 1974. április 28., vasárnap 11
