Nógrád. 1974. április (30. évfolyam. 77-99. szám)
1974-04-28 / 98. szám
Jánossy Ferenc műtermében Ijedt karnevál A REFRÉN: Ha felépül a% új nyomda ••• Jánossy Ferenc festőművész ban 1926^311 született Budapesten. A Képzőművészeti Főiskolát 1950-ben végezte el Szőnyi István és Kmetty János tanítványaként. 1956 és 1962 között Svájcban élt. aztán megnyertem egy lágban, amelynek még a szoiskolai pályázatot, s Garai kásái is mások. Ugyanakkor Tibor szabadiskolájába írat- egy asszony hatására össze- tak be. Onnan kerültem a hoztam egy kiállítást Fre- háború végén a főiskolára, idoríban, Bázel mellett 1957 ott rajzaim után Szőnyi kivá- ben. Már akkor Olaszország- Iasztott az ő osztályába. Itt ban dolgoztam, s bejártam a Többször állított ki Freidorf- két tanáromra emlékezem svájci grafikai osztályra. Vá- ban, Luzernben, Zürichben és szívesen, őrá és Kmetty Já- sároltak is rézkarcaimból, Bázelban. Az 1960-as évek nosra. A két egyéniség egé- elejétől Balassagyarmaton él, szén más volt. Szőnyi sokkal itt és Salgótarjánban több ki- távolibb, megközelíthetetle- állítása volt. Legutóbb a ba- nebb volt, mint Kmetty. Har- lassagyarmati Horváth End- madéves koromba szürrealista egy francia színházzal bejár' re Galériában rendezett tárla- festői vonalra kerültem, ezt tam francia Svájc összes faltot. Részleteket adok közre csináltam a grafika; osztá- vait. egy hosszabb beszélgetésből, lyon. Olajjal is festettem, amely balassagyarmati laká- Szőnyi megkérdezte, mit csi- »án zajlott. náltam a nyáron. Amik» ^ meglátta ezeket a dolgaimat, n<^ntnr<5 n?nHIilat^ prnr^ en míndÍg arról álmodoztam, — Az első kérdésem éppen "in“ hogy megállók a Hősök tesz: melyek azok a meghatá- 8°^- f? f ntvPn ’ rén- vagy valahol Budapesten, Jánossy keressek valami olyan alkal- áUdogálok a többi ember kö_ megismertem egy csomó sváj ci festőt. Beékelődik ide egy nagy csavargás, svájci tartózkodásom második felében, — Miért jött haza? — Sok oka volt, a honvágy volt a legnagyobb. Egyszerűrozók, Ferenc zik? amelyekből művészete — Az egyik az Emlékek Gyenesdiásról, emlékek Bázelből. Ezek átformálódnak, képpé lesznek. Másrészt viszont meghatározó az indíttatás, amit Van Gogh, Gauguin, Cézanne, Magyarországon Bernáth Aurél, Berény Róbert és más magyar festők jelentettek számomra. Érdekes, nem Szőnyi István, mesterem, akit táplálko- mázott osztályt, ahol ezt esi- ö.. nálhatom, vagy pedig találjak vissza a látott világ ábrázó- _, ... __ e mlékek, Ubfiho* mert «: úgyis kerülő jfatSyköszönök dr. Samu Ist_ ut lesz szamomra. vánnak. A kórházban az első s nézek. Balassagyarmatra 1965-ben kerültem, nagyon so— Látott világ. Absztrakt időben bolondoknak nevezett művészet. Mi a, véleménye betegeket rajzoltam, halottá- ezekről a dolgokról’ kát, kisvárosi utcákat, közben kitört belőlem szürrealista — Mindkét vonalon a indításom is. maximálisan kimerítették a a lehetőségeket. A látott vi- “ Jánossy Ferenc karne- lág ábrázolásában még Goyát váljai ismertek. A legutóbbi és Manet is említem. És itt kiállításán látott bázeli kar- a forduló éppen Cézanne-nál névéiről azt mondotta, hogy nagyon becsülök, tette kezdddjk ahol az absztrakció romantikus barokk és egy rdj-nr* o Icxctmo 1 vrohh harncT no— _ _ _ 7 l—________i:______ xn_x 1____ rám a legmélyebb hatást, ha- £elé vesz irányt nem Bernath Aurél 1944-ben, mert - volt az eppen mielőtt a nemetek begyalogoltak Magyarországra, volt egy nagy kiállítása az Ernst Múzeumban, erre élénken emlékszem. Annyira modern festészetként hatott rám, s színeiben annyira bátornak, hogy órákig álltam egy-egy képe előtt. a festészet, első, aki a perspektívát hamisan alkalmazta. Többet törődött a kép ritmikai összefüggésével, mint a rajzi helyességgel. Ugyanakkor már leszaladt három generáció, akik az absztrakt világ összes formai lehetőségét. Én nem akarok kóklerkedni, nem akarom mindenáron eladni makis szürrealizmus, értsük? Ezt hogy — Már volt szó Gyenesdí ásról. Beszéljünk még egy ki- ßamat valahogy, csit a gyermekkorról, család-; ról. — Budapesten születtem, de nem lényeges Budapest, mert a nyarak voltak számomra a fontosak. Tulajdonképpen azok is élnek emlékeimben, akkor éltem. Keszthely mellett, Gyenesdiáson a — A látott világ festőjének tartja magát? — Erre a legnehezebb válaszolni, mert egyiknek se. Alkalmazom a látott világot, mégis akkor tudok valami igazán jót festeni, ha már nem a látott világból festek, mi családunk volt az ötödik, Tehát emlékből. Felmerül amelyik ott nyaralt. Apám egy kép bennem, megfestem, egy diófa alatt cetlizett, je- Egyik felemmel kapaszkodom gyezte ki az Időrendi táblák a valóságba, nem merem el- ^“^kba. Vagyis" meg- cmu munkájához a történél- hagyni. Máskor meg kitor va- festem azokat figuráit, mi adatokat, mi gyerekek pe- lami belőlem, s egeszen mast dig megtanultunk a falusiak- festek, mint amit közvetlenül látok. — Talpára szeretném állítani a festészetet. A festészet az absztrakcióban a szó szoros értelmében eljutott a vicidmerítették cig’ a trükkiS és nevetséges Kimerítettek sé tette önmagát... Persze, nem festhetek barokk képeket, mert nem a barokk korban, hanem a huszadik szá zadban élek. A barokk csak ideálom... A karneválokról még annyit, hogy egy bázeli népszokásról van szó. Már a középkorban is megrendezték. Nálam viszont ez emlékanyag. Bár magam is részt vettem bennük, fejből festem meg őket, nem vagyok tekintettel a ruháik, díszletek hűségére. Ellenben belekeverek a saját szorongásaimból egy csomót, a modern világban kitermelt ijedtségemet és szorongásaimat belefestem a kai szántani, takaróin!. Pista bátyám inkább magában, vagy egy idős emberrel filozofálgatott, őt akkor, mar idősebb fiú lévén, jobban érdekelte az elmélet, Gyuri bá- ,, . , . , AÄÄ mo7danfreb“t eleiembe. Nem tudtam — Svájc mit jelentett Jánossy Ferencnek, az embernek és a művésznek? san élő ember volt. Én vele kezdtem el akvarellezni. ö festett először. Tizennégy éves koromakiknek egy részét a mai világ leradírozott a porondról. Lehet beszélni itt királyokról, rabbikról, másrészt mindenféle kurtizánokról, szerencsétlenekről, elmebetegekről, akikkel valamilyen módon azt érintkezésbe kerültem az éle- az tem során. Tehát a karnevál be- számomra lehetőség, hogy beszélni, elhagyott a feleségem, széljek az élet dolgairól, tehát tökéletesen egyedül maradtam, egy idegen vi- Tóth Elemér Azt iskola van a közelben: ha három óra körül erre járunk, kis csoportokban szállingózó fiatal lányokkal találkozhatunk. De ezek a tizenévesek már nem diákok, hanem a Közlekedési Nyomda pásztói telepének dolgozói. Ilyen tájban van a műszakváltás. Mint másutt, itt is gond a bejárás. Amennyit lehet, megpróbál segíteni az üzem: azoknak, akiknek este nyolc után már nincs buszjárat, biztosítja az állandó délelőttös műszakot, mások korábban kezdhetnek délután, hogy a vonatot elérjék. hinné az ember, hogy lógni. Bár úgy tudom most is szerveznek egy kirándulást Sopronba. „Kényes” kérdés ez a májusi kirándulás. Fösvény Jó- zsefné, Tart Judit és Gortva Éva elmondják, hogy egyikük se megy, pedig jó lett volna Sopronba eljutni. De a tizennyolc év körüli fiatal lányok, asszonyok legtöbbje a vőlegényével, férjével együtt szeretne elmenni. Ez érthető kívánság. Fösvényné férje a jobbágyi ktsz-ben ács, Éva vőlegénye kőműves, jelenleg a vasútnál dolgozik, akit Jutka hívna, az sem itt dolgozik, nem itt KISZ-tag. A Jancsó Ilona Jobbágyiból szombat-vasárpap programjár be. Ha délutános, ő is egy órakor kezd. Milyen lehetőségei vannak egy vidékinek szórakozásra, sportolásra? Itt, Pásztón, vagy otthon könnyebb hasznosan eltölteni a szabad időt? — Nem túlzók, ha azt mondom: Jobbágyiban semmi lehetőség nincs. Amíg kultúrház nem lesz, a fiatalok csak más faluban vagy otthon, a' tévé előtt tölthetik az estét. Nincs mozi, a presszóba nem érdemes beülni. A nyomdában vagyok KISZ-tag, itt sportolok is, a kézilabdacsapatban. Pályánk' és edzőnk nincs, de ennek ellenére a munkahelyi spar takiádokon elég jó eredményeket értünk el. — Volt egy harmadik helyezésünk, tavaly pedig má' sodikok lettünk — kapcsolódik be a beszélgetésbe Varga Ilona is. Ű szintén tagja a csapatnak. Elmondják, hogy nagyon sokat várnak az új nyomdától: társadalmi munkában már készül met lette egy sportpálya is. — A közeljövőben edzőtök is lesz, már lépéseket tett szakszervezet, hogy megoldja — fűzi hozzá a kötészeti részleg vezetője, Laczkófi 1st ván. Varga Ili pásztói, ő jobban eljut a színházi előadásokra, moziba, táncolni. De a hétvégeken névrokona sem marad Jobbágyiban: Tarról érte jön egy fiú motorral, együtt mennek el szórakozni. Előnyös munkahely a nyomda abból a szempontból is, hogy szinte első kézből szerzik az információkat az érdekesebb rendezvényekről, hiszen itt készülnek a plakátok, a mű sorfüzetek. Persze, nem csak ezért szeretik a munkájukat változatosnak, érdekesnek tartják. Ha felépül az új nyomda, a munkakörülmé nyék is sokat javulnak. Ott együtt lesz a gépterem és a kötészet, lesz egy helyiség a párt- és a KISZ-szervezet számára, egy könyvtárszoba, ahol tévé, rádió, magnó is rendelkezésükre áll majd. — Ott a KISZ-szervezetet is jobban össze lehet majd ja? Eváék eljutnak azért kirándulásra motorral. Igaz, az utóbbi időben a házépítés gondja sok idejüket leköti. Vőlegénye szeret barkácsolni, a konyhából se húzza ki a lábát, ha este ott találja Évát, szívesen segít. — Én egyedüli gyerek voltam, sokat kellett a négy fal között lennem. Azt szeretnénk, ha nekünk több gyerekünk is lenne, jobb ha hárman játszanak egymással! Fösvényné csak két gyereket szeretne — igaz, náluk már közelebb van az első.. 1 Októberben, amikor összeházasodtak, már a saját lakásukba költöztek be. Azóta berendezkedtek, a férje barkácsoló kedvét mutatja a lakás sok darabja. Jutkánál: csaknem mindegyik vasárnapra van egy biztos programja: jegyet árul a focimeccseken. Nem sokat, negyven forintot kap érte, akármennyi a bevétel, de nem s ezért vállalta, szereti a focu. A meccs mellett táncolni jár szívesen, otthon pedig a kézimunkát veszi elő, rádiót hallgat, kertészkedik. No es nagyon szívesen tölti szabad idejét a keresztfiával, ismerős gyerekekkel is. Beszélgetés közben fürgén jár a kezük, éttermi blokkfüzetet „sapkáznak” éppen. A délelőttösök „összehordást” csináltak, egy nyomtatványfüzet lapjait szedték egybe. A munkáról ismét visszakanyarodik a beszélgetés az épülő új üzemre. — Zajosabb lesz, távolabb a központtól, de szép, világos csarnokokban, jobb körülmények között dolgozhatunk ott. Nagyon várjuk! G. Kiás Magdolna László Lajoss Uránbányászok RÉSZT.ETEK A GONDOLAT KIADÓNÁL AZ IDEI KÖNYVHÉTRE MEGJELENŐ RIPORTKONYVBOL száz forintot. Elment. Megint tett össze ^ feleségemmel is, egy piros. És ital. Aztán föl- aki most a dúsítónál dolgo- álltak. Ketten megfogták a zik. Laboráns. Jobb is, hogy kabátom: „Te úgyis józan nincs itthon, mert akárhol ember vagy. Családod meg említik a barátunkat, el- nincs. Ki a fene kérdi tő- fogja a zokogás, led, mit hoztál? De a sze- — Ügy történt a halála, gény, családos ember mit hogy egy befejezett fejtésből küldjön haza? Nem. ne félj, akarták visszaszedni a támasztékot, a biztosítást. Mondják úgy is nálunk, hogy „visszarabolják” a TH-gyűrű' két vagy a gerendákat, attól függően, mikor és hol milyen biztosítást alkalmazol. rátommal a motorján hazamegyünk. De a barátom Akkor edz id tem, gyűlölet már némileg meg- meg fűtött a is. Fizetés napja közeledett. Észrevettem, hogy kevesbednék a megjegyzések. A munka elosztásánál is jobban kedveztek, a kaparó mellé állítottak. Nem Magyarázták, hogyan lehet szén könnyen rábillenteni az ak- szállóhoz nára. Mindez azért volt, hogy már javában nem vesszük el a pénzed. Csak kölcsönkérjük...” — Azzal levetették a kabátomat, kiszedték a fizetésemet. Illetve százat meghagytak. Egész délelőtt bolyongtam a városban. Anyám már tak. Arra nincs ukáz, hogy a rendőrséggel kerestetett, életveszélyes omlásnál is Mikor hazamentem, megpofo- vissza kell szedni a gyűrűzött. Nem mertem megmon- két. Ennek eldöntését az akdani, mi történt, és azt hit- nászra meg a vájárra bízzák, nap nem volt műszakon. Ak- te, elvertem a pénzt. Elzavart Meg a lelkiismeretre. A főkor elindultam gyalog, két aludni, ő meg személyesen nökök mondták, hogy ne hozóra alatt hazaérek, gondol- ment az üzemvezetőhöz, te- za ki az omlásból a gerentam. Ám a vájár meghiúsí- gyének más helyre. A pén- dát. Látszólag bele is ment: tóttá a tervemet. Szerzett egy zemet, sohasem kaptam visz- mégis, amikor, a többiek átkerékpárt. Utánam jött, és sza, de ekkor kerültem az mentek egy feltörésbe, meg fölültetett. Bejött velem az operátorokhoz. Volt némi kísérelte. És ráesett egy irodába, fölvettem a pénzt, érzékem a műszerekhez, ha- szikla. Nagy kétmázsás, semment el mellőlem égé- mar megtanultam a kezelésű- mit érő kődarab, addig, amíg a munkás- két. Tetszett nekem ez a — En is szolgálatban volbe nem kísért. Ott munka. _ tam akkor. Engem küldtek ment a parti. — A barátom, aki jónevű je a bányaműszaki felügyelőAz én „fő- vájár volt, kieszközölte, hogy ség helyettes vezetőjével, megfogjanak kártyakibicnek. Huszonegyeztek És ez a bányászok körében nököm” kezdetben nyert. Há- ennél is jobb ^ beosztást kap- hogy mérjem be a baleset pon- nem csak azt jelenti, hogy romezer forintot. Na, erre jak, bányamérő lettem. A bá- tos helyét, amiről majd a váz- állok, és nézem a játékot, iszunk. Mindenkinek fizetett, nyamérők határozzák meg a iatot elkészítik. Mikor meg- de azt is, hogy ha a partne- Újból a kártya. Hajnali né- művelés irányát. Nagyon tudtam, ki fekszik a szikla rém pénze elfogy, kisegítem, gyig. De akkor már ezer fo- szép és felelősségteljes mun- aiatt, nem akartam vállalni. _ Tudtam én ezt, és meg- rinttal tartozott. Hátrafor- ka. És még ma is ott lennék. De a bánya törvénye kel éptem tőlük. Megyek mű- dúlt: „No gyerek, kenj meg ha a barátom élne. _ mény. Nem volt más válaszszák után az ebédlőbe, gyor- egy kis pirossal!” ■— Mindenki szerette. Erős, tásom, mennem kellett. Eleszem, és az egyik ba- — Mit tehettem, adtam vállalás gyerek volt, csak az mondani most se tudom, mit egyik karja, paralízis miatt, éreztem, amíg ott dolgoztunk. I csökevényesen nőtt. Vele jártunk szórakozni, ő ismerte- (Folytatjuk!) san Másodszorra is a pedagóguskórusé lett a vándorserleg Tiamhat éve énekelnek egjnüftt a safligótarjánd peda- kóguskórus tagjai. Hiá az eüi- műilt esztendőiket visszapörgetjük, rábulkfoanha/tunik olyan időszakira, amikor 50— 60 dalossal léphettek pódiumra, die előfarduilit az is, hogy már-már kiamanakárus- hoz kezditek hasonlítani, húsz alá került az éneklők száma. Nem volt tehát fokozatos, egyenletes, fejlődésvonala az együttes munkájáma'k. Az utolsó három-mégy évben azonban kiegyensúlyozottá, stabdilá vált a kórus. Hogyan amelyek kis hangzással ia ben szólnak, mint nagyobb fiéríiigárdával. Ez a most kiválasztott oratórium is ilyen. Persze, ezzel, nem akarom azt mondani, hogy nem hiányoznak a férfiak, ugratjuk is a hölgyeket, máért nem nyernek meg több férfi kollégát aa ügy szalmára... — Milyen sűrűn vállalnak fellépésieket? A versenyeken és kónusta'lállkoziókon kívül hol mutatják be műsorukat? — Régebben többször eljutottunk a megye különböző helyére, felléptünk az ünnetörtént ez, minek köszönhető? pédyekeni, hangiversenyeken. A kórus vezetője, Virág László így látja: — Jó értelemben véve fel- töHtődbtt a kórus: a rutinost több éve éneklő dalosok mellett szép számmaJi jelentkeztek a fiatalok is. Jelenleg 30 —35 között mozog a létszám. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy perspektivikusan tervezzünk, a műsorpolitikánk- han a távlatokat is figyelembe vehessük. A kórusirodalom régi, klasszikus alkotásai, a madrigálok, motetták mellett egyre gyakrabban és bátrabban merünk merészebb, modernebb kórusművekhez is nyúlni. így vettük be a műsorunkba Debussy, Bárdos újszerű alkotásait, Szokolay Sándor, Udvardy László műveit. A perspektivikus gondolkodást jelzi az is, hogy oratóriikus művek' előadására is vállalkozunk. Mert ezt csak egy biztos kórussal lehet megtenni, hogy minden évben egy nagyobb feladatot jelenítő oratóriumot is megtanuljunk. Idén Händtel: Békeódáját énekeltük és fogjuk még énekelni a következő hangversenyeken is. A Filharmónia most rögzítette a következő évad programját. — A létszámon belül fontos az egyes szólamok erőssége is, Üigy tudom, kevés a férfi. — Igen, évek óta gond a férfiak csekély létszáma. A női szólamok nagyon, kiegyensúlyozottak, erőteljes hangzásúak, de például mindössze öt tenorra építhetünk, szépen, vagy talán még szeb- Ez annyiban befolyásolja a kórus munkáját, hogy nem énekeibe tűnik bármit — így olyan műveiket veszünk elő, Most nehezebb lett a dolgunk, mert sok a vidéki közlünk. — Ki a gazdája ennek a kórusnak? — A megyei pedagógus szakszervezettől anyagilag es enjkötasilLeg is kapunk támogatást — persze, a lehetőségeikhez mérten tudbak csak segíteni. — Milyen, sikerekre emlékszik vissza szívesen a közel- múltból? — Tavaly részt vettünk egy remekül sikerült fesztiválom, melyet az ország pedagógus- kórusainak rendeztek. A rádió is készített felvételeket, a mi műsorunkat teljes terjedelemben. sugározták. Elnyertük a pedagógus-szakszervezet álltai kiirt Kodá 1 ywpliake t - tét is. Néhány hete a X. megyei kórustalálkozón másodszor kaptuk meg a KISZ megyei bizottságának vándor- serlegét. — A szezon hátralevő hónapjai.ban milyen feladata« várnak az együttesre? — Május 10—12-én a Bányász-kórus fennállásának 50. évfordulójának tiszteletére itt, Salgótarjánban rendeznek Bsy országos kórusifiesztivált. Nem ülhetünk a habérjaiin- k'om, június első két napján Heves megyében lesz a Rádió kóruspódium című hangversenye, amely egyben nyilvános rádiófelvétel is. Nem akarunk szégyent vallani! Ezért is jó lenne, ha idén is sikerülne „edzőtáborba” vonulni : tavaly Balatonalmádiban, töltöttünk pár napot, ott tanultuk meg a Handel-mű- vet. Ha sikerül együtt táborozni, most is a pihenés mellett munka te várna.. G. K. M. Mai tévéajánlatunk 7.15: „Visszatérő májusok.” A munkásosztály seregszemléje az egész világon hosszú évtizedek óta nemzetközi rangú esemény, hiszen az egész világ munkássága ünnepli meg; s korunkban az egész haladó emberiség. A műsor május elsejék történetét idézi fel: például az 1889-es párizsi nemzetközi kongresszust, amely a munkásjóléti kérdésekről hozott fontos határozatokat. s a nemzetközi munkásszolidaritás más jelentős eseményeit is feleleveníti korabeli fotók és újsághírek segítségével. A műsor természetesen elsősorban a magyar munkásmozgalom történetének dokumentumaival példázza a munkásmozgalom, az osztályharc korszakos tetteit: a Népszava cikkeivel, korabeli fotókkal, a művészek hitvallásával. Helyet kap a műsorban a többi között — Fodor József „Májusi üdvözlet” c. verse, Garai Gábor, Illyés Gyula, József Attila, Ady Endre írása, s annak az egykorú munkásköltőnek a verse, aki 18ÍN). április 27-én keltezte a május, s a munkásosztály harcait dicsőítő versét, s aki ma is csak nevének kezdőbetűivel — II. J. —- ismert előttünk«
