Nógrád. 1974. április (30. évfolyam. 77-99. szám)
1974-04-04 / 79. szám
A felszabadulás 29. évfordulóján Msirwányfáhla & siofjí't biliknek — Koszorúzások, ünnepi inegemlékezéisek a megyében Koszorúzási ünnepség Salgótarjánban, a szovjet hősi halottak emléktáblájánál Napokkal ezelőtt megkezdődtek az előkészületek hazáink felszabadulása 29. évfordulójának méltó megünneplésére. Úttörők, ifjúgárdisták serényen dolgoztak városuk, községük, a megye felszabadításáért hősi halált halt szovjet harcosok sírjainak, az emlékműveinek díszítésén. Zász- Lódíszt öltöttek a városok és falvak utcái. A tavaszi szél a proletár nemzetköziség vörös, és hazánk nemzetiszínű zászlait lengette. Zászlódíszbe öltöztek az intézmények, középületek és lakóházak is. Az üzemekben. intézményekben és hivatalokban tegnap röpgyűléseken emlékeztek a felszabadulás 29. évfordulójára. Több üzemben, hivatalban a legjobbak részére kitüntetéseket is átnyújtottak. A megyeszékhelyen délután folytatódott a felszabadulás 29. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségsorozat A salgótarjáni temetőben emelt hősök falán vörösmárvány táblát helyeztek el. amelyre két, 1944. decemberében, Salgótarján felszabadításáért hősi halált halt szovjet katona, Ahmed Sukjur-Qgli Juszibov és Alekszej Makszimovics Ruszkin nevét vésték fel. A két mostanáig ismeretlen szovjet katona kilétét az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet katonai alakulatok egyik parancsnokságának segítségével derítették fel. Az emléktáblát tegnap délután megkoszorúzták a salgótarjáni párt- és állami szervek, valamint az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet katonai alakulatok képviselői. A salgótarjáni ünnepség a kora délutáni órákban a szovjet hősi emlékműnél és a Tanácsköztársaság téri felszabadulási emlékműnél koszorú" zási ünnepséggel folytatódott. A két emlékmű talapzatára a kegyelet és a hálakoszorúit helyezték el a megyei, a járási a városi párt- és tanácsi vezetők, a KlSZ-bizottságok képviselői, a szakszervezetek, a társadalmi és tömegszervezetek. az üzemek küldöttei. Ünnepséget rendeztek tegnap a város több üzemében is. Az évforduló alkalmából a Nóigrád megyei Élelmiszer- kiskereskedelmi Vállalatnál KISZ-klub avatására került sor. A salgótarjáni ünnepségeken szovjet vendégek is részt vettek. Balassagyarmat is ünnepelt tegnap. A Hősök terén rendezett koszorúzási ünnepség után emlékünnepséget szerveztek a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban, ahol ünnepi megemlékezést Rith Lajosné. az MSZMP Balassagyarmati városi Bizottságának titkára mondott. A tanintézetek diákjai, a munkásfiatalok és a városi felnőttkórus tagjai kultúrműsorral szórakoztatták a felszabadulási ünnepség hallgatóit. Az ünnepségsorozatban köszöntötték Balassagyarmaton a 18 éves fiatalokat is. Gazdag volt a tegnapi műsor a salgótarjáni járásban. Karancslapujtőn ünnepi nagygyűlésre került sor, amelyen szovjet és csehszlovák vendégek is részt vettek. Hoffer István, a megyei tanács elnöke méltatta a felszabadulás 29. évfordulóját. Megemlékezett a karanc&lejtői ellenállás 30. évfordulójáról is. Karanoskesziben magyar— lengyel barátsági találkozóra került sor tegnap délután. A budapesti Lengyel Kultúra Képviselői látogattak el a Községbe, s az ünnepségen részt vettek a járás képviselői is. Az ünneplő közönségnek Futó László tanácselnök mondott beszédet. majd színvonalas kultúrműsorral fejeződött be a baráti találkozó. Kisterenyén délután a köztemetőben megkoszorúzták a szovjet hősök sírjait. A művelődési házban ünnepi gyűlésre került sor. ezt követően a gimnázium kultűrcso- portja szórakoztatta a közönséget. Somoskőben a felszabadulási és partizánemléktáblát koszoíúzták meg a község párt-, tanácsi és nép- frontbizottságának vezetői, ünnepi beszédet Gajd ár Pál országgyűlési képviselő mondott Rétságon száz új KISZ-tag fogadalomtételére került sor tegnap a felszabadulási ünnepség jegyében. A járás valamennyi községéoc.i ünnepi gyűléseket és koszorúzási ünnepségeket rendeztek. Megemlékeztek a felszabadulás 29 évfordulójáról Pász- tón. és a pásztói járás községeiben is. A járási székhely ünnepségén Juhász Sándor, a járási pártbizottság első titkára mondott beszédet. A Lovász József Művelődési Központban rendezett kultúrműsorom. számos érdeklődő vett részt A pásztói 'ünnepségeken szovjet katonákat is vendégül láttak. A balassagyarmati járás községeiben is tegnap tartották a megemlékezéseket és koszorúzásokat. Szandán az új kultúrotthonban a szomszédos községek dolgozói is részt vettek az ünnepségeken. Nagyszabású megmozdulásra került sor Drégelypalánkon. A hazánk felszabadulásának 29. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségsorozat ma tovább folytatódik a megyében. Ennek keretében kerül sor Salgótarjánban a József Attila Művelődési Központ üveg-csarnokában a tavaszi tárlat ünnepélyes megnyitására is. Hagyomány, jelen és jövő T ársadalmunk életének hagyománya, hogy minden év április 4-én, felszabadulásunk ünnepén, újra és újra számba vesszük örökségünket, áttekintjük harccal és munkával kivívott eredményeinket. Felmérjük az utat, amelyet az elnyomástól a szabadságig megtettünk. Amikor az ország felszabadult, Salgótarján már három hónapja próbálkozott az új rend megteremtésével. A Vörös Hadsereg hősies harcai nyomán lehetővé vált, hogy megteremtődjenek a demokratikus és szocialista fejlődés alapjai Salgótarjánban. A megye- székhely munkásosztálya az eltelt 29 év alatt — híven forradalmi hagyományaihoz — példamutatóan helytállt a szocializmus építésében, a társadalmi élet minden területén. Sikeresen valósította és valósítja meg történelmi feladatát. Most, amikor ismét számba vesszük eredményeinket, amikor a felszabadulás 29. évfordulóján számvetést készítünk, a máról azt állapíthatjuk meg, hogy dinamikus a városrekonstrukció, a lakásprogram megvalósítása. Népgazdaságunk igényei szerint alakul át a város iparszerkezete, és így erőteljesen fejlődik a foglalkoztatottsági szint. Folyamatosan épül a lakosság érdekeit és ellátását szolgáló intézményhálózat, és fejlődik a kommunális ellátás. A nyílt várospolitika egyre erősödő kibontakozása a munkásosztály, a párt politikájának gyorsabb ütemű és teljesebb megvalósulását segíti elő. Fokozza a lakosság aktivitását, a város fejlődéséért érzett felelősségét. A várospolitikában a' város politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi életében érvényesül a munkásosztály vezető szerepe, erősödik politikai és közéleti aktivitása, amely legfontosabb mozgatója dinamikus fejlődésünknek. A munkáspolitika fokozottabb érvényesülésének erősítésében és a munkásosztály helyzetének gyorsabb ütemű javításában kiemelkedő jelentőségű az MSZMP Központi Bizottságának 1972. november 14—15-i határozata. A határozat végrehajtása érdekében Salgótarjánban is fontos intézkedéseket tettünk. Biztosítottuk a városi pártértekezlet határozatainak és a IV. ötéves terv céljainak megvalósítási feltételeit, elsősorban a beruházások és a lakásépítés terén. A város életében végbement változások, az urbanizálódás felgyorsulása megköveteli a lakásépítés mennyiségi és minőségi fejlesztését. A mostani tervidőszak harmadik évében Salgótarján történetében egyedülálló, hogy a városközpontban és az új lakótelepeken megépült csaknem 800 lakás, s döntő többségébe — 71 százalékába — fizikai dolgozók költöztek. Nagy ütemben folytatjuk a múlt egyik íeg- sivárabb örökségének, a kolóniáknak megszüntetését. 1969 óta 332 család került ezekből a barakkokból egészséges lakáskörülmények közé. Ebben az évben további 54 kolónialakást szüntetünk meg. Megkezdtük a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek, elsősorban a Pécskő-domb felszámolását. Törekszünk a kormány által biztosított lehetőségek jobb kihasználására. 1975 végéig a munkáslakás-építési akció keretében 350 összkomfortos lakást építünk. A mi politikánk munkáspolitika, így elsősorban a munkáscsaládokat és a sokgyermekeseket juttatjuk megfelelő otthonhoz. Elsősorban a munkásság életkörülményeit javítják a peremkerületek fejlesztése érdekében tett intézkedéseink. A város külső területeire telepített üzletek biztosítják a lakók kereskedelmi ellátását. A közművek fejlesztése a kényelmet, az egészséges életmódot szolgálja. A városi tanács és apparátusa külön gondot fordít a lakosság reális igényeinek kielégítésére, jogos kéréseik teljesítésére. A tanácstagok évenként egymillió forint összeggel rendelkeznek, hogy a választókerületükben felmerülő gondokat a lakosság igényei szerint, soron kívül oldhassák meg. A tanács tagjai szoros kapcsolatot tartanak a lakossággal. Rendszeresen meghallgatják a választók véleményét, javaslatait. Ez nagyban elősegíti a tanács népképviseleti jellegének erősödését, fokozza a lakosság aktivitását. Ez az aktivitás az elmúlt két év során jelentős eredményekben mutatkozott meg. A várossá nyilvánítás 50. évfordulója tiszteletére kezdeményezett „Húszezer munkanapot Salgótarjánért” társadalmi munkamozgalom közüggyé vált, a két évben jelentősen túlszárnyalta a terveket. A többi között ennek köszönhető, hogy több mint háromszázzal bővült az óvodai felvételek lehetősége. Jelentősen javult a munkás lakta körzetek iskoláiban az oktató-nevelő munka feltétele. Csupán 1973-ban az elvégzett társadalmi munka értéke meghaladta a 16 millió forintot. Salgótarján művelődéspolitikáját — a pártértekezlet határozatának szellemében — a munkásság és az ifjúság művelődésének, nevelésének feladatai határozzák meg. A feltételek javulásával szélesedett a művelődésügyi tevékenységbe bevontak köre. Az intézmények tartalmi munkáidnak fejlődésén túl az eredményekhez hozzájárult a szocialista bri- gádimozgalom kiszélesedése, tevékenységük gazdagodása, kulturális vállalásaik teljesítése. Erősödött az ifjúság öntevékenysége, fejlődött az ifjúsági klubmozgalom, amely eredményesen szolgálja az ifjúság művelését és kulturált szórakozását. Ma már kijelenthetjük, hogy politikailag éretté vált városunk ifjúsága. A város igényeinek megfelelően fejlődött a- eSészségügyi ellátás. Új gyermek- és felnőtt körzeti rendelők kezdték meg működésüket, a bölcsődei ellátás mindeddig elegendőnek bizonyul. A társadalom segítőkészségével nagy lépést tettünk előre a munkában megfáradt öregekről való gondoskodás terén is. Szépek, lelekesítőek eredményeink. A tervidőszakból hátralevő két évet okosan kell felhasználni ahhoz, hogy maradéktalanul teljesíteni tudjuk a városi pártértekezleten elhatározott feladatainkat: szebbé, gazdagabbá váljék e város, tartalmasabb legyen lakóinak élete. Csak a dolgozók összefogásával, áldozatos munkájával épülhet tovább Salgótarján, s valósulhatnak meg céljaink. T udjuk, így lesz. Napról napra gyarapodik azoknak a tábora, akik otthonuknak érzik, szeretik Salgótarjánt. Büszkék hagyományaira, építik jelenét, és készek dolgozni jövőjéért. Éppen azért, mert erősödik, tartalmában gazdagodik a munkásosztály várost formáló ereje, bizonyosak vagyunk abban, hogy maradéktalanul teljesítjük az értük elhatározott céljainkat. Erre kötelez bennünket a város munkásmozgalmi múltja, az 1945 április 4-től eddig megtett út számos eredménye. Fekete Nándor, Salgótarján város Tanácsának elnöke ...Szeretném a müvet bef Érződik az indigó illata a*«0 a másolaton, amelyik a minősítését tartalmazza. Hogy több idő jusson a beszélgetésre, átadja, rám bízva azt, miként használom fel. Íme, néhány sokat mondó gondolat: „A vállalat által elért- eredményeket nagymértékben elősegítette jó szervező, irányító és ellenőrző tevékenysége. Következetesen és nagy ambícióval dolgozik a fejlesztési elképzelések megvalósításáért. A termelékenység növelése érdekében tett intézkedései mellett kiemelten foglalkozik a nehéz fizikai munkahelyek csökkentésével. Irányító munkájának eredményeképpen hatékonyabbá vált a vállalat kereskedelmi és piaci tevékenysége. emelkedett a gyártás- technológia és a kutatómunka színvonala. Az elmúlt évek alatt sok tehetséges fiatal káder nőtt fel. Intézkedései megalapozottak, ugyanezt követeli munkatársaitól is. Az egyszemélyi vezetés elvét jól alkalmazza az üzemi demokráciából fakadó követelményekkel. Döntései előtt min. den esetben kikéri a társadalmi szervek, közvetlen munkatársai és a témában érintett vezetők, véleményét. Az előkészítésnél vizsgálja és mérlegeli a végrehajtás során várható nolitikni hatásokat. Kapcsolata munkatársaival közvetlen elvtársias, de ugyan- akkor határozott, korrekt, tárgyilagos, humánus vezető. Munkáját nagy felelősséggel, körültekintően, példamutatóan végzi. Esetenként többet vállal magára, mint azt ideje és energiája megengedi. Tár. sadalmi megbízatásait mindenkor lelkiismeretesen végzi.” , — Igen, voltak kritikus pillanatok az életemben. Nem is egyszer. Ezek közé tartozik az igazgatói kinevezésem. Sokat töprengtem, hogy elvállaljam-e? Mint termelési főnök, termelési osztályvezető, jóJ ereztem magam előző munkahelyemen. Végül pártmsgbiza- tásként egy évre elvállaltam. Ma pedig már a tizennegyedik esztendőnél tartok. — Kritikus napokat, pillanatokat okozott a vezetés színvonalának emelése. Meg kellett keresni mindenkinek azt a helyet, ahol legjobban ki tudja fejteni képességét. Mindezt céltudatosan, előrelátóan kellett véghez vinni. Akkor tizenhat magas képzettségű szakember volt a gyárban, ma pedig már százon felül van. S ami igen fontos, ezeknek kilencven százaléka vállalati ösztöndíjas volt. Ma már ott tartunk, hogy vissza kel! fosni ezt a folyamatot, mert szőkék a lehetőségek. A minőségi követelmények kerültek előtérbe. Az új igazgatótól sokat vártak. — Nekem jobban kellett bizonyítanom, mint elődeimnek. Sokan várakozó állásponton voltak, de már az első pillanatokban is akadtak jó segítőtársak. Akkoriban sokat jártam a gyárrészlegekben, mert mindent meg akartam ismerni. Ottjártamkor azt kérdeztem a munkásoktól: mit miért csinálnak. Érdekelt, mert több dolog új volt számomra. A gyárlátogatások tapasztalatai megerősítettek abban, hogy tovább alkalmazzam azt a vezetői felfogásomat és gyakorlatomat; ha én ott volnék, mit tennék abban az esetben. Erről azóta sem szoktam le. Az üzemlátogatások arra is jók voltak, hogy újabb lendületet adjanak. Nem mondok újat, csupán érzékeltetni kívánom az akkori műszaki-technikai állapotokat: a gépeket transzmisz- sziós megoldással működtették. Nagyon mostohák voltak a munka- és egészségvédelmi Körülmények. S mindig kevés volt a pénz. Ha gyorsabban fejlesztünk, akkor kevesebb jut szociális célokra, ha az utóbbira fordítunk nagyobb összeget. akkor a evár fejlesztése. illetve léte. jövője kerülhet nehéz helyzetbe. Tízévi kemény munkával elértük. hogy teljesítjük a normát. Apró epizódok sokaságát sorolia fel. amelyek azt bizonyítják. hogy semmit sem önmagáért. hanem a közösségért tettp. Például hetvenkét óra alatt megváltozatta az étteremben bosszú idők óta kialakult elhanyagoltságot — Kritikus időszakot jelentett életemben a gyár jövőjének kialakítása. Hová, merre, milyen irányba menjünk, milyen termékeket gyártsunk, hová jussunk el. Nehéz, küzdelmes napok, órák voltak ezek, de megszületett a kibontakozás útja. Ügy látom, ezt a munkát értékelik a gyár dolgozói is, rriert meggyőződtek arról, hogy a döntések helyesek voltak. Gond persze most is van. Enélkül nincs fejlődés, nincs haladás. A százéves át- kos kapitalista örökséget ilyen rövid idő alatt nem lehet eltüntetni. De, amikor magunk mögött hagytunk egy-egy esztendőt, egy pillanatra mindig hatalmába kerített az a jó érzés: nem volt hiábavaló a fáradozás, ismét előbbre jutottunk. Törekvéseimben nem voltam egyedül. A gyár jó szándékú, többre és jobbra törekvő dolgozói mögém álltak. támogatták elképzeléseimet. A megyei, városi pártbizottság elvi segítséget nyújtott számunkra. Bátorított, biztatott, ösztönzött... Közben az egy évre szóló pártmegbizatást állandóan megújították. Később már nem is bánta. Meggvökerese- dett Salgótarjánban. Kialakult baráti köre. kapcsolata, egyre jobban érzékeli munkájának gyümölcsét: — Ha egészségem engedi. szeretném a művet befejezni. Vagyis, átvenni az új kovácsológyárat. Amikor idejöttem, akkor az első ka pavágás volt a hideghengermű építkezésénél. Azóta több régi üzemet korszerűsítettünk, befejezés előtt áll az új huzalmű. Szóba került, hogy a társadalmi megbízatások egyenlőtlen elosztása nála is időnként túlterhelést jelent. — Szervezettebben keílene itt is elosztani az aktív embereket. — hangsúlyozza, majd így folytatja. — Sajnos, keveset vagyok a gyáregységekben. A gazdálkodás mai bonyolultsága olyan vezetői módszert követel, hogy egv hónapban egyszer jussak le egy-egy gyárrészlegbe, de akkor ott alaposan, töviről-he- gyire nézzek meg mindent. Sajnos, esetenként ezt sem tudom megtenni. Olyan rossz természetem van, hogy mindig oda járok, ahol baj van. Elismerem, ahol jól dolgoznak. ott is jólesne az elismerő szó. Egvre azonban nagyon ügyelek: ne legyünk irodisták. Ezért a? értekezleteket helyben, az üzemben tartjuk, hogy állandó kapcsolatban legyünk az élettel. ★ Kilenc Kiváló Dolgozó kitüntetése van. Megkapta a Kohászat Kiváló Dolgozója Kitüntetést, birtokosa a Honvédelmi Érdeméremnek, a Haza Szolgálatáért Érdemerem arany fokozatának, és a tűzrendészet! arany fokozatnak. Kitüntették a Munka Érdemrend bronz, ezüst és arany fokozatával. Hétfőn a második Munka Érdemrend arany fokozat kormánykitüntetést vette át. Neve: Antal Gyula. Beosztása: a Salgótarjáni Kohászati Üzemek igazgatója. Szállítómunkásként kezdte, majd 1951-ben' diplomát szerzett a miskolci egyetem kohászmérnöki tagozatán. Édesapja bányászként kezdte, pénzügyi előadóként ment nyugdíjba. V. K. NÓGRÁD — 1974. április A., csütörtök 3
