Nógrád. 1974. április (30. évfolyam. 77-99. szám)

1974-04-27 / 97. szám

Kidőld üzem Salgótarján tisztaságáról Salgótarjánban nincs olyan ember, aki valamilyen for­mában „kapcsolatba” ne ke­rülne a városgazdálkodási üzemmel. Mert ennek az üzemnek a dolgozói kizárólag a megyeszékhely lakóiért fá­radoznak, nap mint nap. Szállítják a szemetet, gon­dozzák az utcákat, ültetik a virágokat, söprik az utakat és a járdákat. Dolgoznak té­len és nyáron, esőben és napsütésben. Olyan dolog ez, hogy az utcák, járdák tiszta­ságát, a parkok szép virágait, a játszóterek rendezettségét természetesnek vesszük. Vi­szont rögtön szidjuk a város- gazdálkodást, ha valahol a legkisebb hiba is akad. Pedig ebben nemcsak az üzem dolgozói a hibásak. Na­gyon gyakran, de leginkább mi, akik itt lakunk Salgó­tarjánban, és elszórjuk a sze­metet, eldobáljuk az autó- buszjegyeket, csokoládépa­Á székhelyközségben. Cere­den van kultúrház, a két társ­községben egy-egy klubkönyv­tár. A közös tanács vezetői olyan elhatározásra jutottak, hogy keresnek e»" embert — tanácsi alkalmazásban —. aki a három községben összefog­ja, irányítja a kultúrtevékeny- séget, sőt, megvalósítható öt­leteivel kissé meg is élénkíti azt. A választás megtörtént, így lett Pálinkás Sándorné függetlenített népművelő a közös tanácson. Másfél hónap alatt mit is lehet csinálni? Talán tájéko­zódni. — Én azonnal szervezni próbáltam. A körülményeket ismerem, és valahogy mindig készültem rá, hogy hasonló feladatot kapok, bár iskoláim szerint egészen más területtel kellene foglalkoznom. S mégis a népművelést választottam, mindig vártam a „nagy” lehe­tőséget. A lehetőség íme, adott. De ki segít a kezdőnek, s ugyan, rendelkezésre állnak-e azok az anyagi lehetőségek, melyek nélkül a legjobb ötlet is csak álom? — A leggyengébb pont az anyagi lehetőségeké. Cereden. bár székhelyközség, talán a legrosszabbak a tárgyi feltéte­lek. A kultúrház kicsi, illetve nem olyan a belső elrendezés, amilyen szükséges volna. Egy­re nagyobb sikere van ma­napság a különbpző klubfog­pírokat. Gyakori, hogy reg­gelre hiányoznak a virágok, amelyeket nemrég ültettek ki. Derékba törték a fákat, vagy letaposták a gyepet. Ilyenkor elölről kell kezdeni mindent... A városgazdálkodási üzem néhány nappal ezelőtt meg­kapta a Kiváló Üzem címet. Első alkalommal. Köztisztasági hivatal ter­mészetesen azóta tevékeny­kedik Salgótarjánban, amióta városi rangot kapott. Ennek pedig több mint ötven éve. Mostani nevén 1968-tól dol­goznak az üzem munkásai. Nékám Ervin igazgató, aki tizenegy esztendeje vezeti az üzemet, azt mondja: — A valamikori lajtos lo­csolókocsitól, meg a csengős szemétszedéstől nagyot fej­lődtünk. .. Az üzem költségvetése évi lalkozásoknak, ahol húszan- harmincan egyforma érdeklő­désűek összejöhetnek. Nálunk ilyesmit csak az egyetlen kis­teremben lehet „összehozni”. Pedig többféle szakkör és klub működik. De végül is senki­nek nincs egy saját klubsa­roknyi helye, az egyik csoport végez, s átadja ugyanazt a kistermet a következő klub tagjainak. Cereden a másik probléma, hogy a könyvtár nem egy épületben van a kultúrházzal. És egyébként is, a könyvtár... — ... itúl kicsi. Néhányszor tartottam már gyerekeknek itt diavetítést. klubfoglalkozást Nagyon érdekli őket ez a program, de akkor vagyok a legnagyobb bajban, ha sokan jönnek, mert mozdulni sem lehet a pici helyiségben. Egy ifjúsági ház kellene Cereden — de nincs rá elég pénz. Ott kell programot szervezni, ahol hely van. Például a szép környéken, kinn a szabadban. Ahogyan május elseje megünneplését is tervezik. Egy kiadós túra. ebédfőzés odakinn. játékok, lányok-fiúk labdarúgó-rang­adója. A májushoz ilyen prog­ram illik igazán. — Közel esik a községünk Salgótarjánhoz, s mégis, a helyhiány miatt nincs hol ORI-rendezvényéket tartani, fővárosi színészeket elhívni. Ezért aztán bekapcsolódtunk a József Attila Művelődési Központ műsorszolgáltató há­tizenkétmillió forint. Magya­rán annyit jelent, ennyi pénz jut Salgótarján város csino­sítására, tisztaságára, rend­betételére. * A városgazdálkodásnak kétszázhetven dolgozója van. Megtalálható itt a kertésztől a segédmunkásig, az asztalos­tól a gépkocsivezetőig, és utcaseprőig mindenféle fog­lalkozású. Még elsorolni is sok mi minden tartozik hatáskörük­be. Szemétszállítás, úttisztí­tás, járdák terek takarítása, parképítés, játszóterek, teme­tők gondozása. De a város- gazdálkodás feladata a strand üzemeltetése, a városi kerté­szet ellátása is... Ezt a sokrétű munkát ma már okos gépek segítik. Ku­kaautók szedik a szemetet. Három nagy teljesítményű mosógép járja az, utcákat, lózatába. így alkalmunk lesz fogadni a megyében működő különböző pávaköröket, iro­dalmi csoportokat. Természe­tesen a mi pávakörünk is utazik más községbe. A zabari és a szilaspogonyi klubkönyv­tárat is nyilvántartásba kell venni, hogy joguk legyen ha­sonló rendezvényeknek ott­hont adni. Bár — nem dicsek­vés —, egy jónak ígérkező mű­sor kedvéért nagyon sokan jönnek be Ceredre a társköz­ségekből. S hogy a szinházi esték él­ményéből se maradjanak ki. idén színházbérletet szeretné­nek váltani. Csak a különbusz ügyét kell még elintézni, ér­deklődő az lesz. A tsz-től már értesítették Pálinkásnét. hogy 20 bérletet megvennének, s alkalmanként jutalomként kaphatnák meg a tsz-dolgo- zók. Az ötleteknek se szeri, se szá­ma. Közeli és távolabbi ter­vek. mind érdemes a megva­lósításra. A népművelőt segí­tik a községi szervek, de iga­zán csak akkor lesz eredmé­nyes a munkája, ha megnye­ri az ott lakók bizalmát, s az érdeklődést mindig ébren tud­ja tartani. Ha a népművelő nem fogy ki később sem az ötletekből, akkor bizonyara hamarosan teljesül a taná­csiak vágya: megélénkül, moz­galmassá és tartalmassá válik a kulturális tevékenység. O. J. emellett két seprőgép- és egy modern porszívómasina. Haj­naltól az esti órákig úton vannak. De még ez is ke­vés. .. A városi kertészet az egyik legfontosabb üzem­ág. Több mint másfél millió forintot forgalmaznak itt. Termesztenek dísznövénye­ket, palántákat, virágokat, ami csak kell a városnak. Ebből bőven kerül a terek­re, parkokba, virágboltokba. Huszonöt kertész dolgozik té- len-nyáron az üvegházakban. Méghozzá a városgazdálkodá­si üzem egyetlen szocialista brigádja. Példájuk ragadós, mert nemrégiben hat olyan brigád alakult meg, amely pillanatnyilag a szocialista címért fáradozik. Ki hinné, hogy Salgótarján­ban több mint háromszáz­húszezer négyzetméter a zöldterület, a park. Ide virá­gok, díszcserjék, fák, sövé­nyek kerülnek. Amint az el­ső tavaszi napsugár megje­lenik, már hozzákezdenek a parképítők a virágosításhoz. Ünnepek előtt rendszerint új virágokat ültetnek. Május el­sejére például a tulipánok helyére muskátlikat... Évente közel két és fél millió forintot költenek a parkokra. Ebben az évben még külön ötszázezer forint­tal megtoldotta ezt az ösz- szeget a tanács, hogy minél szebb legyen a város. A játszóterek felszerelésé­nek pótlására, rendbehozásá­ra százezer forint jut. A me­gyeszékhelyen harminckét játszótér van. Így a látszólag nagy pénz mellett jól jön a szocialista brigádok, üzemek, vállalatok segítsége. ★ Nehéz Salgótarjánban ren­det és tisztaságot tartani. Egyrészt azért, mert sok a bontás, az építkezés. A közle­kedés egyetlen úton történik, és gyakori, hogy a Volán gépkocsijai szerteszórják a salakot, vagy a földet. Pe­dig 1973-ban hetvenezer köb­méter szemetet szállítottak el a városgazdálkodás embe­rei Salgótarjánból. Ha csak egy hétig nem dolgoznának, már nagyon nagy baj lenne. A helyzet persze nem mondható rózsásnak. A mun­kásoknak nincs öltözőjük, nem megfelelőek a műhelyek. Több gép kellene. Mindez sok pénzbe kerül. Tervek bőven akadnak, remélhetőleg a következő években meg is valósulnak. Az itt dolgozók, az egész város érdekében... Csatai Erzsébet 14a még csak ötletek... Döntölt a Legfelsőbb Bíróság Egy garázdaságért többször elitéit fiatalember egy tiszt­viselőit úgy megütött, hogy az súlyos kopanyasér üléseikkel hónapokra kórházba került, majd rokkanitálllományba he­lyezték. A sérüllt — rokkant­sági nyugdíja és a korábbi fi­zetése közötti különbözet rnetgitóritéséért — támadója etilen pert indított. A járásit és a megyei bírósági tárgyaláson kiderült, hogy a fiatalember eiőbb egy részeg férfit ütött le, majd az annak védelmére kelt tisztviselő támadt a ga­rázdára, aki őt súlyosan meg­sebesítette. A megyei bíróság ítélete szeri n t a tisztviselő magatartáséival hozzájárult saját sérüléséhez, ezért csak 50 százalékos 'kártérítés ille­ti meg. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a fia­talembert a kár 80 százalé­kának megfizetésére kötelez­te. — A támadó a bűnügyiben azzal védekezett, hogy a tiszt­viselő társaságában levő erő­sen ittas férfi őt megsértette — hangzik a határozat indo­kolása. — A garázdaságért többször büntetett, erős test­alkatú, cseHigáncsaziásiban is jártas fiatalember az álig váltóig érő első áldozatát úgy ütötte ököllel arcon, hogy az fedinepüllt a levegőbe, s utána hanyatt esett. Ekkor csapatta tisztviselő a garázda félé, de nem biztos, hogy el is találta. Mire a fiatalember nyomban leütötte. Ha igazoltnak fogad­ható is él a tisztviselő vallo­mása, amely szerint a társa­Garáxda férfi ságáhan levő férfi leütése után, a további támadás megakadályozása ■ érdekében csapott a fiatalember felé, ez a magatartása — a megyei, bíróság álláspontjával ellentét­ben — semmiképpen sem értékelhető a garázdáéval egyenlő súlyúnak. — Amennyiben iigay — bá:r nem bizonyított —. hogy a fiatalembert első áldozata megsértette, neki, aki nem volit ittas, ki kellett volna térnie az esetleges további sértések előli, ehelyett azon­ban — nyilván testi erejében bízva — első áldozata leütése után a tisztviselőt is leteri- tette. Mindezekre tekiin,tettel'a kétszeres támadónak a kár 80 százalékát kell viselnie. ★ A feleség ismételten lopott, ezért szabadságvesztésre ítél­ték. Emiatt a férj a házas- életet megszüntette. Kiszaba­dulása után az asszony, szü­léihez költözött és ötéves kis­fiúkat magával vftite. Ilyen előzményeik után a férj a há­zasság felbontásáért és a gyermek nála való elhelyezé­séért; pert indított, ugyanak­kor a kisfiút az asszony is magának követelte. A járás- bíróság a házasságot felbon­totta, a feleség bérlőtársi — Utas feleség jogviszonyát megszüntette, férje nevének viseltesére ér- demteleninjelk találta, a gyer­meket ped|ig az apánál he­lyezte ed'. Fellebbezésre a me­gyei bíróság a döntést annyi­ban változtatta meg, hogy a gyermeket az asszonynak ítél­te és feljogosította a férj ne­vének viselésiére. Törvényes­ségi óvásra a Legfelsőbb Bí­róság a járásbíróság ítéletét állította vissza. — A családjogi törvény ér­teimében a hatodik életévét betöltött fiúgyermeket rend­szerint apjánál, a leánygyer­meket és a hatodik életévét be nem töltött fiúgyermeket általában anyjánál kell el­helyezni — mondta ki' a hatá­rozat. — A gyermek érdeké­ben azonban ettől a szabály­tól ed lehet tárni, sőt a gyere­ket máshol is el lehet helyez­ni. Ez esetben a gyermek ér­deke indokolja az apánál tör­ténő elhelyezést. Amíg a kis­fiút az anyja el nem vitte, apja — a nagyianya segítsé­gével — megfelelően gondoz­ta. Ezzel szemben az anyától, aki pénzzavarba kerülésekor minden gátlás nélkül lopáso­kat követett el, nem várható, hogy a gyermekből becsütetes embert neveljen. Téves a me­gyei bíróságnak az az állás­pontja, hogy az anya cselek­ményeinek súlyát az ötéves gyermek nem ismerheti fel, és nem keld alttól tartani, hogy rosszul neveli. A gyermek ab­ban, az életkoriban van, amelyben meg keld tanítani a társadalmilag helyeselt és helytelenített magatartási for­mákra. Az anyáról alaposan feltételezhető, hogy gyerme­két helytelen viselkedési for­mákra szoktatná. A továbbiakban a Legfel­sőbb Bíróság hangsúlyozta: a szocialista társadalmi felfogás szerint méltánytalan lenne, hogy az asszony férje nevét tovább viselje, ezért ettől el kellett tiltaná. Egy vállalat műszaki alkal­mazottai részére a vidéki vá­rosi tanács több bérlakást biztosított, Így kapott kétszo­bás új tanácsi lakást az egyik építész is, A kiutaláskor kö­telezettséget vállalt, hogy amennyiben munkaviszonyát egyoldalúan megszüntetné, vagy fegyelmi úton elbocsá­tanák, a lakást három hóna­pon. belül, cserelakás nélkül, a vállalat rendelkezésére bo­csátja. Ha ezt nem tenné, kártérítés címén hatvanezer forintot kell kifizetnie. A kö­telezettségvállalás tizenöt év­re szólt. Fél évvel később az építész felmondott, a lakást nem ürítette ki és fizetni sem volt hajlandó. Az ügy törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság elé került, amely megállapította: az épí­tész megszegte a vállalattal létrejött szerződést, mart mu nkiaviszonyát egyoldali úan szüntette mag, ezért köteles a kikötött hatvanezer forintot megfizetni. Hajdú Endre 6 NÓGRÁD - 1974. április 27., szombat A BÚTORGYÁRBAN Az idén összesen 500 ezer forintot fordítanak a technoi'.’ giai folyamatok korszerűsítésére az Ipoly Bútorgyár szó- csényi üzemében. Az Országos Tanszergyártó Vállalat ri- szére 13-féle gyermekbútort és óvodai* berendezést készíti:, nek. Tavalyi tizenötmilliós termelési tervüket az idén két­millióval szeretnék növelni annak ellenére, hogy a gyer­mekbútorokat tízszázalékos árengedménnyel adjak. Ebec Lászlóné és Andó Istvánná a lapalkatrészeket furnérozza. Ezután Oravecz László felcslszolja a lapokat. A csiszolás után következik a felületkezelés, melyet Ocsovai Istvánné csinál. Percze János, a „Zrínyi Ilona” Az utolsó műveletek közé tartó- szocialista brigád tagja marógé- zik az összeállítás. Báli István, pen készíti a bútorok lábszer- a „Rákóczi” szocialista brigád kezetét. tagja kétajtós öltözőszekrény aj­Fodor Tamás képriportja táját rakja össze.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents