Nógrád. 1974. április (30. évfolyam. 77-99. szám)

1974-04-26 / 96. szám

A Aógrád megyei Állami Építőipari Vállalat munkafelajánlása (Folytatás az 1. oldalról) Április 23-án összevont bri­gádvezetői tanácskozást tar­tottak az állami építőipar dolgozói, ahol több brigád­vezető munkafelajánlást tett, hogy a salgótarjáni és ba­lassagyarmati lakásokat, a salgótarjáni pártiskolát határ­idő előtt és jó minőségben átadják. A dolgozók kezde­ményezése alapján a brigád­vezetői értekezlet elhatároz­ta, hogy a vállalat csatlako­zik pártunk XI. kongresszu­sának és hazánk felszabadu­lásának 30. évfordulójára meghirdetett munkaverseny­hez. Megvizsgálták gazdasági lehetőségeiket és keresték azokat a módokat, amellyel elégíthetik és hatékonyabbá tehetik a vállalatra eső ne­gyedik ötéves terv sikeres befejezését és a következő tervidőszak megalapozását. Eleknek a feladatoknak a megvalósítására a következő munkafelajánlásokat tették az állami építőipar dolgozói: Vállaljuk, hogy a negyedik ötéves tervünket tízmillió fo­rinttal túlteljesítjük és az eredeti tervet 1975. december 15-re befejezzük. Vállaljuk, hogy a közép­távú tervben 1975-re megha­tározott építőipari termelé­kenységet 10 százalékkal túl­teljesítjük. Vállaljuk, hogy a negyedik ötéves tervünkben meghatá­rozott átlagbért további 12 százalékkal növeljük. Vállaljuk, hogy az 1974. éves lakásépítési tervünket 18 lakással túlteljesítjük és az 1975. éves lakásátadási tervet maradéktalanul telje­sítjük. Vállaljuk, hogy a mennyi­ségi és minőségi hiányok 1973. évi egymillió forint ki­viteli összegre jutó arányát 10 százalékkal csökkentjük. Vállaljuk, hogy a létszám­fluktuáció arányát 40 száza­lék alatt tartjuk. Vállaljuk, hogy a vállalati programozás színvonalának emelésével, a technológiai fegyelem szigorú betartásával az átfutási idők 1973. évi tényszámát 5 százalékkal csökkentjük. Vállaljuk, hogy a színvona­lasabb munka az üzem- és munkaszervezésben rejlő lehetőségek jobb kihasználá­sa és a takarékosság minden területén való következetes alkalmazása eredményekép­pen árbevétel-arányosan 1974-ben 7,9 százalékos, 1975- ben 8 százalékos nyereséget érünk el. Vállaljuk, hogy az ezer fő­re jutó balesetek számát az 1973. évi tényszámhoz viszo­nyítva 1974-ben 5 százalék­kal, 1975-ben, szintén 5 száza­lékkal csökkentjük. Kérjük dolgozóinkat, hogy tekintsék ezeket a vállalati szintű munkafelajánlásokat olyan keretnek, amelyet a munkahelyeken kell konkrét tartalommal kitölteni és eb­ben a munkahelyi vezetők jó hozzáállására feltétlenül számítunk. Dolgozóinktól azt kérjük, hogy további versenyvállalá­sokat tegyenek. Egy-egy munkafolyamat lerövidítése, a minőség javítása, a haté­konyabb munka, az anyag­takarékosság mind olyan láncszem, amely szükséges ahhoz, hogy a vállalati szin­ten megfogalmazott elképze­lések valóra váljanak. Várjuk az építésvezetőségek és munkahelyek további konkrét munkaverseny-válla- lásait. Biztosak vagyunk ben­ne, hogy minden dolgozónk megérti pártunk XI. kong­resszusára és felszabadulá­sunk 30. évfordulójának tisz­teletére meghirdetett munka­verseny jelentőségét, és egy emberként csatlakozik ahhoz. ........... " ......... i J ubileumi emlékplakettet kaptak az úptómozgaiom élen jár ói Az újítóimozígalom 25. év­fordulóját bensőséges keretek között ünnepelték meg a nógrádi szénbányáknál. Omd- rék László újítási felelős ün­nepi megemlékezése igen je­lentős sikerekről szólt. A nógrádi szénbányáknál, az iparági átlagot rnagihaladóan fejlődött évrőll évre az újító­mozgalom és a negyedszázad alatt több mint 12 ezer újí­tást alkottak. Az újításokból eredő tényleges gazdásági ér­ték pedig meghaüadija a 60 millió forintot. A széntermelés visszafej­lesztése ellenére sem csök­kent az újítási kedv a válla­lat üzemeiben, hanem évről évre, ha mérsékelt arányban is, de fejlődött. Ennek leg­főbb magyarázata, hogy a vállalat mozgalmi, gazdasági vezetői mindig nagy gondot fordítottak az újítórnozga- lomra, igényelték a dolgozók javaslatait, és az erkölcsi, anyagi elismeréssel sem ta­karékoskodtak. Az újítási vi­tás ügyeket is mindig határ­időire elintézték, és az elmúlt tíz év alatt nem. is volt szük­ség bírósági döntésire. Iparági K'Zi.injten elismerésre méltó eredmény az, ahogy a szocia­lista miunfcaversieny részévé vált az új.ítómozgiatam. A szénbányáknál tavaly például a benyújtott javaslatok 70 százaléka már a szocialista brigádoktól', munkéskollekití- váktól származott. Az éves versenyfedajáiniUásoklbam is egyre 1 több az újításiak kidol­gozására szóló ígéret. Az elmúlt év végén bírál­ták el az acélsüveggerendák házi javítására szóló újítást, ami több mint egymillió fo­rint megtakarítást eredmé­nyez. Jelenleg már folyamat­ban van a ménkiesi kötélpá­lya feladóállomásának auto­matizálása, ezenkívül a fűz- oltókésaülékek házi karban­tartása, javítása. Ezek az újí­tások mind igen jelentős gazdasági eredményt ígérnek. Az ünnepi ’alkatommal sem feledkeztek meg a jogos kriti­kai észrevéteóekrök Szóvá tet­ték, hogy a jövőben a műsza­ki dolgozóiktól is többet vár­nak. A kezdeményező készsé­get nem tartják kielégítőnek. Nagyon sok feladat vár megoldásra. Az üzem- és munkaszervezés például' mint témakör szinte kiapadhatat­lan forrásokat jelenít. Olyan javaslat is elhangzott, hogy az évről évre elkészülő újítási feladatterv mellett esetenként megbízást kellene adni a szakembereknek, kolleiktiváik- nak egy-egy feladat megoldá­sára. Végső soron a mémlkesi automatizálás már ilyen kö­rülmények között született. Hiányolták azt isi, hogy pél­dául már évek óta nincs a váiUaitatná! szabadalmazott találmány. A nógrádi szénbányák ve­zetői a nemrég kiírt újí­tási verseny jutalmazására több mint százezer forintot biztosítanak. Élni kell a lehe­tőségekkel az újítóknak. Qndirék László tá jékoztatta a tanácskozás, résztvevőit az újítók és feltaláltok: nemrég lezajlott országos tanácskozá­sának eredményeiről. Hosszú időre megjelölték itt a fel­adatokat. Zsiuffia Miklós, a vállalat igazgatója feliszólalásáiban méltatta az eddig elért ered­ményeket, ugyanakikor hosz- saabban foglalkozott a mű­szakiak felelősségévei. Hiá- dyolta, hogy a gondosan el­készített újítási feladatter- vekből álltáiéban, kevés való­sul meg. Nagyon sok még a tartalék, amit az újítómoziga- lom továbbfejlesztésével hasznosítani lehet. Ígérte, hogy a jövőben a rendelke­zésre álló anyagi erőit is ha­tékonyabban használják fel az űjütőmozgalom fejlesztése érdekében. Kérte, hogy a most kibontakozó kongresszu­si versenyben is kapjon na­gyobb teret az újítómozgalam. A 25 éves jubileum alkal­mából a SZOT és az OTH emlékplakettet alapított. Az ünnepélyes alkatamboL a nóg­rádi szénbányáknál 53-an kapták meg ezúttal az em- lékpilakettet az űjítómozga- lomiban. már hosszú idő óta tevékenykedő újítók, elbírá­lóik, és olyanok, akik a fejlő­désnek nagy részesei voltak. B. J. Ctven kérdéa Fórum a Volánnál A kezdeményezés három évre nyúlik vissza. A Volán 2-es számú Vállalat központ­jában az igazgatósági párt- alapszervezetnél rendszeresen Fórum-taggyűlést tartanak. Ennek lebonyolítási módjáról, és céljáról kérdeztük Horváth Józsefet, a vállalati pártbi­zottság titkárát. — Népszerűek ezek a tag­gyűlések. A pártbizottság fél­éves munkatervében is sze­repelnek. Kezdetben név nél­kül tették fel a kérdéseket. Manapság már ráírják a ne­vüket a cédulára a kérdezők. Külpolitikai, belpolitikai és vállalati kérdések érdeklik az embereket. A tájékozottság növelése, az üzemi demokrá­cia szélesítése ezzel is a célunk. A napokban megtartották a legutóbbi Fórum-taggyűlést, a 36 párttagot tömörítő igaz­gatósági alapszervezetnél. Verbói Károly alapszervi párttitkár örömmel számolt be arról, hogy ötven kérdést gyűjtöttek össze. Ezekre Szoó Béla, a vállalat igazgatója, Horváth József, a vállalati pártbizottság titkára, és Cseh József, a munkaügyi osztály vezetője válaszolt. — Ostoba kérdésre égben a felelet — mondotta Horváth József —, de szerencsére hoz­zánk ilyen kérdések nem ér­keztek. A kérdés ugyanis sok mindent elárul a kérdezőről. Hozzáértő, felelősségteljes, ol­vasottságot tükröző kérdése­ket kaptunk, melyek igazol­ják, hogy párttagjaink élén­ken érdeklődnek kül- és bel­politikai, valamint a vállalati kérdések iránt. Néhány óra alatt természe­tesen ötven kérdésre kimerítő részletességű választ adni ne­héz. Ezért csoportosították a kérdéseket. A külpolitika kap­csán a pártbizottság titkára a franciaországi elnökválasztás kilátásairól, a trieszti kérdés­ről, a szíriai—izraeli harcok­ról, és a Kínában folyó ha­talmi harcról szólott. Izgal­mas, fogas kérdéseket tettek fel belpolitikai helyzetünk­ről is. Miért drágák a gyer­mekruhák és a játékok, vár­ható-e árcsökkenés, elképzel- hető-e, hogy felemelik a fűtő­olaj és a benzin árát — e kérdések kapcsán Horváth József becsülettel „állta a sa­rat”, és különböző dokumen­tumokra, határozatokra hivat­kozva adta meg a logikus vá­laszt. Az egyik párttag megkér­dezte, hogy a Volán 2-es szá­mú Vállalatnál lesz-e mun­kafelajánlás a párt 1975. már­ciusi XI. kongresszusa tisz­teletére. Ilyen felajánlást a balassagyarmati 2-es számú alapszervezet már kezdemé­nyezett. A szocialista brigád­vezetők megkapják az ajánlá­sokat, és ha egyetértenek ve­le, akkor várhatóan május elején csatlakozhatnak a kongresszusi felajánláshoz. Elsősorban a gazdaságpoli­tikai és vállalati kérdésekre adott tömör, kimerítő válaszo­kat Szoó Béla, vállalati igaz­gató. Mutatóba néhány kér­dés: a korábbi bérpolitikai hiányosságokat mikor küszö­bölik ki, az ifjúsági parlamen­ten felvetődött kérdésekre mikor kapnak választ, lesz-e új telefonközpontja a válla­latnak, mikor készül el a tá­„25 éve együtt, közős úton" Munka a palotában Huszonöt évvel ezelőtt, 1SM. április 26-án tartotta meg első ülését a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Bárhonnan is nézzük a Moszkva folyó partján álló KGST-palotát, egy nyitott könyvre emlékeztet. A 29 eme­letes, modern épület legfelső szintjéről csodálatos kilátás keríti hatalmába az odaláto­gatót — szép időben szinte egész Moszkva belátható. A moszkvai emberek azt mond­ják, ma már elképzelhetetlen a kilencmilliós szovjet metro­polis e jellegzetes építészeti nevezetesség nélkül. S ahogy elengedhetetlenül szervesen beleilleszkedik a moszkvai vá­rosképbe a KGST titkárságá­nak székházéi, ugyanúgy elen­gedhetetlenül szorosan össze­kapcsolódik a szocialista or­szágok gazdasági fejlődése a nemzetközi gazdasági szerve­zet működésével. Negyedszázaddal ezelőtt, 1949. április 26-án került sor a néhány hónappal azelőtt életre hívott KGST első ülé­sére. A szocialista országok fiatal nemzetközi gazdasági szervezetének kezdeti lépéseit az adott politikai és gazdasá­gi helyzetben óriási érdeklő­dés kísérte. Az első ülést az elmúlt 25 esztendőben sok-sok tanácskozás követte. Ezeken végzett eredményes munka is közrejátszott abban, hogy a KGST-országok ipari termelé­sének növekedési üteme az el­múlt negyedszázadban megha­ladta a tőkésországok hasonló mutatóját, a világkereskede­lem bővülését meghaladóan emelkedett a KGST-országok egymás közti külkereskedelmi forgalma. Beszélgetőpartne­reim mondották a nemzetközi szervezetben: visszatekintve, a megtett út mindig könnyebb, mint az előttünk álló. 25 év­vel ezelőtt az első ülésszakokon felvetett kérdések kidolgozása bonyolultnak tűnt. Megismer­kedni egymás lehetőségeivel, elindulni a szocialista orszá­gok előtt járatlan, a gazda­sági kapcsolatok áj formáját hozó úton. Ezeket a mai ten­nivalókhoz hasonlítva — a hosszú távú és középtávú nép­gazdasági tervek összehango­lása, közös fejlesztések, beru­házások — egyszerűbbnek tűnnek. De évtizedek múlva, amikor a komplex program végrehajtásából fakadó felada­tokat sorra-rendre megoldot­tuk, a helyükre lépő, akkor aktuális problémákkal lesznek így a szakemberek. Amikor legutóbb a KGST palotájában jártam, a végre­hajtó bizottság soron követke­ző, 67. ülését készítették elő. A tervbizottság tartotta ez idő tájt a megbeszéléseket, a ta­nácskozás témája a KGST- földgázvezeték létrehozása volt. Bulgária és a Szovjet­unió korábban már szakértői szinten több lényeges műszaki kérdést tisztáztak. így a töb­bi között megállapodtak arról, hogy a vezetékrendszer kiin­duló állomása Orenburg lesz. Itt a közelmúltban befejező­dött kutatások szerint 2000 A KGST titkárságának székhaza a Moszkva folyó partján volsági autóbusz-megálló, és a helyijárati megálló építése várható-e az ötödik ötéves tervben. Bérpolitikai és munkaügyi jellegű felvetésekre válaszolt Cseh József, a munkaügyi osztály fiatal vezető­je. Hangsúlyozta, hogy elsőrendű cél a meg­levő bérfeszültségek enyhíté­se, hiszen teljes megoldása ez évben nem várható. A taggyűlés résztvevőinek el­mondotta, hogy előrelátható­lag jövő év elején bevezetik a rövidített munkahetet. Au­tóbusz utazási kedvezményről is kérdeztek. Hangsúlyozta, hogy a Volán dolgozók gyer­mekei iskolába járásához va­lószínűleg az év végén meg­kapják a kedvezményt. A törzsgárda anyagi és erkölcsi megbecsülésének helyzetéről szintén kérdeztek. A válasz megnyugtató volt. A mozgalmas, érdekés Fó­rum-taggyűlésen — mely kö­vetésre méltó példa — két olyan kérdés akadt, melyek­re a hallgatóság nem kapott választ. Eljuttatják az illeté­kesekhez, és a legközelebbi taggyűlésen már ez sem ma­rad nyitott kérdés. négyzetkilométernyi körzetben megközelítően 1,7 trillió köb­méter földgázkészlet található. A végállomás Ungvár lesz, a szovjet szakaszon megépített vezeték ott kapcsolódik majd be a csehszlovákiai tranzitve­zetékbe. A földgázvezeték hossza 3000 kilométer lesz a Szovjetunió területén, s a töb­bi között átszeli a Volgát, a Dont, a Dnyepert és a Dnyesz- tert. A vezeték építésére ál­talános megállapodást írnak majd alá az érdekelt orszá­gok. A tervek szerint Bulgá­ria, Csehszlovákia, Lengyelor­szág és Magyarország vesz részt a vezetékrendszer meg­építésében. Románia pedig az Orenburgban tervezett két, nagy teljesítményű gáztisztító kombináthoz szállítana beren­dezéseket. A tervbizottsági ülésen jóváhagyták a közös vezeték megépítésének prog­ramját. Ennek megvalósításá­val — amelyre a következő ötéves tervidőszakban kerül sor — az európai szocialista országok fűtőanyag-mérlege to­vább korszerűsödik, s a vegy­ipar termelésükhöz szükséges fontos földgáz-nyersanyag is elegendő mennyiségben áll majd rendelkezésükre. Figyelemre méltó javaslato­kat dolgoztak ki az élelmiszer­bizottság legutóbbi ülésén is. A szocialista országok megál­lapodtak, hogy a Szovjetunió területén közös beruházásban egy olyan üzemet építenek fel, amelyben az élelmiszeripari készítményekhez nélkülözhe­tetlen adalékanyagokat gyárt­ják. A kombinát a tervek sze­rint 1976-ban kezdi meg a termelését, s a gyártmánylis­tán szereplő cikkekből fedezi majd a szocialista országok igényeit. Az egyik termékük például a margarinillatosító lesz. A szocialista országok a világ margarintermelésének egynegyedét adják, az ízesítő adalékanyagok többségét vi­szont jelenleg a tőkésorszá­gokból importálják. A beszer­zési nehézségek és a növekvő igények szükségessé tették a margarinillatosító KGST-n be­lüli gyártásának mielőbbi megoldását. A kombinát má­sik fontos terméke az úgyne­vezett füstölőfolyadék lesz Ezzel a kolbászkészítmények gyártási folyamatát korszerű» sí tik. Számítások szerint az új típusú adalékanyaggal a fel- dolgozási idő 30, az önköltség pedig 18 százalékkal csökken, amíg a minőség változatlan marad. Az elmúlt negyedszázadban a KGST nemzetközi gazdasá­gi életben betöltött szerepe is dinamikusan fejlődött. Mongó­lia csatlakozásával két, majd Kuba belépésével három föld­részre terjed ki a szocialista országok gazdasági szerveze­tének vonzáskörzete. A múlt esztendőben pedig az első ka­pitalista országgal — Finnor­szággal írtak alá együttműkö­dési megállapodást. A gyakor­lati munkára az egyezmény értelmében munkacsoportok­ban kerül sor. Április első napjaiban a tudományos-mű­szaki együttműködési csoport tartotta meg ülését. A napi­renden a többi között az erdő- gazdaság, a cellulóz- és papír­ipar, a kőolaj-feldolgozás, va­lamint a környezetvédelem te­rén megvalósítandó együttmű­ködési kérdések szerepeltek. A közeljövőben kerül sor a sok­oldalú gazdasági kapcsolatok felvételére a gépipar, a vegy­ipar és a szállítás egyes konk­rét területein. A KGST nyílt gazdasági szervezet, amelyhez bármely ország csatlakozhat, ha eleget tesz az alapszabályok­ban foglalt kötelezettségeknek. Legújabban Mexikó, Irak, a Jemeni Demokratikus Köztár­saság juttatott el más orszá­gok mellett a KGST titkársá­gához olyan dokumentumot, amelyben az együttműködés lehetséges formáiról érdeklőd­nek. Sokasodnak tehát a KGST titkárságában dolgozó szakem­berek tennivalói. Bizottsági ülések, különböző szakmai ta­nácskozások előkészítése; prog­ramok, ajánlások kidolgozása, egyeztetése; a komplex prog­ram végrehajtásával összefüg­gő temérdek feladat megoldá­sának segítése; a tagországok különböző szintű delegációi­nak fogadása — mind-mind felelősségteljes munkát igé­nyel az itt dolgozóktól. S ezt ők végzik fáradhatatlanul, ez eredmények tégláiból alkotva azt a hatalmas építményt, amelynek neve: a szocialista gazdasági integráció. NŰGRÁD - 1974. április 26., péntek

Next

/
Thumbnails
Contents