Nógrád. 1974. április (30. évfolyam. 77-99. szám)

1974-04-26 / 96. szám

t k-» Vf xv; Katonai zendülés Portugáliában KMM*tMk ír-r" Lenm-emlekplakett (Cikkünk a 2. oldalon). Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRÁD kiváló propagandistáknak M'SZM-P NÓGRÁD Vf Ö y í r sí z.-o í tá á!g#'" éé^Af" ,w fövfi t AN ÁtS IAP1A XXX. ÉVF., 96. SZÁM ARA: 80 FILLER 1974. ÁPRILIS 26., PÉNTEK A Parlamentből jelentjük: A külügyminiszter beszámolója hazánk külpolitikájáról és a nemzetközi helyzetről A családjogi törvényjavas­lat vitájával folytatta munká­ját csütörtök délelőtt az or­szággyűlés. Még két képviselő szólt hozzá a javaslathoz. El­sőnek Rauscher Györgyné Bács megyéből, aki ismételten visszatért a 30 napos bejelen­tési határidőre, és annak a vé­leményének adott kifejezést, hogy feltehetőleg ezáltal is si­kerül majd megakadályozni a meggondolatlan, korai házas­ságok egy részét. Foglalkozott a képviselőnő a válópereket követő gyakori huzavonával, a gyermekek elhelyezésével, amely joggal nyugtalanítja az anyákat, egyszersmind megvi­seli a gyermekeket is. Bízom abban — jelentette ki Rau­scher Györgyné —, hogy az új törvény alapján valóban csak kivételesen indokolt esetben kerülhet majd sor a gyermek elhelyezését érintő újabb el­járásra. Vagyoni beidegződések Tóth József Fejér megyei képviselő megelégedéssel szólt a törvényjavaslat családot erő­sítő vonásairól. Dicsérte an­nak emberiességét és számos, hasznosnak ígérkező intézke­dését. Ami a házastársak to­vábbra is elismert külön va­gyonát illeti, kijelentette: ezt elvileg, társadalmi szempont­ból ugyan nem helyesli, de mert feltehető, hogy sokakban élnek még a különvagyonnal kapcsolatos régi beidegződé­sek, az intézkedést elfogadha­tónak tartja. A 16 hozzászólásra dr. Ko­rom Mihály igazságügy-mi­niszter válaszolt, előrebocsát- va, hogy nem kíván személy szerint foglalkozni a felszóla­lók által mondottakkal, annál kevésbé, mert alapjában azo­nos gondolatmenet nyilvánult meg mindegyikükben. A vitát, véleménye szerint, a követke­zők jellemezték: az országgyű­lés tagjai általában egyetér­tenek a javaslattal, jól időzí­tett, korszerű, humanista szel­lemű törvényalkotásnak tart­ják, amely fejleszti a közgon­dolkodást, és jól szolgálja szo­cialista céljainkat. Kedvezően hatnak a rendelkezések nőpo­litikái, ifjúságpolitikai és nem utolsósorban népesség­politikai céljaink megva­lósítására. Ne ringassuk ma­gunkat azonban n'oban az áb­rándban — hangsúlyozta a mi­niszter —, hogy a házasság­gal, a családdal kapcsolatos új rendelkezések egyszeriben mindenkit meggyőznek. A vég­rehajtásra pedig mindenkép­pen számos, fontos feladat há­rul, a többi között a vita so­rán elhangzott javaslatok alap­ján is, például a gyermektar-1 tás rendezése ügyében, a mun­káltatók feladatainak megha­tározásában, az alkoholista szülőkkel szembeni magatar­tásunk kialakításában, az egészségügyi szolgálat tovább­fejlesztésében, és természete­sen a bürokratizmus csökken­tése érdekében. Az igazságügy-miniszter vá­lasza után az elnök előbb a kormány által javasolt kiegé­szítésről, azután a két parla­menti bizottság által javasolt módosításokról rendelt el sza­vazást, majd1 magáról a tör­vényjavaslatról A képviselők mindhárom vonatkozásban Púja Frigyes külügyminiszter. egyhangúlag jóváhagyólag sza­vaztak. A tárgysorozat szerint a kül­ügyminiszter beszámolója kö­vetkezett a kormány külpoli­tikai tevékenységéről és idő­szerű nemzetközi kérdésekről. Púja Frigyes emelkedett szó­lásra. A külpolitikai helyzet A nemzetközi helyzet fő vo­nása továbbra is az enyhülés — hangsúlyozta bevezető sza­vaiban a külügyminiszter —, s ez elsősorban a Szovjetunió következetes békepolitikája eredményeként alakult ki. Részletesen taglalta az enyhü­lés tényezőit, majd az ezzel szembeszegülő, ellenkező ten­denciákról szólott. Az enyhü­lés ellenségei ugyanis igyekez­nek más irányba terelni a tö- késállamok politikáját. Soraik közül említést tett egyes ame­rikai imperialista körök, az angol konzervatív párt, vala­mint a német keresztényde­mokrata párt ilyen irányú próbálkozásairól. Sajnálatos, mondotta a külügyminiszter, hogy objektíve a Kínai Nép- köztársaság is egy plattformra kerül ezekkel a próbálkozások­kal. Az enyhülés folyamata min­denekelőtt az európai konti­nensre jellemző, és ebben nagy szerepe van az úgyne­vezett német kérdés rendezé­sének — mondotta a továb­biakban Púja külügyminisz­ter, majd az európai bizton­sági értekezlet előrehaladásá­val foglalkozott. Utalt azokra a nyugati próbálkozásokra, amelyek elvi engedményekre akarták kényszeríteni a szoci­alista országokat. Hangsúlyoz­ta, hogy az értekezlet nem végcél, hanem kiindulópont, amelynek eredményeképpen lehetővé válik, hogy az érde­kelt államok rendszeres kon­zultációkat tartsanak, és ki­terjesszék együttműködésüket. Remény van arra. jelentette ki a külügyminiszter, hogy a dokumentumok megszövege­zésével a következő hónapok­ban befejeződjék a második tárgyalási szakasz és megkez­dődhessék a harmadik. A közép-európai haderő­csökkentéssel foglalkozó tár­gyalásokon. mint ismeretes, a szocialista országok átfogó, konkrét javaslatokat terjesz­tettek elő, amelyekre a NATO-országok sajnálatos módon nem adtak érdemle­ges választ. Csupán kiragad­(Folytatás a 2. oldalon.) Dr. Boros Sándor átadja a kitüntetést Holló Imrének. Kiváló pártpropagandisták kitüntetésére került sor csü­törtökön Salgótarjánban, a megyei pártbizottság székhá­zában Lenin születésének 104. évfordulója alkalmából. A politikai nevelőmunkában ki­tűnt pártmunkásokat dr. Bo­ros Sándor, a megyei párt­bizottság titkára üdvözölte. Hangsúlyozta, hogy Lenin, a szocialista ideológia zseniális alkalmazója és továbbfejlesz­tője volt, kinek forradalmi tevékenysége egész száza­dunkra meghatározónak bizo­nyult. Lenin munkásságának máig ható jelentőségét, az eszmei­politikai nevelőmunka fontos­ságát, a propagandisták előtt álló tennivalókat ezután Bat- ta István, a megyei pártbi­zottság propaganda- és műve­lődésügyi osztály vezetője ele­mezte. Olyan pártmunkásokat köszöntünk ezúttal — mondot­ta —, akik több éve, vagy több évtizede fejtenek ki eredmé­nyes oktatói tevékenységet. Leninre nemcsak születése napján emlékezünk, hanem akkor is, amikor szocialista jövőnket tervezzük, amikor a korunk által felvetett, új és bonyolult kérdésekre keres­sük a választ. így Lenin nem­csak példaképünk, de kortár­sunk is! A leninizmus eszmei­politikai iránytű, eredménye­ink értékmérője. Fél évszá­zaddal ezelőtt bekövetkezett halála óta ugyan sokat válto­zott a világ, kialakult a szo­cialista világrendszer, a kor középpontjába a munkásosz­tály került, a háború elkerül­hetősége reális lehetőséggé vált. Azok a tendenciák, tör­vényszerűségek, melyeket Le­nin feltárt, ma is érvényesek és hatnak. Az ő tanítása nyo­mán hangsúlyozzuk, hogy ter­veink készítésekor nem illú­ziókról. vágyakból, hanem a konkrét helyzet konkrét elem­zéséből kell kiindulni. A le­hetőségek valóra váltása nem kis feladat. Mérhető-e a pro­pagandisták munkája? Köz­vetlen mutatókkal nem. De amit a szocializmus építésé­ben eddig elértünk, abban a propagandisták munkája is benne van — hangsúlyozta Batta István. A pártpropaganda az elmúlt időszakban közelebb került a valósághoz, pártmunka szer­ves részévé vált. egyre inkább betölti feladatát. A politikai döntésekhez számottevő se­gítséget nyújtott. A feladatok­ról szólva elmondotta, hogy az új oktatási évben megkü­lönböztetett figyelmet fordí­tanak a párttisztség-viselők politikai képzettsége színvona­lának emelésére. A Lenin-emlékplakettet ez­után dr. Boros Sándor, a me­gyei pártbizottság titkára az alábbi propagandistáknak nyújtotta át: Papanitz Sándor. Papp Tibor, Csik Pál. So­nyóczki László. Alexi István­ná, Vajvoda István. Gáti Osz­kár (Salgótarján), dr. Bartha Béláné, id. Megyeházi Lajos. Kakuk Gyulámé. Dósa István. Szűcs Gyula. Sulyok István (salgótarjáni járás). Mustó Miklós. Surányi József (pász­tói járás), Antal Károly. He- rencsvölgyi Gábor (szécsényi járás), Olicsek László. Décsi Zsigmondné. dr. Ulbing István (Balassagyarmat), Chikámv Jó­zsef, Káposzta Antal. Tóth István (balassagyarmati já­rás), Káló Béla, Sztravrov Lászlóné (rétsági járás). Bá­lint Tamás, Hankó János (ok­tatási igazgatóság), dr. Boros Sándorné (megyei tanács). Holló Imre, Csikós Tivadar- né. Pintér Barna (KISZ). Ha­lai Mihály. Kaszás Imre (SZMT). A kitüntetettek nevében Hankó János mondott köszö­netét. A kohászati üzemek és az építők csatlakoznak az országos felhíváshoz A Salgótarjáni Kohászati Üzemek dolgozói április Só­én termelési tanácsokozásokat tartottak. Elhatározták, hogy a SZOT, a Hazafias Népfront és a KISZ felhívására a XI. pártkongresszust és a felsza­badulás 30. évfordulóját ered­ményesebb munkával köszön­tik. Arra törekszenek, hogy a X. pártkongresszus határoza­tait maradék nélkül megva­lósítsák és a negyedik ötéves tervet is sikeresen fejezzék be. Ezt a célt mindenekelőtt a munkatermelékenység növe­lésével, az önköltség csökken­tésével, az üzem- és munka- szervezés korszerűsítésével, termékeik minőségének növe­lésével érik el, mégpedig úgy, hogy ezzel egyidőben a dolgo­zó emberekről is fokozottab­ban gondoskodnak. A gyár kollektívái ennek érdekében az alábbi feladatokat tűzik maguk elé: Vállaljuk — szólt a határo­zatuk —, hogy termékeink gyártásához felhasznált alap- és regieanyagok mennyisé­gét az 1973. évi bázishoz ké­pest 0,3 százalékkal csökkent­jük. Ezzel 1974. december 31- ig összesen 2,5 millió forint megtakarítást érünk el. A gyártáshoz szükséges energiahordozók felhasználá­sának területén úgy javítjuk munkánkat, hogy a tervezett fajlagos energiaköltséghez vi­szonyítva 1974. december 31- ig egymillió forint megtaka­rítást érünk el. A DH-munkarendszerben végzett hibafeltáró és meg­szüntető tevékenységünket tovább fokozzuk. Növeljük a beérkező anyagok minőségi arányát és a kiszállított ter­mékeink minőségi színvona­lát. A hibátlan munkarend- szer keretében az 1974. évben 3,5 millió forint gazdasági eredményt biztosítunk. A vaskohászathoz tartozó vállalatok közös érdekeinek megfelelően elsőbbséget biz­tosítunk a vaskohászati koo­perációnak. Ezért vállaljuk, hogy a vaskohászati igények kielégítését határidőre, és 100 százalékban teljesítjük. Termelésünk növelését 100 százalékban termelékenység­ből fedezzük, ezért az előző évhez viszonyítva 1974-ben 10 százalékkal emeljük a válla­lat termelékenységét. Kapacitásunk jobb kihasz­nálása érdekében biztosítjuk, hogy 1973-hoz viszonyítva 0,5 százalékkal növeljük az üzem­idő-kihasználást. Ennek érde­kében csökkentjük az impro­duktív és adminisztratív lét­számot mintegy 25 fővel, és azokat termelőmunkára irá­nyítjuk. Az állóeszköz-fejlesztésünk keretében a huzalmű re­konstrukciós folyamatát az eredetileg tervezett 1974. de­cember 31 helyett november 30-ra befejezzük. Az új huzalhorganyzó épí­tésénél és technológiai sze­relésnél a kivitelezési ütem gyorsításával elérjük, hogy a gyártósoron a termelés 1974. július 1 helyett június else­jével megkezdődjék. A belső anyagmozgatás kor­szerűsítése, a munka meg­könnyítése érdekében 14 da­rab különböző szállítóeszköz beszerzését 1974. december 31­től szeptember 30-ra hozzuk előre. A kovácsológyár B-üzemé- nek felújítását a dolgozók munkakörülményeinek javítá­sa érdekében a tél beállta előtt, 1974. október 31-ig be­fejezzük. A környezetvédelem érde­kében a vállalatunktól eltá­vozó szennyvizek tisztítására a jelenleg épülő központi ne- utralizálót 1974. július 31-ig üzembe helyezzük. A munka- és egészségvédelmi komplex tervet maradék nélkül telje­sítjük. A dolgozók szociális ellátá­sának javítása érdekében ki­szélesítjük lakásprogramun­kat és a negyedik ötéves terv végéig erre 6 millió forintot fordítunk. Ennek arányos ré­szét 1974-ben már végrehajt­juk. Korszerű üzemorvosi rendelőt hozunk létre 5,7 mil­lió forintos ráfordítással 1975. december 31-ig. Az 1974. évi előkészítést ennek megfele­lően végezzük. A dolgozók szakmai és politikai képzésé­nek fokozására a különböző oktatási formákon résztvevők számát 1973-hoz képest 1974- ben 5 százalékkal emeljük. Az általános iskola 8 osztá­lyát el nem végzett dolgozók létszámát ugyancsak a bázis­hoz viszonyítva 10 százalék­kal csökkentjük. A társadalmi munkában el­töltött órák számát környeze­tünk szocialista kialakítású - nak érdekében 25 százalékkal emeljük. Ennek megfelelően növeljük részvételünket a Húszezer munkanapot Salgó­tarjánért mozgalom keretei­ben. A gyár dolgozóinak elhatá­rozása az összefogott erő és alkotóképesség kibontakozása új lendületet ad a szocialista társadalom építésének. A je­lentős gazdasági előnyöket biztosító kötelezettségválla­lások teljesítése hozzájárul hazánk gazdasági erejének fokozásához és további lehető­séget teremt népünk jólété­nek növeléséhez, boldogulásá­hoz. A gyár dolgozóinak tö­rekvését a XI. kongresszusra való gondos felkészülés hatja át. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents