Nógrád. 1974. április (30. évfolyam. 77-99. szám)
1974-04-25 / 95. szám
V'Ücg proletárjai, egyesüljetek! I AiJlSZMP NÓG RÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XXX. ÉVF., 95. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1974. ÁPRILIS 25., CSÜTÖRTÖK A I*arlamentből jelentjük: A szerdai napirend: a családjogi törvény módosítása Közösen 0 varosokért, községekért ' ■ -kÁt Társadalmi munkások tanácskozása Salgótarjánban A családjogi törvény módosításának megvitatására, valamint a külügyminiszter beszámolójának és a bejelentett képviselői interpellációk meghallgatására ült össze szerda délelőtt az országgyűlés. Az elnöklő Apró Antal bejelentéseinek elhangzása után — melyeknek sorában Somogyi József Kossuth-dijas szobrász- művész képviselő, elnöki tanácstaggá való megválasztása is szerepelt, — dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter ismertette a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvénytervezetet. A miniszter hangsúlyozta, több mint két évtizedes törvény módosításáról van szó, amely törvény beváltotta a hozzá fűzött reményeket, de a család helyzetét is érintő nagy változások folytán megújításra szorul. Beszélt dr. Korom Mihály számos olyan intézkedésről, amely az utóbbi években lényegesen javította a gyermekes családok helyzetét, lakáskörülményeit, a gyermekintézmények hálózatát, az anyáknak juttatott kedvezményeket, az egészségügyi ellátást és általában az anyák és a gyermekek védelmét. A most benyújtott törvényjavaslat — hangsúlyozta — szerves része az állam ilyen irányú tevékenységének. Egyszersmind megjegyezte, hogy a jog csupán az egyik eszköz a szóban forgó célok megvalósítására, hiszen nágy szerepe van e téren a szocialista erkölcsnek, a helyes tudatformálásnak, és az állampolgári személyes felelősségérzetnek. A törvényjavaslat célját így összegezte: 1.) fokozottan védjük vele a házasság intézményét; 2.) előmozdítjuk a családi kapcsolatoknak, a családnak, mint közösségnek a fejlődését és ezen belül a nők egyenjogúságát; 3.) fokozottabb biztonságot nyújtunk a gyermekek egészséges fejlődéséhez. Házassági korhatár A javaslat néhány, meglehetősen sok vitát okozó és nagy érdeklődésre számot tartó rendelkezésével foglalkozott ezután a miniszter. Mindenekelőtt azzal az előírással, miszerint a házassági szándék bejelentése és a házasság megkötése között legalább egy hónapnak kell eltelnie. A hirtelen fellobbanás- ban, meggondolatlanul kötött házasságok számát kívánja visszaszorítani ez a javaslat. A korhatár —, amelyet a régi rendelkezések rendkívül tágan szabtak meg —, a következőképpen módosul a törvényjavaslatban: házasságot köthet az a férfi, aki 18. és az a nő, aki 16. életévét betöltötte. Ez alól kivételes esetben félmentést adhat a gyámhatóság, de a házasulandók legfeljebb 2 esztendővel lehetnek fiatalabbak a megszabott korhatárnál. A gyámhatóság azonban csak a szülők meghallgatása után hozhat ilyen értelmű határozatot. A házas nők hagyományos névhasználatában — amelyet már néhány újabb keletű rendelkezés amúgy is módosított' — további lehetőséget biztosít a törvény: a feleség férje nevéhez saját utónevét kapcsolhatja. A válás után a házasságban felvett név használatának jogát csak szándékos bűncsel ‘ ^ény elkövetése esetén lehet megtagadni. Egyes módosítások érintik a házassági vagyonközösséget is. A válással egyébként mélyrehatóan foglalkozik a törvényjavaslat, ez — mint a miniszter hangsúlyozta — azért is fontos, mert hazánkban köztudomásúan magas a válások arányszáma. Döntő tényezővé válik a közös elhatározás, és nem lesz szükség a válást előDr. Korom Mihály igazságügy-miniszter idéző intim tények részletekbe menő felsorolására, bizonyítására, ezzel kapcsolatos tanú- vallomásokra. Dönt a gyermek érdeke Végül azokat az intézkedéseket elemezte a miniszter, amelyekkel a gyermekek védelmét kívánja hathatósabbá tenni az új jogalkotás. A korábbi rendelkezésektől eltérően a válás után hatévesnél fiatalabb fiú- és leánygyermekek nem automatikusan kerülnek az apához, illetőleg az anyához, hanem mindenkor a gyermek érdekét tekintik irányadónak. Az állami gondozásba adás körülményei is módosulnak; ha az állami gondozást csupán anyagi okok tennék szükségessé, az állam támogatást nyújt, hogy a gyermeket továbbra is valamelyik szülő nevelhesse. Az örökbefogadási eljárásban nagyobb nyomatékot kap a titkosság és az örökbeadó megfontolt, komoly elhatározása. Nyomatékosan biztosítani kívánja a javaslat a gyermek- tartást, akkor is, ha a szülök nem egyeztek meg e kérdésben. Nemcsak a fizetést, hanem minden rendszeresen élvezett juttatást és jövedelmet figyelembe vesznek, és az ösz- szeget ehhez mérten százalékosan állapítják meg. Fontos azonban — hangsúlyozta az igazságügy-miniszter —, hogy mindkét szülő egyenlő mértékben járuljon hozzá válás után is" a gyermek vagy a gyermekek neveltetéséhez. A közvéleményt legjobban érdeklő családjogi vonatkozásokat érintő miniszteri előterjesztést a képviselők n"«v figyelemmé. hallgatták. Élénk vita folyt ezekről az ország- gyűlés szociális és egészségügyi, valamint jogügyi bizottságában is, amelyről dr. Vámosi Erzsébet képviselő számolt be az országgyűlésnek, összesen 17 módosító javaslat hangzott el a bizottsági tárgyaláson, ezek közül az országgyűlésnek hatot javasolnak elfogadásra. Egyebek között azt, hogy a gyermek szülőtartás esetén ne hivatkoz- hassék a szülő úgynevezett érdemtelenségére, továbbá, hogy a házassági korengedménynél vegyék figyelembe a terhességet. Előzetes bejelentés A vitában szólásra jelentkezett számos képviselő szinte valamennyi szóban forgó kényes kérdést érintett. Általános egyetértéssel találkozott a házassági szándék előzetes bejelentési kötelezettsége; erőteljesen támogatta ezt az intézkedést Erdei Lászlóné, a Nőtanács elnöke és még néhány képviselő. Sokan foglalkoztak a korhatárral. Erdeiné például azt említette, hogy a tanulmányi idő meghosszabbodása nem kedves a korai házasságnak, vannak viszont vidékek, ahol manapság is „divat” az egészen fiatalok összeházasodása. Lakos Zoltánná Zala megyei és Sebesi Lászlóné Békés megyei képviselő szintén változatos tapasztalatokról számolt be, de végül is helyeselte a 16—18 éves korhatárt. Nagy teret kaptak a vitában az egészségügyi kérdések, amit alátámasztott dr. Schul- theisz Emil egészségügyi miniszter felszólalása is. A házasság előtti kötelező orvosi vizsgálat előírását — Kertész Sándorné Csongrád megyei képviselő például célszerűnek tartaná — a felszólalók többsége, köztük az egészségügyi miniszter, azonban túlhaladottnak tartják az orvosi vizsi gálát kötelezővé tételét. Nemcsak azért, mert visszaszorultak a népbetegségek, hanem mert manapság gyermekkorától kezdve mindenki annyi kötelező szűrővizsgálaton vesz részt, hogy az e fajta rendelkezés csupán a párhuzamosságot és a bürokráciát növelné. Annál nagyobb elismeréssel szóltak a képviselők a házasság előtti tanácsadásról. Dr. Bene Zoltán Szolnok megyei főorvos saját tapasztalatai alapján számolt be az intézkedés hasznosságáról. Jó benyomásokat szerzett e téren Retezi Károly budapesti képviselő. és elismerően szólt az első hónapok pozitív tapasztalatairól az egészségügy} miniszter is. Terényi Józsefné pedagógus, Borsod megyei kénviselő azonban kevésbé jó véleményekről is beszámolt, és kérte az egészségügyi kormányzatot. hosv fejlessze tovább a tanácsadást. Kórházi fejlesztést Szóba került a vitában pártunk népese d árpolitikájának és az ezzel kapcsolatos intézkedéseknek ma már mérhetően kedvező hatása. Dr. Bene Zolién főorvos elmondotta, hogy országos viszonylatban- nőtt azoknak a nőknek a száma, akf k élnek a fo- ea.mz'íi-.sáttás modern eszközeivel, és ez a vetelés-ek arányának további- csökkenésére vezet. Hangsúly ózta azonban, hogy a népességpoliitikai intézkedéseket a kórházi szülészeti ágyak száméinak növelésével is mielőbb alá kell támasztani. Intézkedéseket sürgetett e téréin Halasi Lajos- né Baranya megyei képviselő is. Az egészségügyi miniszter kedvező adatokkal igazolta az ilyen irányú fejlődést, mondván, ez év első két hónapjában a tavalyihoz képest felére csökkent a művi vetélések száma. A terhességmegszakítás jelenlegi szabályozását — jelentette ki a miniszter — helyesli a társadalom túlnyomó többsége és mindenekelőtt az orvostársadalom. A képviselők — részben helyi tapasztalatok ismertetésével — mélyrehatóan foglalkoztak még az örökbefogadás, a válás, a gyermektartás, a vagyonmegosztás, az állam-i gondozás, valamint a szülő- tartás témájával. Bánáti Gé- záné általános iskolai pedagógus, Pest megyei képviselő, hangsúlyozta, hogy a pszichológusok nagy segítséget nyújthatnak az örökbefogadónak, és a gyámhatóságoknak is. Karkus Sándor, Komárom megyei képviselő véleménye szerint mór ma is túl sok a gyámhatóságok munkája., de jóval kevesebb e munkai megbecsülése. Érthetően, erőteljesen foglalkoztatta a képviselőket a gyermek sorsa a szülők válása után. Sas Kálmán Heves megyei képviselő ecsetelte, milyen nagy szerepet játszik az anyagiasság, nem ritkán a lakás megszerzésének szándéka a gyermekeként folyó pereskedésben. A tanácskozás a késő délutáni órákban ént véget. Az országgyűlés mav csütörtökön reggel folytatja a vitát a törvényjavaslatról, majd meghallgatja a külügyminiszter beszámolóját a kormány külpolitikai tevékenységéről és az időszerű nemzetközi kérdésekről. Ezután' interpellációk következnek. A társadalmi munka közüggyé vált Nógrád megyében, ezzel is gyarapodnak, szépülnek városaink, községeink. Ennek a gondolatnak a jegyében hívta össze tegnap délelőtt Salgótarjánban a Nógrád megyei Tanács, a Hazafias Népfront és a Kommunista Ifji^sági Szövetség Nógrád megyei Bizottsága a megyei Vöröskereszt és a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsa a társadalmi munkások tanácskozását. Az értekezlet résztvevőit Hoffer István, a megyei tanács elnöke köszöntötte, majd kedves figyelmességként az elnökségbe szólította a megye négy kiváló társadalmi munkását. Ezt követően dr. Körmendy József, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára tartott vitaindító előadást. Elsőként rövid áttekintést adott az elmúlt három évben végzett, a megye városainak és községeinek fejlődését, gyarapodását segítő társadalmi munka tapasztalatairól. örvendetes, hogy a megye lakossága egyre tevékenyebben veszi ki részét a község- és városfejlesztési tervek megvalósításából, sok helyen már hagyománnyá vált a közös munka. A megyei tanács éppen ezért alkotta meg azokat az irányelveket, amelyek a társadalmi munka szervezését, elismerését, a társadalmi munkások erkölcsi, politikai megbecsülését segítették. A tanácsok tanácsrendeleteket hoztak, figyelembe véve a heBochkor Jenő, az MTI tudósítója jelenti: Willy Brandt szövetségi kancellár szerdán délben — egyiptomi látogatásának befejeztével — visszatért a nyugatnémet fővárosba. Megérkezésekor a kölni repülőtéren elhangzott nyilatkozatában összefoglalta algíri és kairói tárgyalásainak eredményeit, és megelégedését fejezte ki, hogy mind a közös piaci országok és az Egyesült Államok, mind pedig az NSZK-ban a politikai pártok — az ellenzéket is beleértve — üdvözölték kapcsolatépítő erőfeszítéseit. Nyugat-Németország igyekszik rendezni viszonyát valamennyi arab országgal, ugyanúgy, ahogyan a korábbi években törekedett a szocialista orlyi adottságokat, új lendületet adva a szervezésnek. A megye sok községében, a két városban nagy sikerű társadalmi . munkaakciók, mozgalmak indullak, melyekben részt vettek a szocialista brigádok, gyárak, termelőszövetkezetek, vállalatok dolgozói. Nagyszerű sikerekkel büszkélkedhet a Hűszezer munkanapot Salgótarjánért, Egy napot Balassagyarmatért, vagy a pásztói Egy nap az új óvodáért megmozdulás. Különféle tánácskozásokon, gyűléseken, társadalmi fórumokon ajánlották fel a lakók, hogy szívesen végeznek társadálmi munkát, parkosítanak, járdát építenek, óvodát bővítenék, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Míg 1971-ben 11 millió, az elmúlt évben már közel 18 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek Nógrád megye lakói. így a tanácsok pénzügyi lehetőségeit meghaladó, de jogos igényeket kielégítő tervek valósultak meg. Az eredmények a jövőben még jobb munkára kell, hogy sarkalljanak bennünket, mert még így is elmarad megyénkben a társadalmi munka értéke az országos átlagtól. Ennek érdekében sok hasznos és jó javaslat látott napvilágot az értekezleten, elmondták véleményüket a tanácskozás résztvevői, majd megvitatták a megye lakosságához szóló, a társadalmi munka eredményességét szolgáló felhívást. Ennek szövegét szombati számunkban közöljük. szágokkal is kapcsolatainak normalizálására — mondotta. A szerdai lapok közül a Kölner Stadt-Anzeiger első oldalas cikkben méltatja a látogatást, és külön kiemeli, hogy Brandtnak sikerült „megőriznie semleges irányvönalát az arabok és az izraeliek között”. A jobboldali Die Welt cikkírója a további célokat hirdeti meg azzal a követelésével, hogy Egyiptomra ki kell terjeszteni a nyugati befolyást. „Az egyiptomiak fontosak számunkra, mert politikájuk befolyásolja a mi kőolajellátásunkat” — fűzi hozzá a cikk írója. Az NSZK-nak mérséklőén kell hatnia az egyiptomi politikai célokra — írja a lap —, de ügyelnie kell arra is, hogy ne alakuljon ki Kairóban versengés Bonn és Washington között. Németh Károly, Gáspár Sándor és Kádár János az ülésteremben. Rendest viszonyát as NSZK as arab országokkal
