Nógrád. 1974. április (30. évfolyam. 77-99. szám)

1974-04-18 / 89. szám

lengyel föudrosbon Jüegn^ílt a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének ülése Szerdán a lengyel fővá­rosban megnyílt a Varsói Szerződés tagállamai politi­kai tanácskozó testületének ülése. Az ülésen a Todor Zsiv- kov, a BKP KB első titká­ra, az államtanács elnöke vezette bolgár; a Gustáv Husák, a CSKP KB főtit­kára vezette csehszlovák; az Edward Gierek, a LEMP KB első titkára vezette len­gyel; a Kádár János, az MSZMP KB első titkára ve­zette magyar; az Erich Ho- necker, az NSZEP KB első titkára vezette NDK; a Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, köztársasági el­nök vezette román és a Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára vezette szovjet delegáció vesz részt. A tanácskozást Edward Gierek, a LEMP KB első titkára nyitotta meg. (MTI) Kádár János vezetésével szer­dán Varsóba érkezett hazánk küldöttsége a Varsói Szerződés politikai tanácskozó tesületé- nek ülésére. Képünkön: Ed­ward Gierek fogadja Kádár Jánost a repülőtéren.-’TTr- 'r-'ifM­Tavaszi BNV Egy hónap múlva nyit A tavaszi Budapesti Nem­zetközi Vásár, a beruházási javak bemutatására szakosí­tott első BNV egy hónap múlva, május 18-án, nyitja meg kapuit a látogatók előtt. Ez a nyitás avatja fel Kőbá­nyán a főváros új, korszerű vásárcentrumát, a Budapesti Nemzetközi Vásárközpontot, amely helyet ad majd még számos más nemzetközi szak- kiállításnak, ősszel a fogyasz­tási cikkeket felvonultató BNV-nek, s így évről évre „non-stop” találkozóhely lesz a hazai és nemzetközi keres­kedelemnek, gazdasági élet­nek. A tavaszi BNV-re 21 or­szágból jelentkezett külföldi kiállító, több mint 300 cég, amely egyúttal további 600— 700 céget is képvisel. A több száz magyar vállalattal együtt összesen 51 ezer négyzetmé­ternyi fedett területen vonul­tatják fel termékeiket, a sza­kosításnak megfelelően 9 té­macsoportban. A tavaszi BNV-n már nincsennek or­szágonkénti, nemzeti pavilo­nok, és megszűnt a vásár áruminta-jellege: felváltotta a szakosítás, amely hatéko­nyabb eSzköz a nemzetközi kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok bővítési lehetősé­geinek bemutatására. A szocialista országok a KGST megalakulása negyed- százados évfordulójának je­gyében vonultatják fel ter­mékeiket. így a szokásosnál is nagyobb helyen, a teljes kiállítási terület 25 százalé­kán adnak számot termékeik­kel az együttműködésben, a szocialista integrációban ed­dig megtett útról. A többi ország külföldi cégei a kiál­lítási terület 35, a magyar vállalatok pedig 40 százalé­kán mutatják be áruikat. A modern kiállítási cent­rum új csarnokaiban a legne­hezebb gépeket is megtartó padozat alá rejtett közmű­alagút, víz-, csatorna-, vil­lany-, gáz- és sűrítettlevegő- vezetékek, a kiállítási terület bármelyik pontján csatlakoz­tathatók a cégek standjaihoz, tehát lehetővé teszik, hogy akár valamennyi gépet mű­ködés közben nézhessék meg a szakemberek. A látogatók kényelmét szolgálja, hogy va­lamennyi pavilon légkondi­cionált, é$ mindegyik új csarnokban gyorsbüfé áll a vendégek rendelkezésére (MTI) MAI SZÁMUNKBAN: Politika és tudomány (3. oldal) Világ proletárjai, egyesüljetek? AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÍS A MEGYEI TANÁCS LA»);'* XXX. ÉVF„ 89. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1974. ÁPRILIS 18.. CSÜTÖRTÖK r Újjászervezik az energia­racionalizálási programot Dr. Szekér Gyula sajtótájékoztatója az energiagazdálkodásról A Parliament Gobelin-ter méhen szerdán dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter az snergiagszdálkodás és az energiatakarékosság feladatairól tartott sajtótájékoztatót, amelyet dr. Várbonyi Péter államtitkár, a Miniszterta­nács Tájékoztatási Hivatalának elnöke nyitott meg. Jelen volt dr. Csikós Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke is. Radnai Zsuzsa (4. oldal) Az olvasók fóruma (5. oldal) OSN-re készül Pásztó (7. oldal) Dr. Szekér Gyula megálla­pította, hogy a magyar nép­gazdaság energia ellátása több éve megfelelő és kiegyensú­lyozott. A szénbányászat, a kőolaj 1, a gáz- és a villa­mosén ergia-ipar az igények­nek megfelelően teljesíti ne­gyedik ötéves tervében előírt feladatait. Az idén 1970-hez viszonyítva mintegy 15 szá­zalékkal több energiát kap az ország. A szénhidrogén-fel­használás növelése lehetősé­get nyújtott a szénbányászat­ban a termelés ésszerű kon­centrálására, amelynek ered­ményeként az egy aknára jutó termeié® 40, a termelé­kenység pedig mintegy 50 százalékkal emelkedett. Az utóbbi években 26—27 millió tonna közötti szinten állan­dósult a széntermelés volu­mene, s az idei előirányzat szerint is 27 millió tonna szenet adnak át a felhaszná­lóknak a bányászok. Ebben az évbén az erő­művök veszik át a szén- term/lés 64 százalékát, s távlatban is az erőműhá­lózat lesz a legrtagyobb szénfelvevő. A szénbányászatban új sza­kaszt jélent a nagy kapaci­tású külfejtések üzembe he­lyezése. így a visontai Tho- rez-külfejités a teljes kapaci­tás elérése után évente csak­nem 8 millió tonna lignitet termel, mégpedig a mélymű­velési bányászatnál tízszer magasabb termelékenységgel, s ezzel a 800 megawattos Ga­garin Hőerőmű gazdaságos szénellátását biztosítja. A kőolaj fel dóig ózó-ipar ebben az évben az 1970. évi 6 millió helyett 8,7 millió tonna különböző terméket állít elő, amelynek elhelye­zését a szolgáltató- és töltőál­lomás-hálózat gyors ütemű bővítésével segítik. A terv­időszak kiemelt feladata a földgázfelhasználás központi fejlesztési programjának megvalósítása, amely szerint a múlt év végéig 628 000 la­kás kapott földgáz- és veze- tékesgáz-ellátást, s ezzel a szolgáltatással 1975 végéig összesen 700 000 lakást lát­nak el. Ebbői 300 000 otthon­ban a fűtést is gázzal oldják meg. Különösen jelentős a propán-Ibutángáz-ellá tás, melyből 1973. végéig 1 455 000, 1975 végére pedig 1,6 mil­lió háztartás részesül, ami európai viszonylatban is kiemelkedő eredmény. A villamosenergia-i'par ta­valy a népgazdaság 22,3 mil­liárd kilowattóra villámos- energia-igényének fedezetét biztosította, ami 7,7 százalék­kal volt nagyobb az előző évinél. A kormány külön költségvetési juttatással se­gítette a villamos hálózat bő­vítését. Így tavaly 3250 kilo­méter hosszú villamos hálózat épült, és két új nemzetközi összeköttetés Létesült. Az idén 74 000 új fogyasztó bekapcso­lását és 3400 kilométer hosz- szú villamos hálózat építését tervezik. Az ország várható villamosenengria-digénye eb­ben az évben 23,8 milliárd kilowattóra, mely 8 százalék­kal haladja meg a múlt évit. A népgazdaság energia- szükségletének mintegy 56 százalékát hazai termelésből, 44 százalékát pedig importból fedezzük az idén. Az import energiahordo­zók túlnyomó részét szo­cialista orseágioktól, eíső- s urban ia Szovcjtuniótói kapjuk, Befejeződött a KGST-konferencia Szerdán Moszkvában befe­jeződött a KGST fennállásá­nak 25 éves jubileuma al­kalmából rendezett nemzet­közi tudományos konferencia. A kétnapos tanácskozáson részt vett mintegy ezer köz­gazdász-tudós foglalkozott a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának eredményeivel, feladataival és távlataival. A tudósak megvitatták a szoci­alista gazdasági integráció további fejlesztésével össze­függő kérdéseket. A szerdai ülésen a résztvevők áttekin­tették többek között Kuba és Mongólia fokozott gazdasági fejlesztésével kapcsolatos fel­adatokat. (MTI) Illést tartott a Magyar S^oIidarifási Bizottság Szerdán ülést tartott a Magyar Szolidaritási Bizott­ság elnöksége és megvitatta a szolidaritási bizottság tevé­kenységéről szóló jelentést. Meghallgatta Harmati Sán­dornak, a bizottság elnöké­nek az afro-ázsiai népek fel­szabadításáért küzdő szerve­zet bagdadi 11. vb-üléséről szóló jelentését. Tudomásul vette Rostás Istvánnak, a szolidaritási bizottság chilei akcióbizoltsága elnökének az akcióbizottság eddigi tevé­kenységéről szóló jelentését, majd megvitatta a soron kö­vetkező feladatokat. Az el­nökség csatlakozott a május 9-én kezdődő béke- és barát­sághónap megrendezésére szóló felhíváshoz és megje­lölte a szolidaritási bizottság ebből eredő feladatait. (MIT) Munka- és üzemszervezési hét Salgótarjánban Ma szekcióülések lesznek Tegnap Salgótarjánban a megyei pártbizottság székha­zában Ürmössy László, a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsé­ge Nógrád megyei szerveze­tének titkára köszöntötte a munka- és üzemszervezési hét rendezvénysorozatának résztvevőit. — Azzal a céllal szervez­tük a munka- és üzemszerve­zési hetet, hogy megyénk gazdasági szakembereinek módja legyen közelebbről megismerni a népgazdaság előtt álló, célkitűzéseket, a feladatok végrehajtásában meghonosodott jó módszere­ket. A munka- és üzemszer­vezés Nógrádban különösen fontos. Üj üzemek egész sora települt le, folynak a nagy­üzemek rekonstrukciói, a mezőgazdaságban az állatte­nyésztés fejlesztése, az erdő- gazdálkodás, az élelmiszer­feldolgozás került előtérbe. Nem mindegy, hogy az üze­mek, gyárak, szövetkezetek milyen eredményességgel szolgálják a megye gazdasá­gi felemelkedését — e sza­vakkal nyitotta meg Ürmös­sy László a munka- és üzem- szervezési hetet. Ezt követően a megye ipa­ri üzemeinek, termelőszövet­kezeti vezetői, szakemberei számára Kiss Ernő, a Kohó- és Gépipari Minisztérium miniszterhelyettese tartott előadást a munkai- és üzem- szervezés " jelenlegi helyzeté­ről. Előadása első részében a népgazdaság fejlődésén ke­resztül mutatott rá azokra a tényezőkre, amelyek szükség- szerűvé tették, hogy a válla­latok, gazdásági egységek vezetői egyre jobban felis­merjék a munka- és üzem- szervezésben rejlő lehetősé­geket. Az erre vonatkozó párt- és kormányhatározat is fejlődésünk e szakaszában objektív szükségszerűségből következett. Elmondotta, hogy a techno­lógiai fejlesztés mellett nagy fontosságú a vállalati erő­források jobb kihasználása. Ebben döntő szerepe van a munka- és üzemszervezésnek. Ezután a gépipar kiemelt feladatairól beszélt. Azokról a folyamatokról, amelyek a hatékonyság növelését szol­gálják üzemi és népgazdasá­gi szinten egyaránt. Olyan fontos tennivalókra mutatott rá, mint a gazdaságos ter­melésszerkezet kialakítása, a helyes készletgazdálkodás, az élőmunka hatékonyabb fel használása. Elismeréssel szólt a DH-mozgalomról, a külön­böző munkaverseny-mozgal- makról, amelyek ugyancsak a gazdaságosabb termelést szolgálják. Előadása végén a számítástechnika szerepé­ről, a számítógépek felhasz­nálásáról beszélt. A munka- és üzemszerve­zési hét megnyitójának részt­vevői kora délután szervezé­si filmeket tekintettek meg. Ezt követően a számviteli főiskolán a számítástechnikai kiállítás megnyitása és meg­tekintése szerepelt program­ban. A kiállítás érdekes lát­nivalói, többek között a Vi­deoton, a Magyar Optikai Művek gyártmányai és be­mutatói kivívták a szakem­berek elismerését. A munka- és üzemszerve­zési hét rendezvénysorozata ma folytatódik. Délelőtt a Szakszervezetek Nógrád me­gyei Tanácsának termében dr. Szántó Istvánná tart elő­adást a vállalati szervezett­ség fejlesztésének néhány módszeréről. Délután ipari, könnyűipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és vendéglátó­ipari szekcióülésekre kerül sor. s energiaellátásunknak mindössze 5—6 százaléka származik nem szocialista forrásbóL. Ez a viszonylag kis részarány is nagy menny;sö­get jelent. Ebben az évben mintegy egymillió tonna kő­olajat és 400 000 tonna kőolaj­terméket importálunk kö­zel-keleti és más tőfcé&pia- c okról. A tőkés országok olajvál­sága a magyar energiaellátás biztonságát nem zavarta, hi­szen az energia hordozók dön­tő többségét a KGST integ­rációs program keretében, a tervek szerint előirányzott mennyiségben és változatlan árakon kapjuk. A tőkéspiáé­ról- beszerzett kőolajat azon­ban csak magasabb áron vá­sárolhatjuk meg, s a jelentős többletköltség indokolja a megfontoltabb felhasználást, a takarékosságot. A tőkés kőolaj- és kőolaj­termék-import csökkentése érdiekében tavaly jelentős, felmérést végezték, hogy az ipar csak olyan helyen térjen át széntüzelésről1 fűtőolaj- vagy gázfelhasználásra, ahol azt a technológia, a környezetvéde­lem vagy a műszaki, követel­mények elkerülhetetlenné teszik. A több száz üzemre kiterjedő vizsgálat alapján 200'—300 000 tonna iparÍ6zén- fogyiasstás felváltása, meg­szüntetése maradt el. A szén­felhasználás stabilizálására tett intézkedésiek alapján a korábbinál nagyobb arány­ban használják ki a meglevő széntüzelésű erőműveket. így 1975-ben mintegy egymillió, 1980-ra pedig 2,5 millió ton­nával több szenet használnak fel majd a hazai erőművek­ben. A közel-keleti kőolaj­import csökkentéséire adott lehetőséget a hazai földgáz- termelés növelése is. A gáz­ipar 100 millió köbméterrel teljesítette tói első negyedévi termelési tervét. Ugyanakkor a fűfőolajexiportot is jelen­tősen csökkentettük. Ezek az intézkedések lehetővé tették, hogy a közel-keleti köofa.ibe­hozatalt 300 000 tvonóval mérsékeljék anélkül. hogy ez a hazai fogyasz­tók ellátását zavarná. A magas világpiaci' árak következtében jelenleg a gáz­olaj- és a tüzelőolaj-igények kielégítése okozza energia­gazdálkodásunkban a legna­gyobb gondot, hiszen a fo­gyasztás meghaladja a IV. ötéves tervben eredetileg meghatározott mennyiséget. A lakosság olaj,kályha-állo­mánya ugyanis már 1973-ban elérte a kétmilliót, s e fűtő- berendezések tüzelőanyag-el­látása már nagy terheket ró a népgazdaságra. A gáz- és tüzelőolaj világpiaci ára 5— 8-szorosan, esetenként tízsze­resen is meghal,adita a hazai fogyasztói árat. Érthető te­hát, hogy a következő évek­ben mérsékelni kell az olai- kslyhák számának növekedé­si ütemét. A számítások sze­rint az évente forgalomba ho­zott 'olajfcályhák számát a következő néhány évben a korábbinak felére kell csök­kenteni. Megkezdték az ipari és mezőgazdasági gázolaj- és tüzelőolaj-fogyasztás, felülvizs­gálatát is, hogy ahol lehet, ezt az energiahordozót föld­gázzal! vagy fűtőolajjal he­lyettesítsék. Az energiatakarékosság fo­kozott követelményének meg­felelően úiiá kell szervezni az úgynevezett energiaraciona­lizálási programot, amellyel az utóbbi másfél évtizedben a különböző vállalati beruházá­(Folylatás a 2. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents