Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)

1974-03-12 / 59. szám

Csehsz lóvá kiá ba szállítanak A drégelypalániki termelősBővetkezet feldolgozó üzeme tavaly 100 vagonos tervét 47 vagonnal túlteljesítette. A 18,5 millió forint termelési értékből 1,4 millió volt a gazdaság haszna. A feldolgozó üzemiben palackozott szorpféleségekből a szomszédos megyéken kívül Csehszlovákiába is jutott. Biz­tatóak az idei terveik. A 150 vagon szörpből 60 vagonnal ugyancsaík csehszlovák megrendelésire szállítanak. Űj ter­mékkel is megjelennek a piacon. A Rómeó-saörprueK hagy­ma dezedoráló hatása van. Homák Józsefné mintát vesz a főzőüstből Gubi'am István reíraktométerrel a szörp cukortartalmát vizs­gálta é, i..i ,.n./au Csusza Margit töltogépkezelő Fodor Tamás képriportja Óriási gépkocs.alváz A nyugatnémet „Faun” cég­nél gyártott, nagy autódaruk összeszereléséhez szánt nyolc- tengelyes önjáró gépkocsi-al­váz 400 torma teherbíró ké­pességű. Az óriási gépkocsi-al­vázat 420 lóerős Diesel-motor hozza mozgásba. A gépkocsi-al­váz érdekes tulajdonsága, hogy minden kereke el tud fordul­ni. aminek eredményeként a fordulat rádiusza nem haladja meg a 15 métert O1 szer ahható mikroszkóp Az NSZK-ban a variálható bútor elve alapján újfajta mikroszkópot készítettek: az egyes alkatrészek helyét vál­toztatva különböző célokra; mikroorganizmusok fényképe­zésére és filmezésére, orvosi és biológiai mikropreparátu- mók, vagy geológiai csiszo­latok tanulmányozására lehet használni. Csövek - üvegből Hagyományosnak egyáltalán nem mondható, anyagból ké­szült néhány csatornázási cső az egyesült államokbeli Hun­tingdon városban. Minden ilyen egy méter hosszú és 20 centiméter átmérőjű csőhöz 118 porrá őrölt sörösüveget használtak, úgy, hogy az üveg­törmeléket kis mennyiségű műgyantával keverték össze. Az „üvegcsövek” minden mű­szaki szabványnak megfelel­nek- A tervezők remélik,hogy az ilyen csövek gyártása megold­ja a feleslegessé vált üveg­göngyöleg hasznosításának problémáját. Liliputi tv-kamerák Francia szakemberek hor­dozható miniatűr tvkamerát terveztek- A kamera átmérője 35 milliméter, hossza 20 mil­liméter. A külön, tokban elhe­lyezett erősítőberendezés vala­mivel nagyobb. Egy angol cég is gyárt miniatűr tv-kamerát. Ezt azonban nem lehet összehasonlítani a francia ké­szülékkel, mivel nincs benne vákuumadócső. A képet 10 000 félvezető elemből álló lemez alakítja át elektromos jelzé­sekké. A továbbított kép ke­vésbé éles, mint a hagyomá­nyos ikonoszkóp-cső használa­ta esetében, de a kamera ipari televízió céljaira nagyon meg­felelő. Kisközségben élni Élni, de milyen körülmények között? AZ ÉPÜLŐ HÄZ belül még csupa törmelék, építési hul­ladék, mindenütt a csupasz tégla látszik —, de már fent van a tető is. Ahogy körbe­járunk bent, alig lehet össze­számolni a helyiségeket. Néz­zük csak ... négy szoba, egy — nem, két konyha, két bel­ső folyosó, két kamra, s a fürdőszobát majd a nagyob­bik konyhából kerítik el. Hi­ába, nagy a család, most nyol­cán laknak egy kicsi szobá­ban Bangó Tiborék Mátrave- rebélyben. Molnár Pál, a községi ta­nács titkára mondta: — Közel 500 cigány lakik községünkben, s ez a lakos­ság számát tekintve igen je- jentős. Anyagi lehetőségeink igen szűkre szabottak — most, hogy az ivóvíztársuláshoz csatlakoztunk, talán még in­kább —, de minden körülmé­nyek között segítjük a cigány- családok fokozatos betelepíté­sét a község központjába. A tanács kamatmentes kölcsönt is ad, tavaly Bangó Tibor és családja kérte, és kanta meg, idén másik családnak adunk hasonló kedvezményt. Ahogy a „Rózsadombról”, a pici, elhanyagolt házak közül lefelé jövünk, egyre szélese­dik az út. Egy helyen mély gödröt ásnak, egy nyomósku­tat helyeznek ide, hiszen lenn, a községben is megoldódik az ivóvízellátás, hát „ideföntre” is jusson. Most a domb aljá­ról, jó messziről hordják a vizet. A „lenn” és a „fent” között csak az tud igazán különbsé­get tenni, aki hosszú ideig la­kott a dombon, mint Bangó Tiborék, egy szobában. De már megindult a mozgás le­felé, sokan igyekeznek saját erőből utánozni Bangóékat, hiszen a férfiak legtöbbje el­jár dolgozni Nagybátonyba, vagy Hányásra, ahogy a falu többi lakója. — A FÉRJEM Hányáson dolgozik, havonta háromezret is megkeres — mondja Ban- góné. — De nagy a család, hat gyerek van. Igaz. már hsak a kislány tanul. Tünde, aki hetedikes, meg a két kis ikerre, Emesére és An­gélára van otthon gond. Az egvik fiú súlyos baleset miatt rokkantnyugdíjas, a másik im«@x8ccssfleseic a burgonya-, zöldség- fellendítésére, az A Magyar Közlöny 15. seá- I mában megjelent a Miinisztór- tanács határozata a burgonya-, zöldség- és gyümölcstermelés­sel, -ellátással és aiz áralaku­lással kapcsolatos intézkedé­sekről. A határozat elősegíti, hogy a mezőgazdasági nagy­üzemek és a velük kapcsolat­ban levő forgalmazó szerveze­tek. valamint a háztáji és egyéb kistermelők meggyor­sítsák a termelés fejlesztését, mégpedig olyan mértékben, hogy a legfontosabb termékek­ből a piacokon kínálati hely­zet alakuljon ki. A határozat egész sor intézkedéssel támo­gatja az évszakok közötti fo­gyasztási különbségek mérsék­lését. Űjabb lehetőségeket te­remtett az intézkedés az áru- minőség és a kereskedelmi fel­tételek javítására, és a válasz­ték bővítésére. A határozat részletesen meghatározza azokat a teendő­ket, amelyekkel meg lehet gyorsítani az ágazat fejleszté­sét. Egyebek között továbbra is fenntartják a zöldségter­mesztés támogatási rendszerét. A szükséges feltételek megte­remtésevei alkalmassá teszik a MÉH vállalatokat a termelő­üzemekkel való szoros együtt­működésre. Javítják a zöld­ségtermelés g én- és eszközei- látását, mégpedig elsősorban hazai berendezésekké!, szerke­zetekkel. A termelőüzemek tagjait az eddiginél jobban ér­és gyümölcstermelés ellátás javítására dekéltté tették a termelés bő­vítésében, amennyiben példá­ul a tsz-tagok háztáji gazdasá­gában megtermelt zöldséget — amennyiben a szervezett ke­reskedelem vagy a közös gaz­daság útján értékesítik — az egyes állattenyésztési ágaza­tokban már alkalmazott mód­szernek megfelelően, nyugdíj­nap jóváírásban részesítik. A határozat szerint fokozni kell az állami, szövetkezeti és magánkereskedelem által for­galmazott friss zöldség-gyü­mölcs fogyasztói árának ellen­őrzését. Növelőik az állami ke­reskedelmi felügyelet, vala­mint a társadalmi szervek el­lenőrző tevékenységét; első­sorban azt vizsgálják majd, hogy a minőségnek, illetve a szabványoknak megfelelően alakítják-e ki az árakat. A határozat alapján kiter­jesztették a termelők állami támogatását, például — meg­határozott feltételekkel — 70 százalékos ártámogatást folyó­síthatnak a zöldségtermesztésd célokat szolgáló növényházak létesítésére, 50 százalékos ár­támogatást adhatnak a zöld­ségtermesztést szolgáló fűtött fóliatelapek beruházási mun­káira. A lakossági zöViségellá- fásban részt vevő háztáji és egyéni gazdaságok résziére fó­lia- és tárnberendezés vácár- lásérq — szabályozott feltételek szerint — 30 százalékos ártá­mogatást engedélyeztek. 1 ugyancsak Hányáson dolgozik. Van még egy asszonylányuk is. Ahogy mindegyik gyereké­ről mond valamit, kiderül, hogy egyikük tagja a cigány­együttesnek. A titkár az együttesről ezt mondta: — Már megyeszerte hírne­vet szerzett ez az együttes, de most azon van vita. ki is le­gyen a „gazdájuk”? Ehhez tartozik, hogy a kulturális le­hetőségek amúgy sem a leg­jobbak, a kultúrházunk az igényeknek nem felel meg, de sajnos, a tanács pénztárcájá­ból csak kisebb tatarozásokra futja. A tatarozás nem sok, pedig Mátrakeresztesen a kőműves­dinasztiáknak nagy múltja van, bizonyára akadna, aki még társadalmi „szakmunká­ban” is besegítene az építés­be, ha lenne pénz. Mint ahogy a rokonok, ismerősök segítet­tek Bangóéknak is, hiszen a ház szeptember óta készült el eddig, de már húsvétkor sze­retnének beköltözni. — Az öcsém kőműves, meg még több rokon, ismerős dol­gozik ebben a szakmában — mondja Éva asszony —, hát hamar felhúzták. De már ösz- sze sem tudom számolni, mennyibe került idáig, pedig sok kell még mindig hozzá. S ha kész, egy szép kerítés is illene a porta köré. Viszont a gyerekek most fiatalok, sze­retnének úgy öltözni, mint má­sok, arra is sok pénz kell. Ha van, adunk is, ne érezzék, hogy valamiért hátrányban vannak másokkal szemben, meg hát a ház az is az övéké lesz, mert a szülő igazi örö­me, ha a gyerekeit elégedett­nek látja. Az kerül szóba, hogy an­nak idején, mielőtt a mai. szép ház helyén álló öreg épületet megvették, lebontották, s ne­kifogtak a mostaninak — mi­ért nem próbáltak másutt sze­rencsét? — En idevaló vagyok, nem is akartam elmenni. De mi­nek is mennénk, bár nem nagy község ez, itt mindig megér­tettük egymást is, másokat is. Én igazán ismerem a helybe­lieket, cigányokat, és nem ci­gányokat, nem volt itt mara­kodás soha. A tanácson a tit­kár — őt jobban ismerjük az elnöknél — nagyon rendes, megértő, segítőkész, még a „Rózsadombra” is ki szokott jönni. Ha lehet segíteni, ők segítenek. BANGÖÉK húsvétkor köl­tözni akarnak. Persze, a többi cigány család egyelőre ott marad „fönn”. De sok helyen megszületett már a szándéle, hogy ugyanolyan házuk le­gyen, mint a Bangó család­nak. És az ő példájuk nem kuriózum, nem olyan példa, ami azért kívánkozik nagyobb fórum elé, mert ilyen nem volt, nem lesz. Bangóék ese­te mindentől függetlenül, egy­szerűen a tervszerűséget, az akarást példázza. Nehéz, de ha egynek sike­rült, miért ne sikerülne akár mindegyiknek? Orosz Júlia Pásztói népi ellenőrök munkája Közérdekű bejelentések és panaszok Az ellenőrzés a tervszerű vezetés szerves része, az egész nép érdekeit szolgálja. E szellemben tevékenykednek a pásztói járás népi ellenőrei is. Feladatainkat többek kö* zött a KNEB. a megyed Népi Ellenőrzési Bizottság ügy rendje, valamint az MSZMP Pásztói járási Bizottság hatá­rozatai szabják meg. Ezek alapján a népi elle­nőrök legfontosabb tenniva­lói: a járás gazdasági, szociá­lis, egészségügyi, kulturális fejlesztésére vonatkozó cél­kitűzések; a lakosság életkö­rülményeivel közvetlen kap­csolatban álló gazdasági, szo­ciális és egyéb feladatok vég­rehajtásának ellenőrzése. A népi ellenőrök segítséget nyújtanak az állami és állam­polgári fegyelem megszilárdí­tásához. a társadalmi tulaj­don védelméhez, erősítéséhez és fejlesztéséhez, a munka szervezettebbé és gazdaságo­sabbá tételéhez. Küzdenek a korrupció és a felelőtlen, lé­lektelen ügyintézés, a pazar­lás, a visszaélések ellen, le­leplezik a hivatali beosztásuk­kal visszaélő személyeket, és javaslatokat tesznek felelős­ségre vonásukra. Az éves munkatervünket ezek alapján dolgozzuk ki. Természetesen figyelembe vesszük a különböző szervek javaslatait, a bizottságunk mellett működő — mezőgaz­dasági, kereskedelmi, pénz­ügyi. egészségügyi, kulturális — szakcsoportok, a községi, üzemi népi ellenőrzési cso­portok jelzéseit, és nem utolsósorban a lakosságtól ér­kezett bejelentéseket és pa­naszokat. Bizottságunk munkájának jelentős hányadát a közérde­kű bejelentések és panaszok kivizsgálása köti le. Ezek az állami és társadalmi élet minden területéről érkeznek. Névtelen bejelentés ma már alig akad. 1072-ben és tavaly mindössze egyszer fordult elő A korábbi években ezek száma jóval magasabb volt A csökkenés véleményünk: szerint annak köszönhető, hogy a bejelentők tapasztal­ták: a Népi Ellenőrzési Bi­zottság titoktartásában fel­tétlenül bízhatnak. Az állampolgárok közül legtöbben a problémák gyors megoldását várják közbelépé­sünktől, ennek sürgetésére be­jelentéseket küldenek hoz­zánk. Előfordul, hogy ügyes­bajos dolgaik rendezéséhez kémek tanácsokat, s nem egyszer kérik a bürokratikus akadályok elhárítását. Ha a beadványokat tartalmuk sze­rint vizsgáljuk, kitűnik, hogy a társadalmi tulajdon elle­nes. a lakosság érdekeit. a szövetkezeti demokráciát, a lakásgazdálkodást. ingatlan- kezelési fegyelmet sértő cse­lekmények miatt fordultak a NEB-hez a legtöbben. Ezek a panaszok az összes bejelen­tésnek mintegy kilencven százalékát jelentik. A bizottságho- érkézért közérdekű bejelentések és panaszok intézése a lakos,-, lg megelégedésével találkozik. Ez biztosítékot nyújt arra, hogy az esetenként előforduló, közérdeket sértő, és a fejlő­dést gátló tényezőket szóvá tegyék, hogy időben felhív­hassuk az illetékesek figyel­mét a szüksége® intézkedések megtételére, a hiányosságok, mulasztások felszámolására, A gyakorlati tapasztala; \ bizonyítják, hogy a járás fá­sad almi és politikai életé­ben a népi ellenőrzésnek rangos helye van. Ma már el­mondhatjuk: a járásban lé­vő vizsgált gazdasági egysé­gek vezetői, dolgozói — ese­tenként. ha magyarázzák is a problémáikat — az ellenőr­zések alkalmával mércének tekintik megállapításainkat. Ezen keresztül is vizsgálják: mit tettek jól. s miben kell javítaniuk az eredményesebb gazdálkodás érdekében. Molnár István a pásztói járás! NEB elnöke NÓGRÁD - 1974. március 12., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents