Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)

1974-03-10 / 58. szám

TUDOMÁNY­TECHNIKA A tudománypolitikai irányelvek szellemében Növény védőszer-kutatás a NEVIKI-ben Napjaink kerekes járművei csak ott közlekedhetnek, ahol megfelelő úthálózat áll rendel­kezésre, vagy legalábbis vi­szonylag egyenletes és szilárd a talaj. Süppedékeny, mocsa­ras, és kővel borított területe­ken azonban jóformán hasz- r ^Ihatatlanok. Ilyenkor a lánc­talpas terepjárók helyettesít­hetik ugyan őket, de azok se­bessége és terhelése csak kor­látozott lehet. Az ellen tmondások és a ne­hézségek feloldására szovjet Földünk nem úgy né* ki nudlit ahogy a közönséges tér­képek ábrázolják, de úgy sem, aaogy Amo Peters bonni tör­ténész- a maga térképén leg­utóbb megrajzolta, mégis ez u lobbinak figyelemre méltó e.őnyei vannak a korábbi föld­ét rképekkel szemben. Elsősor­ban azért, mert sokkal köze­lebb áll a valósághoz: a föld­részeket és az országokat terü­letük tényleges méreteinek megfelelően ábrázolja. Az eddig isimert hagyomá­nyos világtérkép a 400 évvel ezelőtt élt Gerhard lír emer (latin nevén Mercator) német geográfustól származik. Ennek Európa van a középpontjában, és az Egyenlítő a térkép alsó harmadán fut végig. Így az északi országok a térkép öcssz- felü létének kétharmadát te­szik ki, ami egyáltalán nem felel meg a valóságos ará­nyoknak. Ezen a térképen pél­dául Grönland négyszeri» na­gyobb Ausztriánál, noha való­jában éppen fordított az arány. Európa majdnem ak­korának látszik, mint Dél- Aimerika, jóllehet ez utóbbi kétszerte nagyobb nála. S az Antarktisz, a nagyság szerint negyedik kontinens egyáltalán nem jelenik :;.c Mercator- féle térképen. Ezek a to. ...... ji: onnan e rednek, hogy a tuidgömb há­romdimenziós kiterjedését két­dimenziós felületen ábrázol­ják. Ehhez járult még Peters A Napnál is fényesebb Szupemaigy teljesítményű, egymillió kilowatt*» fényfor­rást hoztak létre a moszkvai egyetem diákjai és aspiránsai. Fényereje ezerszer több a Napénál. A két kondenzátort nagyfeszültségű áramforrás tölti fel. Az így tárolt ener­gia különleges kisütősaarkeze- teken át alumíniumhúrokat éget el. A fellobbanás mind­össze a másodperc kétszázez­red részéig tart, ami óriási fényteljesítményt eredményez. Ezeket a készülékeket galakti- kai folyamatok modeVezésáre. valamint eddig ismeretlen op­tikai és lézertechnikai jelensé­gek tanulmányozáséra hasz­nálják. mérnökök olyan járművet ter­veztek, amely mindenféle ter­mészeti akadályt legyőzve akár 50—80 kilométeres óránkénti sebességgel is haladhat. A kes­keny lánctalpakkal rendelkező hattonnás vontató légpárnás jármű módjára is közlekedhet a légsűrítővel alá préselt le­vegőrétegen lebegve. A vonta­tóhoz 3,5 tonna önsúlyú, ugyancsak légpárnás pótkocsit is konstruáltak, amelyre hat tonna teher rakható fel. A szerint a fehér ember hagyo­mányos Európa-centrikus vi­lágiképe, amely a maga Euró­páját sokkal nagyobbnak lát­ta a tényleges méreteknél, per­sze a gyarmati világ rovására. Peters új térképének a leg­nagyobb erénye tehát, hogy kétdimenziós ábrázolásban is hű marad a tényleges ará­nyokhoz. Ezen immár nem Európa a világ közepe, és az Egyenlítő is, annak rendje és módja szerint középen szeli át a térképet. A kontinensek ké­pe természetesen erősen átfor­málódott (ahogy Peters mond­ja, „Greco stílusára” emlékez­tet); Afrika például megnyúlt, Épül az A hazai rádiózás egy régi problémája oldódik meg 1976- ban: új adóállomás épül a Kossuth rádió műsorának su­gárzására amelynek adását az ország minden pontján jól le­het majd venni. A több mint 500 millió forintot felemésztő beruházást az teszi szükséges­sé, hogy a Kossuth rádió véte­li lehetősége évről évre rom­lik, és ma már csak az ország területének 55 százalékán lehet jól venni, hallani az adást. A vételi lehetőségek romlá­sát részben az idézte elő, hogy az elmúlt évtizedek során több olyan adóállomást, állítottak üzembe Európáiban, amelyek a Kossu th-adóéval azonos, vagy közel azonos hullámsávon su­gároznak. Másrészt a technikai fejlődés következtében egyre több zavaró hatás árasztja el az étert, amelyek mind gyen­gítik a vevőkészülékek felé .igyekvő” rádióhullámokat. (A Petőfi-adó műsorának vételé­vel kapcsolatban mind itthon, mind külföldön sokkal keve­sebb panasz hangzik el, egy­szerűen azért, mivel rövidebb hullám hosszon sugároz, amire kevésbé hatnak a zavaró té­nyezők.) i A DICSŐSÉGES ELŐD A Kossuth rádió műsorát ma a laki-hesrvi nagyadó sugároz­za. Talár) kevesen tudiák, hogv *0 esztendővel eze’őtt amikor megkezdte a ..Budapest I.” műsor szórását, Európa' legna­vezetése rendkívül egyszerű, automata sebességváltóval lát­ták el és botkormánnyal, se­bessége gázpedállal szabályoz­ható. Mivel Szibéria úttalan útja­in megfizethetetlen szolgála­tot tesz egy ilyen „univerzá- lls” jármű, a szovjet ipar hoz­zákezdett a sorozatgyártáshoz. Ugyanakkor a tervezőik máris dolgoznak egy még nagyobb, kb. 40 tonna teherbírású lég­Grönland viszont teljesen ösz- szelapult. S míg a Mercator- féle térképen csupán az egyen­lítői övezet országai szerepel­tek formaimén, Peters térké­pén a mérsékelt égöv országai is valósághű formát kaptak. Az arányok helyesbítése mellett azonban hátrányai is vannak az új térképnek a ré­givel szemben: bonyolult pro- jekciós felépítése miatt nem használható a tengeri hajózás­ban. Peters tárgyalásokat kez­dett a nagy televíziós társasá­gokkal, hogy a napi híradók felolvasásának hátterét képező világtérképet az általa készí­tett térképpel helyettesítsék. gyobb rádióitomya voJt. Az óriási „szivar” magassága 314 méter, acélszerkezetének súlya 230 tonna A tornyot nyolc aoélsodrony horganyozza ki, amelyek mindegyike egy-egy 80 tonnás, földbe ásott beton­tömbbe kapaszkodik. A to­ronyhoz derékban csatlakozó sodronyok egyenkénti súlya nyolc tonna. Ha összeadjuk a vasszerkezet súlyát, a sodrony­kötelek terhét, valamint azt a feszítőerőt, ami a toronyra hat. kiderül, hogy 410 tonna nehe­zedik arra a porcelán szigete- lőtöm.bre, amelyen a torony áll. Mindezt annak érzékelte­tésére mondtuk el. hogy mi­lyen nagy műszaki feladatot jelent egy ilyen hatalmas to­ronynak a megépítése. A laki-hegyi nagyadó 1944- bem történt felrobbantásáig 120 kilowatt teljesítménnyel su­gárzott műsort. A felszabadu­lást követő újjáépítéskor 135 kilowattra növelték a teljesít­ményét. 1968-ban felújították a tornyot, és ezzel egyidejűleg 300 kilowattra emelték az adó- te’jesatményt. (Ugyanakkor a környező külföldi adóállomá­sok között már szép számmal akadnak, ezer kilowattosalc is.) ROMT TK a VÉTVE A mérések bizonysága sze­rint a Kossuth-adó műsora*t 19 49-ben az ország terű' - ■ én itt 89. a feljutást megelőző“»! 64. a' teljesítménynövelést köve­tően 77 százalékán lehetett ei­Évről évre növekvő kiadást jelent a 'mezőgazdaságnak a növényvédőszier-iimport amely- lyel a hazai szükségletnek kö­zel 50 százalékát fedezik. Ipa­runk és a kutatásfejlesztés éveken át nem tartott lépést a mezőgazdaság rohamosan nö­vekvő igényeivel. Pedig a számítások, a hazai és külföldi tapasztalatok a tudománypoli­tikád irányelvek szellemében egyértelműen bizonyítják, hogy anyagi és szellemi lehetősége­inket figyelembe véve nálunk éppen a kis volumenben szük­séges termékek (növényvédő szerek, gyógyszerek) kutatása célszerű. A Nehézipari Minisz­térium ezért dolgozta ki a nö­vényvédő szer kutatási és gyártási célprogramot, amely megvalósításának tudományos bázisa a veszprémi Nehéz- vegyipari Kutató Intézet lett. A megvalósítás első évét most zárják, s az eredmények már­is szémbetűnőek. Csupán az idén 11 új laboratórium léte­sült, jövőre újabb húszat ad­nak át rendeltetésének. Üveg­házikat is építenek és beren­dezik a 25 hektáros kísérleti telepet. A költségekhez az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság és a Nehézipart Mi­nisztérium T 20 millió forintot biztosított. Szellemi megalapozás A beruházás sok figyelmet igénylő munkálatai mellett az intézet vezetői a tudományos munka szellemi megalapozásán fáradoznak. Dr, Nádasy Miklós igazgatóhelyettes elmondotta, hogy analitikai, toxikológiai és biológiai kutatócsoportokat hoznak létre. Legnagyobb gon­dot a toxikológiád csoport je­lenti, hiszen ilyen jellegű spe­cialisták képzése hazánkban nem folyik. Tanulnak ugyan toxikológiát a humán orvosok, az «állatorvosok, a biológusok és a gyógyszerészek egyaránt: a kutatóintézeti feladatok azonban nem azonosíthatók egyetlen egyetemen szerzett ismerettel sem, így aztán a csoportban a felsoroltak közül valamennyit kell képviselni. A különböző képzettségű kutatók kiegészítik majd egymás isme­reteit, és éppen ez a különbö­zőség széles körű kutatásokra vezhetően fogni. Napjainkban — mint említettük — Magyar- ország területének alig több mint a felén hallgatható za­varmentesen a program. Külö­nösen éjjel, a Nyugat-Dunán- túlon, az ország déli és keleti részén rosszak a vételi lehe­tőségek. Bebizonyosodott, hogy az or­szág területén középhullámon csak minden eddiginél na­gyobb teljesítményű adóállo­más üzemben tartásával lehet a jelenlegi ha tásf okromlást megállítani. így határozták el az új 2000 kilowattos (2 me­gawattos) adó építését. Ehhez azonban új antennatorony is kell. Ennek helyét egy föld­rajzilag megfelelőbb helyen a Bács-Kisikun megyei Sollt nagyközség határában, a tele­püléstől mintegy négy kilomé­terre jelölték ki. SZOVJET SEGÍTSÉGGEL A jelentős beruházás szov­jet segítséggel valósul meg. Hazánkban ugyanis még soha­sem gyártottak 150—300 kilo­wattnál nagyabb teljesítményű adót. Igaz. hogy ilyen különle­ges méretű berendezést eddig még a Szovjetunióban sem ké­szítettek, de a szovjet szakem­berek mégis elvállalták a spe­ciális adóállomás terveinek el­készítését és berendezéséinek leszállítását. A 300 méter má­riás acéltorony alkatelemei is a Szovjetunióból érkeznek majd, s a Gariz-MÄVAG szakembe­rei tagján összeszerelni azokat. ad lehetőséget. A toxikológiai hatást vizsgálják majd a növé­nyeken, á Idátokon és az embe­ren egyaránt. Fontos feladat volt az elem­zési módszerek meghatározása. A biológiai hatástani értéke­léshez a legkorszerűbb el­járásokat alkalmazzák. Ezért elküldték szakembereiket töb­bek között a Szovjetunióba, Angliába, Csehszlovákiába, Lengyelországba. A szükséges műszere­ket megrendelték. Közöt­tük számos újdonság találha­tó. Hazánkban egyedül itt dol­goznak majd nagy teljesítmé­nyű autoanaluzerrel, amely automatikusan vizsgálja a vért, s óránként több száz mintáról képes „véleményt mondani”. A ritkaságok közé tartozik még az ultraibolya spektrofotomé­ter is. Két út A tervek szerint 1975-től évente kétezer új vegyületet elemeznek, és ezekből válo­gatják ki a legígéretesebbeket. A megbízásos vizsgálatok mel­lett minden eddiginél nagyobb szellemi és anyagi ráfordítás­sal folytatja a NEVIKI az új szerek előállítását, azok gyár­tási technológiájának kidolgo­zását is. A kutatás módszerét tömö­ren racionális módszernek ne­vezik. A növényvédőszer-ku­tatásban ugyanis két fő irányt különböztetnek meg. Az egyik az empirikus módszer, amely- lyel egy-egy molekulacsalád valamennyi tagját vizsgálják, s azok rendkívül nagy tömegé­ből keresik ki a célnak meg­felelőt. A racionális módszer behatároltabb, A hazad és kül­földi tapasztalatok alapján eleve kizárják a vizsgálódás köréből azokat a vegyületeket, amelyeknek kicsi a valószínű­ségük arra, hogy növényvédő szer váljék belőlük, így csak a már leszűkült körben kutat­nak. Az előbbi módszer lénye­gesen nagyobb anyagi, az utóbbi pedig nagyobb szellemi ráfordítást igényel. A számí­tások szerint az empirikus nö- vényvédőszer-kutatás esetén ma 40 ezer vegyületet kell megvizsgálni ahhoz, hogy egy felhasználhatót találjanak, s annak az egynek további ku­A torony — a laki-hegyitől el­térően — nem szivar alakú lesz, hanem egyenletes ke­resztmetszetű. A 2000 kilowattos rádió- adóállomás létesítéséről szóló kormányközi megállapodást az elmúlt év derekán írták alá. Solt térségében máris folyik a rádióállomás építésének hely­színi előkészítése, a terepren­dezés, valamint az úthálózat, a víz- és elektromos-energia­ellátás létesítményeinek kiépí­tése. Az adó energiaellátását 120 kilovoltos vezetéken — többszörös biztosítással — old­ják meg. A jövő év végéig két, egyenként 1000 kilowattos be­rendezést szállítanak a Szov­jetunióból, így külön-külön, a tatása a gyártásig világvi­szonylatban 10—12 millió dol­lárba kerül. A racionális ku­tatás ennél lényegesen olcsóbb, a valószínűségi arány kedve­zőbb. Folytatják a NE- VIKI-ben a reprodukcióéi kutatásokat és arra is töre­kednek, hogy minél több új növényvédő szert állítsanak elő hazai alapanyagbázisra. Ez utóbbi friss példa: a Péten gyártott iaopropilam inból ké­szült Neriram nevű hatóanyag, amelyből kiváló, peronoszpóry elleni szer készül. Hatása két­szerese a közismert Cineb­ének. Gyógyítson is A nővén yvedószer-k utalás legaktuálisabb feladata mi., hogy a zárt mezőgazdasági technológiákhoz, elsősorban a kukorieatermesztésihez új sze­reket kísérletezzen ki. Idei ta­pasztalat például, hogy a zárt rendszerű kukoricatáblákban elszaporodott a fenyércirok. holott ezt a növényt eddig nem sorolták a kukorica szá­mottevő gyomnövényei köze. A NEVIKI-ben már három új növényvédő szerrel kísérle­teznek. Ezek mindegyike jó ellenszernek bizonyult. Üj nö­vényvédő szereket várnak a szőlészek és kertészek is, olyanokat, amelyek .nemcsak megvédik a szőlőt és a gyü­mölcsöst a gombafertőzéstől, hanem felszívódnak a levelek­be, meg is gyógyítják a már megbetegedett növényt. A NEVIKI szakemberei kö­zött természetesen gyakori té­ma a távolabbi jövő is. Mi­lyennek képzelik a 2000. esz­tendő növényvédelmét? A majdani növényvédő szerek valószínűleg két fő típusba lesznek oszthatók. Az úgyne­vezett atratáns vegyületek a kártevőket kis területre vonz­zák, rovarölésre csak ott leez szükség, így a tábla többi ré­szét nem éri vegyszer. A má­sik csoportba tartoznak a re-’ pellens vegyületek; ezek ta­szítják a rovarokat, elűzik a védett területről. A ma még kicsit utópisztikusnak látszó elképzelésiek azonban szak­mailag megalapozottak. i -i már foglalkoztatj-k a NFVTK.Í kutatóit is. Barta Éva főidőben pedig párhuzamosan kapcsolva lehet majd sugároz­ni a programot 1976-tól, az or­szág minden pontján jól fog­ba tóan, A Solt közelében épülő nagyadó mellett egy kisebb adótornyot Í6 építenek, ultra­rövidhullámú műsor sugárzá­sára. A régi laki-hegyi „szivar” pedig valami új feladatot kap. Más középhullámú adást sugá­roz majd. Érdekes, hogy Lengyelország is hasonló gondokkal küzd a rádió-műsorszórása terén. Ne­kik is új adótornyot kell épí­teniük az ország centrumábvi. Az ebben az évben eikóp,y ő óriás a világ legmagase1*' rá­dióadó-tornya lesz (844 méter). NŰGRÁD — 1974. március 10., vasárnap 11 lánctalipas-légpámás terepjáró pámás pótkocsi kialakításán. A helyesbített világtérkép iiifiiiiriiiiiiiiiiinmimiiiiiiftimitffimfiiiiiuiitiiiiinmiiiMiiiimmtmMiiiMtwF új Kossuth-adó Ilyen hatalmas betontömbhöz horganyozzák ki az acélból ké* szült toronykolosszusokat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents