Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)

1974-03-09 / 57. szám

Mai arcok — mai emberek Óvónők lesznek... Nagy türelemre van szükség... Az óvoda nagy ablakain vidáman árad be a tavaszi na.pfény. A gyerekek körben ülnek, és nagy-nagy figyelem­mel, tágranyílt szemekkel fi­gyelik az óvó nénit. A mátraszelei óvodában az egyik óvónő komoly és fe­lelősségteljes „tisztségét” Ki­rály Ilona tölti be. — Szeptembertől dolgozom itt a gyerekek között. Egyelő­re képesítés nélkül De most jött a levél, levelezőre felvet­tek a kecskeméti óvónőképző­be. Már ebből is látszik, hogy Ilonka óvó néni maga is na­gyon fiatal — Nehéz volt bejutni? — Nappalira jeletkeztem. A felvételim sikerült. Minden­esetre nagyon örülök, hogy a Levelezőre bekerülhettem. — Itt lakik a faluban? — Nem. Barnából járok át. — Képesítés nélkül, sok a gondja? — Néha elfáradok. Érzem a tapasztalat és a tanulás hi­ányát. Időnként ..kifogyok” az anyagból De a gyerekek mindig átsegítenek ezeken a holtpontokon, és én mindig nagy-nagy örömmel folytatom tovább. Szép a mátraszelei óvoda. Negyvenhárom gyerek tölti itt a napjait. míg\ a szülők dolgoznak. Az úgynevezett „kisközépső” csoport 'Ilonka óvó néni csoportja. A gyerekek most is körül­fogják. Egy pillanatra nem hagyják ott az óvó nénit. — Nincs ennél szebb hiva­tás. Olyan hálásak tudnak tenni ezek a gyerekek, hogy az mindenért kárpótol. Egyéb­ként nagyon sokat segített ne­künk Villányi Józsefné. a ve­zető óvónő. Tőié gyermeksze- retetet, hivatástudatot, szak­mai tudást igazán lehet ta­nulni. — Nagy-nagy türelemre van szükség... — Türelemben nincs hiány, legalábbis ami engem illet. Ügy érzem, mintlia valameny. nyi a sajátom lenne. Mindig megmelegedik a szívem, ha odaszaladnak és átkarolnak. Sokszor elgondolom, hogyha férjhez megyek, én is szeret­nék gyerekeket.. A másik fiatal óvó néni Tóth Ilona. Egyelőre ő is óvó­nőjelölt. — Nekem talán még keve­sebb a tapasztalatom. Három hónapja vagyok az óvodában. De minden vágyam, hogy óvónő legyek. Tóth Ilona Nádiújfaluból buszozik minden reggel Mát- raszelére — Amióta az eszemet tu­dom, mindig gyerekek között akartam lenni. Ősztől, ha min­den jól megy, nappali tago­zatra megvek Kecskemétre. Elvégzem az óvónőképzőt és visszajövök valahová a kör­nyékre. Kint a konyhában közben végétért a nagymosás. A da- duska nénik az ebédhez ké­szülődnek. A gyerekek lassan­ként kezet mosni mennek, aztán következük a finom ebéd. Az sem utolsó dolog, hogy sütemény is lesz... — cs. e. — Kórusok országos miiiősííése El készült és nyilvánosság elé került a kórusok VI. országos minősítéséhez készült útmuta­tó. mely a Népművelési Inté­zet kiadásában a napokban jelent meg. Az útmutató tar­talmazza az új minősítés mó­dosításait, az új kategóriáikat és fokozatait, az általános kö­vetelményeket, részletezve ka­tegóriák szerint a bírálat szempontjait és a minősítések lebonyolítását. Pontosan közli a kitöltésre kerülő „Minősítési lap” mintapéldányát, és ajánló jegyzéket tartalmaz különböző nehézségi fok megjelölésével a minősítést kívánó együttesek számára. Az új kategóriák: általános kategória hangverse nykórus­kategória; kamarakórus-kate- gória, valamint népdal-kate­gória. A kategóriák tartalmi igé­nyeiről a műsorkövetelmény és részletes műjegyzék nyújt pontos tájékoztatást. Az új minősítés lehetőseget ad arra.-, hogy a kórusok önkéntesen, maguk válasszák meg a kate­góriát, amelyben részt kíván­nak venni. Az eddig kialakult fokozatok valamennyi kategó­riában azonosak. Ezek: diplo­más fesztiváikórus; fesztivál­kórus; aranykoszorú diplomá­val; aranykoszorú fokozat, ezüstkoszorú diplomává’: ezüst­koszorú fokozat; bronzkoszorú diplomával; bromzkoszorú fo­kozat. A minősítés fokozatai két évre érvényesek és önkéntesek A kórusok általános kategó­riájában. valamint a hangver­seny- és kamarakórus^-kate- górióba jelentkező énekkarok minősítésének ideje: 1974 március 20—december 31-ig tart. A népdalkategóriában fel­lépő csoportok minősítésére 1975. évben kerül sor. Az or­szágos minősítésre pályázó énekkarok a lebonyolítás költ­ségeinek részbeni fedezésére 200 forint nevezési díjat kell befizessenek postautalványon- Az énekkarok részvételi szán­dékukat a területileg illetékes zenei szakbizottságoknak, il­letve a tanácsi szervek által megjelölt címnek jelenthetik be március 20-ig. Igen fontos a „Minősítési lap”-ok kérdé­seire adott tartalmas, gondos válasz. A kórusok besorolása a kü­lönböző kategóriák fokozatai­ba elsősorban nem számbeli sorrendiséget állapít meg. ha­nem a minősített kórusok szín­vonalát regisztrálja, egy-egy őtfogó művészeti kategória ban. Guthy Éva K0TA megyei titkára Uitz Béla hegedűi Emlékmúzeumot kap a nagy festőművész Pécsett Pécs múzeummal adózik a nemreg elhunyt nagy proletár festőművész, Uitz Béla emlé­kének. A Művelődésügyi Mi­nisztérium felkérésére a Janus Pannonius Múzeum önálló Uitz-házat rendez be a me- csakaljai városban. A Kápta­lan utca 4. szám alatti szép műemléki épületben helyezik el a gyűjteményt, s így a le­endő Uitz-ház része lesz a ki­alakuló múzeumutcának. Az 1887-ben született Uitz Béla a magyar aktivizmus egyik legnagyobb tehetségű művésze, a „Tett” és a „Ma” című folyóiratok köré csopor­tosult művészgárda egyik ve­zető egyénisége volt. Az 55 éve alakult Magyar Tanácsköz­társaság művészeti életében fontos szerepet játszott. A pro­letárforradalom leverése után előbb Becsbe, majd Párizs­ba ment, 1926-tól pedig több mint négy évtizeden át a Szov­jetunióban élt és alkotott. 1968-ban nagy sikerű gyűjte­ményes kiállítást rendezett Budapesten. Nem sokkal halá­la előtt hazatért Magyaror­szágra. A közelmúltban Romvári Ferenc művészettörténész, a pécsi Janus Pannonius Mú­zeum osztályvezetője Moszk­vában járt az Uitz-hagyaték átvétele végett. Az Ulica Va- vilován levő műteremházban volt a magyar mester műter­me. ahol sok munkája — váz­latok, félig kész művek — ma­radt. Romvári Ferenc, a mű­vész fiának, ifjú Uitz Béla reoülőmérnöknek és a moszk­vai Puskin Múzeum munkatár­sainak társaságában átvizsgál­ta a hagyatékot. A oécsi mú­zeum számára kiválasztott műveket és tárgyakat • haza­hozzák. Az ott maradt anyag a Puskin Múzeumba kerül, amelynek egyébként Is szép Uitz-gvűjteménye van. A moszkvai műteremből az Uitz-házba kerül a művész festőállványa, palettája, ecse­tei. a régebbi Uitz-kiállítások plakátjai és katalógusai, vala­Franciaország volt az esz­ményképe, de ő nem volt min­dig eszménykép a franciák előtt. Nimbusza semmit nem kopott a múló évek során, mint katonáé, ö maradt és marad is a Franciaországot felszabadító küzdelem vezér- egyénisége. Mint politikusról, megoszlanak a vélemények. Tulajdonképpen ez a kettős­ség teszi nagyon izgalmas és eredeti olvasmánnyá De Gaul­le emlékiratait. Személyes sorsának története kordoku- mentum és igy nem választha­tó el Franciaország sorsától. Még szubjektivizmusa, fran­cia imádata is ezt a célt szol­gálja: Franciaországot csak mint európai vezető hatalmat tudja elképzelni, sót egész Európa nem lehet boldog, elé­gedett. gazdag és konszolidáló­dott a franciák vezető szerepe nélkül. Reáloolitikájából. fran­cia és szeméi vés szuverenitás­ból fakad, hogy szövetségesei­vel is gyakran szembefordul, ha úgy érzi. kötöttségei már az önállóság rovására mentek. A könyv 1946—46-iig azt a pe­riódust tárgyalja mindenek­mint a könyvei, köztük olyan kötetek, amelyekben a mester sajátkezű bejegyzései találha­tók. Az emlékmúzeumban he­lyezik el több személyes hasz­nálati tárgyát. így kedves he­gedűit is, Uitz Béla ugyanis szenvedélyes hegedűs volt. szépen játszott a hangszeren. előtt, amely De Gaulle életé­nek is kiemelkedő korsizaika volt. E periódus történelme, eseményei és De Gaulle itt vállalt szerepe nálunk is in­kább ismertek tevékenységé­nek három évtizedéből. Az olvasó számára termé­szetesen az írás beszél — első­sorban az a kérdés merül fel, mennyiben érdekes, újat adó nagy kortársainak emlékira­tai mellett ez az olvasmány, a nagy francia emlékiratai. Tényanyaga részben kétségte­lenül ismert, hiszen nagy kor- társaiihoz hasonlóan ő Is Ugyanazoknak az időknek volt szemtanúja és résztvevője. Ám a de gauiile-i stílus egyéni és speciális, látásmódja is külön­bözik számos esemény megíté­lését illetően kortársaitóL S emellett maga a stílus is nagy­vonalú és szuggesztív. Az em­lékiratokat kedvelők számára valóságos csemege. A kötet gondozói, az előszó szerzői, gondot fordítottak ar­ra, hogy az olvasó felkészül­ten induljon és otthon érezze magát a korban és a de gaul. le-i atmoszférában egyaránt. De Gaulle: Háborús emlékiratok Féllábu öröm A MOKÉP Képes Film Híradója «amden hónap elején kedvenc ol­vasmányaim egyike. Megtudom belőle, hogy milyen új filmeket tűznek műsorra filmszínházaink, milyen új műveket forgatnak, vagy fejeztek be a világ nagy fiimstú- dióiban, s mindezeken túl még kedvelt rendezőim és színészeim eleiére, pályájára vonatkozóan is megtudok egyet-mást. Egy szó mint száz, magától értetődő őröm­mel olvastam a februári, s — már indökolva — a márciusi számban, hogy kedvencem e hónaptól kezd­ve, 11. évfolyamába lépvén, bő­vebb terjedelemben — és termé­szetesen magasabb áron — fog megjelenni; „a korábbi 32 helyett 18 oldalon szolgálhatjuk olvasóin­kat” — tájékoztatnak. Igazán di­cséretes törekvés ez, főleg akkor, ha be ts tartják. De már az első bővebb terjedelmű lapszám csaló­dást, sőt bosszúságot okozott: a 16 plusz oldalból 10-et hirdetések töltöttek meg. Tévedés ne essék: nem a hirdetések ellen ágálunk, -azokra — fejlett, modern társada­lomban — szükség van, de nem hiszem, hogy így, ilyen formában: hiszen a lap terjedelmének bővíté­sével az olvasók igényeinek ered­ményesebb kielégítését ígérte, köz­ben a vállalatokét teljesítette. Min­denesetre bizakodón várjuk az újabb számot, hátha akkor már a mi igényeink eredményesebb ki­elégítésére is— amit ígértek is — -.or kerül. — ok — Tlf] Mottó: Minden változik, épp a tévéműsor n« tenné? KAMERÁK ELŐTT Két ember köznapi találko­zása — ez a meglehetősen ba­nális alaphelyzet. Aztán kide­rül, nemcsak erről van szó. Két hasonló sors is metszi egymást, két magányosságban van valamilyen kölcsönös von­zóerő. .. Karinthy Ferenc Du- na-kanyar című, színházban is játszott egyfelvonásosa erről szól, s ez lesz készülő tévé- változatának cselekményváza is. E történet „hogyan”-jánaik kifejezésére törekszik Szűcs Andor dramaturg, s ezt kí­vánja majd szolgálni Szinetár Miklós rendező. s a két fősze­replő: Hámori Ildikó és Husz- ti Péter. ♦ Ugyancsak színpadról is­mert Tabi László Családi drá­mája. A budapesti Madách Kamara Színházban mutatták be annak idején, most a víg­játék tévéváltozata készül. Fő­hőse a hírneves vígjátékíró (tehát ..szakmabeli” kerül te­rítékre) akii szabályos komé­A I NOGRÁD — 1974. március 9.. szombat diabuktatókon verekszi át magát, hogy ne csak ismert, de elismert is lehessen. Há­rom név a szereposztásból: Dayka Margit. Márkus Lász­ló. Egri István. Rendező: Len­gyel György. Miért járkálsz meztelenül? — ezt a meglehetősen frivol címet viseli Feydeau (a köny- nyű és kissé sikamlós bohó­zatok francia mesterének) da­rabja. Nemsokára ebből is té­véjáték készül. Főszereplője egy fiatal asszony, aki fér­jének nagyravágyó politikai terveit csapodár természetével meg-meghiúsítja. Főszereplők: Almási Éva. Tahi Tóth Lász­ló és Körmendy János. Ren­dezője szintén színházi ember: Vámos László. S a negyedik — immár ko­moly — dráma, amely jócs­kán átdolgozva korül majd képernyőre: Szabó György Az utolsó játszma című műve Napóleon száműzetésének ide­jébe vezeti vissza a nézőket. A rövidesen forgatásra kerülő adaptáció témája: a bukott diktátor egyik kudarcba ful­ladt szökési kísérlete. S a vállalkozás ..eszközei”: a szer­vezkedő magyar főúr; Kem- pelen Farkas sakkautomatá­ja, és — két Napóleon egy darabban,.. A fontosabb sze­repeket játssza: Öze Lajos, Tomanek Nándor, Tordy Gé­za, és Somogyvári Rudolf. Rendező: Marton László. VISSZHANG A Televízió számos szer­kesztőségébe, még számosabb szerkesztő nevére számtalan levél érkezik, megszámlálha­tatlan kívánsággal. íme né­hány: N. Á.. Szeged: „Kevés a kutyaműsor, pedig itt-ott igazán különleges kutyák he­vernek kiaknázatlanul (?) Az én Pamacsom pl. fogat mos. létrára mászik, gondolkodik” (Rendben: a tévémaci helyett majd tévékutya mos fogat, de a gondolkodást, hogy kéne szemléltetni?) K. J.. Bp: „A szomszédaim cirkuszát közve­títsék’’ (Kitűnő ötlet: élőadás. dokúment umhatások — iga­zán korszerű!) S. J.. Miskolc: „Elveszett a kis zöld pénztár­cám. Kérem mutassák be. ahogy a Kék fényben is be­mutatják, amit elloptak”. (Ta­lán a tárca színéhez illő „Zöld fényt” lehetne indítani). Gy. B., Szolnok: „Köszönöm, ha­zajött a férjem’’ (Válaszunk: Szívesen). Nádor Tamás Mai tévéajánfatunk 16.10: POSTAFIÓK 250. Üj, havonta egyszer jelentkező né­zőszolgálati műsort ad a’tele­vízió. Beindítását az tette szükségessé, hogy a televízió­ba napról napra rengeteg le­vél érkezik. A levelek közül nem mindegyik kapcsolódik konkrét műsorhoz, de közér­dekű témákat vetnek fel, il­letve személyes jellegű prob­lémákra kérnek választ. A beérkezett leveleket válogat­ják és a fontosabb témákat kiválasztva igyekeznek kielé­gítő választ adni a szerkesz­tők, vagy a témához legjobban értő illetékesek. Az első 25 perces adásban a többi között a Posta vezérigazgatója vála­szol azokra a levelekre, ame­lyek a második műsor vételi nehézségeit teszik szóvá. A Postafiók 250. műsorvezetője népszerű bemondónőnk. Ta­kács Marika. Keresztrejtvény az étlapon Hayles. kaliforniai vendég- lőtulajdonos, szokatlan mód­szert eszelt ki a pincérre vá­ró. türelmetlen vendégek le- csillam'tására. Az étlapra ke­resztrejtvényt nyomtat, még­pedig minden nap úiat, s az az udvarias tanács olvashat« mellette, hogy a vendég fejtse meg, amíg a pincér meg nem jelenik. Siker esetére meglepe­tést ígérnek. Az étterem leg­több látogatója — ki puszta kíváncsiságból, ki időtöltésből — megfogadja a jó tanácsot... Az ígért meglepetés nedig nem egyéb, mint az az állítás, hogy ma kivételen ízletesek az éte­leié. Az újítás óta a vendéglő forgalma megkétszereződött. TAKARÉKOSSÁG A hollandiai Roodmundban egy ékszerész kitalálta, ho­gyan takarékoskodhat az árammal úgy. hogy vevői mégis láthassák a kirakatot. A kirakat oldalára kapcso­lót szerelt, amelyet a járóke­lők, ha kíváncsiak az éksze­rekre, bekapcsolnak, s egv kis generátor segítségével megvilágosodik a kirakat. A generátor aztán bizonyos idő elteltével automatikusan ki­kapcsol. * 1

Next

/
Thumbnails
Contents