Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)
1974-03-09 / 57. szám
Mai arcok — mai emberek Óvónők lesznek... Nagy türelemre van szükség... Az óvoda nagy ablakain vidáman árad be a tavaszi na.pfény. A gyerekek körben ülnek, és nagy-nagy figyelemmel, tágranyílt szemekkel figyelik az óvó nénit. A mátraszelei óvodában az egyik óvónő komoly és felelősségteljes „tisztségét” Király Ilona tölti be. — Szeptembertől dolgozom itt a gyerekek között. Egyelőre képesítés nélkül De most jött a levél, levelezőre felvettek a kecskeméti óvónőképzőbe. Már ebből is látszik, hogy Ilonka óvó néni maga is nagyon fiatal — Nehéz volt bejutni? — Nappalira jeletkeztem. A felvételim sikerült. Mindenesetre nagyon örülök, hogy a Levelezőre bekerülhettem. — Itt lakik a faluban? — Nem. Barnából járok át. — Képesítés nélkül, sok a gondja? — Néha elfáradok. Érzem a tapasztalat és a tanulás hiányát. Időnként ..kifogyok” az anyagból De a gyerekek mindig átsegítenek ezeken a holtpontokon, és én mindig nagy-nagy örömmel folytatom tovább. Szép a mátraszelei óvoda. Negyvenhárom gyerek tölti itt a napjait. míg\ a szülők dolgoznak. Az úgynevezett „kisközépső” csoport 'Ilonka óvó néni csoportja. A gyerekek most is körülfogják. Egy pillanatra nem hagyják ott az óvó nénit. — Nincs ennél szebb hivatás. Olyan hálásak tudnak tenni ezek a gyerekek, hogy az mindenért kárpótol. Egyébként nagyon sokat segített nekünk Villányi Józsefné. a vezető óvónő. Tőié gyermeksze- retetet, hivatástudatot, szakmai tudást igazán lehet tanulni. — Nagy-nagy türelemre van szükség... — Türelemben nincs hiány, legalábbis ami engem illet. Ügy érzem, mintlia valameny. nyi a sajátom lenne. Mindig megmelegedik a szívem, ha odaszaladnak és átkarolnak. Sokszor elgondolom, hogyha férjhez megyek, én is szeretnék gyerekeket.. A másik fiatal óvó néni Tóth Ilona. Egyelőre ő is óvónőjelölt. — Nekem talán még kevesebb a tapasztalatom. Három hónapja vagyok az óvodában. De minden vágyam, hogy óvónő legyek. Tóth Ilona Nádiújfaluból buszozik minden reggel Mát- raszelére — Amióta az eszemet tudom, mindig gyerekek között akartam lenni. Ősztől, ha minden jól megy, nappali tagozatra megvek Kecskemétre. Elvégzem az óvónőképzőt és visszajövök valahová a környékre. Kint a konyhában közben végétért a nagymosás. A da- duska nénik az ebédhez készülődnek. A gyerekek lassanként kezet mosni mennek, aztán következük a finom ebéd. Az sem utolsó dolog, hogy sütemény is lesz... — cs. e. — Kórusok országos miiiősííése El készült és nyilvánosság elé került a kórusok VI. országos minősítéséhez készült útmutató. mely a Népművelési Intézet kiadásában a napokban jelent meg. Az útmutató tartalmazza az új minősítés módosításait, az új kategóriáikat és fokozatait, az általános követelményeket, részletezve kategóriák szerint a bírálat szempontjait és a minősítések lebonyolítását. Pontosan közli a kitöltésre kerülő „Minősítési lap” mintapéldányát, és ajánló jegyzéket tartalmaz különböző nehézségi fok megjelölésével a minősítést kívánó együttesek számára. Az új kategóriák: általános kategória hangverse nykóruskategória; kamarakórus-kate- gória, valamint népdal-kategória. A kategóriák tartalmi igényeiről a műsorkövetelmény és részletes műjegyzék nyújt pontos tájékoztatást. Az új minősítés lehetőseget ad arra.-, hogy a kórusok önkéntesen, maguk válasszák meg a kategóriát, amelyben részt kívánnak venni. Az eddig kialakult fokozatok valamennyi kategóriában azonosak. Ezek: diplomás fesztiváikórus; fesztiválkórus; aranykoszorú diplomával; aranykoszorú fokozat, ezüstkoszorú diplomává’: ezüstkoszorú fokozat; bronzkoszorú diplomával; bromzkoszorú fokozat. A minősítés fokozatai két évre érvényesek és önkéntesek A kórusok általános kategóriájában. valamint a hangverseny- és kamarakórus^-kate- górióba jelentkező énekkarok minősítésének ideje: 1974 március 20—december 31-ig tart. A népdalkategóriában fellépő csoportok minősítésére 1975. évben kerül sor. Az országos minősítésre pályázó énekkarok a lebonyolítás költségeinek részbeni fedezésére 200 forint nevezési díjat kell befizessenek postautalványon- Az énekkarok részvételi szándékukat a területileg illetékes zenei szakbizottságoknak, illetve a tanácsi szervek által megjelölt címnek jelenthetik be március 20-ig. Igen fontos a „Minősítési lap”-ok kérdéseire adott tartalmas, gondos válasz. A kórusok besorolása a különböző kategóriák fokozataiba elsősorban nem számbeli sorrendiséget állapít meg. hanem a minősített kórusok színvonalát regisztrálja, egy-egy őtfogó művészeti kategória ban. Guthy Éva K0TA megyei titkára Uitz Béla hegedűi Emlékmúzeumot kap a nagy festőművész Pécsett Pécs múzeummal adózik a nemreg elhunyt nagy proletár festőművész, Uitz Béla emlékének. A Művelődésügyi Minisztérium felkérésére a Janus Pannonius Múzeum önálló Uitz-házat rendez be a me- csakaljai városban. A Káptalan utca 4. szám alatti szép műemléki épületben helyezik el a gyűjteményt, s így a leendő Uitz-ház része lesz a kialakuló múzeumutcának. Az 1887-ben született Uitz Béla a magyar aktivizmus egyik legnagyobb tehetségű művésze, a „Tett” és a „Ma” című folyóiratok köré csoportosult művészgárda egyik vezető egyénisége volt. Az 55 éve alakult Magyar Tanácsköztársaság művészeti életében fontos szerepet játszott. A proletárforradalom leverése után előbb Becsbe, majd Párizsba ment, 1926-tól pedig több mint négy évtizeden át a Szovjetunióban élt és alkotott. 1968-ban nagy sikerű gyűjteményes kiállítást rendezett Budapesten. Nem sokkal halála előtt hazatért Magyarországra. A közelmúltban Romvári Ferenc művészettörténész, a pécsi Janus Pannonius Múzeum osztályvezetője Moszkvában járt az Uitz-hagyaték átvétele végett. Az Ulica Va- vilován levő műteremházban volt a magyar mester műterme. ahol sok munkája — vázlatok, félig kész művek — maradt. Romvári Ferenc, a művész fiának, ifjú Uitz Béla reoülőmérnöknek és a moszkvai Puskin Múzeum munkatársainak társaságában átvizsgálta a hagyatékot. A oécsi múzeum számára kiválasztott műveket és tárgyakat • hazahozzák. Az ott maradt anyag a Puskin Múzeumba kerül, amelynek egyébként Is szép Uitz-gvűjteménye van. A moszkvai műteremből az Uitz-házba kerül a művész festőállványa, palettája, ecsetei. a régebbi Uitz-kiállítások plakátjai és katalógusai, valaFranciaország volt az eszményképe, de ő nem volt mindig eszménykép a franciák előtt. Nimbusza semmit nem kopott a múló évek során, mint katonáé, ö maradt és marad is a Franciaországot felszabadító küzdelem vezér- egyénisége. Mint politikusról, megoszlanak a vélemények. Tulajdonképpen ez a kettősség teszi nagyon izgalmas és eredeti olvasmánnyá De Gaulle emlékiratait. Személyes sorsának története kordoku- mentum és igy nem választható el Franciaország sorsától. Még szubjektivizmusa, francia imádata is ezt a célt szolgálja: Franciaországot csak mint európai vezető hatalmat tudja elképzelni, sót egész Európa nem lehet boldog, elégedett. gazdag és konszolidálódott a franciák vezető szerepe nélkül. Reáloolitikájából. francia és szeméi vés szuverenitásból fakad, hogy szövetségeseivel is gyakran szembefordul, ha úgy érzi. kötöttségei már az önállóság rovására mentek. A könyv 1946—46-iig azt a periódust tárgyalja mindenekmint a könyvei, köztük olyan kötetek, amelyekben a mester sajátkezű bejegyzései találhatók. Az emlékmúzeumban helyezik el több személyes használati tárgyát. így kedves hegedűit is, Uitz Béla ugyanis szenvedélyes hegedűs volt. szépen játszott a hangszeren. előtt, amely De Gaulle életének is kiemelkedő korsizaika volt. E periódus történelme, eseményei és De Gaulle itt vállalt szerepe nálunk is inkább ismertek tevékenységének három évtizedéből. Az olvasó számára természetesen az írás beszél — elsősorban az a kérdés merül fel, mennyiben érdekes, újat adó nagy kortársainak emlékiratai mellett ez az olvasmány, a nagy francia emlékiratai. Tényanyaga részben kétségtelenül ismert, hiszen nagy kor- társaiihoz hasonlóan ő Is Ugyanazoknak az időknek volt szemtanúja és résztvevője. Ám a de gauiile-i stílus egyéni és speciális, látásmódja is különbözik számos esemény megítélését illetően kortársaitóL S emellett maga a stílus is nagyvonalú és szuggesztív. Az emlékiratokat kedvelők számára valóságos csemege. A kötet gondozói, az előszó szerzői, gondot fordítottak arra, hogy az olvasó felkészülten induljon és otthon érezze magát a korban és a de gaul. le-i atmoszférában egyaránt. De Gaulle: Háborús emlékiratok Féllábu öröm A MOKÉP Képes Film Híradója «amden hónap elején kedvenc olvasmányaim egyike. Megtudom belőle, hogy milyen új filmeket tűznek műsorra filmszínházaink, milyen új műveket forgatnak, vagy fejeztek be a világ nagy fiimstú- dióiban, s mindezeken túl még kedvelt rendezőim és színészeim eleiére, pályájára vonatkozóan is megtudok egyet-mást. Egy szó mint száz, magától értetődő őrömmel olvastam a februári, s — már indökolva — a márciusi számban, hogy kedvencem e hónaptól kezdve, 11. évfolyamába lépvén, bővebb terjedelemben — és természetesen magasabb áron — fog megjelenni; „a korábbi 32 helyett 18 oldalon szolgálhatjuk olvasóinkat” — tájékoztatnak. Igazán dicséretes törekvés ez, főleg akkor, ha be ts tartják. De már az első bővebb terjedelmű lapszám csalódást, sőt bosszúságot okozott: a 16 plusz oldalból 10-et hirdetések töltöttek meg. Tévedés ne essék: nem a hirdetések ellen ágálunk, -azokra — fejlett, modern társadalomban — szükség van, de nem hiszem, hogy így, ilyen formában: hiszen a lap terjedelmének bővítésével az olvasók igényeinek eredményesebb kielégítését ígérte, közben a vállalatokét teljesítette. Mindenesetre bizakodón várjuk az újabb számot, hátha akkor már a mi igényeink eredményesebb kielégítésére is— amit ígértek is — -.or kerül. — ok — Tlf] Mottó: Minden változik, épp a tévéműsor n« tenné? KAMERÁK ELŐTT Két ember köznapi találkozása — ez a meglehetősen banális alaphelyzet. Aztán kiderül, nemcsak erről van szó. Két hasonló sors is metszi egymást, két magányosságban van valamilyen kölcsönös vonzóerő. .. Karinthy Ferenc Du- na-kanyar című, színházban is játszott egyfelvonásosa erről szól, s ez lesz készülő tévé- változatának cselekményváza is. E történet „hogyan”-jánaik kifejezésére törekszik Szűcs Andor dramaturg, s ezt kívánja majd szolgálni Szinetár Miklós rendező. s a két főszereplő: Hámori Ildikó és Husz- ti Péter. ♦ Ugyancsak színpadról ismert Tabi László Családi drámája. A budapesti Madách Kamara Színházban mutatták be annak idején, most a vígjáték tévéváltozata készül. Főhőse a hírneves vígjátékíró (tehát ..szakmabeli” kerül terítékre) akii szabályos koméA I NOGRÁD — 1974. március 9.. szombat diabuktatókon verekszi át magát, hogy ne csak ismert, de elismert is lehessen. Három név a szereposztásból: Dayka Margit. Márkus László. Egri István. Rendező: Lengyel György. Miért járkálsz meztelenül? — ezt a meglehetősen frivol címet viseli Feydeau (a köny- nyű és kissé sikamlós bohózatok francia mesterének) darabja. Nemsokára ebből is tévéjáték készül. Főszereplője egy fiatal asszony, aki férjének nagyravágyó politikai terveit csapodár természetével meg-meghiúsítja. Főszereplők: Almási Éva. Tahi Tóth László és Körmendy János. Rendezője szintén színházi ember: Vámos László. S a negyedik — immár komoly — dráma, amely jócskán átdolgozva korül majd képernyőre: Szabó György Az utolsó játszma című műve Napóleon száműzetésének idejébe vezeti vissza a nézőket. A rövidesen forgatásra kerülő adaptáció témája: a bukott diktátor egyik kudarcba fulladt szökési kísérlete. S a vállalkozás ..eszközei”: a szervezkedő magyar főúr; Kem- pelen Farkas sakkautomatája, és — két Napóleon egy darabban,.. A fontosabb szerepeket játssza: Öze Lajos, Tomanek Nándor, Tordy Géza, és Somogyvári Rudolf. Rendező: Marton László. VISSZHANG A Televízió számos szerkesztőségébe, még számosabb szerkesztő nevére számtalan levél érkezik, megszámlálhatatlan kívánsággal. íme néhány: N. Á.. Szeged: „Kevés a kutyaműsor, pedig itt-ott igazán különleges kutyák hevernek kiaknázatlanul (?) Az én Pamacsom pl. fogat mos. létrára mászik, gondolkodik” (Rendben: a tévémaci helyett majd tévékutya mos fogat, de a gondolkodást, hogy kéne szemléltetni?) K. J.. Bp: „A szomszédaim cirkuszát közvetítsék’’ (Kitűnő ötlet: élőadás. dokúment umhatások — igazán korszerű!) S. J.. Miskolc: „Elveszett a kis zöld pénztárcám. Kérem mutassák be. ahogy a Kék fényben is bemutatják, amit elloptak”. (Talán a tárca színéhez illő „Zöld fényt” lehetne indítani). Gy. B., Szolnok: „Köszönöm, hazajött a férjem’’ (Válaszunk: Szívesen). Nádor Tamás Mai tévéajánfatunk 16.10: POSTAFIÓK 250. Üj, havonta egyszer jelentkező nézőszolgálati műsort ad a’televízió. Beindítását az tette szükségessé, hogy a televízióba napról napra rengeteg levél érkezik. A levelek közül nem mindegyik kapcsolódik konkrét műsorhoz, de közérdekű témákat vetnek fel, illetve személyes jellegű problémákra kérnek választ. A beérkezett leveleket válogatják és a fontosabb témákat kiválasztva igyekeznek kielégítő választ adni a szerkesztők, vagy a témához legjobban értő illetékesek. Az első 25 perces adásban a többi között a Posta vezérigazgatója válaszol azokra a levelekre, amelyek a második műsor vételi nehézségeit teszik szóvá. A Postafiók 250. műsorvezetője népszerű bemondónőnk. Takács Marika. Keresztrejtvény az étlapon Hayles. kaliforniai vendég- lőtulajdonos, szokatlan módszert eszelt ki a pincérre váró. türelmetlen vendégek le- csillam'tására. Az étlapra keresztrejtvényt nyomtat, mégpedig minden nap úiat, s az az udvarias tanács olvashat« mellette, hogy a vendég fejtse meg, amíg a pincér meg nem jelenik. Siker esetére meglepetést ígérnek. Az étterem legtöbb látogatója — ki puszta kíváncsiságból, ki időtöltésből — megfogadja a jó tanácsot... Az ígért meglepetés nedig nem egyéb, mint az az állítás, hogy ma kivételen ízletesek az ételeié. Az újítás óta a vendéglő forgalma megkétszereződött. TAKARÉKOSSÁG A hollandiai Roodmundban egy ékszerész kitalálta, hogyan takarékoskodhat az árammal úgy. hogy vevői mégis láthassák a kirakatot. A kirakat oldalára kapcsolót szerelt, amelyet a járókelők, ha kíváncsiak az ékszerekre, bekapcsolnak, s egv kis generátor segítségével megvilágosodik a kirakat. A generátor aztán bizonyos idő elteltével automatikusan kikapcsol. * 1