Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)

1974-03-09 / 57. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Hat év alatt lictmérföldes A Z. MS IMP NÓGRÁD M E GY El BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS.LAPJA XXX. ÉVF., 57. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1974. MÁRCIUS 9., SZOMBAT Nő »napi köss ■ ■ ■ rr conto Kállai Gyulának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének a nemzet­közi nőnap alkalmából pénte­ken este a rádióban és a tele­vízióban elhangzott nőnapi kö­szöntője. — Mindannyiunknak kedves a tavaszi ünnepeink sorát megnyitó március 8-a, a nem­zetközi nőnap. Derűs, meghitt hangulatú, gondolatokat és ér­zelmeket ébresztő ünnepe ez társadalmunknak. — Nem mindig volt, s ma sem mindenütt van ez így. — Március 8. nem békés és derűs időben született, ha­nem olyan történelmi helyzet­ben, amikor a világon nem volt még egyetlen talpalatnyi hely sem, ahol h dolgozó em­berek, közöttük a nők, kizsák­mányolás nélkül, szabadon él­hettek. A nemzetközi nőnap ezért lett a nők emberi jogai­ért. egyenrangú elbírálásáért küzdő erők harci napja. — A szocialista eszme meg­valósulásának és térhódításá­nak nagy történelmi vívmá­nya, hogy a nők jogaiért, em­beri. békés életéért folytatott harc az egész munkásmozga­lom, az egész társadalom ügye lett. E küzdelemnek nagyszerű eredményei szület­tek, mindenekelőtt a megva­lósult szocializmus világában. — Nem lehet túlbecsülni azt a szerepet, amelyet a nők a békéért, a társadalmi haladá­sért folytatott harcban nap­jainkban is betöltenek. Nincs olyan földrész, ahol szembe ne szegülnének az emberte­lenséggel, a gyarmati sorssal, a fasiszta elnyomással, a kegyet­len imperializmussal. Váll­vetve küzdenek a haladó erők­kel egy olyan világért, amely már nem ismeri a rabságot, a háborút. Az asszonyok tud­ják a legjobban, hogy az el­nyomás és a háború elleni harc az élet védelme. Senki sem képes annyi szenvedéllyel és olyan állhatatosan harcolni a háború veszedelme ellen, mint a gyermekei életét, jövőjét fél­tő anya. — Hazánkban sok minden történt, ami a nők teljes egyen­jogúságát szolgálja. A mun­kahelyek fele a nőké. E nagy erő minden nap munkába in­dul, hogy szebbé tegye az ott­hont, gyarapítsa a hazát. Ma már nemcsak a gyermekek nevelésében, valamint az úgy­nevezett hagyományosan női szakmákban tűnnek ki az asz- szonyok és a lányok. Szép jelkép, meg igaz is, hogy akik az életet adják, azok tö­rődnek elsősorban az ifjú nemzedék iskolai oktatásával és nevelésével, mint tanítók és tanárok, s az élet védelmé­vel, mint orvosok. Ezeken a pályákon, számarányukat messze túlszárnyalva, dolgoz­nak a nők, a társadalom meg­becsülésétől övezve. Egyre na­gyobb, s egyre maradandóbb a hozzájárulásuk a tudomány, a kultúra, a művészetek fejlődé­séhez. — Élet- és munkakörülmé­nyeik javítására legutóbb is fontos párt- és kormányhatá­rozatok születtek. Ismeretes, hogy a tavalyi központi bér­emelésből az állami iparban dolgozó szakmunkásnők mint­egy két százalékkal nagyobb arányban részesültek, mint férfikollégáik. Ebben az év­ben a gyermekgondozási és anyasági segély, a családipót­lék felemelésére több mint másfél milliárd forintot irá­nyoztunk elő. Olvan szakmák­ban is sor kerül a munkaidő csökkentésére, ahol túlnyomó- részt nőket foglakoztatnak. — Jelentős munkát végeznek a nők a közéletben. Helyi' par­lamentjeinkben, tanácsaink­ban és az országgyűlésben nö­vekszik a képviseletük. Tovább kell küzdenünk az olyan szemlélet ellen, amely természetesnek veszi a nők helytállását a munkapadoknál, a családi otthonokban, a gyer­meknevelésben; a hozott ál­dozatokat elfogadja, az irá­nyításban való részvételüktől azonban idegenkedik. Az ered­mények mellett, felelősségünk tudatában, számon tartjuk azokat a feladatokat is, ame­lyeket a jövőben kell megol­dani. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében sok szeretet­tel és mély tisztelettel köszön­tőm hazánk asszonyait, leá­nyait a nemzetközi nőnapon. Azokat, akik munkájukkal hozzájárulnak nagy nemzeti célunk megvalósításához, a szocializmus teljes felépítésé­hez. Azokat, akik a jól vég­zett munka után megérdemelt nyugalmukat élvezik, s azokat, akik ügyünk továbbfolytatásá­ra készülnek. Tisztelet és be­csület a nők meggyőződéssel és hozzáértéssel végzett munká­jáért! Tisztelet és becsület a béke építésében való fáradha­tatlan tevékenységükért! És tisztelet, becsület azért, amit ifjúságunk, gyermekeink, jö­vőnk formálásáért vállalnak, tesznek! (MTI) Ifjúságé nap Salgótarjánban Forradalmár elődeink példáján A forradalmi ifjúsági napok tömegpolitikai rendezvé­nyeinek politikai előkészítése szolgálatában állt a tegnapi, Salgótarjánban megrendezett ifjúsági nap. A több száz fia­talt, elsősorban diákokat mozgósító ifjúsági nap egyben a FIN salgótarjáni megnyitója is volt. Délután három órakor egyszerre két program vette kez­detét a József Attila Megyei Művelődési Központban. A klubban vitafórumra jöttek össze a fiatalok, a színházterem­ben pedig mintegy 400 résztvevő előtt nyitották meg az 1914-es salgótarjáni forradalmi ifjúsági napokat. Forradalmiság, hazafiság, roletár internacionalizmus, iegfelelő tapasztalatok, élmé- yeK híján pusztán elméleti­ek tűnő kategóriák, maguk- an hordozzák a tartami tisz- ízottságot nélkülöző „pufog- itás” veszélyét. E fogalmak sztázása, mindennapjainkhoz apcsolódása volt a témája a lubbeli vitafórumnak. A klubban helyet foglalt öt­en fiatal először dr. Boros ándornak, az MSZMP me- yei bizottsága titkárának vi­imperializmus természete azonban mitsem változott, cél­ja sem, eszközei és taktikája s. ez sokak számára megté­vesztő. Az egoista, anyagias, szerző életmódra ösztönzés, a nacionalista uszítás az impe­rialista propaganda olyan „fi­nom” harci módszerei, ame­lyek jól megférnek a diplo­máciai mosolyokkal, az egyez­mények és megállapodások aláírásával. Akkor, amikor az ifjúság természetes tettvágyát akarják álforradalmi, radiká­lis jelszavakkal meglovagolni. Korántsem lehet szó fegyver- szünetről. Az ifjú generáció­nak is nagy a felelőssége ab­ban, hogy energiáját a hala­dás oldalán vesse be, erőit az igaz ügy mellett bontakoztas­sa ki. Ismerjük a forradalmár elődök példáját, vállaljuk tör­ténelmi múltunk tanulságait, szocialista közösségünket ma­gunkénak érezve, vele és ál­tala akarjunk felemelkedni. Ragaszkodjunk szocialista ha­zánkhoz, népünkhöz, nyel­vünkhöz, de ne tápláljunk il­lúziókat! Gondjaink, problé­máink leküzdése mindennapi munkánk része legyen! Gondjaink leküzdéséhez nem elegedő a lelkiismeretes mun­ka. Több kell. A mai szocia­lizmus nem konfliktusmentes társadalom, tényleges ellent­mondásokról van szó, a sző igazi értelmében vett küzdel­met, harcot követel ez a fia­taloktól is. Nem kibicekre, ha­nem a harcot vállaló, bátor fiatalokra van szüksége társa­dalmunknak! Akiknek nem tűnik eléggé forradalminak jelenkorunk, azok könnyen válhatnak az el­szigetelődés, a nemzeti beszű­külés prédáivá. A téves néze­tekkel szembszállni, eszméin­ket aktívan terjeszteni — for­radalmi harc kérdése. Olyan feladatok állnak előttünk, amelyek bőven nyújtanak le­hetőséget az önmegvalósításra. Forradalmiság. hazafiság. proletár internacionalizmus. Olyan kérdések ezek, ame- (Folytatás a 2. oldalon.) léptekkel - Nagyorosziban Tavaly múlt öt éve, hogy Nagyorosziba« kialakították a Fa­vorit Cipőipari Ktsz telephelyét. Több mint száz helybeli éí környékbeli női dolgozónak nyújt munkalehetőséget A szervezett építőmunká­sokról egykor híres-nevezetes Nagyoroszi a Börzsöny keleti árnyékában húzódik meg. Ma­napság is sok kőműves, ács, asztalos, állványozó él a fa­luban. Pitymallatkor Rétság, Vác. Budapest irányába in­dulnak a munkásjáratok. Csak este térnek vissza. Az ingázók száma 440. túlnyomó többségük férfi. Jelentős vív­mány. hogy a nők foglalkoz­tatását sikerült helyben meg­oldani. A háziasszonyok mun­kás,sá válásának folyamata alig hat esztendővel ezelőtt kezdődött. Szövetkezeti kis­üzemek települtek Nagyoro­sziba. A Favorit, a Vegyesipari és a Szondi Ktsz telepe mellett az ÁFÉSZ és az Egyetértés Termelőszövetkezet biztos megélhetést nyújt a környék dolgozóinak. Borsosberényben Állami Gazdaság működik. A szövetkezet révén Nagyoroszi­ban és környékén általánossá váltak a szocialista termelési viszonyok — ez a felszabadu­lás óta megtett út legnagyobb eredménye. Az üzemek fejlő­désével párhuzamosan válto­zott az emberek gondolkodás­módja, fokozatosan átalakult a falu arculata. Elismerésre méltó, hogy minden gyerme­ket felvesznek a bölcsődébe, az óvodába, az iskolai napkö­zibe. örvendetes, hogy fejlőd­nek a társközségek: Borsosbe* rény, Horpács és Pusztaberki. Az idén Nagyorosziban befe­jeződik az utcák kövezése. Ám ellentmondásoktól sem mentes a négy település. A közműve­lődési feltételek mostohák. A közvilágítás sem megfelelő. Borsosberényben rosszak az utak. és egyéb gond is akad. Szerzői kollektívánk a na­pokban Nagyorosziban és a társközségekben járt Rendkí­vül barátságos fogadtatásban volt részün,k.\ Kellemes megle­petést jelentett, hogy a ta­nácsházán Gyetvai Józsefné pedagógus tanítványai kö­szöntővel és pompás aiándé- kokkal kedveskedtek. Számos egyéb apróbb jel is arra utalt, hogy megkülönböztetett figye­lemmel viseltetnek a NÓG* RÁD iránt. Ez további ösz­tönzést ad számunkra min­dennapi munkánkhoz. (A Nagyorosziban és társ­községeiben szerzett tapaszta­latainkról az 5. oldalon szá­molunk be). taindítóját hallgatta meg. Nem a fogalmak formai-logikai tisztázását szolgálta csupán a vitaindító: szembenézés volt mindazokkal a valóságos prob­lémákkal, amelyeket ezek a fogalmak kifejeznek. — Nincs szükségünk az ön­magában való elméletieske- désre — mondatta dr. Boros Sándor. — A FIN arra nyújt nagyszerű alkalmat, hogy fon­tos lépéseket tegyünk a poli­tizálás útján, s ez nem mehet vita nélkül. Vitánk témája pe­dig: megtalálni a fiatal és az idősebb nemzedék közös érde­keit, amelyek szolgálata előbb­re viszi ügyünket. Mit jelent ma a forradalmi magatartás? Először arra kell választ keresnünk, hogy mi­lyen korban élünk, hogy a ma konkrét helyzetei milyen cse­lekvési. döntési lehetőségeket kínálnak. Tudnunk kell, hogy itt és most mi a doleunk, s azt a forradalmi eszmék szel­lemében kell elvégeznünk. — A fiatalok egyes rétegei­ben a nemzetközi enyhülés, közeledés pacifista illúziókat tán'.ál — mondotta többek kö­zött dr. Boros Sándor. — Az Már termel a Narancsban nyi It új kőbánya. Nagyon kell az országnak, a kemény, kopásálló andezit. Nem titkoljuk, néhány kétség is fölmerült a bánya működésével kapcsolatban, mondván, hogy a gépek munkája nyomán a környezetet szennyező r> : .’lom keletkezik. Lehet, hogy korai volt a kétség. Már zúzzák az itt fejtett követ, de mikor felvétsünk készült, képünk li-iá ága sze.ünt szép tiszta volt a levegő. Reméljük így lesz akkor is, amikor már évamte kétszázezer tJutna kő indul innen útjára az ország minden része felé. Képünkön; az új kőbánya Fotó: Fodor Tamás s'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents