Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)
1974-03-08 / 56. szám
Geológiai munka az alapszervezetekben' Irta: dr. Boros Sándor, a megyei pártbizottság titkára A Nógrád megyei pártalaDszervezetek túl- D’omó többségében rendszeres ideológiai munka folyik. Ennek a hatása érzékelhető a párttagok állásfoglalásaiban, a határozatok v 'íreliajtásáiban, a közvélemény polátikánk-at t nógató megnyilvánulásaiban. Javult a tájikoz tartás, a tömegpolitikai munka, a propagandatevékenység. A fejlődés ellenéire is tapasztalható azonban bizonyos elmaradás az a í nőszervezetek ideológiai munkájában a pártélet más területei.hez viszonyítva. A Központi Bizottság 1972. novemberi határozata új lendületet adott a pártmunkának minden szinten, a Politikai Bizottság 1972. c ecemberi határozata pedig kifeiezietten az e .apszervezetekre irányította a figyelmet. E határozatok végrehajtásának eredményeként etenkebb a pártáiét az alapsziervezetekiben, rendszeresebb, fegyelmezettebb a munka, na- § robb a felelősség. Az alapszer vezeti munka fejlődésének döntő tényezője, hogy olyan politika' megvalósításáért harcolnak, amely bi- 7 a Imát élvez a párttagok körében és a párton kívüli lakosság legszélesebb rétegeiben. A politikai egyetértés erősödése, az alapszervezeti munka általános fellendülése, valamint az elméleti munka és az országos tömegtájékoztatási eszközök hatása kedvező feltételeket teremtenek az ideológiai tevékenység javításához is. Ezért az elmúlt évben megvizsgáltuk, hogy milyen módon fejleszthető tovább ez a munka az alapszervezetekben. Kedvezőbb feltételek Figyelembe vettüik, hogy ma sokféle hatás éri az embereket. Ezeket az aiapszerveaet nem képes közvetlenül irányítani. A rádió, a televízió, a sajtó nélkülözhetetlen segítséget nyújt a pártszervezetek nevelő munkájához. Fellépünk azonban az olyan lefegyverző nézetek ellen, amelyek e nagyhatású eszközök mellett lebecsülik az alapszervezetekben, folyó ideológiai munka jelentőségét. A velünk élő és dolgozó emberek problémáinak felismerését, kérdéseinek megválaszolását, helytelen nézeteinek és előítéleteinek türelmes, mindennapos meggyőző munkáival való megváltoztatását, a helyi konkrét feladatok megvalósítását támogató közvélemény kialakítását a rádió, a sajtó, a televízió önmagában nem képes megoldani. A kommunisták személyes hatása, meggyőző szava, példamutatása maisa politikai-ideológiai munka döntő tényezője. A párt politikájának eredményes megvalósítása, eszméinek terjesztése a kommunisták aktivitásának fokozását, a pártszervezetek cselekvőképességének, öntevékenységének erősödését igénylik. A párt vezető szerepének érvényesítése nemcsak az irányító testületek és a vezetői feladatokkal megbízott párttagok feladata, hanem személyes felelősséget és kötelességet jelent minden kommunista számára is. Úgy ítéljük meg, hogy a pérfcsraerve^tek sokoldalú ideológiai hatásának kih-on.taikoiZ'ta- tása érdekében mindenek előtt a párton belül kell lényeges javulást elérnünk az eszmei- politikai nevelésiben. • Ez a cikk egyidejűleg megjelent a Pártélet márciusi számában. A megyei pártbizottság — széles körű előzetes vizsgálat alapján — napirendjére tűzte a párttagság eszmei-politikai nevelésének helyzetét. Választ kerestünk és kaptunk olyan kérdésekre, mint a párttagság eszmei-politikai színvonala, a párszervezetek ideológiai tevékenységének helyzete, a munka hatását befolyásoló tényezők, valamint szemléleti és munkastílusibeli problémákra. A helyzet értékeléséből levont következtetések alapján meghatároztuk tennivalóinkat. A pártmunka kulcskérdése A párttagok egyetértéssel állapították meg, hogy az alapszervezetek politikai munkájának fejlesztésében mindjobban kulcskérdéssé válik az ideológiai tevékenység. Ha ezen a területen lassú a fejlődés, az a pártélet egyéb területeire is kedvezőtlenül hat. A párt vezető szerepét nem elég általában felfogni. Minden pártszerv, minden alapszervezet a maga konkrét szerepében értelmezze és valósítsa meg a párt politikájából helyileg ráháruló feladatokat. Konkrét és gyakorlatias választ kellett adnunk arra a jogos kérdésre: mit tegyenek, hol kezdjék az irányító párt- szervek az alapszervezetek eszmei-politikai nevelő munkájában észlelt viszonylagos elmaradás leküzdését? A tennivalók közül első helyen a szemlélet pozitív fejlesztését emelném ki. Első.or- ban az irányító pártszerveknek keli több *e- gítséget, ösztönzést, bátorítást adni az alap- szervezeteknek. Sok helyen ugyanis bátortalanság, tanácstalanság tapasztalható az ideológiai munkáiban, ami e feladatok téves értelmezésével függ össze. Az ideológiai munkát általában az elvont elméleti tevékenységgel azonosítják, s mivel erre nem érzik felkészültnek magukat, ezért nem is tekintik saját feladatuknak. Ügy vélik, hogy ez a felsőbb pártszarvekre tartozik. Saját lehetőségeiket lebecsülik, kevés az önbizalmuk. Az alapsaervezetek ezzel kapcsolatos feladatát leszűkítik a pártoktatás megszervezésére, s nem élnek tudatosain a pártélet más fórumaiban, eszközeiben rejlő eszmei-ipoliitikai, nevelési lehetőségekkel. Az ideológiai munkának ilyen elvont, misztifikált felfogása ellen nagy körültekintéssel és türelemmel kell küzdenüink. Az alapezer- vezeti titkárok, a vezetőségi tagok munkájához segítséget és bátorítást adott annak tisztázása, hogy nem erejüket meghaladó feladatok elvégzését várják tőlük. A párttagok eszmei-politikai nevelésének alapvető eszköze maga a politikai gyakorlat, a rendszeres pártólet, a tartalmas alapszerveaeti munka. Az ideofÓgiai munkát a politikai gyiaikarlatból kiindulva kell végezni, feltárva a párthatározatok végrehajtását nehezítő szemléletbeli akadályokat, nézeteket, magatartásbeli megnyilvánulásokat, s ezek leküzdésére kell irányítani az eszmei harcot. A valóságos problémák alapján Az ideológiai munka konkrét formái tárják fel a párthatározatokban megfogalmazott társadalmi célok értelmét az egyes ember számára, érdekeltségét a közös munkában. Segítse elő politikai célkitűzéseink, elveink, értékrendünk elfogadását. Az alapsaeirvezeti ideológiai tevékenység középpontjában a konkrét, helyi politikai-társadalmi problémákat állítsuk, megkeresve a társadalmi közérzetet befolyásoló kérdéseket és ezek irányításának lehetőségeit. Elemezni keli a feladatok megoldásának szemléleti, magatartásbeli összefüggéseit, fellépni' a munkát ilyen módon gátló, nehezítő akadályok ellen, megnyerni a tömegeket a párthatározatok végrehajtásának. Az ailapS'Zervezefi ideológiai munka érzékelje és folyamatosan értékelje az egyes rétegek hangulatát, véleményét és megfelelően reagáljon azokra. Fellépünk az ideológiai feladatok Leszűkítése, misztifikálása ellen, amely ezt a tevékenységet nem illeszti szervesen a pártmunika egészébe, s ezáltal nem bontakozik ki eléggé kölcsönhatás a párt szervező és gazdasági munkájával. Figyelembe véve a párttagság eszmei-politikai helyzetét, a nevelő munka tapasztalatait, a megyei pártbizottság tartalmi és módszertani segítséget nyújtott az alapszervezetek ideológiai munkájához. Számba vette a kommunistákat foglalkoztató kérdéseket, a különböző vitáikat, a magatartásbeli problémákat, és a tennivalókat ennek megfelelően határozta meg. Az eszmei-politikai nevelő munka alapvető feladata, hogy minden párttag ismerje, jól értse és meggyőződéssel képviselje a párt politikáját, aktívan vegyen részt annak végrehajtásában. A szocialista építés mai társadalmi-gazdasági folyamatainak megértése, ideológiai-politikai vonatkozásainak felismerése azonban szervezett segítséget, nevelő munkát igényel a pártszervezetektől. Alapvető jelentőségűnek tartjuk ebben a munkában a párttagság osztályszemléletének erősítését. Helyesen érelmezzák a munkásosztály társadalmi szerepét, jobban ismerjék fel vezető szerepének érvényesülési formáit. Hasonló fontosságot tulajdonítunk a párt vezető szerepe, a mumkásoszálly szövetségi politikája és az ideológiai harc összefüggéseinek. Sorolhatnám tovább azokat az alapvető elméleti-politikai kérdéseket, amelyekben fejlesztenünk szükséges az egységes értelmezést és gyakorlatot. Például, hogy reális, illúzió- mentes szemlélet alakuljon ki társadalmi valóságunkról; esősöd jön a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus. Mindjobban előtérbe kerül a közösségi szellem és a magatartás, a tudományos világnézet erősítése is. Különböző intézkedésekkel biztosítjuk, hogy a pártoktatásiban, a tömegpropagandában és a pártmunka más területein ezek a tartalmi kérdések megfelelő helyet kapjanak. A megyei pártbizottság irányelvei alapján minden alapszervezet taggyűlésen megvitatta tagjainak eszmei-politikai színvonalát, a nevelő munka helyzetét, és konkrét feladattervet készített. Ezek a taggyűlések bebizonyították, hogy lehetséges és szükséges párttagságunkkal élénk eszmecserét folytatni ideológiai kérdésekről is. Megcáfolták azokat a pesszimista jóslatokat, hogy alapszervezeteink az ilyen témával nem tudnak mit kezdeni. Az aiapszervezetek túlnyomó többségében az átlagosnál nagyobb érdeklődés és áktivitás volt. A taggyűléseken, a párttagok 90 százaléka vett részt. Az alapszervezetek növekvő szerepe A beszámolók a vita tárgyát képező elvi kérdések mellett arra törekedtek, hogy őszintén feltárják az alapszervezet tagságának eszmei-politikai helyzetiét és a feladattervek- ben konkrét tennivalókat határozzanak meg. Tudatosították a párttagok iránt támasztott magasabb követelményeket, vizsgálták, hogy az alapszervezeti élet milyen segítséget nyújt a párttagoknak ezek teljesítéséhez. Nyíltan, helyenként személyre szólóan bírálták az eszméinktől, szocialista normáinktól idegen jelenségeket, a békülékenységet az ilyen megnyilvánulásokkal szemben. A taggyűlések többségén élénk vita bontakozott ki, melyben részt vett a jelenlevőik 20 százaléka. Elősegítette a nyílt vitát a beszámolók konkrétsága, a helyi problémák értékelése. Ahol a taggyűlést megelőzően párt- csoportértekezleteket tartottak, a kommunis- ák 40—50 százaléka nyilvánította véleményét a vitatott kérdésekről. A hozzászólásokban hangsúlyozták azt az Igényükét, hogy a pártélet fórumain rendszeresen kapjanak magyarázatot ideológiai kérdésekre, amelyek vitatottak környezetükben. Tájékoztatást, értékelést a párt politikájának végrehajtásáról, a fontosabb ideológiai kérdésekről, hogy magabiztosabban tudjanak állást foglalni. Bírálták a kötelességüket elhanyagoló, a szocializmustól idegen eszmék és életfelfogás befolyása alá került párttagokat. Sokan tették szóvá a forradalmi szellem, az áldozatkészség erősítésének hiányát, igényelték a ma forradalmiságának alaposabb magyarázatát. A városi-járási pártbizottságok gondosan készítették elő ezeket a taggyűléseket. Titkári értekezleten szemináriumszerűen dolgozták fel a témát, a területfelelősök konkrét segítséget nyújtottak a vezetőségeknek, az apparátus dolgozói a taggyűlések 75 százalékán személyesen vettek részt. Felkészültség, vitakészség. példám utatás Sokszor hangzott el a taggyűléseken, hogy a párttagoktól Igényelt magasabb követelményeknek csak úgy lehet megfelelni, ha a kommunisták rendszeresen tanulmányozzák politikánk elvi alapjait, a marxizmus—le« ninizmust. Ez azt a feladatot állítja a párt- szervezetek elé, hogy figyelemmel kísérje a párttagok politikai és ideológiai felkészültségét. ösztönözze őket ismereteik fejlesztésére, gondoskodjon felkészítésükről az előttük álló feladatokra. Nagyobb tervszerűségre és céltudatosságra van szükség a káderképző és a tömegpropaganda-tanfolyamokra történő beiskolázásnál is. Elsősorban azok tanuljanak, akik párttisztségük, vezetői munkakörük közvélemény-formáló szerepük következtében különösen kiemelkedő szerepet töltenek be. Le kell küzdenünk a helyenként még élő formalizmust, mennyiségi szemléletet a pártoktatás tervezésében és irányításában. A tanfolyamok és tematikák még rugalmasabban igazodjanak a valós politikai és ideológiai szükségletekhez. Ehhez arra van szükség, hogy a pártszervezetek vezetőségei nagyobb felelősséggel és folyamatosan irányítsák a pártok tatást, elemezzék tartalmi tapasztalatait, tegyék élőbbé kapcsolatait a . pártélet egészével. Nem kevés még azoknak a alapszerveze. teknek a száma, amelyekben nem kap megfelelő figyelmet a pártsajtó, a politikai irodalom. Megfelelő felkészültség, állandó, folyamatos tájékozottság nélkül pedig nehéz ma eligazodni a politikai és ideológiai kérdésekben, önállóan felismerni, hogy egy-egy konkrét esetben mi mellett kell a párttagnak állást foglalnia, és mivel kel szembeszállnia. A szocializmusellenes nézetek nem mindig jelentkeznek nyíltan. Gyakoribb megjelenésük a magatartásban, a szemléletben, egyes konkrét kérdések megítélésében. A szocialista építés új jelenségeit sokan nem értik meg, s ezért vitatják. Mások szűk látókörűen, olykor demagóg módon mondanak véleményt egyes intézkedésekről, társadalmi folyamatokról. Mindazok a kérdések, jelenségek, amelyekre reagálnunk kell, ma sokoldalúan, összetetten, gyakran igen kifinomult formában jelentkeznek az egyes közösségek mindennapi életében. Ezért a pátrszervezetek fontos feladata, hogy állandóan fejlesszék a kommunisták politikai és ideológiai érzékenységét és képességét a jelenségek felismerésére, felkészültségét, reagálóképesságét. rendszeresen orientálják őket a fő kérdésekben, és lássák el megfelelő érvanyaggal, hogy magabiztosan állhassanak ki a párt álláspontja mellett. Ideológiai munkánk elengedhetetlen félté- tele a kommunisták vitakészségónek fejlesztése, a szembeszállás a hely leien nézetekkel, a káros szemléleti és magatartásbeli megnyilvánulásokkal. Erősítjük azt a felfogásunkat, hogy a tömegek között folytatott eszmei-politikai nevelő munka fő módszere a meggyőzés, az ideológiai harc elsőrendű eszköze a vita. Ezért politikánk, eszméink képviselete, szocialista normáink érvényesítése a vitákban minden kommunista számára alapvető pártfeladat. Bátorítjuk a szocialista céljaink megvalósítását szolgáló, vitázó, bíráló szellemet, fejlesztjük a nyílt, őszinte légkört, a szabad vé- laménynyilvánítást, de fellépünk a vég nélküli, öncélú vitatkozgatás ellen, amely gá. tolja a döntések utáni egységes cselekvést, és politikai bizonytalanság érzetét kelti. Nagy hangsúlyt kapott a taggyűléseken a szó és a tett egysége. A kommunisták hatása környezetükre falvilágosító, meggyőző szavuk mellett személyes példamutatások révén érvényesül. Ez eddig is politikai és ideológiai munkánk egyik alapvető tényezője volt. A szocialista fejlődés napjainkban még aktívabb, egyértelműbb, példamutatóbb magatartást követel minden kommunistától a munkában, a közéletben, az életmódban, a magatartásban. Különösen fontos a vezetők példamutatása, magatartása. Ezért velük szemben még magasabb követelményeket támasztunk. Elvi alapon, engedmények nélkül bírálunk azok- ban az esetekben, amikor egyes felelős vezetők, párttagok eltérnek a szocialista erkölcs normáitól. Az ideológiai munka szoros kölcsönhatásban van az alapszervezeti pártélet egészével. A kommunistákat nemcsak a pártoktatás vagy a pártnap, a szűkén értelmezett „reszortrendezvények”, hanem az egész pártélet neveli. A taggyűlések napirendjei, döntései, légköre, a pártdemokrácia érvényesülése, a pártcsoportok élete, a pártmegbizatások rendszere és jellege, a vezetőség munkája —mind olyan lehetőségek, amelyek formálják a párttagok szemléletét, magatartását. Ezeknek a fórumoknak, munkaformáknak a nevelő szerepét tudatosabban és tervszerűbben kívánjuk hasznosítani. A tartalmas, politizáló pártélet, a színvonalas, hatékony alapszervezeti munka egésze a legeredményesebb eszköze az ideológiai tevékenység fejlesztésének is. Az elmúlt évben tapasztalt fejlődés az alapszervezetek többségénél jó alap az ideológiai munka további fellendítéséhez. léma bennünket is érintett, különösen az építőipari és szaki pari-szerelési munkáknál. A szerződések jelentős részét csak úgy tudtuk létrehozni, hogy több vállalkozó között kellett az azonos technológiai területeket is megosztani, sokszor azok is még két—három a.vállalkozót vonultattak fel. Építőipari tevékenységet négy vállalat végzett egymás mellett. Nagy gondot okozott a területek elhatárolása, technikai és időbeli összehangolása. a felvonulási és szociális létesítmények biztosítása, az anyagmozgatás és -tárolás rendszerének kialakítása. A munka- ilyen nagyfokú megosztottságát — hiszen mitegy 120 millió forint építési munkát három évre négy vállalkozónál helyeztünk el — nemcsak a kivitelezői létszám, vagy eszköz hiánya hozta létre. hanem a vállalatok forgóalaphiánya is. Sem a fővállalkozónak, sem a kivitelező vállalatoknak nincs olyan nagyságrendű forgóalapja, hogy nagyobb összefüggő objektumok átfutási idejére komolyabb összeget kössenek le. Az elaprózás, a szakaszolás megoldja ugyan a fizetés lehetőségét a beruházó részéről, de nem oldja meg az egyes objektumok összetartozó részeinek azonos ütemű készítését. A kivitelezők szívesebben dolgoznak kisebb munkákon egyszerre több helyen, mint egy nagyobb objektumon. A kivifelező hibái A nehézségek ellenére is viszonylag jó ütemben sikerült a be tons zerkeze tek építését biztosítani. Eddig ez kötötte le a legnagyobb erőt, ez igényelte a legnagyobb volumenű anyagmozgatást. Több mint ezer köbméter betonszerkezetet kellett szerelni és beönteni. Fokozottabb nehézséget jelentettek a szakipari munkák. A vasszerkezetek festése, az üvegezés, a szigetelőmunkák végzése mintegy 50 százalékkal több időt vett igénybe a tervezettnél. Kiderült, hogy az alkalmazandó festéktípusból nem áll elegendő mennyiség rendelkezésre, emiatt a festés hetekig szünetelt. A kivitelezők sokszor későn rendelték meg a szükséges mennyiségeket; így a kopilit üvegeket, saválló téglákat is. Néhány importanyag beszerzése is nehézségekkel járt, különösen a sav. és hőálló lemezek, csövek biztosítása okozott gondot A késések miatt egyes berendezéseket nem lehetett akkor tenni a helyére. amikor az az építési munkák szempontjából kívánatos leit volna, vagy amikor éppen daru állt rendelkezésre A csarnokok téliesítése, körülzárása alapfeltétele volt a belső technológiai szerelések folyamatos végzésének. A festés és üvegezés elhúzódása miatt gondban voltunk, hiszen importberendezésekről és külföldi szerelőkről volt szó. A közös összefogás segített át a nehézségeken. Kivitelezőink ponyvával, nylonlepedőkkel zárták le az. üvegezetten részeket, a szerelők vállalták, hogy néhány fokkal hidegebb légtérben is dolgoznak. Különös gondot jelentett a technológiai egységek készítésénél, szerelésénél az a körülmény, hogy egy részüket külföldön gyártották, másik részük pedig itthon készült. Harmincnyolc újítás A nehézségeken sokszor segített át bennünket egy-egy leleményes tervező, kivitelező, vagy saját kollektívánk egyik szakembere. A kivitelezés folyamán 38 újítási javaslat született, ami részben a gátló körülmények feloldását, a kiviteli terv egyszerűsítését, nem utolsósorban a költségek csökkentését eredményezte. Ezeknek a javaslatoknak i6 köszönhető, hogy egy három évre tervezett folyamatnál négy—öthetes időeltéréssel, hat—hétszázalékos költség- túllépéssel feladatunkat végeredményben jól megoldhatjuk. . Fontos a tervezési munkákat minél kisebb számú intézetre koncentrálni. A tervező és a kiválasztott kivitelező ne utólag dolgozzon ösz- sze, hanem a munka előtt hangolja össze az alkalmazandó technológiai módszereket. Célszerű különös figyelemmel kísérni a gyártáshoz, szereléshez szükséges anyagok biztosítását. Meg kell szervezni a beszállított géprészek, alkatrészek minőségi átvételét, nagyobb gondot kell fordítani a szákipari munkák időbeni megkezdésére, folyamatos végzésére, végül meg kell találni a közös érdekeltséget a tervező és kivitelező, valamint a fővállalkozó és beruházó vállalatok között. Ürmössy László műszaki igazgatóhelyettes Következik: Kispál József: A beruházások előkészítése a kivitelező szemével
