Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)

1974-03-08 / 56. szám

Tisztelet és köszönet Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP NÓGRÁD M E G Y E I . B I Z O TTS Á G A ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXX. ÉVF., 56. SZÁM ARA: 80 FILLER MÁRCIUS 8.. PÉNTEK n textilipari uöllaiatnöl Tizenegy nőt tüntettek ki Tegnap reggel 6 órakor, mi­re a Nógrád megyei Textil­ipari Vállalat lányai, és asz- szonyai műszakkezdésre men­tek. már mindegyiküket egy szál szegfű köszöntötte. Teg­nap ünnepelték ugyanis a vá­ros legnagyobb, nőket foglal­koztató üzemében a nemzet­közi nőnapot. Délután 2 órakor iskolások köszöntötték a vállalat 500 nődolgozóját, majd Hoffer Ist­ván a megyei tanács elnöke ünnepi beszédet mondott. Mindenekelőtt mint munká­sokat köszöntötte a nőket, hi­szen megyénkben is mint bár­hol az országban, a nők egyre nagyobb szerepet vállalnak az ipar fejlesztésében. Ennek kapcsán szólt arról a munká­ról. melyet a tanács, és a vál­lalat közösen végeznek, hogy megkönnyítsék a dolgozó, csa­ládos asszonyok helyzetét. Az eredmények mellett még 'min­dig - gondot okoz a szakmai képzettség hiánya. Megyénk­ben a dolgozó nők közül még ma is mindössze 19 százalék rendelkezik szakmunkás-bizo­nyítvánnyal. A textilipari vál­lalat ebben megelőzi a többi üzemet, hiszen ösztönzi mun­kásait a tanulásra. A nőpolitikái, és népesedés- politikai határozatok mind azt szolgálják, hogy a mun­kásnők és édesanyák anyagi segítséget, és erkölcsi elisme­rést kaphassanak munkájuk­ért, közéleti tevékenységükért és a gyermeknevelés vállalá­sáért. Ezután a megyei tanács el­nöke 10 munkásnőnek átadta a Könnyűipar Kiváló Dolgo­zója kitüntetést. A tizenegye­dik kitüntetett. Nyúl Gyuláné Budapesten. a könnyűipari minisztertől veszi át kitünte­tését. A vállalat vezetője. Kaszás Józsefné ezután átadta a Vá - lalat Kiváló Dolgozója kitün­tetéseket. A három telep töb j. mint 1000 dolgozója közül 37-en kapták meg ezt a jelvén.' . Földi Istvánná ugyancsak Bu­dapesten kapja meg a Szak- szervezeti Munkáért kitün.e* tés ezüst fokozatát. Gombár János, a megyei tanács ipari osztályának ve­zetője a megyei szervek nevé­ben jutalmat adott át a vál­lalat vezetőnőjének. Az ünnepség után — mely­nek sikerét az is fokozta, hogv az évi nyereségrészesedést ha­gyományosan ezen a napon osztják ki —. a kitüntetettek, és a megyei vezetők közös be­szélgetésen vettek részt. Hóvirág és ibolya, szegfű és cserepes virág... Tegnap már alig lehetett kapni a salgótarjáni és a balassagyarmati piacon, de ma délre gazdára talál az utolsó szálig, így van ez minden évben, március 8-án, amióta a nemzetközi nőnapot ünnepeljük, és az üzemekben, hivatalokban és otthon köszöntiük a nőket. Kedves figyelmesség, de mégis csak jel­kép a legszebb virág is, mert nem fejez­heti ki mindazt a tiszteletet, köszönetét és elismerést, amelyet az édesanya, a fele­ség. az üzemben, az iskolában vagy a hi­vatalban dolgozó nő joggal megérdemel. Érzi ezt minden férfi, talán azért fűzünk ajándékunkhoz egyszer egy évben, a nő­napon, olyan túláradó szóvirágot. Ma. egy éve is olyan szépen beszéltünk a női hi­vatásról. hogy nemcsak az ünnepeltek, ha­nem az erősebb nem képviselői is meg­hatódtak kissé és elhatározták, hogy ez­után másként lesz, a nőknek járó tiszte­lettel. köszönettel és hálával nem fukar­kodnak az év többi napjain sem. Vajon más lett az élet? Ha más nem is. de könnyebb. Ezt válaszolják a salgó­tarjáni öblösüveggyárban, a Volán 2. sz. Vállalatnál, vagy a BRG-nél, de egyetér­tenek ezzel a megállapítással Balassagyar­maton. a Fémipari Vállalatnál, vagy Szé- csényben az ELZETT-nél és másutt is. Ma már könnyebb a nehezebb feladat is, mert végzett munkájuk alapján a férfi­akkal egyenrangúaknak érezhetik magukat a nők. Ha még nem is mindig és nem is mindenütt fizetnek férfinak és nőnek azonos munkáért azonos bért, de a köte­lező és elismert elvektől kevésbé térnek el. Az elmúlt évi béremeléseknél különös gondot fordítottak a nőkre, a női munka anyagi elismerésére. Általában nem ki­vételeket tettek a nők javára, inkább a le­hetőségekhez képest a mulasztásokat pó­tolták. Könnyebb a kisgyermekes anyák élete, mert ebben az országban 200 ezernél több ifjú asszony maradhat gyermeke mellett, amíg a csöppség megerősödik, és az idén emelték a gyermeknevelési segélyt. Ebben a megyében, de még inkább országosan milliókkal is nehezen lehet mérni azt az anyagi áldozatot, amelyet bölcsődékre, óvodákra, kollégiumokra és napközikre fordított államunk. És mindehhez számít­suk hozzá a sok-sok társadalmi munkát! Családjogi törvényünket a szakemberek az élethez igazítják és minden esőnkhöz mért anyagi támogatás az anyák és a családok javát szolgálja. A nők politikai és társadalmi elisme­rését tanúsítja az a tény, hogy a Nógrád megyei KISZ-szervezetekben a végrehaj­tó bizottsági tagok 38,8 százalékra, a helyi tanácsokban1 29,1, a megyei tanácsban 30,7 százalékra emelkedett a nők aránya. Azt szokták mondani, hogy aki nőnek született, haláláig hordja sorsa édességét és nehezét. Az édesanya korábban kel mint a család többi tagja, hogy idéjében elkészítse a reggelit, az iskolába induló gyermek ruháját. Rendet teremt a lakás­ban, aztán rohan, hogy idejében munka­helyére érjen és becsülettel helyt állhas­son. Hogyan bírják, miért teszik? Hiszen fizikai erőből kevesebbet kaptak a férfi­aknál, de tartásból, szilárdságból és ön­zetlen áldozatkészségből bizonyára többet. Verset és regényt sokan írtak a család­anyai hivatásról, de az édesanya és a dol­gozó nő kettős hivatásának csodálatos rendjét, a naponként megújuló erő for­rását igazán még senkinek sem sikerült megismerni. Tisztelet és köszönet a nőknek! De ne csak a nőnapon, hanem az élet hétköznap­jain is, a munkahelyen és otthon is. ZÓLJÁTOK, JÁTSZÓK, 35> TERÜLETI D Tegnap délután a háromkor kezdődő díszelőadással zárult a Szóljatok, játszók, regölők területi döntőjének háromna­pos munkája. Csifc Pál, a Sal­gótarjáni városi Tanács elnök- helyettese köszöntötte a Heves és Pest megyéből érkezett vendégegyütteseket. Ezen a délutánon csupán a helyezé­sek sorsa dőlt el — a többi területi döntő végeredményét ismerve választják majd ki az országos döntőben szereplő együtteseket. Mint Bernáth László kritikus, a zsűri elnö­ke elmondta, tévészereplésre a díjat nem nyerő együttesek is kaphatnak még meghívást, hi­szen itt a látvány dominál. A zsűri tagjai: Debreceni Tibor, a Népművelési Intézet osz­tályvezetője, Fábián Zoltán író, Hárs György, a TV mun­katársa, Kertész László, a Dé­ryné Színház főrendezője, Né­meth Imre néprajzkutató és Szablyár Ferenc, az Ifjúsági Rádió osztályvezető-helyettese voltak. A díszelőadáson elsőként Heves megye képviselői, a gyöngyöspatai pávakör tagjai léptek föl Fonóház Patán cí­mű műsorukkal. Produkciójuk a hagyományokat őrző páva­köri munka szép példája volt Különösen szép volt a helyi A salgótarjáni Főnix bábcsoport és a kazári pávások közös műsora nyerte az első díjat. Fotó: Fodor merített szerelmi Fejlődik a megye élelmiszer-gazdasága A IV. ötéves tervben meg­határozott élelmiszer-gazdasági beruházások időarányos meg­valósítását, s a további beru­házások előkészítésének hely­zetét vizsgálta legutóbb a Nógrád megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság. A vizsgálat ta­pasztalatairól a NEB tegnapi ülésén Szőke Péter számolt be A népi ellenőrök arra ke­restek választ: mit tettek a vállalatok beruházásaik meg­valósulása érdekében, mi gá­tolja a tervezett fejlesztési célkitűzések végrehajtását, milyen intézkedésekre van szükség a beruházások meg­gyorsítása érdekében? A vizsgálat többek között megállapította, hogy megyénk élelmiszer-gazdaságában a fel- szabadulást követően a IV. ötéves terv kezdetéig — a sü­tőipar kivételével — jelentő­sebb fejlesztés. beruházás nem történt. Az üzemek régi telephelyükön eszközeik jobb kihasználásával emelték ter­melésüket. A kapacitásnövel lés tartalékait azonban kime­rítették. Az iparágban ala­csony a műszaki színvonal, s ez meghatározta a vállalatok középtávú fejlesztési tervét. A IV. ötéves terv idöszaká­között viszont élelmiszer­fejlesztésére forintot fordíta- százalékát a ban megyénk gazdaságának 135,5 millió nak. Ennek 46 vállalatok saját erőből terem­tik elő, A vizsgált tejipari, húsipari és gabonafelvásárló vállala­tok tröszti irányítás alá tar­toznak. Így önálló fejlesztési politikájuk nincs. A népi ellenőrök megálla­pították: a vizsgált vállalatok fejlesztési célkitűzéseik meg­valósítása során nem számol­nak a bankhitellel. Ehhez még akkor sem folyamodnak, ha átmeneti pénzügyi gondok miatt a beruházások elhúzód­tak. Terveikből kimaradt a gabonatároló-kapacitás szük­séges növelése, a balassagyar­mati új malom kiviteli ter­veinek elkészítése, a termelő­szövetkezeti tejfeldolgozó tár­sulások létrehozása amelyek a megye éleim' - gazdasá” gának középtávú fejlesztési célkitűzései szerepelnek. A IV. ötéves terv fejleszté­seiből az elmúlt három év alatt 64,7 millió forint érték valósult meg. Ez a tervezett­nél gyorsabb ütemet mutat. Egyes helyeken viszont nagy a lemaradás, mint például a gabonái párnál, valamint a szikvíz- és szesziparnál. Az eddig megvalósult fej­lesztések kedvező hatása a gazdaságos termelésben és az ellátásban is érezhető. A Szikvíz- és Vállaiat az ágazati célkitűzé­sekkel összhangban készítette el középtávú tervét. A pász­tói új üzem építése 3,7 mil­lió forintba kerül, s emellett Szécsényben és Sámsomházán új szeszfőzdék épülnek. A Sütőipari Vállalat módo­sította a terveit. Beruházásra 35,8 millió forint áll rendel­kezésre. A hátralevő két évre ütemezett kapacitásbővítés műszaki előkészítése megfele­lő. A Gabonafelvásárló és -fel­dolgozó Vállalat fejlesztési célkitűzéseinek végrehajtása a tervezettől 35 százalékkal elmaradt. Ennek oka a szé- csényi keverőüzem műszaki és pénzügyi előkészítésének lassú üteme. A malomipari rekonstrukció sem megy vég­be, ellentétben a tervekkel. A Tejipari Vállalat fejlesz­tési lehetősége az igényekhez mérten minimális. Az eddigi ráfordításokkal azonban je­lentősen javult az ellátás színvonala. Pásztón terven felül új tejüzem építése válik Szeszipari Ieh«tövé- összhangban a szarvasmarhaprogram me­gyei végrehajtásával. A Húsipari Vállalat célja a termelés szinten tartása. A Salgótarján mellett épülő ser­tésvágó- és húsfeldolgozó nagyban segíti Nógrád megye húsellátását. A népi ellenőrök összessé­gében biztosítottnak látják a feltételeket a középtávú ter­vek végrehajtására, annak ellenére, hogy néhány válla­lat elmaradt fejlesztési cél­kitűzéseinek időarányos való­ra váltásában. forrásból bailada. A Pest megyei döntőből két érdi és egy százhalombattai együttes jutott idáig. Az érdi gimnazisták a Molnár Anna című balladát dolgozták föl a pódiumjáték eszközeivel. A bukovinai pávakör e hánya­tott sorsú népcsoport hagyo­mányainak ősi rétegéhez nyúl­tak : bukovinai letelepedésük mondáit dolgozták fel, kris­tálytiszta előadású székely népdalokkal ötvözve a legen­dákat. A százhalombattaiak a folklór fágabb értelmezését tartották szem előtt témavá­lasztásuknál: az I. világhábo­rú idején született leveleket és dalokat szerkesztettek pó­diumjátékká.. Nógrád megye műsorában mindhárom együt­tes más-más utat választott. A mátraverebélyi cigányegyüttes versbetétet, táncokat, cigány népmesét és dalokat vegyített Erdőszélen című összeállításá­ban. A balassagyarmati Ma­dách Irodalmi Színpad a Ke­gyetlen anya című erdélyi népballadát vitte színpadra, magas feszültségű pódiumjá­ték formájában. A salgótarjá­ni Főnix bábcsoport és a ka­zári pávások Luca-napi szoká­sokat keltettek életre sodró lendületű, ötletdús játékkal. A zsűri döntése: Salgótar­ján különdíját a mátraverebé- lyi cigányegyüttes, a salgótar­jáni öblösüveggyár díját a százhalombattai irodalmi szín­pad kapta. Ugyancsak ők nyerték el az egyik harmadik helyet. A balassagyarmati szín - Pad volt a másik III. díjas. Az érdi bukovinai pávakör II., a salgótarjáni Főnix bábosainak a kazári pávásokkal közös produkciója pedig az I. he­lyen végzett. A sok színes, a folklór és az amatőr színjátszás elemeit ötvöző műsor azt mutatta: a Szóljatok, játszók, regölők ver­seny elérte célját, lehetőséget adott az együtteseknek a meg­újulásra. Katonai küldöttség utazik Jugoszláviába Nikola Ljubicsics hadsereg- tábornok. a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság r emzetvédel nv m i n iszterének meghívására Czinege Lajos ve­zérezredes, honvédelmi mi­niszter vezetésével — a közeli napokban — katonai küldött­ség utazik Jugoszláviába. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents