Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)

1974-03-07 / 55. szám

Wilson egyévi kormányzásra számít Beaíh boaamantó teher Patak Károly, az MTI tudó­sítója jelenti: Harold Wilson miniszterel­nök szerdán kihívást Intézett a parlamentben képviselt kis pártokhoz. Állásfoglalásának lényege, amelyet a párt vég­rehajtó bizottsága, majd pe­dig a parlamenti frakció előtt fejtett ki, a következő: füg­getlenül az alsóházi szavaza­tok megoszlásának arányától, kormánya töretlenül kitart vá­lasztási manifesztuma mellett. Wilsont mindkét fórumon lelkesen megtapsolták. Az új miniszterelnök azt állította magáról, hogy a különböző szociális intézkedéseket, kor­látozott államosításokat, a kö­zös piaci tagság felülvizsgálá­sát tartalmazó választási ma­ii if esz tűm letéteményese. Ki­jelentette, hogy a viták elle­nére. amelyek a mérleg nyel­vének szerepét betöltő kis pár­tok és a munkáspárt között fennállnak a választási manl- fesztum különböző kérdései­ben, kormánya „nem átmeneti kormány”, és „legkevesebb egyévi kormányzásra számít” az új választások kiírásáig. A Wilson-kormány egyéves törvényhozási programját a ki­rálynő hagyományokhoz illő, parlamenti trónbeszéde foglal­ja majd össze a jövő hét keddjén. A végrehajtó bizott­ság szerdai ülése után lan Ml- kardo, a párt veterán, balol­dali alakja újságíróknak el­mondotta, hogy véleménye szerint Wilsonék az elsőrendű feladatokat a nyugdíjemelés­ben, a lakbérdrágító, úgyneve­zett lakásépítési hozzájárulási törvény, s esetleg az ipari vi­szonyok törvényének vissza­vonásában, az ingatlanspeku­lánsok tevékenységét hatható­san korlátozó intézkedések­ben, s az északi-tengeri olaj­Plakátháború ff Döntő szakaszához érkezett a vasárnapi belga választásokat megelőző piakátháború Mai tévéajánlatunk 29.00 Feje Tölött holló TV-film Lövik Károly írá­saiból. Lövik Károly a Nyu­gat előtti nemzedék novellis­tája, a századforduló furcsa a iák ja. Igen híres lószakéntő volt. Egy lószaklapot is szer­kesztett. Elve az volt, hogy így szerzi meg a szabad al­kotáshoz szükséges pénzt. Ezt azonban csak részben sikerült elérinie. Igen. fiatalon halt meg, alkotásaiból csak nagyon kevés maradt fenn. A mai tv-filmet Lövik Károly három lazán összekapcsolt novellája alkotja, (Feje fölött holló, A gyilkos, Ámyéktánc) de egyik­másik írásában előforduló ala­kok is megjelennek. Lövik műveiben elmondja, hogy ho­gyan, milyennek látja a tár­sadalmat, de a végkövetkez­tetésig, kritikáig nem megy el. A mai tévéfilm egy kissé a romantikát eleveníti fel. Garas Peti, a vén bet vár az 1900-as évek végén összeakad egv úri társasággal, és a ve­lük folytatott beszélgetés köz­ben elmeséli — kissé hazudj a is — életét. A társaság jól tartja a betyárt. — etetik, irtatják, ajándékot adnak ne­ki. — ám az öreg betyárban feltámad a régi virtus... Lövik Károly írásait televízió­ra alkalmazta, s a filmet ren­dezte Dömölky János, a főbb szerepekben Kozák Andrást, Drahota Andreát. Bánhídi Lászlót láthatjuk. NOGRÁD - 1974. március 7., csütörtök kincs részleges állami ellenőr­zésében látják. A február 2ö-án megválasz­tott alsóház tagjai szerdán le­tették a hivatali esküt, és megválasztották az alsóház el­nökét, valamint alelnökeit. Házelnök (Speaker) ismét Sel- wyn Lloyd lett, aki 1971. ja­nuár óta tölti be ezt a tiszt­séget. A kommunista Morning Star kifogásolja a kormányban olyan jobboldali politikusok részvételét, akik miatt a mun­káspárt 1970-ben elvesztette a munkásság egy részének tá­mogatását, de megállapítja: Michael Foot mindig a szak- szervezeti jogok védelmezője volt. A volt miniszterelnököt, Ed­ward Heath-t, kedden este pártjának parlamenti frakció­ja támogatásáról biztosította, de a politikai kommentátorok szerint a konzervatív párton belül elfoglalt helyzete to­vábbra ts kényes maradt. A Spectator című hetilap, amely a konzervatív párt befolyásos jobbszámyának nézeteit fejezi ki, szerdán első oldalas vezér­cikkben lemondásra szólította fel Heath-t. Azt írta róla, hogy „bosszantó teher” a párt­nak. }lés nincs POOIOS \didSl A Párizs környéki légika­tasztrófa ügyében folyó vizs­gálat során új fejlemény tör­tént. amikor a gép lezuhanási helyétől 11 kilométernyire megtalálták a gép poggyászte­rének ajtaját. így most az ed­digi feltevés mellett, hogy egy bomba robbanása okozta a katasztrófát, előtérbe kerül az a lehetőség is, hogy a pogy- gyásztér ajtaja, valamilyen okból, repülés közben hirtelen kinyílt, s a repülőgép belse­jében levő magas nyomás hir­telen lecsökkenése idézte elő a gép lezuhanását és alkat­részeinek robbanásszerű szét­szóródását. Rene Lamalre, a vizsgáló bizottság elnöke kijelentette: „a gép hirtelen lezuhanását kétségtelenül nem heves rob­banás okozta. Nem zárható ki azonban teljesen az a felte­vés. hogy kisebb méretű rob­banás következtében hirtelen kinyílt a poggvásztér ajtaja. Ezt azonban csak a még hosz- szú ideig tartó laboratóriumi vizsgálatok támaszthatják majd alá.” A francia lapok most emlé­keztetnek arra: volt már rá oélda, hogy az Ilyen DC—10 típusú óriási utasszállító gé­pen repülés közben hirtelen kinyílt a ooggyásztér altaja. A France-Soir egv pilóta nyi­latkozatát közit, aki már ve­zetett ilyen génét, s aki el­mondotta, előfordult az is, hogy egv kompresszorban kinyílt az egyik ajtó. Nem lehet azon­ban kizárni azt a lehetőséget sem, hogy bomba robbant a poggyásztérben. Spa nyolország Éleződik az egyház és az állam viszonya Spanyolországban, az egy­ház és az állam közötti kon­fliktus mindinkább kiélesedik. Az ellentétek akkor robban­tak ki. amikor a spanyol ha­tóságok háziőrizetbe vették Antonio Anoveros bilbaói püs­pököt, mivel azzal vádolják, hogy a „nemzeti egység” szempontjából veszélyes gon­dolatokat tartalmazó pásztor­levelet állított össze. A Franco tábornok és a Va­tikán között 1953-ban kötött megállapodás értelmében Spa­nyolországban egyházi szemé­lyek ellen csak a Vatikán en­gedélyével lehet jogi eljárást folytatni. A spanyol kormány azon­ban nem várta meg a Vatikán reagálását, s hivatalosan el­ítélte a püspököt, azt java­solva neki. hogy hagyja el az országot. Válaszképpen a „lá­zadó” püspök bejelentette, hogy neijj hagyja el Spanyol­országot, csak abban az eset­ben, ha erre erőszakkal kény­szerítik, vagy ha ilyen utasí­tást kap a Vatikántól. A Va­tikán egyrészt nem érdekelt a spanyol kormányhoz fűződő kapcsolatok kiéleződésében, másrészt arra törekszik, hogy ne váltson ki elégedetlenséget a spanyol papság körében, s ez­ért igyekszik olyan kompro­misszumos megoldást találni, amelynek jellegét egyelőre ne­héz lenne megjósolni. Bilbaóban a püspök háza mellett népes tüntetés zajlott le. amelynek résztvevői üdvö­zölték a nemzeti kisebbségek jogainak védelmében bátran fellépett főpapot. Több mint 10 000 bilbaói la­kos írta alá azt a petíciót, amelyben a lakosság támoga­tásáról biztosítja Anoverost, és követeli, hogy azonnali ha­tállyal bocsássák szabadon a háziőrizetből. (MTI) ,Atlanti válóper?* Egy halasztás háttere A washingtoni Fehér Ház szóvivője hivatalosain bejelen­tette, hogy Richard Nixon elhalasztja tavaszra tervezett, nyu­gat-európai utazását. A hír körülbelül olyan „szenzációként” hatott az amerikai, sőt a nemzetközi közvéleményre, mint a meteorológiai intézet esőről szóló jelentése arra az ember­re, aki zuhogó esőben hallgatja a rádiót. Magyarul: egysze­rűen elképzelhetetlennek tűnt, hogy ez a korábban tervezett N'ixon.-utazás megvalósul A Fehér Ház bejelentése csak azt rögzítette, amit amúgyis régen tudott már mindenki. Az igazság az, hogy álmodni sem lehetne rosszabb felté­teleket az Egyesült Államok elnökének nyugat-európai láto­gatásához. Ez a látogatás ugyanis — az előzetes tervek sze­rin — egy Kissingerék számára rendkívül fontos folyamat jelentős állomása lett volna Csakhogy jelenleg ennek a fo­lyamatnak pontosan az ellenkezője bontakozik ki. Az amerikai diplomácia 1973-ra meghirdette „Európa (értsd: Nyugat-Európa) évét”. A Fehér Ház és a State De­partment menetrendje szerint tavaly látványos események­kel — például az amerikai elnök őszre tervezett látogatásá­val — akarta betömni, vagy legalábbis elfedni az atlanti kapcsolatokban tátongó réseket. A kampány kezdete az volt, hogy Henry Kissinger át­nyújtotta a brüsszeli Kilenoeknek az emlékezetes Chartát, amely az Egyesült Államok és Nyugat-Európa viszonyának afféle alkotmánya lenne Washingtonban már az hideg zu­hanyként hatott, milyen felemás fogadtatásban részesült Brüsszeliben ez a dokumentumtervezet. A megfigyelőknek feltűnt az amerikai erőfeszítések különös kettőssége: az, hogy célkitűzései nemcsak az Egyesült Államok és Nyugat- Európa viszonylatában bizonyultak a vártnál sokkal nehe­zebben elérhetőnek, hanem felszínre hozzák és elmélyítik a Közös Piacon belüli ellentéteket is. Ez a kettősség előrevetítette egy általánosabb NATO- dilemma árnyékát. Az árnyék azonnal még sötétebbé vált az őszi közel-keleti háború idején. Ekkor, mint emlékezetes, az amerikaiak egyoldalúan mozgósítottak — méghozzá nyugat- európai bázisaikon Is — anélkül, hogy erre, a vonatkozó megállapodások értelmében, előzetesen kikérték volna az illetékes kormányok hozzájárulását. A vihar egycsapásra elfújta Nixon őszi látogatását, ame­lyet tavaszra halasztottak. A legrosszabb azonban csak ez­után következett. A korábbi valutaválságok eltörpültek ah­hoz a hatáshoz képest, amelyet az atlanti elletsétek elmélyí­tésére oz olajválság gyakorolt Az amerikai kormányzat, amely mind a krízis kirobbanásában, mind annak kezelésé­ben nehezen tisztázható szerepet játszott, egyre félreértbe tet- lenebbül igyekezett sajátos hasznot húzni a helyzetből. Mivel 1. a Nixon-féle „kemény” intézkedésekkel sikerült hely­reállítani az Egyesült Államok költségvetési egyensúlyát é* ezzel legalább valamelyest a dollár megingott tekintélyét; 2. az USA a többi fejlett tőkés országnál jóval kevésbé függ az importolaj tói, és 3. mivel a Fehér Háznak belpolitikai okokból (Waterga­te-ügy) is nagy szüksége volt látványos külpolitikai sikerek­re. Washington fontoß döntésre szánta el magát. Ügy hatá­rozott, hogy az új körülmények között megpróbálja vissza­szerezni politikai és gazdasági hegemóniáját két legfőbb ve* tély társától, Japántól és az ugyancsak meggyengült Nyugat- Európától. Ilyen előzmények után és ilyen szándékok jegyé­ben szervezte meg Kissinger az olajfogyasztó országok wa­shingtoni konferenciáját És ezért volt jóval több ez a ta­nácskozás olajügynél. A többi ország pillanatnyilag jórészt behódolt az ameri­kai nyomásnak, amely elment egészen addig, hogy a .közös cselekvéstől”, tette függővé a .közös védelmet”, vagyis az amerikai atompajzsot. Franciaország azonban mindenre kere­ken. nemet mondott, még azon az áron is, hogy ez kiélezte viszonyát brüsszeli tagtársaival, mindenekelőtt Bonnal. A Combat című párizsi polgári lap már „atlanti váló­perről” beszélt. Ez persze túlzás. De a fogalmazás jól érzé­kelteti azt a most már nemcsak véleményt, hanem bizonyos­ságot, hogy Washington számára 1974 sem lehet „Nyugat- Európa éve”. Nixon egyszerűen nem látogathat el egy olyan térségibe, amelyet nemcsak a kiéleződött ellentétek jellemez­nek, hanem politikai színezetű monstre-sztrájkok és menekü- lésszerűen előrehozott választások is. Harmat Endre A beruházások előkészítése a beruházó szemével Tovább kell javítani a szervező, elemző munkát A beruházás napjaink fon­tos belpolitikai kérdése. A nemzeti jövedelem gyors üte­mű növekedése ugyanis egyre nagyobb lehetőséget ad a be­ruházási volumen fokozására. Ugyanakkor a beruházások (termelő beruházások) növeke­dése révén lehetőség nyílik a termelés bővítésére, a nemzeti jövedelem és az életszínvonal emelésére. A korábbi években országo­san is sok kívánnivalót ha­gyott maga után a beruházási tevékenység. Az azóta hozott MSZMP KB. és kormányhatá­rozatok a beruházási tevé­kenység javítására jelentős előrelépést eredményeztek ezen a téren. Sok a hibalehetőség Salgótarjánban, a helyzet nagyjában és egészében meg­felel az országosnak, a javuló tendencia ellenére ma is sok problémával találkozhatunk. A legjelentősebb beruházó a városi tanács. 1971 óta évente átlagosan mintegy t '0—190 millió forintot kiöltünk lakás-, közmű-, egészségügyi, műve­lődési, kereskedelmi stb. (kommunális) beruházásokra. Az ilyen jellegű létesítmények fontosságát nem kell különö­sen hangsúlyoznom, így nyil­vánvaló, hogy senki számára sem közömbös, hogyan, mi­lyen átfutási idővel, milyen gazdaságosan valósulnak meg. A megvalósítás alatt általá­ban a beruházási tevékenység egészét értjük. Ebbe beletar­tozik az előkészítési tevékeny­ség, a vizsgálatok, tanulmá­nyok, elemzések készítése, a tervezési, területelökészítö te­vékenység és a kivitelezés. A tevékenység sokrétűségé­ből, valamint a végrehajtás­ban résztvevők nagy számából adódóan sok a hibalehetőség. Ahhoz, hogy egy beruházás jól, határidőben és gazdaságo­san megvalósuljon, a négy résztvevő — beruházó (városi tanács pénzügyi, terv- és mun­kaügyi osztálya), a lebonyolító (Nógrád megyei Beruházási Vállalat), a tervező és kivite­lező — mindegyikének átgon­dolt. lelkiismeretes, szervezett munkájára van szükség. A különböző területeken je­lentkező problémákat, gondo­kat röviden megpróbálom érzé­keltetni. Nálunk, a városi ta­nácson, a pénzügyi, terv- és munkaügyi osztály, illetve ezen belül a fejlesztési alappal való gazdálkodást, a beruházások előkészítését, a tervcsoport végzi. Feladata különböző elemzések, ágazati tanulmá­nyok. ellátottsági vizsgálatok készítése, a tanácsi tervezés összehangolása es irányítása. Minden ágazatra kiterjedő részletes vizsgálatokat a szak­osztályok bevonásával, azok szakismeretére támaszkodva kell végeznie. Saját portánkon is.. Sajnos, a tanácsok jó részé­nél, így nálunk sem alakult ki még a szakosztályok összehan­golt tervezésének módszere. Szakosztályaink még nem is­merték fel az ágazatokra vo­natkozó mélyreható vizsgála­toknak. a tervezésben való ak­tív részvételének a fontossá­gát. Ezért a szakosztályoknál szemléletváltozásra, másrészt nagyobb támogatásra van szükség. A megfelelő vizsgálatok, el­Uottsági mutatók képezik a középtávú tervezés alapját, se­gítik az ágazatok fejlesztési arányul meghatározó, a konk­rét létesítményjegyzéket jóvá­hagyó testületeket döntésük meghozó tálában. Ezért a taná­csi tervezés javítása érdeké­ben tovább kell tökéletesíte­nünk szervező és elemző tevé­kenységünket. Az ehhez szük­séges személyi feltételek meg­vannak. Az energiánkat jórészt lekötő operatív 'munka helyett az előzőikben megfogalmazott fő feladatokat kell előtérbe he- lvezni. Ez csak akkor lehetsé­ges, ha a lebonyolító is a szük­séges színvonalon látja el mun­káját. Ma sok esetben a meg­bízásba adott munkáknál is mi látjuk el a lebonyolítói te­vékenység jelentős részét; vé­gezzük a tervbírálatokat, ter­vezői, kiviteli kapacitást ke­ressünk stb., azért, hogy előbb­re vigyük a beruházást. Mesterségesen közbeiktatott szerv A beruházásokat lebonyolító Nógrád megyei Beruházási Vállalat tevékenysége sok te­rületen és általában nem fe­lel meg az utóbbi években je­lentősen megnövekedett, és egyre bővülő dinamikus város­fejlesztési követelményeknek. Két alapvető oka van. Az egyik központi szabályozási problémával függ össze. Je­lenleg a beruházási vállalatok mesterségesen közbeiktatott szervezetek,, amelyek csaknem

Next

/
Thumbnails
Contents