Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)

1974-03-06 / 54. szám

Falusi orvosok Tandcstagoki a u6 A helyszínen rögtön döntöllek Asztalos doktornő Mátraszelén Nemrégiben már irtunk ar­ról. milyen ügyekkel fordul­nak a tanácstagok — válasz­tóik kérésére és érdekében — a tanács illetékes osztályai­hoz. Most folytatjuk a sort. a tanácstagoké a szó... MEGVÁLTOZTATTÁK A NYITVATARTÁST Csáki Istvánná a tizenhatos Bzámú választókerület tanács­tagja elmondotta: a Schuyer Ferenc utca lakói Salgótarján­ban nagyon sokat panaszkod­nak. hogy a Lovász József úton levő élelmiszerüzlet né­hány hónapja reggel héttől kettőig tart nyitva. A környé­ken lakó dolgozó asszonyok — akik rendszerint ez idő alatt vannak munkában, és két óra után hagyják abba a műsza­kot — mire ide érnek, már nem tudnak vásárolni, mert az üzlet zárva. Pedig nem könnyű messzebbről cioelnl a napi kosztot. Ezért elsősorban az asszonyoknak az a kéré­sük. állítsák vissza a régi nyitvatartási időt. reggel hét­től délután négyig. Levenda Józsefné. a terme­lésellátás felügyeleti osztály vezetője gyors választ adott: — A panaszokat ismerjük. A lakótelepen levő 202-es és 220-as számú élelmiszerboltok nyitvatartási idejét legutóbb 1973. augusztusában rendeztük a lakosság bejelentései, illet­ve igényei alapján. Akkor a panasz az volt. hogv éppen a déli időben nem volt nyitva bolt. Sokan kérték azt is. hogy az említett 220-as számú üz­letet este hatig tartsák nyit­va. Így könnyebben lehetne lebonyolítani a szükséges vá­sárlásokat. — Most a tanácstagi inter­pelláció nyomán ismét ..elő­vettük” a régi panaszt. És az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalattal egyetértésben úgy dötöttünk. hogy a 202-es szá­mú, Lovász József úti boltot héttől kettőig, a 220-as szá­mú, Schuyer Ferenc utcai boltot pedig reggel héttől es­te hatig tartsák nyitva. Re­méljük. ezzel megoldódott azoknak a gondja is, akik a déli nyitvatartási, és azoknak, akik a hosszabb nyitvatartúst kérték. KÖZÖtí ÖSSZEFOGÁSSAL Több utánjárást igényelt Mosonyi László újaknai ta­nácstag felvetése. A tanács­tag emlékeztetett arra, hogy milyen nagy port vert fel an­nak idején a régi újaknai ko­lóniái épület felégetése. írt róla az újság, még a televízió is bemutatta. Ezt az eseményt az itt lakók szinte ünnepnek tekintették, senki nem saj­nálta a barakokat. De mi történt ezután? A Csizmadia úti iskola tanulói — igazgatójuk lelkes szerve­zésével — rövidesen hozzáfog­tak a terület csinosításához, rendezéséhez. Szépen haladt az önkéntes munka, szó esett szép parkról, játszótérről, sportolási lehetőség megterem­téséről. Aztán az történt, hogy te­herautók jelentek meg és mindenféle törmeléket szórtak az említett helyre. Mindez senkinek, főként az itt lakók­nak nem tetszett. Ezért azt ké­rik, a tanács illetékesei a helyszínen győződjenek meg, mit is lehetne tenni Üjaknán. Lantos Lóránt, a műszaki osztály vezetője rögtön meg­adta a választ, amiben elmon­dotta: a műszaki osztály, az Fából — c;garetta Az angol „Planet” cég, dohányt a töltőanyag másik amely eddig csak műszálas fele különlegesen preparált szövetek készítésével foglal- faanyag. Hogy ezt milyen fá­kozott, most bevezette a ból és hogyan készítik — ez cigarettagyártást is. A cég ve- a cég titka, zetősége új termékét reklá- A dohányosok megkedvel- mozva azt állítja, hogy kuta- ték az új cigarettát ám az tói hat evet fordítottak a ha- adóhivatali központ elégedet- gyományosnál kevésbé ártal- lenkedik: az ilyen fajta do- mas cigaretta kidolgozására, hánykészítménv eladása után A Planet márkájú cigaretta befizetendő adóilletéket felére csak 50 százalékban tartalmaz kell csökkenteni. fi budapesti Kőolajipari Gépgyár azonnali belépésre keres * központi telephelyére, továbbá műszer- és technológia! szerelési munkahelyekre (Algyő, Százhalombatta) külszolgálatos munkakörbe: lakatos, villanyszerelő, esztergályos, kovács, lemezla katos, ív», lánghegesztő, motorszerelő, csőszerelő és marós szakmunkásokat továbbá öltözőőröket, őröket és férfi «etédmaBkáMkai Vidéken minden szombat szabad. Jó kereMNI lehetőség. Munkásszállás, üzemi konyha van. A munkásszállás vidéken ingyenes, a központban bavl 15 Ft térítésért. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük. Próbáidé alatti kilépés esetén az útiköltséget visszavonjuk. Segédmunkások részére hegesstőkéPSéa. Jelentkezés a vállalati munkaügyi osztályon: Budapest XVIII., Gyömről ét »-88.. vagy a vidéki munkahelyek vesetőinél. igazgatási osztály és a terv­csoport résztvételével meg­tartották a helyszíni szemlét, amelyre meghívták Stark Fe­rencet, az újaknai terület má­sik tanácstagját, a területi párttltkárt, valamint az iskola igazgatóját Az eredmények megnyug­tathatják az itt lakókat. Meg­született a döntés. A Csizma­dia úti iskola megkapja a mellette levő kis játszótér te­rületét, így szép iskolaudvart tudnak kialakítani. A többi gyerek sem marad mozgási lehetőség nélkül. Mert az ott levő sík területen, amely elég nagy és tágas, a nagyobb gye­rekeknek egy játszópályát. a kisebbeknek pedig játszóteret alakítanak! ki. Itt aztán leket homokozni is, focizni is, me­lyik gyerek mit akar. A munkálatokat mielőbb el­kezdik. társadalmi munká­ban segítenek a szülők és az itt lakók. A teljes igazsáe ked­véért el kell mondanunk azt is. nem baj, hogy odahordták a törmeléket, mert leealább föltöltötték. így a dózer könv- nyű szerrel elsimítja majd. és jöhet rá a salak. Még egv jó hír az újaknai­aknak. Az úgynevezett Űj- akna utat a tanács burkolja. AZ A TELEFON... A telefonnal kapcsolatos Kalocsai Gyula a hetvenhetes választókerület tanácstagjának panasza. A Hősök útjára nyil­vános telefont kérnek az ott lakók. Fejérvári Géza, a tervosz­tály vezetője adta meg a vá­laszt. Méghozzá bőséges ada­tokkal szemléltetve, mit tett a tanács a telefon ügyében. 1973. augusztus 23-án tájékoz­tatást kértek a távközlési üzemtől. Szeptember 20-án ismét kérték, és sürgették a választ. Október 20-án a táv­közlési üzem közölte, hogy a telefon megvalósításának mű­szaki akadálya nincs, és meg­jelölte a szükséges pénzt. Ok­tóber 27-én a tanács megren­delte a telefonállomást. és közölte, hogy rendelkezik a szükséges fedezettel. Egvűttal kérték, hogy a megrendelést igazolják vissza, és közöljék a bekötés időpontját. Ezt követően még többször sürgették a tanácsiak szóban is. de eredmény nem jelent­kezett. December 12-én már a Budapest-Vidéki Posta­igazgatóság beruházási osztá­lyához fordultak ... De a nem­régiben. februárban tartott szóbeli megbeszélésen a táv­közlési üzem még mindig nem tudott végleges választ adni. Hát eddig a Hősök úti nvil- vános telefonállomás ügye. Reméljük, ezek után nem kell eltelnie még félévnek, hogy döntsenek az Illetékesek ... Cs. E. A rendelőben egymás után gyülekeztek a betegek. Dr. Asztalos Judit. Mátraszele körzeti orvosa fogadásukra készülődik. Az orvosi rendelőt néhány lépés választja el lakásától, így a betegek bánmikor köny nyen megtalálják Asztalos doktornőt. Körzeti orvosnak lenni, nem könnyű. Sokan mondják, hogy a falusi orvosnak csak az menjen, akiben nagy "nagy hivatástudat él. és nem vá­gyik kiugró sikerekre... A falust körzeti rendelők­ben általában nem történnek nagy dolgok Ha valamilyen rendkívüli, vagy súlyos eset adódik, az orvos a kórházba utalja. Persze, mindez nem lelenti, hogy a falusi körzeti orvos nem talál szépséget, sokoldalúságot, a munkájában. Mert itt sok minden múlik az orvos döntésén. Dr. Asztalos Judit négy esz­tendeje él Mátraszelén. Vala­mikor. az egyetem elvégzése után hosszú évekig aKÖJÁL- nál dolgozott, majd Somoskő­újfalun vállalt körzeti orvosi állást. Innen kérte áthelyezé­sét Mátraszelére. Családi okok miatt. Azóta megszokta, meg­szerette a mátraaljai kis fa­lut Az itteni munkát, amely segített elfelejteni a régebbi, nehéz éveket.. Asztalos doktornő vélemé­nye: — Ha most végezném az egyetemet, rögtön körzetben kezdeném, méghozzá falun. Itt az ember állandóan, és bőven szerezhet tapasztalato­kat. És képzelje el, milyen nagy segítség, hogy a betege­imnek ismerem a családját. Tudom ki az unoka, a nagy­mama, melyiket milyen be­tegséggel kezeltem. — Szívesen vállalta? — Igen. Tudja, olyan do­log ez a körzeti munka, hogy mindenhez kell érteni egy ki­csit Jól ismerem a falu ap­raját, nagyját, és ha valaki panaszkodik, rögtön tudom, hova „tegyem’’ az elhangzot­takat Mindig a környezeté­vel együtt nézem a betegei­met — Volt nehéz esete? — Előfordult. Gyorsan kel­let döntenem mentőt hivok-e, avagy otthon kezelem a bete­get’ Higgye el. néha nehezen lehet eldönteni. Sokszor még otthon is tépelődöm rajta. Egy falusi orvosnak mindenkép­pen szüksége van a tekintély­re. Fontos, hogy mint embert is, orvost is becsüljék. A bi­zalomnak bármilyen formá­ban nyilvánul is meg. mindig nagyon örülök. — Például? — Van. hogy megállítanak az utcán. Fiatal, vagy idősebb Nem is fáj annyira a vérvétel. Fotó: fodor t asszonyok elmondják, hogy iszik a férjük, rettegésben tartja a családot, mit tegye­nek? Ilyenkor legjobb lelkiis­meretem szerint adok taná­csot. mert a falusi orvosnak ehhez is értenie kell. — Hány emberre visel gon­dot doktornő? — Ezerháromszázán élnek a községben. De most helyette­sítek Barnán is. — Nem érzi magát egye­dül? — Nem. A munkám teszi ki az életem nagy részét. A baráti köröm Salgótarjánban él velük is összelövök időn­ként. Kocsim van, ez bizonyos „szabadságot” jelent. Ha meg­gondolom magam, és van időm. beszaladok Tarjánba. — Ügyelet? — Ezt nagyon jól megszer­vezték. Minden nyolcadik hé­ten kerül rám sor. A többi szombatom, vasárnapom sza­bad. Van. hogy ellátogatok Pestre. Ott élnek a szüleim, a rokonaim. De mindig na­gyon szívesen jövök vissza Mátraszelére. — Elégedett a rendelő fel­szerelésével ? — Nézzen körül. Ez sok mindent elárul. Jól felszerelt körzeti rendelőben dolgozom. A kapcsolatom jó a tanáccsal. Ha valamit kérek, segítenek. Egy valami húzódik csak. A fürdőszobámat hagyták fél­ben» .. — A községben érzi a meg­becsülését? — Igen. Gyakran, kémek fel előadások tartására, és bár ilyenkor sok a szorongás ben­nem szívesen, vállalom. — A falusi orvos szakmai’ lag nem marad el? — Minden hónapban tv»* vábbképző értekezleten ve­szünk részt ötévenként kór* házi gyakorlaton. A rendelő* be orvosi folyóiratok járnak. Egyébként is sok szakirodai­mat olvasok. — Szabad ideje? — A szabad időm az orvo­si hivatásból eredően eléggé rendetlen, ezért hosszú távra nem tervezek előre. Tévét rit­kán nézek, néha elmegyek egy-egy színházba. Nyáron pe- dig turistautakat teszek. — Tervei? — Még sokáig szeretnék körzetben dolgozni megbe­csült, jó orvos lenni. Azt hi­szem. ennél nagyobb tervein nem is lehet... — csatai — Közös összefogással Felépül az új óvoda Pásztón a nagyközségi kö­zös tanács az idén is kiemelt feladatnak tekinti a lakásépí­tési program megvalósítását. Emellett nagy erőfeszítéseket tesznek az új, száz férőhelyes óvoda felépítéséért. Olyan szé­les körű társadalmi összefogás bontakozott ki, amelyre eddig a község történetében nem volt példa. — 1973. március 6-án koor­dinációs megbeszélés volt a nem tanácsi szervekkel — mondja Bózvári József műve­lődési felügyelő. Ekkor konk­rét felajánlások születtek. A Közlekedési Nyomda szakszer­vezeti bizottsága javasolta az ..Egy nap a száz férőhelyes óvodáért” munkaakciót. En­nek keretében a dolgozók egynapi munkájuk értékét át­utalják a tanács számlájára. A kijáró dolgozók részéről is történtek felajánlások. Sok I társadalmi munkára is számí- I tani lehet. A nagy társndal- I mi összefogáshoz a lakosság is ' csatlakozott önkéntes pénzbeli hozzájárulással. Az üzemek, vállalatok, a tanács, a nagy­község lakói szép példáját ad­ják az együttműködésben rej­lő óriási lehetőségeknek. A megmozdulás igazi érté­két azonban nem a felaján­lott pénz mennyisége határoz­za meg, hanem az az erkölcsi felismerés, nagy megértés, amely az emberek hozzáállá­sában rejlik. Lavaj Margit járási védőnő, tanácstag nagy szeretettel be­szélt a körzetében élő embe­rekről. — A 25-ös számú körzet a Kölcsey utca tartozik hozzám, ahol többnyire idős emberek laknak. Nyugdíjasok, akik cse­kély jövedelmük ellenére hoz­zájárultak az akcióhoz. Az emberek érzik, tudják, hogy a jövő, a gyermekek érdeké­ben érdemes áldozatot hozni. Budai Istvánná és családja, a Kölcsey utcában szóz forint­tal járult hozzá az óvoda épí­téséhez. — Egy kisunokánk van. Őérte, a többi gyermekért, községünk gyarapodásáért tet­tük — magyarázza Budainé, majd hozzáfűzi: — Nagy szük­ségünk van korszerű, modem óvodára A 41-es számú körzet ta­nácstagja, Kelemen István így beszél • — Szememből a könny is majdnem kicsordult, amikor olyan emberek nagy igyekeze­tét, megértését tapasztaltam, akik kis jövedelmüktől füg­getlenül szívesen adtak. Jóleső érzés töltheti el őket, hiszen szép célt támogatnak, özvegy Szilinyi Jánosné, akinek hét svereke, tizenhét unokája va"| De akiknek már nincs óvo­dáskorú gyermekük, azok is örömmel támogatják az elkép­zeléseket Volek Ferenc ön­kéntes tűzoltó, Petrik János nvugdüas De másokat is em­líthetnék. Sajnos, kivételek is vannak, akik nem érezték em­beri kötelességüknek ezt a fel­adatot, pedig jó keresetük van. — Én adtam, ami tőlem tel­lett — mondja Szilinyi néni. — Tudom, mit jelent az, ami­kor nem képes az ember hova tenni, kire bízni a gyerekét. Hetet neveltem fel. Amikor a mezőre mentem dolgozni, vin­nem kellett őket magammal, vagy otthon maradtak egye­dül. Négy óvodáskorú uno­kám van. nekik is épül majd ez az óvoda. Egyszerűen fogalmaznak a2 emberek, de az egyszerű sza­vak mögött őszinte érzések hú­zódnak meg. Segítenek gyer­mekeikért. unokáikért, a jö­vő nemzedékért. Az összefo­gás gyümölcsözni fog; mind- annyiunk örömére, büszkesé­gére felépül az új óvoda. Adorján László NÓGRAD — 1974. március 6„ szerda S

Next

/
Thumbnails
Contents