Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)
1974-03-31 / 76. szám
Az óvodában tanulta... Felnőttek vigyázat! Utánoznak! A nagymama a vasárnapi éhedet készíti. Az alig négyéves Kató ott táblából körülötte és be nem álil a kis szája. Érthető, hogy van mit mesélnie. hiszen az ősszel lett óvodás. A nagyihoz csak vasárnap jönnek el anyuval és apuval. Kató úgy véli. nem figyel rá eléggé a nagymama, s indulatosan képezi: „Normális «agy te, nagymama?” A nagyinak összeszorul a szive. Honnan ez a szokatlanul durva beszéd? Meg is kérdi a konyhába lépő leányát A válasz hamar készen van: *Az óvodában tanulta!”, majd hozzáteszi: „Minden rosszat ott tanul!” Az apa ezt a párbeszédet nem hallja. Ebédnél együtt ül a család. A ki6 Kati valamivel élénkebb mint máskor, az evőeszközökkel hadonászik. Fel-felugrál az asztaltól. Mintha felmentést kapott volna az anyjától az imént Nem felelős a viselkedésért hiszen „minden rosz- szat az óvodában tanul”. A saertelenkedést csakhamar megsokallja az apa és emelt hangon kiált rá a gyermekre. „Mond, normális vagy te, kislányom ?” A nagymama okos asszony. Azonnal megért mindent. Nem akar ünneprontó lenni. Nem zavarja meg a vasárnapi ebédet, de hamarosan sort kerít rá, hogy megmondja a gyermekeinek: nem az óvodában tanulja a kicsi a durva beszédet. hanem — amint hallotta — tőlük, a szüleitől. A gyermekek között mozgó, cselekvő, beszélő felnőtteknek •— már pedig többé kevésbé mindannyian a szemük előtt élűnk — nagyon kell vigyázatok arra: mit mondanak, hogyan vélekednek valakiről vagy valamiről, mit tesznek, hogyan viselkednek, mert a gyermek mindenben utánozza a felnőtteket. Minden szavunknak úgy kell elhangzania, mintha magnetofonszalag rögzítené amit mondunk. Könnyen visszahallgathatjuk, akárcsak Kati édesapja hallhatta a meggondolatlan, érdekesnek vélt kérdést a gyermeke szájából. De a cselekedem ■ -or-:'* I : OTTHON-CSAtÁÍ) tettben is példaad őrnak kell lenni. Mintha filmfelvevő gép előtt mozognánk. A körülöttünk ugrándozó, játszogató, sokszor — látszólag — ránk sem figyelő gyermekszemek rögzítik tetteinket. Hiába korholja az édesapa a fiát, miért dobja el az utcán a csokoládé sztamiolipapírját, amikor az előző sarkon ő hajította el a kiürült gyufásdobozát. Péter az iskolában a sora- koziásnál tolakodik. Mindenképpen első pár akar lenni. Félrelöki társait. A tanítónő rászól, türelmesen tanítgatja udvarisságra, finomságra. Nem tudja, csak sejti, hogy a kisfiú valahol látta ezt a magatartást. Az első szülői értekezlet után már világos előtte minden. Éppen az ő édesanyja furakodik mindenki elé az érdeklődésben. Nem hagy mást szóhoz jutni,, mintha osaik neki lenne gyermeke, kizárólag az övéről akar hallani és lehetőleg mindenki előtt és elsőnek. Péter édesanyja állhatott tehát a kis „felvevőgép” előtt, talán a boltban vagy a patikában, ahol két könyökkel tolakodott és soron kívül a várakozók elé nyomakodott. Hiába magyarázzuk el százszor a legegyszerűbb közlekedési szabályt gyermekünknek, ha mi, siettünkbem, vele kézen fogva fittyet hányunk a közlekedési szabályokra. Hiába tani tga tjük kislányunkat, kisfiúnkat a szép. illedelmes beszédre, ha otthon azt hallja, hogy egymással, a nagyszülőkkel durván, gorombán beszélünk. A számára szokatlan, eddig még nem hallott illetlen szót hamar meghallja és megjegyzi a gyermek. A szülők, rokonok azt hiszik, hogy a másik szobában játszadozó gyermekek nem is figyelnek rájuk. Elhangzik egy- egy trágár tréfa. A felnőttek jót kacagnak. A csattanó megüti a gyermekek fülét, s ők is mondogatják a hallottakat. A rokonság esetleg jóízűen nevet rajta, milyen jól áll a szájában a „huncut” szó. S másnap nem érti a gyermek, miért kap a szülőktől ugyanannak a szónak a mondogatá- sáért hatalmas nyaklevest. Mintha nem is tőlük a felnőttektől tanulta volna! Tálán arra is rámondják: „Hiába, az óvodában tanulta!” Dr. Gergely Károlyné fi fronlártalmak és megelőzésük A front meteorológiai folyamat, a hideg és meleg légtömegek találkozásakor kialakult hatásfelület, amikor az egymástól fizikai és kémiai tulajdonságaikban — hőmérsékletükben. légnyomásukban, páratartalmukban, sugárhatá- sukban — eltérő légtömegek összetalálkoznak. megbirkóznak egymással és az egyik a másik fölé vagy alá tolakszik. Ha a felettünk levő hideg levegő helyére meleg kerül, felsiklási, vagy melegfrontról beszélünk. Ha a meleg csökken, az időjárás hűvösebbé válik, betörési, vagy hidegfront zúdul a nyakunkra. Az orvosmeteorolőgia már pontosan megfigyelte és körülhatárolta a különböző frontok élettani hatásait, következményeit. Azt is kimutatták. hogy ezek a vér kémhatását befolyásolják és az élettani rendellenességeket ezek okozzák. A meteorológiával és élettannal nem foglalkozó ember csak azt érzi, hogv időváltozáskor, mindenki idegesebb. . . ..netlenebb. Főleg ha rcu,..,.., n:ár előre szomorúan állapítja mu. hogy időváltozás le.»z. Fronukvonulás Ve n, már megint erzem a front hatását — mondják a tájékozottabbak. Igaz ez? Jogosak a panaszok? Igaz bizony! És valósak, jogosak a panaszok! A felsiklási és betörési front hatásai eltérőek, a leggyakrabban ellentétesek, s ki az egyikre, ki a másikra reagál érzékenyebben. Az időváltozás előtt már egy-két sőt több órával előbb érezhetők, sót az összes élőlények megérzik. A fecskék például alacsonyabban repülnek. a leveli béka pedig sokszor még a meteorológiai prognózisnál is pontosabban jelzi az időváltozást. A felsiklási, a melegfrontnál a fronthatásra érzékeny ember nyugtalanná, ingerlékennyé, fáradékonnyá válik. Figyelme, teljesítőképessége csökken, rosszabbul alszik, fejfájás gyötri, könnyebben fertőződik, ha lázas, hőmérséklete emelkedik. A szív-, ideg- és pajzsmirigypanaszok ilyenkor fokozódnak. Hideg fronthatás alatt van. aki kábultabb, tunyább, nehezebben gondolkodik Gyakoribbak az epe-, a gyomor-, a vese- és az érpanaszok, a szívizomelhalások, infarktusok. Megnövekedik a hurutos betegségekre való hajlam stb. Mindezek természetesen elsősorban csak azoknál jelentkezhetnek, akik az időjárási változásokra. fronthatásokra, különösebben érzékenyek. És mit tanácsol a frontár- taknakkal kapcsolatosan az orvos? A meteorológia előre jelzi hogy mikor várható front. Ilyenkor az érzékeny ember fokozottabban vigyázzon az egészségére. Kerülje, mindazt ami egyébként is áratalmat jelent a számára. A megerőltetéstől és az izgalmaktól tartózkodjék. Többet pihenjen, embertársaival szemben legyen elnézőbb, figyelmesebb. Mértékletesen táplálkozzék. Az előírt étrendet pontosan tartsa meg. Rendkívülibb. nehezebb feladatot ne vállaljon, még a megszokottnál is óvatosabban éljen, amíg az időjárás meg nem nyugszik. Pavlov professzor szerint az ember és környezete elvá- laszthatlanok egymástól. Az érzékeny ember iparkodjék tehát úgy élni. hogy az időjárás haszna előnyére váljék, hátrányainak ártalmait pedig céltudatos magatartásával elkerülje. Dr. B. L. Nagymama vigyáz a kisunokára, amíg az édesanya haza nem érkezik. Nógrádszaká! községben, a Palóc álcában sétáinak így naponta sokszor — ha az idő engedi— Kovács Józscfné, és unokája. — kj — T r E t á K — Az az érzésem, hogy az én vőlegényem nős ember. — Miért gondolod? — Tegnap ruzsnyomokat hagytam az arcán és ma kék foltot találtam a helyén! Két ismerős találkozik. — A múltkor azt mondtad, hogy három hónapig alkoholelvonó kúrán voltál, én meg arról értesültem, hogy börtönben ültél! — És mit gondolsz, ott talán lehet alkoholt inni? — ön ajánlotta be hozzánk ezt a kiváló szakácsnőt? —- Én. — Akkor jöjjön velem) —- Hová, az istenért?) — Csak ide, hozzánk. Ebédeljen velünk! A feleség, aki éppen most érkezett haza a nyaralásból, szemrehányóan kijelenti: Miért nem tudsz egy kicsit segíteni az itthoni munkákban? Amíg távol voltam, egy szalmaszálat sem tettél itthon keresztbe! — Azt nem. De éppen ma reggel mázoltam be olajfestékkel azt a széket, amelyen ülsz! Gyönyörű, fiatal lány lép be a boltba nagymamájával. Megkérdezi a fiatal eladót: — Mennyibe kerül egy méter ebből az anyagból? — Nálunk 1 méter egy puszi — kellemkedik az eladó. — Jól van —■' mondja a kislány —, mérjen le 10 métert. Majd a nagymama kifizeti. Jóindulatú daganatok ■Vannak jóindulatú daganatok is? Vaómak, és semmivel sem ritkábbak, mint a rosszindulatúak, csak hát ezt kevesen tudják és ha valaki meghallja ezt a szót. hogy daganat, akkor azonnal kétségbeesik. Pedig az sem mind daganat, amit a mindennapi magyar nyelv így nevez. A gyulladásos vizenyőt. az ütés okozta duzzanatot, vagy a bi- csaklás utáni alakváltozást is daganatnak mondják, pedig tulajdonképpen egyik sem az. Ha gyulladás megszűnik, az ütés helye meggyógyul, a kibicsaklott boka helyreigazodik, az odavándorolt folyadék — a savó — elkotródik. felszívódik és a duzzanat lelohad. mert a terület megnagyobbodását nem szövetszaporulat okozta. A daganat a szervezeten belül, de az egészséges növekedéstől függetlenül keletkezett ég növekvő szövetszaporulat. Durva hasonlattal élve. valami olyasféle, mint a fán a madárfészek, vagy a fagyöngygubanc. A különbség a jó- és rosszindulatú daganat között, hogy a jóindulatú daganat — hasonlatomban egy madárfészek — csak ott van, csak húzza az ágat. nagyságával, súlyával terheli a szervezetet. A rosszindulatú — a fagyöngy — meg abból él, hogy erejét — mondhatnám, a vérét szívja és tönkreteszi, kihasználja, meggyötri a szervezetet. A fó különbség a kettő között az, hogy a rosszindulatú daganat sejtjei szabálytalanok, formátlanok, a szabályosan szaporodó sejtektől eltérnek és nem úgy osztódnak, nem úgy sokasodnak, mint az egészséges sejtek. A rosszindulatú sejtek burjánzanak, bemarják magukat a környező ép szövetek közé. összenőnek, összekapaszkodnak vele, a vérárammal, a nyirokkal, átjutnak más. még ép szervekbe. szövetekbe és ott áttételeket, másodlagos daganatgócokat okoznak. A jóindulatú daganatok szövetei nem szabálytalanok. Csak nőnek és nem burjánzanak. Sejtjeiknek zöme izom-, zsír-, ideg-, kötőszövet vagy egyéb szövetféleséget utánoz., amelyek, ha növekednek is, alakjukat. formájukat nem veszítik el. körülírt daganatot okoznak, nem kapaszkodnak össze a környezetükkel, tehát onnét kihámozhatok. Nem képeznek áttételeket és kiújuló suk igen ritka. Ezért mond hatjuk, hogy ezek jóindulatú- ak. A daganatok keletkezésének oka még ma sem tisztázott. Többféle — rendszerint elhúzódó — izgalom, vagy ártalom éri a szervezetet, amíg a dagahatképződés megindul. Akárhogy is keletkezett a daganat, ha megvan, tudomásul kell venni és minden körülmények között meg kell szabadulni tőle, mert magától nem múlik, el soha. A kérdést, hogy a daganat jó- vagy rosszindulatú, mindig a sző- vetvizsgálat dönti el. Ha rosszindulatú, sürgős műtét, besugárzások és gondos utókezelés szükséges. A jóindulatú daganat eltávolítása utó a a beteg tökéletesen meggyógyul. Ne rémüljön tehát halálra senki, ha megtudja, hogy daganata van- A félelem, a felesleges izgalom nem oldja meg a kérdést, csak árt 8 \ embernek. Nem minden kutya harap, de vannak alamuszi. veszedelmes kutyák is. A daganatokat a szakorvos ismeri, ő dönti el. hogy a beteget milyen módon szabadítsák meg tőle. És sohase feledjük: ha időben észleli!, még a rosszindulatú dagana - tói is meg lehet szabadítani a beteget. A jóindulatú daganat pedig biztosan, eredményesen gyógyítható. Dr. Buga László A szurdokpüspöki óvodában FALFESTMÉNYEKTŐL KÖNYVILLUSZTKACIÓKIG A szovjet könyvgrafika eJ választhatatlan Andrej Gon csarov nevétől, aki számc értékes illusztrációt készítei az orosz, a szovjet és a világ irodalom klasszikusainak mű veihez. Gogol, Dosztojevszki Osztrovszkij, Biok, Jeszenyir Shakespeare, Hemingway, Gc ethe, Rabelais — íme azokna a szerzőknek korántsem tel jes felsorolása, kiknek mű veit Andrej Goncsarov il lusztrálta. Rajzaira az írói alkotószel lem pontos megközelítése jellemző. A könyvillusztráció azonban alkotó munkájának csupán egy részét jelenti.
