Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)

1974-03-31 / 76. szám

Az óvodában tanulta... Felnőttek vigyázat! Utánoznak! A nagymama a vasárnapi éhedet készíti. Az alig négy­éves Kató ott táblából körü­lötte és be nem álil a kis szá­ja. Érthető, hogy van mit me­sélnie. hiszen az ősszel lett óvodás. A nagyihoz csak va­sárnap jönnek el anyuval és apuval. Kató úgy véli. nem fi­gyel rá eléggé a nagymama, s indulatosan képezi: „Normális «agy te, nagymama?” A nagyinak összeszorul a szive. Honnan ez a szokatla­nul durva beszéd? Meg is kérdi a konyhába lépő leányát A válasz hamar készen van: *Az óvodában tanulta!”, majd hozzáteszi: „Minden rosszat ott tanul!” Az apa ezt a párbeszé­det nem hallja. Ebédnél együtt ül a család. A ki6 Kati valamivel élénkebb mint máskor, az evőeszközök­kel hadonászik. Fel-felugrál az asztaltól. Mintha felmentést kapott volna az anyjától az imént Nem felelős a viselke­désért hiszen „minden rosz- szat az óvodában tanul”. A saertelenkedést csakhamar megsokallja az apa és emelt hangon kiált rá a gyermekre. „Mond, normális vagy te, kis­lányom ?” A nagymama okos asszony. Azonnal megért mindent. Nem akar ünneprontó lenni. Nem zavarja meg a vasárnapi ebé­det, de hamarosan sort kerít rá, hogy megmondja a gyer­mekeinek: nem az óvodában tanulja a kicsi a durva beszé­det. hanem — amint hallotta — tőlük, a szüleitől. A gyermekek között mozgó, cselekvő, beszélő felnőtteknek •— már pedig többé kevésbé mindannyian a szemük előtt élűnk — nagyon kell vigyáz­atok arra: mit mondanak, ho­gyan vélekednek valakiről vagy valamiről, mit tesznek, hogyan viselkednek, mert a gyermek mindenben utánozza a felnőtteket. Minden sza­vunknak úgy kell elhangzania, mintha magnetofonszalag rögzítené amit mondunk. Könnyen visszahallgathatjuk, akárcsak Kati édesapja hall­hatta a meggondolatlan, érde­kesnek vélt kérdést a gyerme­ke szájából. De a cselekedem ■ -or-:'* I : OTTHON­-CSAtÁÍ) tettben is példaad őrnak kell lenni. Mintha filmfelvevő gép előtt mozognánk. A körülöt­tünk ugrándozó, játszogató, sokszor — látszólag — ránk sem figyelő gyermekszemek rögzítik tetteinket. Hiába kor­holja az édesapa a fiát, miért dobja el az utcán a csokoládé sztamiolipapírját, amikor az előző sarkon ő hajította el a kiürült gyufásdobozát. Péter az iskolában a sora- koziásnál tolakodik. Minden­képpen első pár akar lenni. Félrelöki társait. A tanítónő rászól, türelmesen tanítgatja udvarisságra, finomságra. Nem tudja, csak sejti, hogy a kisfiú valahol látta ezt a ma­gatartást. Az első szülői érte­kezlet után már világos előt­te minden. Éppen az ő édes­anyja furakodik mindenki elé az érdeklődésben. Nem hagy mást szóhoz jutni,, mintha osaik neki lenne gyermeke, ki­zárólag az övéről akar hallani és lehetőleg mindenki előtt és elsőnek. Péter édesanyja áll­hatott tehát a kis „felvevőgép” előtt, talán a boltban vagy a patikában, ahol két könyök­kel tolakodott és soron kívül a várakozók elé nyomakodott. Hiába magyarázzuk el száz­szor a legegyszerűbb közleke­dési szabályt gyermekünknek, ha mi, siettünkbem, vele ké­zen fogva fittyet hányunk a közlekedési szabályokra. Hiába tani tga tjük kislá­nyunkat, kisfiúnkat a szép. illedelmes beszédre, ha otthon azt hallja, hogy egymással, a nagyszülőkkel durván, gorom­bán beszélünk. A számára szokatlan, eddig még nem hal­lott illetlen szót hamar meg­hallja és megjegyzi a gyermek. A szülők, rokonok azt hiszik, hogy a másik szobában játsza­dozó gyermekek nem is fi­gyelnek rájuk. Elhangzik egy- egy trágár tréfa. A felnőttek jót kacagnak. A csattanó megüti a gyermekek fülét, s ők is mondogatják a hallotta­kat. A rokonság esetleg jóízű­en nevet rajta, milyen jól áll a szájában a „huncut” szó. S másnap nem érti a gyermek, miért kap a szülőktől ugyan­annak a szónak a mondogatá- sáért hatalmas nyaklevest. Mintha nem is tőlük a felnőt­tektől tanulta volna! Tálán arra is rámondják: „Hiába, az óvodában tanulta!” Dr. Gergely Károlyné fi fronlártalmak és megelőzésük A front meteorológiai folya­mat, a hideg és meleg légtö­megek találkozásakor kiala­kult hatásfelület, amikor az egymástól fizikai és kémiai tulajdonságaikban — hőmér­sékletükben. légnyomásukban, páratartalmukban, sugárhatá- sukban — eltérő légtöme­gek összetalálkoznak. meg­birkóznak egymással és az egyik a másik fölé vagy alá tolakszik. Ha a felettünk levő hideg levegő helyére meleg kerül, felsiklási, vagy me­legfrontról beszélünk. Ha a meleg csökken, az időjárás hűvösebbé válik, betörési, vagy hidegfront zúdul a nya­kunkra. Az orvosmeteorolőgia már pontosan megfigyelte és kö­rülhatárolta a különböző frontok élettani hatásait, kö­vetkezményeit. Azt is kimu­tatták. hogy ezek a vér kém­hatását befolyásolják és az élettani rendellenességeket ezek okozzák. A meteorológi­ával és élettannal nem foglal­kozó ember csak azt érzi, hogv időváltozáskor, minden­ki idegesebb. . . ..netlenebb. Főleg ha rcu,..,.., n:ár előre szomorúan állapítja mu. hogy időváltozás le.»z. Fronukvonu­lás Ve n, már megint erzem a front hatását — mondják a tájékozottabbak. Igaz ez? Jo­gosak a panaszok? Igaz bi­zony! És valósak, jogosak a panaszok! A felsiklási és betörési front hatásai eltérőek, a leg­gyakrabban ellentétesek, s ki az egyikre, ki a másikra rea­gál érzékenyebben. Az idő­változás előtt már egy-két sőt több órával előbb érezhe­tők, sót az összes élőlények megérzik. A fecskék például alacsonyabban repülnek. a leveli béka pedig sokszor még a meteorológiai prognó­zisnál is pontosabban jelzi az időváltozást. A felsiklási, a melegfront­nál a fronthatásra érzékeny ember nyugtalanná, ingerlé­kennyé, fáradékonnyá válik. Figyelme, teljesítőképessége csökken, rosszabbul alszik, fejfájás gyötri, könnyebben fertőződik, ha lázas, hőmér­séklete emelkedik. A szív-, ideg- és pajzsmirigypanaszok ilyenkor fokozódnak. Hideg fronthatás alatt van. aki ká­bultabb, tunyább, nehezebben gondolkodik Gyakoribbak az epe-, a gyomor-, a vese- és az érpanaszok, a szívizomelhalá­sok, infarktusok. Megnöveke­dik a hurutos betegségekre való hajlam stb. Mindezek természetesen elsősorban csak azoknál jelentkezhetnek, akik az időjárási változások­ra. fronthatásokra, különöseb­ben érzékenyek. És mit tanácsol a frontár- taknakkal kapcsolatosan az orvos? A meteorológia előre jelzi hogy mikor várható front. Ilyenkor az érzékeny ember fokozottabban vigyázzon az egészségére. Kerülje, mindazt ami egyébként is áratalmat jelent a számára. A megeről­tetéstől és az izgalmaktól tar­tózkodjék. Többet pihenjen, embertársaival szemben legyen elnézőbb, figyelmesebb. Mér­tékletesen táplálkozzék. Az előírt étrendet pontosan tart­sa meg. Rendkívülibb. nehe­zebb feladatot ne vállaljon, még a megszokottnál is óva­tosabban éljen, amíg az idő­járás meg nem nyugszik. Pavlov professzor szerint az ember és környezete elvá- laszthatlanok egymástól. Az érzékeny ember iparkodjék tehát úgy élni. hogy az idő­járás haszna előnyére vál­jék, hátrányainak ártalmait pedig céltudatos magatartásá­val elkerülje. Dr. B. L. Nagymama vigyáz a kisunokára, amíg az édesanya haza nem érkezik. Nógrádszaká! községben, a Palóc álcában sétáinak így naponta sokszor — ha az idő engedi— Kovács Józscfné, és unokája. — kj — T r E t á K — Az az érzésem, hogy az én vőlegényem nős ember. — Miért gondolod? — Tegnap ruzsnyomokat hagytam az arcán és ma kék foltot találtam a helyén! Két ismerős találkozik. — A múltkor azt mondtad, hogy három hónapig alkohol­elvonó kúrán voltál, én meg arról értesültem, hogy börtön­ben ültél! — És mit gondolsz, ott ta­lán lehet alkoholt inni? — ön ajánlotta be hozzánk ezt a kiváló szakácsnőt? —- Én. — Akkor jöjjön velem) —- Hová, az istenért?) — Csak ide, hozzánk. Ebé­deljen velünk! A feleség, aki éppen most érkezett haza a nyaralásból, szemrehányóan kijelenti: Miért nem tudsz egy ki­csit segíteni az itthoni mun­kákban? Amíg távol voltam, egy szalmaszálat sem tettél itthon keresztbe! — Azt nem. De éppen ma reggel mázoltam be olajfes­tékkel azt a széket, amelyen ülsz! Gyönyörű, fiatal lány lép be a boltba nagymamájával. Megkérdezi a fiatal eladót: — Mennyibe kerül egy mé­ter ebből az anyagból? — Nálunk 1 méter egy pu­szi — kellemkedik az eladó. — Jól van —■' mondja a kis­lány —, mérjen le 10 métert. Majd a nagymama kifizeti. Jóindulatú daganatok ■Vannak jóindulatú daga­natok is? Vaómak, és semmi­vel sem ritkábbak, mint a rosszindulatúak, csak hát ezt kevesen tudják és ha valaki meghallja ezt a szót. hogy da­ganat, akkor azonnal kétség­beesik. Pedig az sem mind daganat, amit a mindennapi magyar nyelv így nevez. A gyulladásos vizenyőt. az ütés okozta duzzanatot, vagy a bi- csaklás utáni alakváltozást is daganatnak mondják, pedig tulajdonképpen egyik sem az. Ha gyulladás megszűnik, az ütés helye meggyógyul, a ki­bicsaklott boka helyreigazo­dik, az odavándorolt folyadék — a savó — elkotródik. fel­szívódik és a duzzanat lelo­had. mert a terület megna­gyobbodását nem szövetszapo­rulat okozta. A daganat a szervezeten be­lül, de az egészséges növeke­déstől függetlenül keletkezett ég növekvő szövetszaporulat. Durva hasonlattal élve. vala­mi olyasféle, mint a fán a madárfészek, vagy a fa­gyöngygubanc. A különbség a jó- és rosszindulatú daganat között, hogy a jóindulatú da­ganat — hasonlatomban egy madárfészek — csak ott van, csak húzza az ágat. nagysá­gával, súlyával terheli a szer­vezetet. A rosszindulatú — a fagyöngy — meg abból él, hogy erejét — mondhatnám, a vérét szívja és tönkreteszi, kihasználja, meggyötri a szer­vezetet. A fó különbség a kettő kö­zött az, hogy a rosszindulatú daganat sejtjei szabálytalanok, formátlanok, a szabályosan szaporodó sejtektől eltérnek és nem úgy osztódnak, nem úgy sokasodnak, mint az egészséges sejtek. A rosszin­dulatú sejtek burjánzanak, bemarják magukat a környe­ző ép szövetek közé. összenő­nek, összekapaszkodnak vele, a vérárammal, a nyirokkal, átjutnak más. még ép szer­vekbe. szövetekbe és ott átté­teleket, másodlagos daganat­gócokat okoznak. A jóindulatú daganatok szövetei nem szabálytalanok. Csak nőnek és nem burjánza­nak. Sejtjeiknek zöme izom-, zsír-, ideg-, kötőszövet vagy egyéb szövetféleséget utánoz., amelyek, ha növekednek is, alakjukat. formájukat nem veszítik el. körülírt daganatot okoznak, nem kapaszkodnak össze a környezetükkel, tehát onnét kihámozhatok. Nem ké­peznek áttételeket és kiújuló suk igen ritka. Ezért mond hatjuk, hogy ezek jóindulatú- ak. A daganatok keletkezésének oka még ma sem tisztázott. Többféle — rendszerint elhú­zódó — izgalom, vagy árta­lom éri a szervezetet, amíg a dagahatképződés megindul. Akárhogy is keletkezett a da­ganat, ha megvan, tudomásul kell venni és minden körül­mények között meg kell sza­badulni tőle, mert magától nem múlik, el soha. A kérdést, hogy a daganat jó- vagy rosszindulatú, mindig a sző- vetvizsgálat dönti el. Ha rosszindulatú, sürgős műtét, besugárzások és gondos utó­kezelés szükséges. A jóindula­tú daganat eltávolítása utó a a beteg tökéletesen meggyó­gyul. Ne rémüljön tehát halálra senki, ha megtudja, hogy da­ganata van- A félelem, a fe­lesleges izgalom nem oldja meg a kérdést, csak árt 8 \ embernek. Nem minden ku­tya harap, de vannak alamu­szi. veszedelmes kutyák is. A daganatokat a szakorvos ismeri, ő dönti el. hogy a be­teget milyen módon szabadít­sák meg tőle. És sohase fe­ledjük: ha időben észleli!, még a rosszindulatú dagana - tói is meg lehet szabadítani a beteget. A jóindulatú daga­nat pedig biztosan, eredmé­nyesen gyógyítható. Dr. Buga László A szurdokpüspöki óvodában FALFESTMÉNYEKTŐL KÖNYVILLUSZTKA­CIÓKIG A szovjet könyvgrafika eJ választhatatlan Andrej Gon csarov nevétől, aki számc értékes illusztrációt készítei az orosz, a szovjet és a világ irodalom klasszikusainak mű veihez. Gogol, Dosztojevszki Osztrovszkij, Biok, Jeszenyir Shakespeare, Hemingway, Gc ethe, Rabelais — íme azokna a szerzőknek korántsem tel jes felsorolása, kiknek mű veit Andrej Goncsarov il lusztrálta. Rajzaira az írói alkotószel lem pontos megközelítése jellemző. A könyvillusztráció azon­ban alkotó munkájának csu­pán egy részét jelenti.

Next

/
Thumbnails
Contents