Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)

1974-03-30 / 75. szám

f 4 ~ Világ proletárjai, egyesüljetek! At MSZMP N Ó GR Á D MEGYÉI BIZOTTS ÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPM XXX. ÉVF., 75. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 1974. MÁRCIUS 30., SZOMBAT T. AZ IMGÁZÓK faluja imrni Politikánk fő iránya változatlan és töretlen Kádár János beszéde a nyíregyházi párt aktívagy ülésen Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára — mint jelentettük — Szabolcs-Szatmár megyei lá­togatása során csütörtökön Nyíregyházán részt vett és fel­szólalt a megyei pártaktíván. Kádár János beszéde elején köszönetét mondott az ak­tíva résztvevőinek, a megye dolgozó népének a szívélyes, meleg fogadtatásért, amelyben — mint mondotta — a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság kor­mánya, rendszerünk politikái i iránti bizalom és egyetértés fejeződött ki. Átadta a megye munkásosztályának, szövetke­zeti parasztságának, értelmiségének, egész lakosságának a Központi Bizottság szívélyes üdvözletét és legjobb kívánsá­gait. — A megyei párt- és társa­dalmi szervezetek dolgozó kol­lektívák tevékenységéről itt- tartózkodásunk idején, egye­bek közt itt, az aktíván is, ahol a rövid felszólalások lé­nyeges kérdéseket érintettek, sokoldalú és pontos tájékozta­tást kaptunk. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága március 19—20-i ülésének napirendjéből kiin­dulva általánosabb közös dol­gainkról szeretnék szólni — mondotta bevezetőként, majd így folytatta: A Központi Bizottság ülésé­nek napirendjén szerepelt a nemzetközi helyzet elemzése. Szinte nincs olyan központi bizottsági ülés, ahol ez ne len­ne napirenden. A nemzetközi helyzet nagy figyelmet, gon­dos elemzést, sok munkát és cselekvést követel pártunktól, kormányunktól és minden in­tézményünktől, szervezetünk­től, amely nemzetközi síkon tevékenykedik. Legutóbbi ülésén a Közpon­ti Bizottság úgy ítélte meg a nemzetközi helyzetet, hogy az a magyar nép számára a szo­cializmus építésének eredmé­nyes folytatásához kedvező. A mostani nemzetközi helyzet fő jellemzője, legfontosabb meg­határozó tényezője az, hogy a szocialista világrendszer orszá­gai évről évre erősödnek, gya­rapítják gazdasági erőiket, nö­velik népük kultúráját és mű­veltségét. Erejük az új világ­háború megakadályozásának és a béke fenntartásának leg­főbb biztosítéka. Mély válság a kapitalista országokban Ugyanakkor a kapitalista országok, köztük a legfejlet­tebb országok mély válságban vannak. Helyzetüket a roha­mosan gyorsuló pénzromlás, az infláció jellemzi; a kapi­talista világ energia- és nyersanyagkrízissel küzd — és a vezető kapitalista országok­ban mélyül a politikai és a kormányzati válság. Mind erőteljesebb és haté­konyabb az úgynevezett har­madik világ országainak tö­rekvése, hogy gazdasági tekin­tetben is függetlenítsék magu­kat az imperialistáktól, s az önálló fejlődés útjára lépje­nek. A világ fejlődésére nagy hatással van a szocialista or­szágok és a fejlődő országok együttes harca az imperializ­mus ellen, a gyarmati uralom maradványainak felszámolá­sáért. A nemzetközi politikában alapvető irányzat, hogy a bé­kéért és a szabadságért küz­dő erők előretörnek, a szocia­lista és a kapitalista államok viszonyában oedig tárt hódít a békés egymás me”et,t élés, A szocialista ország’ azért küz­denek, hogy-a- elért eredmé­nyeket megszilárdítsák, s e történelmi folyamatot vissza­fordíthatatlanná tegyék. A nemzetközi helyzetet azonban az is jellemzi, hogy miközben a történelmet for­máló erők a népek számára kedvező irányzatok kibontako­zását segítik elő, a legszélső­ségesebb imperialista és reak­ciós körök támadást szervez­tek az enyhülés irányzata, a békés egymás mellett élés po­litikája ellen. Ezek a nemzet­közi helyzet alapvető jellem­zői. A békés egymás mellett élés politikája harcban való­sul meg. A -nemzetközi eny­hülés folyamatában lehet át­meneti megtorpanás és visz- szaesés, a fejlődés alapvető iránya azonban megmásítha­tatlan. Nincs olyan erő a vi­lágon, amely a szocializmus, a haladás, a béke erőinek előre, törését feltartóztathatja, a vi­lág fejlődésének irányát meg­változtathatja. A különböző társadalmi berendezkedésű ál­lamok békés egymás mellett élése sem valósul meg azon­ban automatikusan. A szocia­lizmus, a haladás, a béke erői­nek, a marxista forradalmi pártoknak, a szocialista orszá­gok kormányainak, a haladás minden erejének cselekednie kell. Tovább a történelmi utunkon Központi Bizottságunk múlt heti ülésének határozata a nemzetközi helyzet értékelését azzal összegezte, hogy rendü­letlenül megyünk tovább tör­ténelmi utunkon, a nemzetkö­zi munkásmozgalom és a kül­politika területén egyaránt. Külpolitikánk fő jellemzője, kiindulópontja és célja, hogy a magyar nép nemzeti érde­keit szolgálja, és biztosítsa a békét. Külpolitikai tevékeny­ségünk másik sarkalatos elve az .internacionalizmus, a né­pek közötti barátság és együtt­működés eszméje. Rendületle­nül kitartunk tehát nemzeti érdekeink és érzelmeink — jelképesen szólva —. a oiros- íeáér-zöíd aászló mellett, és egyidejűleg hűek vagyunk a nemzetközi szolidaritást kife­jező vöröß zászlóhoz. Politikánkat mindig a nyílt­ság, az egyértelműség jelle­mezte. Senkiben sem hagy­tunk soha kétséget politikánk alapvető kérdéseiben. Minden­kor őszintén és nyíltan meg­mondtuk, mit kíván, mire tö­rekszik pártunk és népünk. Így volt, van és lesz ez a kül- és a belpolitika alapvető kér­déseiben egyaránt. Mi azt tart­juk, hogy szocialista ország kétkulacsos politikát nem foly­tathat; marxista—leninista, kommunista párt kétértelmű politikát nem képviselhet sem saját osztálya, saját népe, sem mások előtt. Mi azt valljuk, az emberek akkor hallgatnak ránk és bíznak bennünk, ha egyazon kérdésről Budapesten, New Yorkban és Moszkvában ugyanazt mondjuk, és nem helynek megfelelően variá­lunk. önök emlékezhetnek rá, a külpolitikában még a legne­hezebb időben is mi mindig nyíltan a Szovjetunió mellett léptünk fel. Megmondtuk, hogy a nemzetközi kommunista mozgalomban élenjárónak, zászlóvivőnek, s úttörőnek a Szovjetunió Kommunista Pártját tekintjük. A Szovjet­unió Kommunista Pártjával, s természetesen valamennyi kommunista és munkáspárt­tal a testvéri egység szellemé­ben, közös elvek alapján har­colunk a nemzetközi küzdőté­ren. A magyar nép becsületes és tisztességes szolgálata, a magyar nép érdekeinek kép­viselete nem képzelhető el másként, csak a Szovjetunió­val való testvéri barátság és együttműködés szilárd, hatá­rozott fenntartásával és szün­telen továbbfejlesztésével. Ez az elvi szilárdság az alapja annak, hogy a Magyar Szocialista Munkáspártnak, a Magyar Népköztársaságnak becsülete és tekintélye van a nemzetközi életben. Barátaink biztosra vehetik, mi valóban igazi barátaik vagyunk. Ka­pitalista partnereink is tud­ják: a Magyar Népköztársaság szolid partner, lehet vele tár­gyalni, sok kérdésben meg le­het vele egyezni. De azt is tudják, hogy hazánk a Szov­jetunióval testvéri barátság­ban és összeforrottságban él és harcol, hű a Varsói Szer­ződéshez. Pártunk kötelessé­gének tartja, hogy ezt a tekin­télyt, megbecsülést megőrizze és a jövőben még tovább gya-> rapítsa. Politikánk lényege a munkásosztállyal való törődés Kádár János ezután belpo­litikai kérdésekről szólt. — A Központi Bizottság ülésének napirendjén szere­pelt a munkásosztály helyze­tének elemzése, értékelése. Önök minden bizonnyal tud­ják, hogy az utóbbi években nem egyszer szerepelt ez a té­ma a Központi Bizottság ülé­seinek napirendjén. Ezen a mostani tárgyalá­son a párt tisztázott néhány fogalmat, alapvető kérdést a munkásosztállyal kapcsolato­san. A dolog lényegét azon­ban nem abban látjuk, hogy a munkásosztály helyzetéről mi­nél gyakrabban, önálló napi­rendi pontként tárgyaljunk. A munkásosztállyal való törő­désnek az egész politikát át kell hatnia.» A Központi Bizottság a munkásosztály helyzetét a po­litikai vezető szerepének ér­vényesülésétől kezdve az anya­gi körülményekig, a lakásvi­szonyokig, a műveltség, isko­lázottság témaköréig sokolda­lúan elemezte. Olyan határo­zat született, amely biztosítja az említett kérdések megfele­lő kezelését a jövőben is. De amikor a munkásosztály helyzetéről szólunk, akkor az első és a legfontosabb, amit figyelembe kell venni, hogy a Magvar Nénköztársaságban a munkásosztály van hatalmon, a munkásosztály a magyar társadalom vezető osztálya, s hazánkban eredményesen épül a szocializmus. Ez munkásosz­tályunk helyzetének fő jel­lemzője, s ha a munkásosz­tály ügyeit rendben akarjuk tartani, először mindig erre gondoljunk. Ez a döntő és meg-, határozó a munkásosztály helyzetének megítélésében. Á legfontosabb az, hogy a mun­káshatalom szilárd legyen, a munkásosztály vezető szerepe érvényesüljön társadalmunk életének minden területén, s hogy a munkásosztály törté­nelmi célja, a szocialista tár­sadalom felépítése megvaló­suljon. Aki ebből indul ki, s ezt követi, az törődik a leg­jobban és a legmegfelelőbben a munkásosztály helyzetével. Belpolitikánk alapvető tö­rekvése a szocialista demok­rácia továbbfejlesztése. Mi nem féltjük a hatalmat attól, hogy a dolgozó emberek be­leszólnak a döntésekbe, el­lenkezőleg: a szocialista de­mokrácia továbbfejlesztésén azt értjük, hogy a munkások, a parasztemberek, az értelmi­ségiek, általában minél több. i dolgozó — megfelelő fórumo­kon és módon —, beleszól­hasson az irányítás, a vezetés kérdéseibe. Rendszerünk sa­játossága, fontos vonása, hogy minél több eszmeileg tisz­tán látó, a szocializmus cél­ját vállaló, érte tenni képes és tenni akaró ember hallassa szavát a közösség ügyeiben. Jobban építsünk a dolgozók véleményére Arra törekszünk, hogy poli­tikánkba, a kormányzat kér­déseibe, az üzemek, a ter­melőszövetkezetek belső éle­tébe, a tgnácsok tevékenysé­gébe minél több embernek le­gyen módja beleszólni. Ezen az általános törekvé­sen belül most jobban előtér­be kell helyeznünk — és a kongresszusig a központi szerveknek is vizsgálniuk kell — azt a kérdést, hogy az üzemek belső életében, az üzemi demokrácia terén ho­gyan tudnánk előbbre lépni. Ügy véljük, a különböző fó­rumokon nagyobb lehetőséget kell biztosítani a dolgozóknak ahhoz, hogy az eddiginél na­gyobb mértékben és még több kérdés eldöntésében ve­hessenek részt, talán még úgy is, hogy bizonyos rendelkezés­re álló anyagi eszközök fe­lett diszponáljanak, és sze­mélyi kérdésekben is kifejez­hessék véleményüket. Tehát azt szeretnénk, hogy hatéko­nyabban működjön demokrá­ciánk, és nem úgy, ahogy ma még sok helyen előfordul; a dolgozók elmondják ugyan a véleményüket, a vezetők meg is köszönik azt, de minden marad a régiben. Ezen változ­tatni kell, hogy e területen is határozottabban léphessünk előre. Ezt meg is tehetjük, hi­szen a feltételek — mind a dolgozók szemléletének fej­lődését, mind társadalmi vi­szonyainkat tekintve — adot­tak. Azt hiszem, minden párt­munkás tudja, milyen nagy mozgósító erőt jelent, ha ko­molyan vesszük a dolgozók közvetlen tapasztalatait ész­revételeit. s. hogy ez 'm'R-sn nagv segítség a munka meg­javításában. Kétszintes, garázzsal egybeépített sorházat építenek Érsek- vadkérten. Most tizenkét lakás készül, az Érsekvadkert cs Vidéke Építő Ktsz kivitelezésével. Képünkön: a ktsz szak­emberei, közöttük Juhász József, Holeez Ferenc, Csige Im­re, Szabó István munka közben. Hajnali négy órakor már* berregnek az autóbuszok Ér- sekvadkert utcáin. Viszik a kijáró dolgozókat Budapestre és környékére. Balassagyar­matra, Vácra és Rétságra. ta­lán a szélrózsa minden irá­nyába. Csupán az építőipar­ba több mint kilencszázan járnak el a faluból. Ez talán érthető is, hiszen hírük, te­kintélyük van az érsekvadker­ti ácsoknak, állványozóknak, kőműveseknek. A NÖGRÁD- napon valaki így fogalmazott: Érsekvadkert, az ingázók fa­luja. Sokan naponta, mások hetente utaznak a lakóhely és a munkahely között. Azt mondják, megéri. Szorgalmas emberek lakják a falut. Jó munkások azok is, akik ittihon maradtak, s vagy a termelőszövetkezetben, vagy ;a MEZŐGÉP üzemében, a* ktsz-ben, vagy másutt találják meg boldogulásukat. A 4100 lelket számláló köz­ség — érdekes módon alföl­di jellegű. A széles utcák, a zárt udvarok inkább emlé­keztetnek az alföldi települé­sekre, mint a Börzsöny aljá­ra. Évről évre változik a köz­ség arca. Csupán ebben a terv­időszakban újabb hetven új ház épült, 30 most épül a községben, ötven lakáson tel­jes felújítást, átalakítást« vé­geztek. S. hogy még szebb le­gyen Érsekvadkert, a tanács ebben az évben fenntartásra 4,8 millió, fejlesztésre pedig 0,8 millió forintot biztosít. A jelek azt mutatják: jól gaz­dálkodnak vele. (összeállításunk az 5. oldalon.) I--------------------------------------------Jt Eddig a munkásosztályról, társadalmunk vezető osztá­lyáról beszéltem, s arról a politikáról, amellyel kapcso­latban mostanában gyakran használunk ilyen kifejezése­ket: munkáspolitika, mun­káskultúra, munkásérdek, és hasonlók. Persze, az sem lesz baj. hogy ha ritkábban hasz­náljuk majd ezeket a kifeje­zéseket. s a gyakorlatban töb­bet teszünk a munkáspoliti­ka. a munkásérdekek kifeje­zése, a munkások műveltsé­gének elősegítése érdekében. Hangsúlyozni kell azt is, hogy a munkáspolitika: szövetségi politika. Államunk legfőbb politikai alapja a munkás-paraszt szövetség. Ez a szövetség szilárd: közös szocialista cél fűzi össze tár­sadalmunk e két nagy dol­gozó osztályát, ég a jövőben is állandó feladatunk lesz, hogy a munkás-paraszt szö­vetséget szilárdításuk és erő­sítsük. Szövetségi politika nagy távlaton A szövetségi politika ér­vényes társadalmunk többi dolgozó rétegére is. Ezek kö­zül elsősorban az értelmiség­gel dolgozik kéz a kézben, összeforrottan. testvérként, szövetségben a munkásosztály. Mély meggyőződésünk ugyan­is. hogy a szocializmus meg­valósításához az értelmiség mindennapi hozzájárulása el­engedhetetlenül szükséges. A másik oldalról viszont az ér­telmiséget mozgósító nagy célok csak a szocialista tár­sadalomban valósulhatnak meg. A munkásosztály és az értelmiség politikai szövetsé­gének ez az alapja. Ez a szövetségi politika — amelyet mi köznapi nyelven népfrontpolitikának is neve­zünk — tartós és nagy távla­tú politika. Egyben *ez a szö­vetségi politika jelenti a párt­tagok és pártonkívüliek, a kommunisták, és más világ­nézettek politikai szövetségét és együttes tevékenységét a szocializmus építésében. Ilyen vonatkozásban az utóbbi években szintén fejlődtünk, előre haladtunk. Sok társadal­mi rendezvényen, ahol nem­csak kommunisták varrtuk jelen, tapasztalni, hogy pusz~ (Folytatás a 2. oldalonj

Next

/
Thumbnails
Contents