Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)

1974-03-29 / 74. szám

Egyévi „próbaidő” után Egy esztendő hosszú idő egy bedolgozónk, A jelentkezők Géczí Piroska egyenesen az ipari üzem életében, főként száma pedig, akik már szíve- iskolából került ide, természe­tikkor, ha az az egy év az sen jönnének dolgozni —■ öt- tes hát, hogy ez az első mutn- eddigi működés összes ideje, ven! kahelye. Ez a „forrás” ideje, s kell a Nem is lehet véletlen ez a — Szerettem volna tovább- 12 hónap ahhoz, hogy a kéz- magas szám, hiszen az átlag- tanulni, de közbejött ez az itt- deti nehézségeket legyőzzék, kereset havonta 1600 forint, s honi munkalehetőség. Még hogy elég munkást biztosít- az az e]5nye utolérhetetlen, vámom is kellett, hogy felve- hassanak, egyszóval — hogy hogy helyben van. A jelent- gyének. Most már olyan jól letisztulhasson az ipartelepítő Mezőket nem is utasítják el, beleszoktam, hogy itt szeret- folyamat. Ezen a legelső és leg- hiszen szó van a telep bőví- nék maradni végleg. A varrás­nehezebb éven jutott túl a téséről. sál nem v°h soha probléma, Kézműipari Vállalat bujáki ' hiszen már az iskolában ta­telephelye A legszembetű- fava^zt a h^i nultuk' Egyébként két hét a nőbb változás az egy évvel ko- tanácstbl fügÍ Ennek az épü- betlnulá,i idő> azalatt az is rábbi helyzethez képest az, 2k r£!e ugyanis megszokja a gépet, aki még hogy a községien megváltozott bölcsdde> s ha a gyermekintéz- sosem ult mel’ftte‘ az emberek véleménye. ményt el tudják máshová köl- *- Egy esztendővel ezelőtt- töztetni, a felszabaduló helyet pintof Istvánnénak nem ez bár már megindult a mun- mi kapjuk meg. M elsö munkahelye, bár afe­ka — a legtöbben csak óvato- lelősség megnőtt, mert a veze­san figyeltek az innen „kiszi- ♦ tőhelyettesnek még kis létszá­vargo” híreket. Már azt is fúr- . k tpnni­csa volt megszokni, hogy Bu- — Gyenge hónap volt afeb- ló­jákon, ahonnan a szélrózsa ruár. Csak 1100 forintra jött _ w j-s-tarn Pás* minden irányába jártak el dől- ki. Fürdőruhákat varrtunk. Ki- tóra d£fgo™g Hogy itthon gozni - munkalehetoseg van, sebb volt a termelési érték, hat dolgozhatom annak nemcsak méghozzá az asszonyok száma- ezert. De ez biztosan jobb ho- anyagi has2na van _ most 200 ra> nap 1®sz' mert már rubákat forinhtal magasabb a fizetésem Egy év után könnyebben varrunk. —, hanem az idővel is jobban mosolyog ezeken a dolgokon Cseri Istvánné, aki mindezt tudok gazdálkodni. Így van a Fintor Istvánné telepvezető- a varrógép mellett elmondja, többl assZQny is_ hisz* majd helyettes, mint akkor, mikor tavaly március 19-től, az indu- mindegyikük idevalósi, és egy az indítás után nem kaptak lás napjától dolgozik itt. év alatt még nem panaszkod- elég munkásnőt. — Azelőtt bedolgozó voltam, tak, hogy korábbi munkahe­— A községbeliek óvatosan meg eljártam a tsz-be. De az lyükre vágynak vissza, figyeltek, és közben továbbra első tulajdonképpeni munka- A legnehezén túlvannak már is eljártak dolgozni. Sokan helyem ez. Szükség volt a ke- Bujákon. Ha a bővítés megva- megvárták, míg kiderül: meg- resetre — a férjemet leszá- lósítható lesz, már bizonyára éri-e abbahagyni az utazást, s zalékolták —, örültem, hogy nem kell munkáshiánnyal anyagilag „mit hoz” a hely. itthon, tudok dolgozni. Ahogy küzdeniük. A kezdeti ellentá- beni munkalehetőség. Hogy a én hallottam a községben, bor „feltétel nélkül letette a figyelgetés eredménye teljes másutt még ennyit sem keres- fegyvert”. És ez elsősorban a elismerés és siker az üzem nek az asszonyok, és ráadásul bujáki asszonyoknak köszön- számára, azt egy adat bízó- utazni is kell. Ezért elégedett hető,, akikből egy év alatt jó nyitja leginkább. A munkás- vagyok, és egyébként is, sze- munkáskollektívn alakúit, nők száma most 56, és van 8 retek varrni. Orosz Júlia Munkásnők Bujákon Erőpróba előtt I£észátffli©Ik az érettségire Gyorsítani a műszaki fejlesztést A nógrádi szénbányáknál legutóbb értékelték az el­múlt évi műszaki-fejlesztési terv végrehajtását, ugyan­akkor meghatározták az idei tennivalókat. Ahogy meg­állapították, a vállalatnál talán még az országos fel­adatoktól is nagyobb jelen- 1 ísége van a műszaki fej­lesztésnek, és elsősorban a bányüzemekben. A műsza­ki színvonal eddiginél gyor­sabb ütemű fejlesztését több tényező sürgeti, A vállalat széntermelését a jövőben olyan aknaüze­mektől kívánja felszínre hozni, amelyek kapacitása, illetve napi termelése ezer tonna feletti. Ez nagyfokú szervezettséget, alapos, át­gondolt programozást, és nem utolsósorban országos műszaki színvonalú gépi berendezéseket igényel. A korszerű technológia alkal­mazása ugyanis csak akkor lehetséges, ha a műszaki fejlettség, a gépi felszerszá­mozottság mind a fejtési, mind az elővájási munkák­ban legalább megközelíti az országos színvonalat. Az elmúlt két évben je­lentősen fejlődött a vállalat­nál a jövesztés és rakodás gépesítése. Amíg 1972-ben az egész termelésben a gépi jö­vesztés aránya alig haladta meg a 18 százalékot, tavaly már elérte a 38 százalékot. Az idén az össztermelésnek csaknem felét gépekkel kí­vánják jöveszteni. Fejlődött a gépi rakodás és szállítás is. A fejtések gépesítése mel­lett az elővájások gépesíté­se is igen fontos. Ez a gyor­sított vágathajtás egyik kri­tériuma, ami ma még meg­oldatlan a bányáknál. Az elővájások robbantási technológiája, a vágatbizto- sitási technológia is felül­vizsgálatra szorul. Az utób­bi időben itt nem történt előre lépés. Sürgeti' a mű­szaki színvonal fejlesztését az is, hogy. a bányászok át­lagéletkora növekszik. Az elmúlt évben a szo­rospataki frontfejtések gépe­sítési. korszerűsítési kísérle­tei sikerrel jártak. Itt még megoldásra vár a fronton a páncélkaparő hidraulikus előtolása. Tiribesen az üres csille hidraulikus továbbí­tásával kísérleteztek. Kor­szerűsítették a készletezett szén berakását. Kányáson a fejlesztési programban több téma szerepelt. A vágathaj­tás korszerűsítése, a fejté­sek omlasztó munkájának gépesítése, a főszellőztető zajszintjének csökkentése. Ezenkívül a porveszély elhá­rítására is költöttek. Itt szük­séges lenne a gyorsított vá­gathajtási kísérletek mielőb­bi megkezdése, az új bá­nyamező előkészítési mun­kálatainak gyorsítása. Ménkesen a külszíni kö­télpálya feladóállomás kor­szerűsítésére is biztosítottak pénzt, de az elmúlt évben nem foglalkoztak ezzel a témával. A hatékonyabb és ered­ményesebb műszaki fejlesz­tés érdekében hathatós in­tézkedésekre van szükség. A tapasztalatok bizonyít­ják, hogy a bányászat visz- szafejlesztése miatt erre nem fordítottak eddig elég gondot. A műszaki fejlesz­tést végzők ma még nem kellően érdekeltek a fejlesz­tésben. A műszaki-fejlesz­tési tervek kidolgozatlanok, csak javaslatok, a legtöbb esetben sem műszaki leírás, rajz, sem gazdasági számí­tás nem készült. Szükséges lenne a jövőben a műszaki fejlesztésre nagyobb gondot fordítani és jobban ösztö­nözni. A vállalatnál az idén csaknem két és félmilliós műszaki-fejlesztési alappal gazdálkodhatnak. Ennek felosztása már megtörtént. Ezt az alapot elsősorban a termelékenység emelésére, a fizikai munkaerő kímélését szolgáló technológiai folya­matokra, gépesítési kísérle­tekre kívánják felhasználni. A kutatási-fejlesztési prog­ramon tú1 azonban nagyobb erőfeszítésekre van szük­ség a gépi beruházásoknál. A vállalat a korszerű gé- nasítéss“!. automatizálással igyekszik ^'■’árkózni a szén­bányászat átlagszínvonalá­hoz. B. J. A mai kultúra problémái A Kossuth Könyvkiadó gondozásában jelent meg Hermann István: A mai kul­túra problémái. Kapitalista kultúra, — szocialista kul­túra című könyve. A szerző „A polgári dekadencia prob­lémái”. valamint „A szocia­lista kultúra problémái” cí­mű könyvébe^ azokat a kér­déseket vizsgálta, amelyek a mai világ kultúrájának az ötvenes évek közepéig váltak központi kérdéseivé. Ez az új könyv az előzők nyomán arra tesz kísérletet, hogy ősz- sxehasonlító módon elemezze a legújabb kulturális jelen­ségek szerepét a monopolka­pitalizmus, az úgynevezett fejlődő országok és a szocia lizmus körülményei között. Abból a marxi megállapítás­ból indul ki, hogy a valóságos társadalmi lét egyik oldalon mint használati érték. mint kultúra jelentkezzék; másik oldalon viszont mint cseréén téli, vagyis mint a gazdasá­gosság megoldandó problémá­ja. E kérdések felvetése kap­csán merülnek fel a könyv­ben olyan problémák, mint a család modem szerepe, a különböző erkölcsi kategóriák és a művészi tendenciák mo­dern életben lehetséges funk­ciói stb. Hármas Jutka (Tudósítónktól.) tunk már, s módszeresen ké­szülünk is az érettségire. Ma­gunk. Rendszeres előkészítő nálunk sincs, mindenki magá­nak csinálja a tételeket. Minden héten van egy „tételnap”, ami­kor a kijelölt tárgyból dolgo­zatot írunk. A nehézség ná­lunk ak, hogy a tételeket is ki kell dolgozni, az új anyagot is tanulná kell, sőt még a rajzokat is el kell készíteni, .ami elég sok. Én általában a rajzokat vasárnapra hagyom. Szabad időm alig-alig van, s nem is igen lesz a nyári szü­netig. Technológiából van még kilenc tételem, s a tava­sai szünetben mór csak tanul­nom kell. A tananyagcsökken­tés nálunk nagyon minimális, általában azok maradtak ki, amik eddig is csak ajánlottak voltak, s nem szerepeltek a törzsanyagban. A felvételi és érettségi összevonása matema­tikából és fizikából nagyon jó, napokban kapjuk ki. A szak­más tárgyakból is érdemes mai tételekből minden órán volna bevezetni. _ _ egy-egv ember beszámol. Sok — örülünk az új érettségi a tanulnávaló, mert nemcsak Bodnár Béla Március van. Alig két hó­nap választja el a középiskolás diákokat az érettségitől. Ez szabályzatnak — kezdi Sándor óráról órára kell tanulni egy megismételhetetlen folya mat befejezését is jelenti egy­ben. Az 1974-es érettségi azon­ban sok tekintetben lesz új, nemcsak a tanulók, de a taná­rok számára is. Az új érettsé­gi szabályzat, mely vonatko­zik a gimnáziumokra, s a szakközépiskolákra is, sok ta­lálgatás és vita forrása volt az elmúlt egy évben. Valójában viszont a gyakor­lat fogja eldönteni, hogy jó-e. beválik-e? Mi a diákok véleménye, s hogyan készülnek az erőpró­bára, erről kérdeztem meg Hairmos Judit közgazdasági technikumi, Túrái Mária gép­ipari technikumi, Sándor Ka­talin Madách gimnázium és szakközépiskolai és Bodnár Béla Bólyai gimnáziumi tanu­lókat. — Szerintem nehezebb lesz az érettségi, a változtatás nem jelent könnyebbséget — mond­ja Harmos Jutka. Elsősorban azért, mert nem konkrét téte­leket kapunk, hanem témakö­röket, melyek körültekintőbb felkészülést igényelnek. A fel­vételinél lesz majd könyebb- ség a közös matematika érett­ségi. Egyszerre tudom máj die a felvételi, s az érettségi egyik tárgyát is. Sajnos, felkészülni egyénileg kell, mert a magyar érettségi előkészítőn kívül más előkészítőt eddig nem in­dítottak be számunkra az is­kolában. Én a felvételivel kap­csolatban a Számviteli Főisko­lával levelezem, ahova készü­lök is. A tananyagcsökkentés., s az érettségi egyeztetése ná­lunk nem volt valami sikeres, mert például könyvvitelből visszamenőleg kell megtanul­ni azt is, ami eredetileg a tan­anyagcsökkentésben szerepelt. Egyébként azt lehet mondani, hogy mi, diákok sem túlzottan erői tétjük meg magunkat. Gondolom, ha a tételeket meg­Túrái Mária Sándor Kati nem érettségi tárgyakat is, s a tételeket is dolgozni, de mint belgyógyászatból is túl sokat veszünk egyszerre, hogy a tételekre majd az órákon több idő maradjon. Minden­esetre amíg túl nem leszünk az egész érettségin, nem lesz időnk a lábunkat lógatni. Ta­nulni kell. S ez természetes is. Bodnár Béla gimnazista mondja: — Nem tudom, ki, hogy van vele, de az én napjaim na­gyon zsúfoltak. Órák után négyig, félötig előkészítő, hat­hét órára megtanulom a más­napra feladott új leckét, s tízig, tizenegyig tanulok az érettségire. Azt hiszem, érett­ségiig lehet bírni, tovább nem igen. Talán megoldás lenne, ha a negyedik osztály máso­dik félévében nem osztályoz­nának. Persze a tudásból, az ismeretek megfelelő elsajátí­tásából, legalábbis én, egy ki­csit lelkiismereti kérdést is csinálok. Az érettségin történt változtatás szerintem hasznos. A tananyagcsökkentés mini­mális. A felvételi tárgyakból pedig kimondottan mindent kell tanulni. Akik most első­sök, azoknak már sokkal jobb leess. Hétvégén marad egy kis időm, ami tv-nézéssel, olva­sással telik el, de van úgy, hogy ilyenkor is tanulni kell. Az előkészítőkön egyébként témakörönként ismételünk, s hasznosak, jó, hogy vannak'. Ennyivel is könnyebb. Az -új érettségi szabályzat pozitívu­mai és hiányosságai majd a gyakorlatban kerülnek fel­színre, de a sikeres érettségi főként tőlünk függ, a mi tu­dásunktól. Az elhangzott négy véle­mény, négy iskolatípus diák­jainak véleményeként is fel­fogható. Más szemszögből és egyénenként különbözően lát- Kati egészségügyi szakközép- ják valamennyien a közelgő kapj'uk, kicsit nagyobb ener- iskolás. A matek érettségi pél- érettségit, de abban megegyez- giát szánunk majd a tanulás- dául nem kötelező, aminek tek, hogy önmagukat kell nagyon örülünk. Szakmaiból majd adniuk, s a siker egye- már megvannak a tételek, dűl tőlük függ. ra, mert így — Mi — mondja Túrái Má ria — minden tételt megkap- magyarból, történelemből a Bátki Ildikó £a?£Óforjánia!< kérdeznek — az üzemvezető válaszol Ez év utoísé Több acélgyári dolgozó kér- kereste annak lehetőségét, építünk meg. Tekintettel ar- novszkiij út építését. Jelenleg dezi. mikorra készül el a Ma- hogy az utat felújítsa, illetve ra, hogy a munkaterület több mint 30 fő dolgozik ezen linovszkij út közműhálózata f. .esa torn a rendszerek e t fel- szint _ alatti beépítése nagy a helyen. Reménykedünk ab- és útburkolata mikor indul- frissítse. “z elobb^ említett — víz, csatorna, gáz, stb. ban. hogy a városi tanács hat me a rajta a folyamatos munkak kivitelezesehez a — fokozott kooperációra, il- módosítja megbízását az út közlekedés. Bódi Lajos, a vá* varosl tanacs a megye leg* lelve .koordinációra van szűk" burkolatára vonatkozóan. s rosi tanács mélyépítő üzem nagyobb gyárának támogatá- ség, az érintett közművek tu- esetleg korszerű, több igényt vezetője válaszol. sával, csak 1973-ban tudott lajdonosaival a TIGÁZ. a kielégítő, nagyobb megterbe­megfelelő pénzügyi feltétele- Vízmű és az ÉMÁSZ-vállala- lést elbíró aszfalt-útburkolat __ Örömmel teszek enget két, biztosítani. Ezután 1973. tok képviselőivel. A csatorna megépítésére kerül sor. Ebben valaszadasi kötelezettségem- októberében megkötötte a építésénél nehezen beszerez- az esetben 500 __800 ezer fő­nek. mivel nemcsak a.Salgó- városi tanács mélyépítő üze- hető anyagokait is fel kell rintos többletköltséggel kell . úgy tótjuk, hogy a szerződést ződésbem vállalt határidőt — foglalkoztatja az itt tolyo ezek nagyobb igényt kielégítő határidőre teljesíteni tudjuk. iq74 építés. Az utóbbi években, il- újjáépítése több mint 5 mii- A múlt évben csaknem 800 1 . ' . n gyed k r,0e’ edev — letve évtizedben felhívta a lló forintba kerül. Az átépi- ezer forint értékű munkát teljesíteni fogjuk. Ezt köve­figyelmet a Malinovszkij út tés során nagyobb kereszt- végeztünk, ebben az évben tőén 1975-ben megindulhat a önmagára nemcsak topolya- metszetű szenny- és csaoa- kiemelten kezeljük a Mali- forgalom fa sorával, hanem elavult út- dékcsatornát helyezünk a föld burkolatával és közműveivel alá. ugyanakkor 1070 folyó- i -------------------------—> is. A városi tanács és a gyár méter itatott makadam utat i NÖGRÁD - 1974. március 29., péntek 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents