Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)

1974-03-28 / 73. szám

Kádár János Nyíregyházán és Fehérgyarmaton Kádár János Szabolcs-Szatmár megyei látogatása alkalmából felkereste szerdán a Tau­rus Gumigyár nyíregyházi üzemegységét. Kádár János, az MSZMP KB első titkára Szabolcs-Szat­már megyei látogatása során szerdán délelőtt a megyei pártbizottság székházában ta­lálkozott a megyei párt-végre­hajtóbizottság tagjaival. Dr. Tar Imre, a megyei pártbi­zottság első titkára köszöntöt­te, és tájékoztatta Szabolcs- Szatmár helyzetéről, fejlődésé­ről s a további fejlesztés ter­veiről. Kádár János válaszá­ban megköszönte a szívélyes fogadtatást, s visszaemlékezve korábbi látogatásaira, elisme­réssel szólt a megye életének fejlődéséről, és beszélt a to­vábbi haladás főbb teendőiről. Ezután a Taurus Gumiipari Vállalat nyíregyházi gyáregy­ségébe látogatott. Dr. Horváth, László, a Taurus Gumigyár ve­zérigazgatója és Gergely Fe­renc, a nyíregyházi gyár igaz­gatója tájékoztatta Kádár Já­nost. A gyár jól példázza az iparosítás hatását az egykor elmaradott, szegény megye fel- emelkedésében, lakosainak boldogulásában. A 60-as évek elején az egykori kukoricaföl­dek helyén nőtt ki a gyár, amely fennállásának rövid évei alatt nemzetközileg is jó hírnevet vívott ki magának. Termékeit 30 országba expor­tálja, és egyebek között a vi­lág kempingcikkeinek 17 szá­zalékát termeli. A megye életére is jelentős befolyást gyakorol a nyíregy­házi gumigyár tevékenysége. Ezt a többi között az is mu­tatja, hogy 3 millió forinttal járult hozzá a nyíregyházi bölcsődei és óvodai ellátás fejlesztéséhez. Az itt folyó munka színvonalára jellemző, hogy a magyar vegyiparban elsőnek vezették be a „Dol­gozz Hibátlanul”-mozgalmat. A gyárban dolgozó egyetemi végzettségű műszaki és köz­gazdász szakemberek, ve­gyész-, gépész- és elektro­technikusok száma egymagá­ban annyi, mint ahány ilyen szakember a gyár építése ide­jén az egész megyében volt. A Taurus nyíregyházi gumi­gyára már az V. ötéves terv­ben a magyar nehézvegyipar egyik fellegvára lesz. A mai gyár mellett két új üzem épül, ahol nagy mennyiségű gumiabroncsot gyártanak majd a legkorszerűbb tech­nikával és technológiával. Tóth Emil, a pártszervezet csúcstitkára ismertette ezután a párt- és társadalmi szerve­zetek munkáját, Molnár Sán- dorné, a szakszervezeti bizott­ság titkára pedig a szakszer­vezeti mozgalom tevékenysé­géről szólt. A tájékoztatókat üzemláto­gatás követte, megtekintették a kemping- és a kerékpárkö­penyt gyártó üzemet. Kádár János szívélyesen elbeszélge­tett a dolgozókkal, köztük Ve­res Máriával, a Kaffka Mar­git szocialista brigád vezetőjé­vel és Mikulás Ferencnével, a nemrég alakult Váci Mihály brigád vezetőjével. A dolgozók nevében Virág Magdolna vi­rágcsokrot nyújtott át a ked­ves vendégnek. Kádár János búcsúszavai­ban köszönetét mondott a szí­vélyes fogadtatásért. Kifejez­te örömét, hogy ellátogatha­tott a gyárba, ahol igen jó benyomásokat szerzett. Elmondta, hogy az ott vég­zett munka nem ismeretlen számára, hiszen annak idején gyakran megfordult a régi Ruggyanta Árugyárban, tisz­tában van a szakma nehézsé­gével. A fejlődést mutatja, hogy az új nyíregyházi gyár­egységben lényegesen meg­változtak a múlthoz képest a munkakörülmények. Az em­ber itt a szocialista építés va­lóságos megtestesülésével ta­lálkozik: nemcsak új falak, korszerű technikai berendezé­sek épültek, hanem formáló­dott az emberek, a dolgozók szocialista tudata is. Az üzemlátogatás után Ká­dár János megtekintette Sós­tófürdőt, majd a Jósa-városi új lakótelepet, ahol 1970 óta 2200 korszerű lakás épült, és az V. ötéves tervben megépí­tendő további 1200 lakáshoz máris közművesített terület áll rendelkezésre. Kádár János délután Nyír­egyházáról Fehérgyarmatra utazott. Útközben rövid időre megszakította útját az 1969- ben várossá nyilvánított Má­tészalkán. A város új, keleti lakótelepén Forgács András, a városi pártbizottság első titká­ra, Danes József, a járási pártbizottság első titkára, or­szággyűlési képviselő, Lánczi János, a városi tanács elnöke, dr. Szabó József, a megyei ta­nács járási hivatalának elnöke fogadta a Központi Bizottság első titkárát. Az egybegyűlt több száz helybeli lakos me­leg ünneplésben részesítette, tapssal, virágcsokrokkal kö­szöntötte Kádár Jánost, aki rövid sétát tett az új lakóte­lepen. s megismerkedett Má­tészalka mai arculatával. Az 1970-es árvizet követően nagy­arányú építkezés kezdődött itt a károk helyreállítására, s az­óta csaknem ezer lakás épült. A várossá nyilvánítás óta jelentősen megváltoztak a la­kosság élet- és munkakörül­ményei. Ebben alanvető je­lentőségű az iparosítás: több új üzemegység működik a vá­rosban, s az itt foglalkoztatott több mint tízezer dolgozónak mintegy fele ipari munkás. Tavaly 1,3 milliárd forintot képviselt az ipari termelés és a lakosság évente 4—6 mil­lió forint értékű társadalmi munkával járul hozzá a vá­ros fejlesztéséhez. Fehérgyarmaton a Győzhe­tetlen Brigád termelőszövet­kezetbe látogatott el a Köz­ponti Bizottság első titkára, akit a közös gazdaság . köz­pontjában Gulácsi Sándor, a járási pártbizottság első tit­kára és a tsz vezetői fogad­ták. Dányádi László, a termelő- szövetkezet elnöke tájékozta­tót adott a 25 éves múltra visszatekintő közös gazdaság életéről, munkájáról. Szólt ar­ról, hogy a szövetkezet fejlő­dését megszakította az 1970- es árvíz, amely tetemes ká­rokat okozott a közös gazda­ságban is. Az árvízkárosul­tak támogatására megnyilvá­nult országos segítőkészség a fehérgyarmatiakat is hozzá­segítette az élet újrakezdésé­hez, az újjáépítés és a helyre- állítási munkák mellett a ter­melés megindításához, meg­alapozásához, s az utóbbi években jelentős fejlődés kö­vetkezett be a gazdaságban. Kerekes Lajos, a pártszer­vezet titkára a termelőszövet­kezet pártéletérői tájékoztat­ta a Központi Bizottság első titkárát. (Folytatás a 2. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRÁD AZ MSZMP NOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXX. ÉVF., 73. SZÁM ARA: 80 FILLÉR MÁRCIUS 28., CSÜTÖRTÖK Tisztújító küdöttérfekezlet az MTESZ-nél Ottóra munka volt — lehet rá építeni Rangos megyei esemény zajlott le tegnap Salgótarján­ban. Hoffer Istvánnak, a megyei tanács elnökének vezetése­vei tartotta meg első tisztújító küldöttértekezletét az MTESZ Nógrád megyei szervezete. A tanácskozáson részt vett Géczi János, a megyei párt­bizottság első titkára, Végh László, az MTESZ-központ alel- nöke. Az egybegyűltek előtt Géczi János, a megyei pártbi­zottság első titkára előadást tartott „Nógrád megye gazda­sági szerkezetének átalakulásával' kapcsolatos feladataink” címmel. Utalt arra, hogy a szervezet tagjai miként segíthet­nék a megyei pórt- és államvezetést a megvalósításban. Ezt követően Varga Gyula, az MTESZ Nógrád megyei szervezeté­nek elnöke szóbeli beszámolót fűzött, az előzőleg írásban ki­adott anyaghoz. Négy évvei ezelőtt azzal a céllal hozták létre az MTESZ megyei szervezetét, hogy Nóg­rád nagyarányú ipart, mező- gazdasági fejlesztéséhez iga­zodva segítsen az elképzelések megvalósításában. Alapvető feladatának az MSZMP KB titkársága 1969. évi MTESZ- sael kapcsolatos határozatának végrehajtását tekintették. En­nek szellemében fogalmazták meg a főbb feladataikat. Fontos tennivalónak tekin­tették a meglevő tudományos egyesületek munkájának meg­ismerését, szervezeti életük se­gítését. Célul tűzték több új tudományos egyesület létreho­zását. Eredményeként a hét ré­gi szervezet mellé újabb öt egyesület bontotta ki szárnya­it. Az új szervezetek egyre eredményesebben tevékeny­kednek. Részt vesznek az őket patronáló bázisüzemek tudo­mányos, technikai, műszaki, fejlesztési, szervezési problé­máinak megoldásában. Elősegítette az eredményes munkát, hogy a legkülönbö­zőbb szakterületek képviselői egymást segítik a tudományos kérdések vizsgálatánál, feldol­gozásánál. Az egyesületek mél­tóképpen vették ki részüket az ipari, mezőgazdasági üze­mek fejlesztési programjának kidolgozásából és végrehajtá­sából. Az aktív tagok társadal­mi munkában javaslataikkal és bírálataikkal is segítették az eddig elért eredményeket. A sikerekben tükröződik az a segítség is, amelyet a megyei és városi pártbizottságok, ta­nácsok adtak a szervezetek­nek. Az utóbbi időben egyre gyakoribb, hogy a megyei, vá­rosi fejlesztési tervek elkészí­téséhez kérik az egyesület tag­jainak javaslatait, észrevéte­leit. Ezeket figyelembe veszik, ami az elismerésnek egyik for­mája. Az egyesületek fejlődése együtt halad az ipar, a mező­gazdaság és az irányítás fejlő­dő módszereivel. Az egyesüle­tek vezető szervei, szakosztá­lyai, bizottságai elismerték, hogy ma már részben más módszerek és körülmények kö­zött kell folytatni az egyesületi munkát. Ez tükröződik éves program jai kfoan. Az MTESZ Nógrád megyei szervezete és a tudományos egyesületek széles vitafórumot teremtettek a szakemberek közvetlen tájékoztatására a gazdaságfejlesztés, a mezőgaz­daság, az ipar, a természettu­dományok mindazon kérdései­ben, amelyek munkájukat érintik. Ösztönzést kapnak arra, hogy beleszóljanak a kérdések eldöntésébe, részt vegyenek az éves és ötéves tervek fejlesztési koncepciói­nak előkészítésében. A szak­emberek szakmai szeretetből, a közügyek iránti odaadás­(Folytatás a 2. oldalon) A küldöttek a beszámolót hallgatják Fotó: Fodor Tamás szm ehtpkscgt üzemi demokráciáról ülés Tegnapi ülésén az SZMT el­nöksége arra keresett választ, hogy a megyei párt-végrehaj- tóbizoUság, valamint az SZMT elnöksége 1971-es határozata, illetve állásfoglalása alapján miként fejlődött az üzemi de­mokrácia megyénkben, milyen gondok, problémák megoldá­sa áll a szakszervezeti bizott- sá"ok előtt. A vitában részt ve Dcvcsics Miklós, a me­gyei pártbizottság titkára is. Az elnökség megállapította, hogy az üzemi demokrácia a szocialista demokrácia része­ként tovább fejlődött, a X. pártkongresszus óta pedig több tekintetben meggyorsult. Ezt a folyamatot elősegítették az MSZMP Központi Bizottságá­nak állásfoglalásai, a Politi­kai Bizottság határozata, az üzemek önállóságának növelé­se. az ifjúsági törvény, a nő­politikái határozat végrehaj­tása, a szakszervezetek meg­növekedett jog- és hatásköre, a tisztségviselők hozzáértése, munkájuk tartalmának emel­kedése. Ezzel egyidőben javult más szervek munkája is. A gazdasági vezetők közül is egyre többen találják meg helyüket ebben az új helyzet- ben, feladatkörben a szak- szervezetek segítségével. Job­ban megtalálták a közös nyel­vet a munkásokkal, mint a ko­rábbi években. Az üzemi de­mokrácia tartalmának javítá­sára mind a szakszervezet, mind a gazdaságvezetők ré­széről több helyes kezdemé­nyezés történt. Sajnos, egy ré­szük még ma sem érzékeli eléggé, hogy fontos politikai kérdésről van szó, amely a tu­lajdonosi érzés fokozását is je­lenti oly módon, hogy a mun­kások tudása, tapasztalata ne csak a végrehajtásban, hanem a döntések előkészítésénél is jelentkezzék. Az elnökség megállapította, hogy a képviseleti rendszer gvn-en>han fei’ődött. mint az üzeni demokrácia más olyan fóruma1, amelyek közvetlen kapcsolatot jelentelek a mun­kásokkal. A képviseleti rend­szer előnye tükröződik a fele­lősségteljes állásfoglalásokban, a feladatok összefüggő isme­retében. Jelzi, hogy a szak- szervezetek megértették az új helyzetben reájuk háruló fel­adatokat, amelyeket a politi­kai követelményeknek megfe­lelően valósítanak meg. Tevé­kenységükben egyre inkább ki­fejezésre jut a szakszervezeti mozgalom sajátos arculata. Az elnökség úgy látja: a fejlődésben része van annak, hogy javult az üzemekben a szakszervezetek és a gazda­ságvezetők kapcsolata. Első­sorban azokban a gyárakban van határozott fejlődés, ame­lyek korábban önálló gyárként tevékenykedtek. Az üzemi demokrácia köz­vetlen formáinak — termelé­si tanácskozás stb. — tartal­ma és színvonala azonban el­marad a követelményektől. Ezek gyakran tájékoztató, fel­adatkiosztó jellegűek, adathal­mazt közölnek, a tájékoztatóit vem differenciálnak, nem vá­lasztják szét a nagyobb és ki­sebb csoportokat érintő kér­déseket. Egyes fórumok mun­kájában párhuzamosságok ta­lálhatók. Ennek a fórumnak döntési jogköre jelenleg igen szűk körű, annak gyakorlá­sánál is sok a formális vonás. Előbbre lehetnénk, ha a kor­mányhatározat végrehajtását a felügyeleti szervek és főható­ságok a gazdasági vezetőktől is számon kérnék, ha a gaz­dasági vezetők mindenütt ter­mészetesnek, munkájuk előse- gítőjének ismernék el az üze­mi demokráciával járó köte­lezettségeket. Gátolja a mun­kát a szakszervezeti tisztségvi­selők és gazdasági vezetők kö­zött kialakult függőségi vi­szony, az ebből táplálkozó bő. tortalanság. A vitában felmerült kérdé­sekre Lipták József, az SZMT , vezető titkára válaszolt. Az elnökség az előterjesztést csak alapnak fogadta el, amit a vi­tában elhangzott több észre­vétellel ki kell egészíteni... A többit a gyakorlati munkában hasznosítják majd.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents