Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)
1974-03-27 / 72. szám
Pilinyi „cipő99 Korszerűbb gyártmány — nagyobb felelősség A ZIM salgótarjáni gyárában a hagyományos gyár-részlegben hosszú évtizedeken keresztül cs.ak széntüzelésű berendezéseket készítettek. A piac lehetőaá'gei azonban az utóbbi időben változtak. A hagyományos gyártmányokból kevesebb kell, tehát csökken a termelés, ugyanakkor egyre nagyobb az igény a gáztűzhelyekből. A gáztűzhelyek szerelése viszont nagyobb szaktudást, felelősséget is követel az ott. dolgozó műszakiaktól, munkásoktól egyaránt. Az elmúlt napokban a hagyományos gyárrészlegben is megkezdték a gáztűzhelyek gyártását. Ez azonban új munkaszervezést kívánt, ami kitér- jetit a szerelőszalagok átalakítására, a munkaerő átcsoportosítására, sőt a dolgozók szakmai képzésére is. A felkészülés. a nagycsarnoki gáztűzhely- szereidében történt, ahol két hétig tanulták művezetők, munkások együtt a sartlkség'es tenni valókat. A szerelést a Petőfi Sándor nevét viselő háromszoros, aranyjelvényes szocialista brigád kezdte meg, és rövid idő alatt elérte a napi száztíz darabos teljesítményt. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a szocialista brlgád'tagok nagy felelősséggel készültek a számukra teljesen új munkára. Az eddigi tapasztalatokból megállapítható, hogy rövid Időm belül ők is elérik majd azt a napi darabszámot, amelyet a nagycsarnok: szereidében a már begyakorlott brigádok elérnek. Az új gáztűzhelyek átvétele, meózása igen nagy körültekintéssel történik. Csak kiváló minőségű áru juthat tovább. Igen szigorú előírások vannak a gáztűzhelyeknél, amelyeket be kell tartani. A tömörségi vizsgálat például azt jelenti, hogy minden összetételt kü- löm-íkülön vizsgálnak, nlncs-e esetleges szivárgás, ami veszélyt jelenthetne később a háziasszonyra. A csapok eV lenőrzése, a sütő lángbeállítá- sa ugyancsak műszeres vizsgálattal történük. A felkészülés, a gyártás megkezdése tehát megtörtént. Kisebb zökkenők is voltak, azonban ezeken sikerült hamarosan úrrá lenni a munkásoknak és mind egyenletesebbé válik a termelés. M. I. A HEB uixagőlfa Az igények és lehetőségek összhangja A lakosság életszínvonalának és szabad idejének növekedésével előtérbe kerül a növekvő szabad Idő célszerű fel- használására, az ország megismerésére, az egészségesebb életmódra való törekvés. Mindez láthatóan megnyilvánul abban is, hogy növekszik a belföldi turizmus, a szabad időt mind többen és mind nagyobb arányban arra szánják, hogy hazánk történelmi nevezetességekkel rendelkező és természeti szépségekben gazdag tájait felkeressék, egészséges környezetben pihenjenek. Ennek ellenére az ország sokrétű turisztikai adottságai Jórészt kihasználatlanok. Az Idegenforgalom néhány ismertebb tájegységre és döntően a nyári hónapokra koncentrálódik. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság most kezdődő vizsgálata — melyben a Nógrád megyei NEB is részt vesz — arra keres választ, hogy a belső turizmus fejlődését — a meglevő természeti, környezeti adottságok ellenére — milyen tényezők gátolják. A városok környezetének kiépítettsége, megközelíthetősége, tisztasága, kereskedelmi és egyéb szolgáltatások színvonala nyújtanak-e megfelelő lehetőséget a rövidebb-hosszabb idejű kikapcsolódúsra, pihenésre. A motorizáció terjedése és a rövldebb munkahét széles körű bevezetése következtében nő a hétvégi kirándulások száma. Ugyanakkor fokozódik a több napos kikapcsolódás igénye is. Ezért felvetődik a különböző szálláshelyekkel való ellátottság gondja. Annak ellenére, hogy mind több külföldi turista látogat hazánkba, a vendégéjszakák mintegy négyötödét belföldiek veszik igénybe. Ez maga sürgetővé teszi az olcsóbb szálláshelyek — C-kategóriás szállodák, turistaházak stb. — számának növelését. Az olcsó, de kulturált szálláslehetőségek hiánya jellemző a kiemelkedő természeti adottságokkal rendelkező vidékeken is. Emellett nem megfeleli az ellátási környezet, a propaganda- és szervező tevékenység sem. Ezért a vizsgálat feladata, hogy megállapítsa: a belső turizmus irányítása országosan és területileg mennyire kézben tartott? Az idegenforgalmi igények kielégítésére hivatott szervezetek, intézmények, vállalatok, szövetkezetek hogyan biztosítják a lakosság növekvő turisztikai Szükségleteinek kulturált kielégítését? Nógrád megye nem tartozik a nagy idegenforgalmú megyék közé. Külföldiek — általában átutazó jelleggel — a megyei turistaforgalom mintegy nyolcvan százalékában részesednek. Ugyanakkor a belföldiek által igénybe vett évi 100—120 ezer vendégéjszaka arra figyelmeztet, hogy a belföldi Idegenforgalom a megyében nem elhányakolható. A megye több — országosan Is figyelemre méltó — természeti, régészeti, népművészeti nevezetessége, a turisztika szempontjából számításba vehető területeik feltárása, a hétvégi pihenőhelyek létesítésének lehetősége és az ezekkel összefüggő egyéb kérdések indokolttá teszik a vizsgálatot, melynek tapasztalatairól és eredményeiről ugyancsak tájékoztatni szeretnénk az olvasókat. Tari János, a megyei NEB főrevizora Elnök a beosztottai ró I A kis területen gazdálkodó termelőszövetkezetek vezetői, az ott dolgozó szakemberek egyáltalán nincsenek irigylésre méltó helyzetben. Egyrészt a tsz továbbfejlődésének lehetőségei jelentenek idővel gondot. másrészt ahg'&lig nyílik módjuk az üj, korszerűbb technológiák alkalmazására. hisz’ az ehhez szükséges nagy táblák nehezen alakíthatók ki, s a fejlesztési feladatokra 1» kevés jut. Pilisnyben is hasonló cipőben járnak. Boraik Béla tsz-elnök tavaly februárban került a szövetkezet élére, de már azelőtt is figyelemmel kísérte a pillnyiok munkáját. — Egy-két év múlva elkerülhetetlen lesz a szomszédos termelőszövetkezetekkel való egyesülés — mondja, amikor a jövőről kérdezem. A szakemberei már nagy vonalakban kialakították az Idei elképzeléseket, legfontosabb feladat a juhtenyésztés fejlesztésére alakult társulás tennivalóinak végrehajtása. A ludányhaláazi, endrefalvi, saéicsényfelfalusi termelő- szövetkezetekkel közösen határoztak erről. A pllinyíek reménykednek a társulás sikerében. Az ez évi célkitűzések valóra váltásához a feltételeket biztosítottnak látja a gazdaság elnöke. Bizakodása nem alaptalan. Tapasztalt szakemberekkel van körülvéve. — Tíz-tizenöt éves gyakorlattal rendelkeznek az ágazatvezetők. A legidősebb közülük harminchat éves. Szorgalmasan végzik munkájukat. önállóak, kezdeménye- zőek. A tagsággal is jól kijönnek. Az, hogy több mint egy évtizede Pilinyben vannak azt bizonyítja: megtalálják számításaikat — magyarázza Bozsik Béla. A főagronómus nemrégiben eltávozott a szövetkezetből. Nem nézeteltérések miatt. Családi problémái, lakásgondjai voltak. Még nincs a helyére senki, íay a középszintű vezetők felelőssége még tovább növekedett. „Bizalommal fordulnak hozzám” — mondja Bozsik Béla. — Gyakran látom, hogy napi 10—12 órát dolgoznak. Ennek ellenére nem panaszkodnak. Megszokták már, hogy ez együtt jár a hivatásukkal. — Milyen a kapcsolat az elnök és beosztottai között? — Rendszeresek a munkaértekezleteik. Komoly dolgokról esik szó, de senki sem érzi magét íeszélyezetten. Problémák persze nálunk is akadnak. Ha úgy érzik, a döntés előtt alaposabban meg kell beszélni egy-egy kérdést, bizalommal fordulnak hozzám — válaszol az elnök. Varinak azonban területek, árú elégedetlenkedik. mert a szakemberei ritkán szakítanak időt például a szakmai kiadványok, folyóiratok tanulmányozására. — Azt mondják: elég. .ha az elnök elolvassa. Ezt á> landóan szóvá teszem irf kik. Ki« termelőszövetkezet a pilinyi. mindössze 1010 hektáron gazdálkodnak, a tagot száma is alig több mint Ö0. a szakemberek pedig négyen vannak. Naponta találkozna. . így akarva-akarutlan sz á esik a munkáról. Az elnot sokszor csak mosolyogva 1"" gyeli, hogy milyen szenved- lyes viták folynak a szűk Irodában. — Szfvvel-iélekkel csinálják. Másként a mezőgazdasági termelés irányítása, vezetése elképzelhetetlen — jegyzi meg, majd még hozzáteszi: — Deák Imre például főiskolára Jár Sokszor csak késő este és vasárnaponként tud könyvet venni a kezébe. A többiek sem mondtak le a tanulásról hisz’ tudják, a technikusi végzettség holnan már kevés lesz. A gyakorlati tapasztalatokat nem árt magasabb szintű elméleti fel- készültséggel kielégíteni. Az elnök maga is egyetemet végzett, jogos elvárása, hogy a beosztottjai »e maradjanak el a szakma fejlődésének követelményeitől. A pilinyi szakemberek nemcsak munkatársait, barátok 1». Ez jó hangulatot teremt a gazdaság vezetői körében. feszültségmentesen, a tagokkal való egyetértésben haladnak előre. Sz. Gy. Mátraizőllősi fiatalok Vegyenek resst a község életében Jelképeink (l.) NEMZETI ZÁSZLÓNK A magyar nép múltját, jelenét, jövőjét beszédesen kifejező egyik legszebb jelképünk a piros-feher-zöld nemzeti zászló. A történelem különböző szakaszaiban mindig jelentő» szerepet játszott. Elegendő, ha a nándorfehérvári csatára hivatkozunk: Dugovics Titusz magával rántotta a mélybe a kaputorony ki&zögelésére zászlót kitűzni szándékozó törököt. Hőstettével leiket öntött a magyar várvédőkbe, és megfélemlítette a rohamozó törököket. A magyar történelem még számtalan — a zászlóval kapcsolatos eseményt jegyzett tel. Honnan ered nemzeti zászlónk három színe, hogyan alakult ki? A honfoglaló magyarok zászlószíne piros volt. Szilágyi Sándor írja könyvében, hogy I. László király a kunok elleni csatában vörös zászlóval a kezében rohant az ellenség táborának. A kereszténység felvétele után — az ezüst jeleként —lassan a fehér szín is elterjedt a piros mellett. Ettől kezdve a magyar zászló pirosfehér csfkozású lett. Ezt bizonyítják a Képes Krónika miniatűrjei. A XVII. századtól kezdve a zöld színt is kezdik felhasználni. A három szín véglegesen a francia forradalom hatására 1018-toan egyesült. Az 1848-as XXI. törvénycikk 1. §-a szentesítette a pi- ros-fehár-zöld színű zászlót a magyar nép hivatalos zászlajává. A nemzeti zászlót 1848 után az uralkodó osztály többször eredményesen használta fel a dolgozó nép érdekei ellen. Alatta több százezer magyart küldtek értelmetlén halálba a második világháborúban. A felszabadulás után kapta meg a háromszínű zászló igazi, emberi szimbólum tartalmát. Általa is tiszteljük haladó történelmi hagyományainkat. történelmünk dicsőséges fejezeteit magunkénak valljuk. E megbecsülés újabb tanújele, hogy jelentősebb ünnepeinken — liktő. április 4. óta — a Parlament előtt ünnepi külsőségek közepette felvonják az állami zászlót. Ezeken az ünnepeken minden településen ott lobognak a vörös meüett a nemzetiszinű zászlók, Ezek nem egyszerűen . botra feszített színes anyagok. Többek annál! Erről így vallott Kosztolányi Dezső, a költő: „Csak bot és vászon de nem bot és vászon hanem zászló mindig beszél. Mindig lobog. Mindig lázas. Lelkem, te is, te is — ne bot és vászon — légy zászló." Bózvári József Régi emlék — fiatalokkal kulcsár felv, — Itthon maradni? Nincs annak értelme, mert Mátra- szőllősön nincs munkalehetőség a fiatalok számára. A termelőszövetkezetben dolgozott egy-két fiatal, de már ők is eljárnak. Az Igaz, hogy még az utazással együtt is jobban Járnak, mert az állattenyésztőknél nincs szabad szombat, de még vasárnap sem, hiszen az állatot mindennap kell etetni. Bolla József, a községi tanács elnökhelyettese a fiatalok legjobb ismerője. — Talál a környéken munkát mindenki. Közel esünk Pásztóhoz, de a jó közlekedés miatt még a Salgótarjánba bejárás sem okoz problémát. Mátraszőllősit találni minden ipari üzemben Turjántól Hatvanig. Ügy tűnik, a bejárás nem is kényelmetlen, mert a községből szinte senki nem költözik el. De azokat a szép, háromszobás, alagsori helyiségekkel épülő házukat meg lehet nézni, amelyeket mostanában emelnek. A bejárás úgy jelentkezik a község életében, ahogy másutt: nagyok az igények, az ipari centrumhoz méretezettek. És ez az igény nyilván a fiatalok között a leghangosabb. hiszen ők azok, akik leginkább a szórakozási lehetőségekben szeretnének válogatni itthon. Igaz, a munkahely környéke munkaidő után is nagy vonzerőt jelent, sokan ott keresik és találják meg a lehetőséget a kikapcsolódásra, szórakozásra. De azt el kell ismerni, hogy természetes igény, ha a többség itthon szeretné jól eltölteni a szabad idejét. Hogy miképp kellene tartalmasai! eltölteni ezt, még nincsenek kialakult „hagyományai” Szőllősön. Kultúrház van, s benne KISZ-helyiség, játékokkal is fel van szerelve, csak éppen az összetartó NÖGRAD - 1974. erő hiányzik ahhoz, hogy az asztaliteniszezésen kívül megszervezzenek egy olvasóklubot, vagy egy TIT-előadás után érdeklődést keltsenek. — Jelenleg nincs kultúrház- igazgatónk. A régi igazgató éppen azért mondott le, mert nem ért el gyors, látványos eredményeket. Pedig a fiatalokra nem lehet panasz. Amikor igazán szükség van összefogásra, a munkájukra, akkor szívesen segítenek. így volt ez a presszó építésénél, ahol az egész község végzett társadalmi munkát. Hogy mostanában nincs ilyen megmozdulás, annak inkább a szervezés hiánya az oka. A KISZ- titkár is bejáró dolgozó. Így hát időhiány miatt valóban nehéz megszervezni a különböző akciókat. Most keresgélik a kultúrház- iguzgatónak alkalmas embert, mégpedig olyat, aki erélyes is tud lenni, ha kell. Mert uz mégis kevés egy kultúrház programjának, hogy kéthetente táncmulatságokat tartsanak. Persze, nem akarunk igazságtalanok lenini, ez is terfnés/.e- tes igény, de éppen azért kellene olyan valaki, aki komolyabb rendezvényekre is ösz- sze tudná szedni az embereket. — Nemrégiben rendezték meg az ifjúsági parlamentet a KISZ-esek, vállaltak is társadalmi munkavégzést. Mi csuk annyit kérnénk tőlük, hogy tartsák rendben a mozi környékét, hogy ne verje fel a gaz a parkosított területet. Reméljük, hogy megtartják vá’- lalásaikat, mert ez a közvetlen „hasznon” túl azt is jelentené. hogy a fiatalok részt vesznek a község életében, és magukra vállalják a közösségi munka egy részét — mondotta befejezésül a tanácselnök-helyettes. — orosz — 27., szerda 5
