Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)
1974-03-26 / 71. szám
Kijárok Drégelypalánkról A megye nyugata kapuja Rrégeiypaiáink. A nemzetközi főútvonalom gyorsam, a vasúti szárnyvonalon lassan közelíthető meg. Így a munkaképes korú, kijáró dolgozók zöme autóbusszal ingázik. Reggel elindulnak Vác és Budapest irányába., többen Balassagyarmat felé. Manapság DrégelypaIánkon. a munkavállalók hatvan százaléka kijáró dolgozó, ösz- szesen kétszázan vannak. Ezek nyolcvan százaléka férfi, húsz százaléka nő — közli Tóth István, a községi közös tanács elnöke. A korábbi évekhez; évtizedekhez viszonyítva az eljáró dolgozók száma Drégely palánkon és környékén csökkent. Jól jövedelmező munkalehetőségek adódtak. Országos hírű a helyi termelőszövetkezet, amely bogyós gyümölcsök termesztéséből, feldolgozásából tesz szert számottevő nyereségre. A termelés, feldolgozás, értékesítés folyamatának egységesítésié jegyében hozták létre a palánk! szörpüzemet, amely főleg nőd munkásokat foglalkoztat. A helyi, a hont! és az iipolyvecei termelőszövetkezet közös fafeldolgozót létesített. Késztermékeket (például ládákat) valamint félkész termékeket értékesítenek. A megye egyik legdinamikusabban fejlődő ipari szövetkezete működik Drégelypalán- kon. A megyén kívül is jelentős értékű munkát végeznek. Drégelypalánkon és Nagyorosziban több mint száz dolgozónak adtak munkalehetőséget. Ezek zömmel olyan segédmunkások, akik korábban a mezőgazdaságból élitek. A tanács helyzete nem könnyű. Ugyanis a község.poli- tikai tevékenységbe nehezen vonhatók be azok az emberek, akik kora hajnalban útrakelnek, és este fáradtan érkeznek haza. Szabad idejüket Inkább családi körben töltik, vagy a háztáji bogyósokkal, szőlővel, kiskerttel foglalkoznak. Olyan intenzív fajta földiepret, málnát, ribiszkét termesztenek, melyek óriási haszonnal adhatók el. A helyi munkalehetőségek megteremtésének folyamata idén és a jövőben tovább tart. A tanácsiak véleménye szerint a Szondi ipari szövetkezet készülő új csarnokában 150 nő találhat munkát. A termelőszövetkezet tervei között két tojóház és egy tésztaüzem létesítése szerepel. Egyre sürgetőbb feladat a szolgáltatási igények kielégítése, melyekben újabb munkalehetőségek rejlenek. Kőművesre, asztalosra, csőszerelőre, villanyszerelőre, üvegesre van igény. A szolgáltatási igények kielégítése terén számítanak a Szondi szövetkezet közreműködésére. Elöregedés tapasztalható a termelőszövetkezetekben is, ahol a gépi technika egyre inkább tért hódít. Drégelypalánkon a tanács vezetőinek az a véleménye, hogy az ötödik ötéves terv végéig nagyrészt megoldódik a helyi munkavállalók helyi foglalkoztatásának kérdése. R. I. Cikkünk nyomán Az erdők védelme mindannyiunk érdeke Az erdő — mint ilyen — faanyagának ipari alapanyagot, mezőgazdasági, továbbá építési anyagot, valamint fűtőanyagot adó rendeltetésén túlmenően, mind nagyobb mértékben közjólétet szolgál. Mind nagyobb területeket jelölnek ki kirándulóhelyekké, és mind nagyobb összeget fordít népgazdaságunk a dolgozók hétvégi felüdülését szolgáló kirándulóhelyek, jóléti erdők kéllemesebbé tételére, különböző létesítmények, pihenőhelyek, esővédők, kilátók, sétautak, parkírozók, ismeretterjesztő, szemléltető táblák stb. létrehozására és karbantartására. Népgazdaságunk ezekre a célokra 1974- ben erdőgazdaságunkon keresztül közel ötmillió forintot fordít: Sajnos, fájó szívvel kell tapasztalnunk, hogy a beruházásoknak nagy részét felelőtlen személyek rongálják, tönkreteszik. Ezt mutatja az a tény is, hogy ez évben az ötmilliós jóléti ráfordításból 650 ezer forintot a létesítmények felújítására kell költenünk. Már ezek a számok, is mutatják, hogy mennyi — gondatlanságból, avagv virtuskodásból okozott kár . éri az erdőt. A még nagyobb károkat okozó tűzkár értéke és mértéke is egyre emelkedik. A tűzkárokkal okozott anyagi károk érzékeltetésére szolgáljon a következő pár számadat: egy hektár (1,74 kh.) erdőtelepítés 30—40 ezer forintba kerül. Ha tehát, csak egy hektárnyi — a kívülálló személynek gazosnak, bozótnak tetszp — terület leég, ennyi kár éri a népgazdaságot. Az erdő végleges kitermeléséig 40—100 év, tehát másfél emberöltő szükséges. Eddig, főleg a fiatalabb években állandóan ki van téve a tűz martalékának, a megsemmisülésnek. A telepítési költségen kívül természetesen még sok pénzt kell rákölteni, amíg nagy erdő lesz belőle. Az erdőgazdálkodás is nagyüzemi módon folyik. Ennek egyik feltétele, hogy minél nagvobb összefüggő — azonos korú — erdőrészletek legyenek. EGY SZÁL GYUFA Egy gondatlanul eldobott gyufaszál, c'garettavég, vagv egy meggondolatlanul rakott és otthagyott tűz. csak egy ecetben is, ha egv ilyen er- ö^részletre talál, már milliókban tudjuk kifejezni az okozott kárt. Itt lehetetlen a tűz oltása, miután pillanatok alatt terjed, különösen, ha egy kis szél is elősegíti azt. Különösen veszélyes ez a szépen gyarapodó fenyőerdő területeinkre, amelyek fokozottabban tűzveszélyesebbek, de annál értékesebbek, mert külföldi behozatalt takarítunk meg velük. E lap hasábjain február 27- és Tűzveszély az erdőben címmel már megjelent egy felhívás. Ez is azt bizonyítja, hogy társadalmunk érzi a súlyát ennek a veszélynek, a jóvátehetetlen erdőtűznek. A cikk írója nagyon helyesen boncolgatta az erdei tüzek megakadályozásának lehetőségeit. Mi, erdőgazdasági dolgozók ugyancsak csatlakozunk a cikk írójának elgondolásához, de engedjék meg az olvasók, hogy még többet kérjünk. Mi tudjuk leginkább, hogy mennyi kár származik évenként a gondatlanságból és figyelmetlenségből. Sajnos a milliókra rúgó károk sehonnan sem térülnek meg népgazdaságunknak, mert azt egy felelőtlen gyermekcsoport, egy a helyzetet már felmérni nem tudó öreg bácsi, vagy egy szál gyufát gondatlanul elpöccintő kiránduló okozta. Tudomásul kell vennünk, hogy ez mindannyiunk kára. Megelőzni csak úgy lehet, ha kizárjuk a tűz lehetőségét. Felsőbb szerveink intézkedései nyomán, erdőben tüzet rakni szigorúan tilos! Ha ennek érvényt akarunk szerezni, akkor a tűz keletkezését kell megakadályozni. Az erdőben, annak közelében nem szabad tüzet rakni. Minden tavasszal gyakran láthatunk az út menti árkokban, a legelőkön, vagy kaszálókon széltől szított, száguldó tűz- lángokat őrizetlenül, amiről nem lehet megállapítani, hogy mikor és hol áll meg! Kérjük a lakosságot, hogy tartsa be a tűzrendészet! előírásokat! Ne rakjon tüzet az erdőn, vagv annak közelében! Ha valahol mások által rakott tüzet találnak őrizetlenül, azt öntevékenyen oltsák el! Ha terjedő tüzet észlelnek az erdő közelében, vagy az erdőben, amelynek továbbterjedését nem tudják megakadályozni, legrövidebb úton jelentsék az erdészetek tűzoltóságának. rendőri szerveknek, vagv a tanácsnak. Kérjük, ha erdei tűz oltására riasztják a lakosságot, ne vonakodjanak az abban való részvételtől. Végül pedig — és nem utolsósorban — figyelmeztessék a tűzveszélyt okozókat, ha lehet akadályozzák meg ebbeni tevékenységükben, ha pedig ez nem vezet eredményre, jelentsék fel a szabálytalankodókat. Az illetékes tűzrendészet! és rendőrhatóságokat, valamint tanácsi szerveket e lap hasábjain keresztül arra kérjük, hogy az érvényben levő rendelkezések adta szankciók szigorúbb érvényesítésével a szabálysértőket vonják felelősségre, és példásan büntessék meg. Csak így tudunk érvényt szerezni a tűzveszély megelőzésének. Palánki Károly erdészeti rendészetvezető A tanácstagoké a szó A módszer dicsérete A TANÁCSTAGI beszámolókon a sok hozzászólás, jó javaslatok, hasznos viták mellett még egy érdekes kérdés vetődött fel Salgótarjánban. A jelenlevő választópolgárok kis, zöld füzetecskét kaptak, amelyre nagy betűkkel írták rá: Tanácsrendelet-tervezet. A módszer és az eljárás Salgótarjániban egyelőre nagyon újnak számít. A tanácstagok elmondották, hogy a városi tanács új tanácsrendeletet kíván alkotni, amely intézkedik a lakóépületek és ingatlanok házirendjéről. Mégpedig kötelező érvénnyel. Aki bérházban lakik, gyakorlatból tudja, milyen sok vitára, felesleges bosszanko- dásra, nem egyszer családi perpatvarokra adnak okot a kisebb-nagyobb házimunkák, a szőnyegrázás, az erkélysöprés. Előfordult már, hogy jó szomszédok Is összevesztek azon, melyikük milyen hangosan hallgatja a rádiót, bömböl-e a televízió? Nem beszélve a kutyákról. Mert az különszám. Akinek kutyája van, foggal- körömmel „harcol” a kutyák jogaiért. Velük homlokegyenest ellenkező nézeteket vallanak a gyermekes szülők, és azok a felnőttek is, akiknek nem tetszik, hogy a parkokban kutyát sétáltatnak. Vagy otthon a lépcsőház kutyaugatástól hangos. Ezért határozott úgy a városi tanács, hogy legközelebbi ülésén tanácsrendeletet alkot a házirendről, amely Salgótarján lakóit egyformán érinti. A tanácstagok elmondták azt is a megjelent választó- polgároknak, hogy a tanácsrendelet alkotása most különbözik az eddig hozottaktól. Elsősorban abban, hogy ezt a rendelettervezetet megvitatják azok, akiket elsősorban érint, tehát a bérházak lakói. Elmondják véleményüket, hozzáfűzni valójukat, javaslataikat, és azt is, ami nem felel meg az igényeiknek. Mindezt a nyílt várospolitika jegyében. Ki vitatná, hogy a meggyorsult élettempó, a városi élet követelményeket ró a lakókra. Mert mindenkinek szüksége van pihenésre, nyugalomra. csendre. Ugyanakkor a lakóépületek is védelemre szorulnak, ami ugyancsak közérdek. Mindez azonban csak a családok, a lakóbl- zottságok, a tanács és az Ingatlankezelő Vállalat együttes közreműködésével valósítható meg. A TANÁCSRENDELET-TERVEZET, ^amelynek vitája egészen április 15-ig tart, kiterjed Salgótarján területén minden lakóépületre, beépítetlen ingatlanra, de azokra is, akik állandó, vagy ideiglenes jelleggel tartózkodnak az épületben. Akik eddig elmondták a véleményüket. egyetértettek abban, hogy a társas együttélés szabályaihoz szorosan hozzátartozik: a lakásokban lakóik lehetőleg tartózkodjanak a másokat zavaró, zajos tevékenységtől. A háztartási gépek zaja este nyolc és reggel hét óra közötti időben ne zavarja a családok nyugalmát. Az épületekben — mennyi vita adódott abból, hogy a háziasszonyok egymás fejére rázták a rongyot vagy a szőnyeget — ezeket a munkákat a meghatározott takarítási időben szabad elvégezni. A porszívó porzsákját pedig ugyancsak nem célszerű az erkélyről szerteszór* n,i. Szigorúan tilos az ablakon, vagy az erkélyen keresztül kidobálni különféle tál* gyakat, vagy folyadékot ki* önteni A tanácsrendelet részlete* sen intézkedik a háztartási munkák végzéséről, a tüzelőanyag tárolásáról, a közös használatú helyiségek és te* rületek használatáról. Megszabja, hogy a városképet lehetőleg ne rontsák akiteregetett ágyneműk, és ruhák, és virágot csak biztonságosan rögzített tartókban lehet elhelyezni. ÉPPEN ezért bocsátotta ilyen széles körű vitára a tanács a jóváhagyandó rendeletet mert amint azt a ta* nácsülés jóváhagyta, igen szigorúan veszik a megtartását Külön tanácsrendelet intézkedik majd a kutyák tartásáról és a gépjárművek tárolásáról. Azzal pedig mindenki egyetért, hogy aki a közös együttélés szabályait nem hajlandó betartani, azt meg kell büntetni. Ellene szabálysértési eljárás indul. — cse — Már vízen at első vjforlóshaiók A Balatonon — bár a hi- vadítókat is vízire rakiák m!- vatalo« szezonnvitásra mos után valamermvi't fe'ül flották cak máiusban kerül sor - ajbói festették A haj6k rend. mar vízre raktak az első vi- ., . J t óriásba .jókat. A hét végén az s®®1"®5 járataikat azonban utolsó nagy vitorlásokat, a csak később kezdik meg. Élénkül a határ Az őrhalmi Hazafias Népfront Termelőszövetkezet dolgozói — Kanyó Ferenc és Csernyik József, a Gőzeke-dülőban küimbináturukkaJ taUjclókészítést végeznek Ingázó fiatalok Saigéfariánfól Zagyvaszántóig Minden hétköznap délután az állomáson gyülekeznek. Vonatindulás előtt 20 perccel még alig lézengenek néhányan az üres padok között, de 15 perc múlva már utat törni sem lehet a tömegen keresztül. Kezükben táska. vagy szatyor — jó kis súlyuk van a könyvektől. Legtöbbjük csoportokban érkezik, hiszen mindnek van ismerőse a lakóhelyéről, vagy a szomszéd faluból. De olyanok is akadnak, akiket kizárólag az utazás hozott össze. Ök legalább olyan pontosan, és majdnem olyan sokan utaznak, nap mint nap a községből a városba, mint akiket a munkáink köt Salgótarjánhoz. ök a tanulás miatt ingázzák végig a nap egy, két vagy éppen három óráját. — A „kettőhuszonnégyes- re” várunk. — a számok az indulás idejét jelzik, a vonat Hatvanig megy. — Melyik községből járnak a legtöbben Salgótarjánba? A főtéri állomás jegypénztárosa, széttárja a karját. — Ki tudná ezt pontosan? Legtöbbje Pásztóig „bezárólag” váltja a jegyet, de van, aki Jobbágyiba, sőt. Zagyvaszántóra utazik. Látni rajtuk, hogv diákok, arcról ismerősek. Ennek a vonatnak, egyébként — néhány percen balül itt lesz — két diákkocsi is van az elején. Nagv már a nyüzsgés, az állomás nagyórái negyed hármat mutatnak. A srác rágógumit rág. nadrágszára legalább 35 centi széles. Furcsa, hogv egvedül jön fel az aluljáróból. A párbeszéd lakonikus rövidségű. — Hová? — Pasztára? — Iskolából? — Igen. Gimnázium. — De hát Pásztón is van gimnázium! Miért kell akkor annyit utazni? — Tarjánban mégis más. — S ha végez, akkor is bejár a megyeszékhelyre? — Nem, ide nem. Vagy otthon dolgozom, vagy ha sikerül, főiskolára megyek — akkor meg máshová fogok utazni. A következő megkérdezett — csak úgy találomra — Göröcs József szakmunkástanuló. — Másodéves lakatos vagyok a 211-esben. Tarra utazom. — Mikor kell kelni reggelente? — Korán, ötkor indul a vonat. — Mennyit utazik naponta? — Két órát. de ki lehet bírni. Van utazási kedvezmény is. — Mikor vannak legtöbben? — A hétfő az egy bor* zasztó nap. Nemcsak, hogy hét eleje, de még piaci nao is. Akkor aztán moccanni sem lehet, olyan zsúfoltak a kocsik. Szabó Katalin nem diák, nem is utazik minden nap, de a vonatozásból neki is jut. — Vizsláson lakunk. Háromszor bejövök hetente, mert otthon alig lehet vá* sáro’ni. a környékünkön nincs is üzlet. így aztán majdnem mindegy, hogv vonattal bejövök-e. vagy otthon gyalogolok jó darabot. ha szükség van akár élei miszerre, akár másra. S végezetül Molnár Irán, aki nem diák — de fiatal — . ám a napi utazá6 ..élményében” osztozik a kst- tőhuszonnégyesek táborával. — Két éve. Azóta dolgozom az öblösüveggyárban. Vizsláson lakom. a vonatom fél 5-kor jön regge’en* te. A gyárban behordó vagyok havi 1400—1500 forintért. — Megéri? — Ha válogatni nem lehet. . .? S ez már nem riportalany. ez 'már a hangosbe- mondó: — A ..B”-vágányra Hatvanig közlekedő Szemé yvo- nat ("kérik. A vágány mellett tessék vigyázni! Orosz Júlia NÖGRAD - 1974, március 26., kedd
