Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)

1974-03-03 / 52. szám

Egyetemisták Nógrád falvaiban A február folyamán sok egyetemista, főiskolás naptárá­ba került be ez a két szó: népművelési gyakorlat. Leen­dő közgazdászok, állatorvosok, agrármérnökök, tanárok, or­vosok töltöttek tíz napot ki- sebb-nagyobb községekben. A falukutató mozgalmat a Szegedi Fiatalok — Radnóti Mik}ós és barátai — indították a harmincas években. A pa­raszti tehetségek felkutatása, a népi kollégiumok alapítása, nagy szociográfiai alkotások és regények élményanyaga — mindez nagyrészt ennek a mozgalomnak köszönhető. Mi a célja napjainkban az egye­temisták falujárásának? Ez a tíz nap kevés elmélyült vizs­gálódásra. De ismerkedésre a változó faluval talán elég. A jövő értelmiségének nagy ré­sze nem városba kerül, falun kell kialakítaniuk a kulturá­lis igényeiknek megfelelő élet­módot. Ehhez pedig jól kell ismerniük a falu társadalmi életének változásait, az őket váró feladatokat és lehetősé­geket. Huszonhat főiskolai és egye­temi hallgató töltötte ezt a gyakorlatot megyénkben. El­utazásuk előtt kötetlen „ta­nácskozásra” hívta meg őket a megyei művelődésügyi osz­tály. ★ A találkozóra csaknem mindnyájan eljöttek. Kojnok Nándor, a megyei népművelési csoport vezetője nem tartott ünnepi beszédet, csupán azt kérte, mondják el mindazt, amiről párbeszéd alakulhat ki. A következő két órában el is indult a beszélgetés, amit még a vonaton, hazafelé tartva sem lehetett lezárni. Az elhang­zottakból kitűnt: sok helyen jártak, a városiak a felfede­zés izgalmával, a falusiak az összehasonlítás igényével vizs­gálódtak. A beszélgetés néhány rész­letét rögzítettem; az alábbi mozaikokban megpróbálom bemutatni, milyen jelenségek keltették fel leginkább az ér­deklődésüket. — A fő vizsgálódási szem­pontunk az volt, hogy a falu társadalmi rétegeződését fi­gyeljük meg — kezdte egy ma­tematikus-jelölt. A legszembe­tűnőbb az emberek elszigetelt­sége és az értelmiségen belüli széthúzás. Az a fogalom, hogy társadalmi réteg, már eleve emberi csoportokat feltételez. Mégis, nagyon sokan maguk­nak élők, vagy különösebb cél nélkül „lötyögök.” A szórako­zás közösségi fórumaira kevés példát találtunk. — Abban a kis faluban, ahol mi voltunk, esténként józan embert ritkán lehetett látni. Milyen javaslatot lehetne mon­dani az iszákosság elleni harc­ra? — nem tudom. A kultu­ráltabb szórakozás talán el­vonná äz embereket a kocs­mából, de a pedagógusok, akik tehetnek ezért valamit, túl­terheltek, este már inkább a családjuk körében pihennek. — mondta egy közgazdász hallgató. — Engem természetesen az egészségügy helyzete érdekelt, orvostanhallgató vagyok. Egy nagyon jól felszerelt kórházat látogattunk meg több alka­lommal, orvosokkal és bete­gekkel is sokat beszélgettünk. Ügy éreztem, egy fal két olda­lán állnak, pedig a gyógyítás­ban a kölcsönös bizalom na­gyon fontos tényező. Az egész­ségügyi felvilágosítás terén is sok a hiányosság. Ez' lehet az egyik oka annak, hogy olyan magas az abortuszok száma. Sok mindent tisztázott ben­nem ez a másfél hét — job­ban látom, mit jelent vidéken orvosnak lenni... — A „mi falunkban” üres az orvosi lakás, a háromezer lakost a másik községből be­járó orvos látja el, az egyet­len egészségügyi dolgozó a vé­dőnő. — Sok órát töltöttünk el munkásfiatalok körében, klub- foglalkozáson. Ügy láttam, hogy egyre több az igényük a szórakozás közben tanító, mű­velő rendezvényekre. Ennek a gyökere valószínűleg a szak­munkásképző intézet falai kö­zött megkedvelt tevékenysé­gekben van. Helyes-e hogy egy kultűr- házban rendszeresen szeszes italt fogyaszthatnak a látogatók, miért különülnek el a gimna­zisták és a szakmunkásta­nulók a szórakozásban? — sorjáztak a kérdések. Gordos János és Kojnok Nándor, a megyei művelődés- ügy irányítói válaszukban el­mondták, hogy ismert gondok ezek, munkájuk során éppen ezeknek az okait, a változtatás lehetőségeit kutatják. Sok te­rületen régebben még söté- tebb volt a kép: például a „gátszaggató” novaborokat nemcsak a felnőttek fogyasz tották, de az iskolába is egy- egy bögre forralt borral in­dították régen a gyerekeket. Falun a termelés közösségi formája mellett a szórakozás, művelődés megfelelő szocia­lista módja még nem alakult ki, ez lassú folyamat. A leen­dő értelmiségieket is komoly feladatok várják — hivatá­suk igazi betöltése azt kíván­ja, hogy a község kulturális életébe is aktívan bekapcso­lódjanak. Egy izgalmas kérdéssel zá­rult be a találkozó, melyet a fiataloknak tettek fel: Ha majd munkahelyet választa­nak, eszükbe jut-e Nógrád megye?... Többen igennel válaszoltak. — m — A mostoha körülményeit, ellenére is..» A ka zári példa A duruzsoló kályha füzétől kellemesen, meleg szobából az enyhén csípős téli utcára lé­pünk. Késő délután van, alig- alig járnak a kazár! utcán. Az út három felé ágazásá­ban, lejtős dombocska alján a Kilián Gyöngy községi KISZ-alapszervezet ifjúsági klubja áll. Belépve, a helyi­ség áporodott levegőjének sza­ga csap orrunkba. Kísérőm Kovács Viknosné, a KISZ- alapszervezet titkára tárva hagyja az ajtót, ablakot nyit. A bezúduló fény megvilágít­ja az asztalokat és székeket, a járási KISZ-bizottság aján­dékait. De a munka jutalma­ként kaptak már televíziót, lemezjátszót, szekrényt, a köz­ségi tanácstól magnetofont. A klub mindennap a fiatalok rendelkezésére áll; négy al­kalommal klubfoglalkozást, egy alkalommal KISZ-napot, a hét fennmaradó két napján bárki számára hozzáférhető, teljesen szabad és kötetlen foglalkozást tartanak. — Minden este nyitva kell tartanunk — magyarázza az élénk beszédű fiatalasszony —. mert a fiataloknak nincs más találkozási, szórakozó he­lyük. Igaz, van egy korsze­rűtlen mozi. meg presszó és kocsma, de a fiatalok akkor már inkább idejönnek. A szememet még egyszer körbejáratom a berendezése­ken, a komor festésű falakon. Őszintén szólva, nem valami szívmelengető a látvány, sze­gényesnek, kopottnak, régies­nek látszik minden. Mj az ekkor mégis, ami napról nap­ra idevonzza a kazári fiúkat, ányokat, fiatal házasokat? Mert. hogy élénk, fejlett klub­iét folyik Kazáron ahhoz ;m fér kétség; a Kilián György ifjúsági klub az el­múlt esztendőben egész éves kiemelkedő, színvonalas mun­kájáért a megyei ifjúsági klubtanácstól megkapta a ki­váló címet. A szép külalakú. 4 NÓGRÁD - 1974. példásan vezetett klubnapló bejegyzései választ adnak kér­désünkre: ünnepi alkalmak, kirándulások felejthetetlen emlékeit őrző fényképek, raj­zok töltik meg a lapokat, a legkülönfélébb ismeretterjesz­tő előadások, találkozók be­jegyzései. — A klubon belül miég rajzpályázatot és rajzkióllítást is rendeztünk — jegyzi meg a 93 községi KlSZ'tag titká­ra. — Kilencen bátorkodtak indulni a versenyben. A leg­jobban sikerült három rajzot — igaz, szerényen — jutal­maztuk. Ezeket őrizzük is — s mutatja az „alkotásokat”. A művek szerény művészi tehet­ségről tanúskodnak, de egy­értelműen az alkotók ügyes­ségét és aktivitását dicsérik. A jövőben is érdemes lesz ilyen és ehhez hasonló kész­ségeket és képességeket pró­bára tevő játékokat szervezni. A nagy múltú, népművésze­ti és munkásmozgalmi tradí­ciókkal egyaránt rendelkező, egykori bányászközségben, Kazáron a KISZ-élet. ezzel természetes és szoros össze­függésben az ifjúsági klubte- vékenység jó három évvel ezelőtt vett újabb lendületet. Az indulásrg emlékezünk: — Hatvankilencben. amikor leérettségiztem, itthon helyez­kedtem el Kazáron. De itt nem volt KISZ-szervezet ak­kor, és így megszűnt a tag­ságom. Az ifjúsági szervezet több éves szünet után 1970 decemberében alakult meg végül, amikor a szövetkező fiatalok élére egy ügyes, fris­sen leszerelt katona állt. Sza­bó Péter tsz-könyvelő. öt aztán néhány hét múlva el­vitték a járási KlSZ-bizott- ságra dolgozni. Ekkor vá­lasztottak meg engem titkár­nak. Itt dolgozom a Zöldme­ző Termelőszövetkezetnél, pénztáros vagyok. A tsz kebelén belül meg­mórcius 3., vasárnap alakult KISZ-alapszervezet létszáma hamarosan a több­szörösére duzzadt; a más he­lyiségekben dolgozó és ott szervezett kazári KlSZ-fiata- l°k lassan mind hazaszivárog­tak: vonzotta őket az otthoni munka, a kedvesek, a bará­tok és ismerősök régi, meg­szokott társasága. Ma már ez a községi KISZ-szervezet a kornyék egyik legjobban mű­ködő ifjúsági szervezete. És a kérdést most újra feltehetjük: hogyan érték el e rövid idő alatt sikereiket, mi munkájuk titka? A válasz csak egyféle lehet: az odaadással végzett, áldozatos, hozzáértő politikai, szervező munka, amely győ­zedelmeskedik a mostoha körülményeken és feledtetni tudja a régi berendezések ko­pottságát és kényelmetlensé­gét. Mert a tartalom és for­ma dialektikus kapcsolatá­ban — úgy véljük — mégis­csak a tartalom a döntő. — ok — 15.40: Vendégségben a szi­geti Nagyszállóban Pest, Bu­da és Óbuda egyesítésének, fővárosunk, létrejöttének centenáriumi ünnepségsoro­zatában méltatlanul háttérlx szorult egyik legszebb neve­zetességünk, a Margitsziget Pedig a szigetnek és a híre? Nagyszállójának ugyancsak jubileuma volt. A Televízió riportfilmje ezt a mulasz­tást igyekszik pótolni, ami­kor a százéves szállodában rendezett kiállításokra ka­lauzolja el a nézőket. A ki­állítások a szigetről készült festményeket, irodalmi, ven­déglátás- és fürdőtörténeti emlékeket mutatták be az érdeklődőknek. A film meg­szólaltatja a szigeti napok rendezőjét és a Nagyszálló igazgatóját, akik sok érdekes­séget mondanak el Budapest büszkeségének az egykori Nyulak szigetének múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Márciusban kezdődik • • • Beszélgetés a felnőttoktatás új formáiról 1973. nyarán speciális tanfolyamot végzett néhány álta­lános iskolai tanár Pásztón: ekkor a Népművelési Intézettel érkező előadók a 80 órás, rövidített dolgozók iskolája tervét- ismertették, az erősen sűrített tananyag által megkövetelt oktatási módszerekkel együtt. Azóta végzett egy turnus: az eredmények azt igazol­ták, hogy elkerülhetők a „gyorstalpaló” tanfolyamok ismert veszélyei. A „tanulók” — 30—50 éves dolgozók komolyan vették a tanulást, felkészültségük nem volt rosszabb a ha­gyományos, hosszabb időt igénybe vevő tanfolyam hallgatóié­nál. A Lovász József Művelődési Központ vezetői már a to­vábblépésről, újabb üzemek bekapcsolásáról gondolkodnak. A művelődési központ igaz­gatója, Becsó Károly matema­tika óráról jött éppen. — Nagyon okosan kell gaz­dálkodnunk az idővel. Nem egyszerűen egy elég nagy anyagrész megtanításáról van szó, hanem ennél nehezebb­ről: sokszor az egyszeregyig, az alapokig is vissza kell nyúlni. Persze, ez a későbbiek­ben segíti a munkánkat: ha biztos alapokról indulunk, például a törtek esetében, sok feladatot már otthon is meg tudnak oldani. Itt, az órán, dióhéjban elmondom az anya­got, a bevésést pedig a feladat­lapok kitöltése biztosítja. Ta­lán furcsa — még a matemati­kában is igénylik az egyéni, szóbeli gyakorlást. Kérik, hogy tábla előtt, mintegy han­gosan gondolkodva is oldja­nak meg példákat. — A beszámolók megfelelő felkészülést mutattak. Ez fo­lyamatos tanulásra épült? — A két-három gyerekes családapák, akik közül töb­ben még bejárók is, tényleg komolyan veszik az iskolát. Hogy segédmunkásból, betaní­tott dolgozóból szakmunkás­sá váljanak, az csak az általá­nos iskolai végzettség meg­szerzésével lehetséges. Emel­lett saját gyerekeiknek is ma többet tudnak segíteni. Ügy látom, bevált ez a forma. — Hallottam, hogy több üzemben is felmérték az igé­nyeket, új csoportokat indí­tanak. — A régi üzemekben ma már minimális a segédmunká­sok száma. A fiatal vállala­toknál azonban egyre égetőbb a helyzet: például a váci Kö­töttárugyár helyi telepén a termelékenység növelésének legfőbb akadálya, hogy kevés a szakmunkás. A többségük­ben bejáró nők számára igen nagy nehézséget jelent a dol­gozók iskolája. Ezen szeret­nénk segíteni azzal, hogy ott, helyben tartanánk az órákat. A szervezést, a vezetést mi vállaltuk, az üzem vezetői pe­dig munkaidő-kedvezménnyel segítik a tanulókat. Március­ban kezdünk. Az előzetes fel­mérés sem könnyű munka, hi­szen hetente változhat a je­lentkezők száma, új dolgozók jönnek. Még 5—6. osztály in­dítására is gondolnunk kell. sokaknak az is hiányzik. — Hány fő szükséges egy csoporthoz? — Legkevesebb 10, és igyek­szünk 20-on alul tartani a létszámot, hogy az egyéni foglalkoztatást is megoldhas­suk. A felnőttoktatás másik oldala a magasabb fokú vég­zettség igénye. A Szerszám- és Készülékgyárból és a MEZÖ- GÉP-től sokan szeretnének a gimnázium levelező tagozatá­ra beiratkozni. A kéz--1 ’ könnyű, távol van már az ál­talános iskolai ismeretanyag. Ezért került szóba az előké­szítő tanfolyam. 15—20 órás lenne, nagyvonalakban átte­kintenék az anyagot. Az igénylőket itt is fel kell ku­tatni — sokan vannak üze­men kívül is, háziasszonyok például, akik szívesen jönné­nek, vagy gyermekgondozási szabadságuk alatt vágnának bele a tanulásba. Az üzemi munkaügyi, személyzeti elő­adókkal szorosabb kapcsola­tokat kellene kialakítani, hogv káderfejlesztési tervükben a beiskolázás gondjait csökkent­hessük. A felnőttoktatás szer­vezése az utóbbi időben ta­lán az egyik legfontosabb fel­adatunk lett. Nem véletlen ez: a népművelési munka bázisát teremtjük meg ezzel. G. K. M. ■iiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiii"HmiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiimiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimHisiiimiiiiiKiiiiiiiniiiiiimH!iimiinn PÁRIZS Maurice hazaérkezik este. Yvonne, a felesége öleléssel várja, már hozza is a papucsot, betessékeli a karosszékbe. Odaadja a sportlapot, a pipát. A férj mély élet/bölcsességgel mondja: — Yvonne, drágáim, és most mutasd meg az új kalapot, amit ma vettél... PRÁGA A kislány megkérdezi az apjától: — Papa, miért nem akarsz játszani velem? — Mert nincs időm. — Mért nincs időd? — Mert dolgozom. — Es mért dolgozol ? ^ — Hogy pénzt keressek. — És minek kell azrt a pénzt keresned? — Hogy enni adhassak ne­ked. A kislány ekkor elgondol­kodik, majd megszólal: — Papa, most nem vagyok éhes, úgyhogy nyugodtan játsz­hatsz vetem.., MILÁNÓ Két korosodó férfi üldögél a presszó kis asztalánál. — öregszem, barátom, na­gyon öregszem — mondja az egyik. — Most vetted észre? — Igen. Tegnap egy divatbe­mutatón voltam. Sorra vonul­sAlet/elő NAGYVILÁG tafc el1 a ragyogó, csinos, ele­gáns, magas fiatal nők, s én csak egyre gondoltam, amikor gyönyörködtem bennük. — Mire? — Milyen jó nőd kosárlabda- csapatot tudnék összeállítani ezekből a nyúlánk, fiatal lá­nyokból !.., BELGRÁD Két, alaposan beesicosentett férfiú tántorog a hosszú dűlő- útón hazafelé, amikor megpil­lantanak egy lovas szekeret. — Mennyire irigylem én ezeket a lovakat, komám — sóhajt az egyik. — S ugyan miért? — Mert négykézláb mehet­nek haza .. TEXAS A texasi fogadóba berobban egy vendég. Elterpeszkedik az Lvopultnál és elordítja magát: — Semmi sincs ebben a sze­métdombon? — Pillanatnyilag semmi, a fiúk éppen egy messziről ér­kezett idegent temetnek. — Miben halt meg? — Becsörtetett ide — vála­szolja a csapos, — és azt akar­ta tudni, hogy van-e valami ebben a szemétdombon? LONDON Lord Baimingtom elmegy a szemorvoshoz. Panaszkodik* hogy olvasás közben elmosó­dott fekete foltokat lát a pa­píron, Az orvos megvizsgálja és szemüveget rended a lordnak. Másnap Palmin,gton lordja új­ra megjelenik a szemorvosnál* pápaszemmel. — Nos — kérdezi a doktor —, még mindig látja a fekete foltokat? — Még mindig — feleli a lord —, de szemüveggel sokkal tisztábban... BECS Egy tíz év körüli kisfiú a következő szavakkal állít be a kőnyvkere skedésbe: — Bácsi, tessék adni egy olyan könyvet, amit majd ti­zennyolc éves koromban olvas­hatok ... HAMBURG Két kereskedő találkozik. — Nézzék csak. hogy meg­híztál, Gustav! Vitaminokat szedsz? — Nem. ez a soványító tab­lettáktól van, Hans. — Te soványító tablettákat eszel és hízol? — Nem eszem Árulom ... STOCKHOLM Mai tévéajánlatunk Es színész benne mi»d»n férfi és nő, IV. rész. A királyi nevetés. (Kedd, március 5., 20.00 óra) — Szóval ön jelentkezik a megüresedett sofőri állásra? — Igen, hatéves gyakorla­tom van. — Tudna valami ajánlóleve­let hozni az előző munkahe­lyéről ? — Csak három hét múlva. — Miért? — Azért, mert az igazgató, akinek a sofőrje voltam, addig a kórházban lesz... BUDAPEST — Mi történt ma a vállalat­nál? — érdeklődik a feleség a hazatérő férjtől. , — Ne is kérdezd! Szörnyű ! napom volt! A főnököm három embernek járó munkát adott. — És hogy tudtad elvégezni ? — Szerencsére nyolcán vol­tunk ... Révész Tibor gyűjtéséből l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents