Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)

1974-03-19 / 65. szám

Fellelésből — részesedésből fi.)

Egyötödére csökkent a iakást igénytö

A több mint százéves múltra vissza iekin tő Salgótarjáni Kohászati Üzemeket úgy öleli körül saját lakótelepe a Karancs völgyében, mint a gyermeket ölelő édesanya karja. A gyári lakótelepen jelenleg 925 bérlemény gondozásáról, felújításáról kell gondoskodnia a gyár vezetésének. Az említett lakások állapota töob kategóriába sorolható. Nagyon sok van köztük olyan, amelyet a gyár létesítésével egyidejűleg hoztak létre. Ezeknek a száma 250- re tehető. Minőségileg nem sokkal jobbak a Malinóvszkij úti egyemeletes padlásszobás lakások sem, valamint a Sal- gó úton több bérház.

A lakótelep fenntartására, karbantartására, javítására, evenként csaknem hétmillió forintot költenek. Ezenkívül felújítás címén négymillió forintot fordítanak az épületekre.

Az előbb említett feladatok megoldása is sok problémát és erőfeszítést kíván a gyár vezetőitől, a szakszervezeti bizottságoktól. Ugyanakkor még mindig elég szép számmal vannak, akik új lakásra várnak. Milyen módszerekkel próbálta enyhíteni a munkások lakásgondjait az elmúlt években a gyár vezetősége, szakszervezeti bizottsága?

A negyedik ötéves terv időszakára nemcsak a termelési elképzeléseket, hanem a várható nyereség függvényében azt is meghatározták, hogy a fejlesztési és részesedési alapból milyen összeget biztosítanak a lakásgondok enyhítésére. Már akkor kiderült, hogy ezt a társadalmi problémát ijsak hosszabb távon és a népgazdaság segítségével tudják megoldani.

Áz akkori kormányrendeletek, a SZOT, a Vasas Szak- szervezeti Központ és az SZMT iránymutatása alapján három variációs elképzelés közül kiválasztották a legjobbat, azt, ami most van megvalósulóban.

A szakszervezeti állásfoglalás alapján az ingyenes állami lakások szétosztásán kívül — 1968—69—10—71- re kamatmentes kölcsönt biztosítanak társasház és kislakás építéséhez.

1969-ben a fejlesztési alapból 11 főnek 825 ezer, a részesedési alapból pedig 11 főnek 425 ezer forintot biztosítottak. A családi lakóház építéséhez, illetve használatba vételéhez csak részesedési alapot szavaztak meg; 11 főnek 375 ezer forint értékben.

A rá következő esztendőben 22 fő, egymillió-kilencszáz- kilencvenötezer forintot a fejlesztési, 22 fő háromszáz- negyvenezer forintot a részesedési alapból kapott társasház építéséhez. A 18 kislakásépítőnek 455 ezer forintot osztottak szét.

Alapvető változás 1971-ben következett be. A gyár vezetősége a városi tanáccsal megegyezett, hogy

a negyedik ötéves terv időszakára 150 lakásnál biztosítja az első bérlőkijelölési jogot. Ennek ellenében a gyár 18 millió forintot fizet be a tanácsnak.

Az építkezéseknél időközben történt árváltozások miatt sajnos módosítani kellett a szerződést. Ezek szerint 1973. június 1-ig 81 lakás épül meg a lakótelepen, 10,8 millió forint összegben.

A szerződésben vállalt lakásokból 1972-ben házgyári elemekből elkészült az új 43 lakásos bérház. A városközpontban átadott két garzonházban 12 lakáshoz jutott a gyár. Folyamatban van kétszer 19 lakás építése, aminek átadása 1974 szeptemberében várható.

A gyár közismerten nehéz lakásgondjainak enyhítésében nagy segítséget jelentett az MSZMP Központi Bizottsága 1972. novemberi állásfoglalása, majd az azt követő minisztertanácsi rendelet, amely módosította a magánlakás-építkezés pénzügyi és hitelfeltételeit. Ez Nógrád megyében két várost; Salgótarjánt és .Balassagyarmatot érintette.

A dolgozók a szakszervezeti aktívákon, a műhelybizottságokon, a különböző tanácskozásokon ismerték meg az előnyöket, a feltételeket és az új követelményeket. Hatására nagy mértékben megváltoztak az igények. Úgy is mondhatjuk, hogy reálisabbak lettek, mivel megszűnt az állami lakások nemzeti ajándékként való juttatása. A változásban közrejátszott az is, hogy időközben több igénylőnek megoldódott a lakásgondja, de voltak olyanok is, akik az anyagi ellenszolgáltatás hallatára elálltak korábbi szándékuktól.

Az 1969-ben nyilvántartott 600 igénylő közül jelenleg 130-an szerepelnek a listán. Döntő részük helybeli lakos, albérletben lakik, rossz lakásviszonyok között él.

Sajnos vannak olyanok is, ahol több család él egy lakásban. Állami lakást csak azok igényelnek, ahol nagy a család, nehéz anyagi körülmények között élnek. Ez érthető, hisz’ a rendelet módosítása lehetővé tette, hogy nagycsaládosoknál és nehéz anyagi körülmények között élő fizikai munkásoknál el lehet tekinteni a megváltási összeg befizetésétől.

Tavaly az előbb említett módon a városban több család jutott lakáshoz, köztük egy hétcsaládos acélgyári dolgozó is. Eddig évenként sikerült a gyárnak ilyen nehéz körülmények között élő családot ingyenes lakáshoz juttatni. Mivel a lakást igénylő fizikai munkások 20—25 százaléka ilyen megítélés alá esik, a szakszervezeti bizottság az ötödik ötéves terv lakásépítési elképzeléseinél különös figyelmet szentel ezekre a családokra.

V. K.

(Folytatjuk)

A C IP tSZ

1 v

A „Salgó” Cipőipari Szövetkezőinél

Társadalmi ellenőrök

A városi tanács termelésellátás-felügyeleti osztálya Salgótarjánban nemrégiben felkérte a Hazafias Népfront városi bizottságát, hogy a városkörzeti bizottságok saját területükön válasszanak társadalmi ellenőröket. Elsősorban azokra gondoltak, akik szívesen végzik társadalmi munkában ezt a fontos feladatot, és szívügyüknek tekintik a fogyasztók érdekvédelmét, az ár- és áruellenőrzést. A megválasztott társadalmi ellenőrök Salgótarján üzleteiben a városi tanács vagy az érdekelt vállalatok szakembereivel együtt végzik az ellenőrzést. A társadalmi ellenőrök választása megkezdődött, mintegy 25—30-an már ebben a félévben munkához is látnak.

1944. MÁRCIUS 19.

HARMINC ÉVVEL ezelőtt német pánoélko- csik zúgására ébredt Budapest, 1944. március 18-árói 19-re virradó éjjel a náci Németország hadereje megszállta Magyarországot.

Történelmi tény, hogy Kállay Miklós miniszterelnök, amikor környezetében javasolták, valamiképpen az országhoz kellene fordulni, valahogy legalábbis tájékoztatni kellene a nemzetet a keserű valóságról, így utasította el a gondolatot: „Nem lehet az embereket éjszakai álmukból felverni.”

Szinte jelképesnek lehet tekinteni a Hont- hy-rendsaer e jellegzetes vezetőjének állásfoglalását és egyben búcsúszavát a magyar történelem e gyászos napján. Amint a hatalmon levőknek ez a magatartása magyarázattal szolgál arra is: miért tudták Hitlerek olyan könnyen megszállná az országot, miért nem bontakozott ki erős, széles:, hatékony ellenállás hazáinkban..

Horthy és ügyvivői ekkor már tisztáiban voltak azzal, hogy Hitler háborúja elveszett. Meg is próbálták titokban, a népi beavatkozást kikerülve, előkészíteni a kiugrást — ahogy akkoriban, a miniszterelnökre célozva emlegették — jármi kezdték a „Kállay-ket- tőst”. Csakhogy politikájuknak az a rögeszmés elképzelés volt az alapjai, hogy megállapodhatnak a kiugrásról a nyugati hatalmakkal, miközben a Szovjetunió elleni háború frontjain a németek oldalán változatlanul jelen lesznek. A legfontosabb számukra az volt, hogy a nép rá ne ébredjen a tényleges helyzetre: a háborúból, az ország hadszíntérré változtatásából a kiút csak az tehet, ha a németek ellen fordulnak és szövetségre lépnek a Szovjetunióval és az amtáüasászta koalíció többi tagjával.

Horthyék néptől való félelmét, a haladástól és a közvélemény elaltatásának, illúziókban riingaitásámak taktikáját használták ki Hitlerek. 1944. márciusi 19-ével megszűnt ugyan az ország addigi látszatfüggetlensége

is, de kedvező volt számukra, hogy ezt a folyamatot, beleértve a megszállást is, Horthy személyével „védjegyezte” és lényegében változatlan állami, gazdasági, katonai apparátusával hajtotta végire. Ilyen módon, viszonylag jelentéktelen. személycserék után, a német megszállók minden terrorimtézkediésükben. számíthattak a magyar közigazgatásira és hatóságokra, nem is beszélve a hadseregről; amely tovább harcolt a mérnetek oldalán.

Hogy mit jelenített a dolgozó nép sorsa és az ország jövője szempontjából a náci megszállás, az közismert. Kész listákkal érkeztek a pribékek, megkezdhették minden haladó, vagy egyszerűen németellemes ember letartóztatását, megkínzását, koncentrációs táborba hurcolás'át, megsemmisítését. S ekkor kezdődött az ország teljes kirablásának, hadszíntérré változtatásának folyamata is. Horthyék mindehhez asszisztáltak, hiszen csak folytatása volt — némileg brutálisabb eszközökkel — annak, amit 1919-tőil ők maguk, minden külső kényszer nélküli tettek.

MÉGIS 1944. március 19-e nemcsak a szégyen, a vereség napja. Horthyék gyávasága és memzeitárulósa, a német fasisztáik gátlás- talamságia és erőszakossága egyre szélesedő népi erőket és középrétegeket is kijózanított, ráébresztett helyzetükre és cselekvésire ösztönzött. A német megszállás idején kezditek közeledni növekvő számiban a kommunisták vezette Magyar Fronthoz a legkülönbözőbb polgári és katonai csoportosulások, beleértve Horthy egykori híveit, követőit is. Ebben az időszakban formálódott ki, a legsúlyosabb üldöztetés körülményed között, az az osztály- és pártszövetségi rendszer, amely alapja volt az ellenálási harcnak, s amelyre épülhetett aztán, amikor a szovjet hadsereg felszabadította az országot, a forradalmian átalakuló magyar társadalom és az új népi kormányzási rend.

(nj)

Tanácstagi beszámolón hallottuk

Nemcsak a körzet, az egész város gondfa

— Az elmúlt év jó esztendő volt. A IV. ötéves terv föladatait időarányosan teljesítettük, lépésről lépésre haladunk az elképzelések megvalósításában. A városi tanács mindig a lakosság érdekeit tartja szem előtt, de jó érzéssel tudjuk mondani, hogy mi is segítünk a tanácsnak. Csak egy adat: 174 forint aiz egy főre jutó társadalmi munka értéke — de az átlagba még a csecsemőket is beszámoltuk.

E szavakkal kezdődött a tanácstagi beszámoló Salgótarjánban. az Arany János Utca 19-es számú épületének KISZ- klubjában. Ennek a választó- körzetnek Ozsvárt József, a városi pártbizottság első titkára a tanácstagja. A tanácstagi beszámolóban azokról a mindenkit érintő problémákról esett szó, melyek nemcsak az e választókörzetben lakókat érintik, hanem a megyeszékhely minden lakóját.

— Hadd kezdjem azzal — mondta bevezetőén Ozsvárt

elvtárs —. hogy nemcsak az anyagi gyarapodás miatt zártunk jó évet. A városban jó a politikai hangulat, a közösség munkájába sokan bekapcsolódnak. A Húszezer munkanapot Salgótarjánért akció olyan sikeres, hogy már a 30 ezer napnál tartunk. Ez mindenképpen mutatja az összefogást, az érdeklődést, és az aktivitást.

— Valószínűnek tartom, hogy nagyon sokat érdekel a lakáshelyzet. Az elmúlt időszakban az átadott lakások több. mint 70 százalékát mun- káscsaládok kapták. A népesedéspolitikai határozat értelmében továbbra is legfontosabb feladat, hogy a sokgyermekes családok jussanak lakáshoz. Ügy segítünk a két-, három- vagy ennél is több- gyermekes családoknak, hogy soron kívül igyekszünk lakást adni nekik. Most kétezer igénylő van — de a nagycsaládosok gondjait 2—3 éven belül meg kell oldani.

MEGYÉNK termelőszövetkezetei ez évben is nagy feladatok előtt állnak. A legfontosabb célkitűzés- tovább növelni a mezőgazdasági termelést. Mindennek azonban feltételei vannak, s ezek biztosítása a tagság és a vezetőség együttes feladata. A gépesítés fokozása, a korszerű technológiák, az ésszerű földhasználat alkalmazása, a vetésszer- , kezet egyszerűsítése, és lehetne tovább sorolni mi mindenen múlik termelőszövetkezeteink jövője. A felsoroltakkal azonban egyenrangú feladat a vezetés színvonalának emelése is. *

VÁLTOZÁS A SZEMLÉLETBEN

Érdemes visszaidézni a nemrégiben lezajlott zárszámadó közgyűlések néhány mozzanatát. A legtöbb helyen, ha. a számítások nem váltak valóra: a felelős a mostoha időjárás volt. Kétségtelen, a természeti tényezők befolyásolják a mezőgazdasági termelést, de előfordul, hogy az alacsony hozamok oka a nem hellő szakértelemmel végzett munkában, a technológiai fegyelem lazaságában, a rosz- szul kialakított vetésszerkezetben rejlik. Ezt pedig férfiasán be kell vallani, már csak azért is, hogy p tanulságot leszűrve, e problémák ismételtjén ne fordulhassanak elő.

i

Ami az embereken múlik

Megyénk termelőszövetkezetei kedvezőtlen közgazdasági adottságok mellett termelnek. Így egy-egy döntés nagy körültekintést és alapos elemzést igényel. Előfordulnak még szemléletbeli problémák is, örvendetes azonban, hogy e területen kedvező változás van folyamatban. Egyre kevesebb gazdaságban kapnak elsőbbséget a pillanatnyi előnyök. Van ahol saját kárukon kellett tanulni. Pilinyben, Varsányban például a juhászat jövőjének alakítását hátráltatja, hogy korábban a bárányokat értékesítették, de az utánpótlásra nem gondoltak. Karancskesziben a szarvasmarha-állomány fejlesztésével kapcsolatban jelentkeznek ilyen problémák.

E gondok könnyen elkerülhetők lettek volna.

FOGÉKONYAN AZ ÜJRA

A termelőszövetkezetek vezetésének színvonala csak úgy emelkedhet, ha maguk a vezetők lépést tartanak a növekvő követelményekkel,

szakmai, politikai továbbképzésükre módot találnak. Ez is elősegíti a tsz-vezetők újra, korszerűbbre való fogékonyságát. Egj'es helyeken még idegenkednek a kooperációtól, a

társulásoktól. Hiányzik a kezdeményezés aiz együttműködésre, pedig az erők egyesítése az eredményesebb gazdálkodás egyik, eddig még sok termelőszövetkezetben kiaknázatlan lehetősége.

Mindehhez jól képzett szakemberekre van szükség. Érdekes lenne megvizsgálni, hogy megyénk gazdaságaiba évente hány fiatal szakember érkezik, s hányán távoznak el. Kevés gazdaság engedheti meg magának a szakemberek gyakori cserélődését. Ezért is fontos, hogy az első számú vezetők milyen támogatást adnak a kezdő szakembereknek, mennyire segítik munkába állásukat, adinak-e véleményükre, bátorítják-e őket. ad- nak-e lehetőséget szakmai1 rátermettségük bizonyítására?

Ez ugyanolyan mércéje a tsz-vezetés színvonala növekedésének. mint a feladatok megbeszélése, az alkotó szellemű vita. ahol a beosztottnak is lehet jó véleménye, s azt esetleges szakmai féltékenység, vaav más hátsó gondolatok miatt nem utasítják vissza.

MINT TULAJDONOSOKAT...

A tennivalók megvitatásakor nem lehet figyelmen kívül hagyni a tagság véleményét sem. Sajnos, vannak példák arra, hogy a termelőszövetkezeti demokratizmus háttérbe kerül. Természetesen a ló másik oldalára sem szabad átesni, de jogos igénye a tsz-tagoknak, hogy a vezetőség, mint tulajdonosokat tartsa számon őket.

Sokszor a vezetés színvonalának növelését emberi hibák, felfogásbeli problémák, személyes nézeteltérések befolyásolják. Ezek elkerülése és megszüntetése érdekében nagy feladat hárul a termelőszövetkezetek pártalapszervezeteire, az ott dolgozó kommunistákra. A bátor, őszinte véleménynyilvánítás a vezetés munkájáról, munkastílusáról, módszereiről minden esetben segítő szándékot kell, hogy takarjon. A vezetést ért kritika pedig nem jelenti okvetlenül azt, hogy nem megfelelő emberek állnak a gazdaság élén. Mindez közös célok érdekében történik.

A gépesítés, a vegyszeres növényvédelem, a korszerű termelési módszerek még önmagukban nem oldják meg megyénk termelőszövetkezeteinek problémáit. A legtöbb az embereken, a vezetőkön, tsz-tagokon, kommunistákon múlik.

Szabó Gyula

Ezután Ozsvárt József, vá* zolta a lakásépítésre vonatko* zó terveket, hogy melyik la' kótelepen hány lakást szeretnének átadnj ebben az évben. Az épülő lakásokkal együtt fontos a kommunális ellátottság is, és többek között jó néhány lakásba bevezetik a gázt is ebben az évben.

A széles körű tájékoztató után a választókörzet lakói kérdéseket tettek fel a tanácstagnak, melyek a szűkebb lakóterületre vonatkoztak. Több édesanya a gyerekek mozgási lehetőségének hiányát tette szóvá.

Ambrus Jenő, az Arany János utca 10-es számú ház lakója a garázsproblémát említette :

— Már az is elég nagy baj, hogy ezek a garázsok sok helyet foglalnak. De ráadásul még balesetveszélyesek is.

Ozsvárt elvtárs így válaszolt :

— Ezek után nem engedjük meg. hogy több garázs épül- "ón ezen a területen.

A játszóterülettel kapcsolatban annyit: a 3—10 éves gyerekek részére épül egy játszótér. hiszen a tanács is tudja, mennyire korlátozottak a mozgási lehetőségek. Azért nem készült idáig itt park, mert ha a jól felszerelt játszótér elkészül, kárbaveszett összeg lenne, amibe a park került.

A közlekedési gondok is szóba kerültek. A lakók érdeklődtek a 21-es út építésének üteméről, hiszen ez nagyban befolyásolja a helyi járatok közlekedését. Krajcsi Lajos nyugdíjas azt vetette fel, hogy miért nem lehet a városban egy busszal végigmenni. miért kell átszállta, és ki* térőket tenni. Az e kérdésre adott válaszban terítékre került Salgótarján minden nehézsége. ami a közlekedéssel kapcsolatos. A 21-es út megépülte után a helyi járat városon belüli körforgalmat bonyolít le. a jelenlegi nehézkes közlekedést kizárólag az úthiány okozza. Ez évben a mozival szemben megkezdik az új autóbusz-pályaudvar építését is. hogy végre kulturáltabb körülmények között utazhassunk. Szó esett még az ivóvíz problémájáról, hiszen még mindig élnünk kell a vízkorlátozás szükségállapotával, s ezen addig nem is lehet változtatni, amíg a „regionális II’’. be nem lép az ellátás segítésére.

Orosz Júlia

NÓGRÁD — 1974. március 19., kedd