Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)

1974-03-17 / 64. szám

„Nagy tüzet ,

szalonnát ..."

„Mikor hagyod már abba?9*

Kelten a közösért

— Éppen hazaindultam, Nórákra. Gondoltam, bekapom az ebédemet, aztán járok tjvább- Én nem bánom, be- s élgessünk. Mezőőr vagyok terem, arra ez a zöld posztómba. meg a fegyver. Hat eve őrzöm a környéket. Azelőtt? Nehéz'munkám volt ne- kzm. 24 évig a föld alatt dol- g >ztam a bányában, a mátra- rovákiban. Szénfeités — bizony a rossz levegő, a füst. a por kikezdte az egészségemet iá. Aztán az állandó veszély. 1953-ban. kérem, hetünket bejárt a bánya. Egy kilencven centi széles munkahelyen dolgoztunk éppen. Elrobbant a szén. Mellettem, az egyik társam meghalt. Engem a légnyomás másfelé dobott Á lyukakon bujkáltunk a kijá* i at felé. Mint a kígyó- Bi- i jny, 1939-től 1960-ig keres- 1 an a kenyeret a föld mélyi- fce. No, egy naoon, akarok kiszállni a bányába, rámszól- rak. — ..Pista bácsi, maga re menjen le. Ballagjon át az i-ódára I” Ott aztán közölték, hogy a mai naptól nyugdíjba vagyok. Jó érzés is volt meg rassz is. De azt mondtam magamnak: .te Pista, ha nyugdíjas vagy. hát még az udvart se söprőd kil” Elég volt a munkából.

— Látja? Most meg mégis dolgozom. Mezőőr lettem. Elmondom ennek a történetét is. Mindig szeretteim az erdőt a természetet Talán azért Is, mert a bánya után jól jött a tüdőnek a friss, egészséges levegő. No, egy erdész ismerősöm szólt a tsz-elnöknek és javasolt engem- Beálltam. Télen, nyáron a környéket járom, Homoklerenye. Nádújfalu, Mátranovák. Ez az én birodalmam. Vigyázom az erdőt a tolvajoktól, őrzöm a jószágot a vetett takarmányokat

— A nagy telek idején, ahol veszélyt sejtünk, megtelepszünk, nagy tüzet rakunk, szalonnát sütünk, hagymával, jó sok kenyérrel. Máskor meg elbújok a sűrűben, ne vegyenek észre. Azért minden kicsiségre nem nyitom ki a szemem. Valaki ballag befelé egy hát gallyal — elengedem, bár nem szabályos. — De ha bárki arra vetemedik, hogy élő fát akar kivágni, azt már elkapom.

— A vadászfegyveremet Itt a nyakamba akasztva hordom. Nem, emberre nem lövünk. Most riasztgatok vele. Elszaporodtak a varjak a vetésen, meg az egyéb kártevők- Hegedülök nekik egy kicsit, ne legyenek nyugodtan.

Vonzás

— körműsorok

Minden város kicsit ott ér véget, ahol a vonzása véget ér. A vonzás, természetesen, iigen sok fogalmat foglal magában, közülük most csak azt említenénk, hogy a kulturális In tás érvényesülésének milyen lehetőségei vannak? E lehetőség is nagyon sok. Hiszen például Salgótarján kulturális < seményei nemcsak .közvetlenül a városból vonzanak em.be- i eket, így hatásuk is túlterjed a városon. Továbbá: a megyeri aékhely Ipari üzemeiben Lgen magas a bejáró dolgozók iránya, akiket munkahelyük ide kapcsol nap mint naip. Hogyan kötődhetnek kulturálisan is a városhoz? A bejáró dolgozók helyzete például egyébként is több gondot vet fel kulturálódási lehetőségeik, igényeik alakulása szempontjából. A városban működő kulturális intézmények közül többnek az egész megyére kiterjesztendő módszertani és egyéb teendői is vannak. S még hosszan sorolhatnánk azokat a tényezőket, amelyek összefüggenek a vonzáskörzettel, a kulturális hatások érvényesülésével.

Nyilvánvaló, hogy e hatás erősítésének Is igen sok módja van. Ezúttal a megyei József Attila Művelődési Központban tájékozódtunk egy kezdeményezésről, amely a fenti — s a most nem említett — kérdésekkel is összefügg.

A kezdeményezés nem új, s tulajdonképpen a szakszervezeti művelődési házak törekvéseiből nőtt ki. A salgótarjáni szakszervezeti művelődési otthonok a korábbiakban próbálkoztak azzal, s néhány eredménye is volt e törekvésnek, hogy az adott salgótarjáni üzemben dolgozó bejáró munkások részere lakóhelyükön is nyújtsanak kulturális szolgáltatást (ismeretterjesztő előadások, művészeti műsorok, kiállítások stb.). A törekvéseknek azonban több tényező is 1 latárt szabott, nem utolsósorban például az adott művelődési otthonok anyagi lehetősége. A Megyei Művelődési Központ — természetesen, szintén adott kereteken belül — nagyobb szervezeti formában nyújt lehetőséget e törekvések kibontakoztatására, a korszerűbb formáik bevezetésére, és így tovább.

Az intézmény által három járásnak kiadott tájékoztatás szerint (pásztói, szécsényi, salgótarjáni járás), a központ idén a Salgótarján vonzáskörzetébe tartozó községekben ismeretszerzési, művelődési és szórakozási lehetőséget kíván nyújtani. Tizenkét községben 31 művészeti csoport és tíz szólista 53 alkalommal lép közönség elé. Tehát havonta egy tucat község kap kész programot, változó jellegű» persze. A rendezvényeket alkalmanként kiállításokkal egészítik ki. Itt jegyezzük meg, hogy a megyében élő képzőművészek alkotásaikból többet rendelkezésre bocsátottak, vándoroltatás céljából. A képzőművészeti kiállítások vándoroltatása áprilisban kezdődik.

A tizenkét község: Somoskőújfalu, Karamcslapujtő, Mát- ramindsaent, Mátraszele. Tar, Buják, Szlrák, Cered, Litke, Nagylóc, Mihálygerge, Rimóc. Az első fél évben e bázishe- Iveken a megye színvonalas produkcióra képes öntevékeny művészeti csoportjai adnak műsort. A második fél év programja pedig szervesen kapcsolódik majd a 30. évforduló megünnepléséhez, tartalmában és formájában váltakozva egészíti ki a megyei politikai rendezvényeket, megemlékezéseket.

Mi e szolgáltató tevékenység, e körműsorok szervezésének célja?

Többi között, beépül abba az ajánlási rendszerbe, amelynek gazdagításával a szocialista brigádok vállalásait igyekszik konkréttá tenni úgy, hogy az üzemi művelődési házak, s a községekben levő közművelődési intézmények munkáját koordinálja a Megyei Művelődési Központ. ígv a vállalások teljesítésére az adott községekben is lehetőség nyílik.

Ide tartozik aztán az a törekvés is, hogy az önálló és

megfelelő produkcióra képes kiscsoportoknak szereplési lehetőséget biztosítanak, a községek kulturális programját kiegészítik, gazdagabbá változatosabbá teszik. S természetesein, a műsorszolgáltatásnak továbbképzési, igénykeltő célja is van.

A kör-műsorok első programja nemrég már le is zajlott Somoskőújfalun, Rimócon és Szirákon. Az eddigi tájékozódás szerint, a tapasztalatok kedvezőek.

. . . . v . T. E,

— Az erdő éjjel — az nagyon szép. Előjönnek a ragadozók. Tavaly tíz rókát puffanhattam le. Az idén meg négyet. Bejönnek azok. be bizony a tyúkólig is. Aztán meg az éjszakában másfajta róka, másfajta tolvaj is, előfordul. Higyje el. én már úgy ismerem a környék embereit, mint a tenyeremet. Ha egy gyanús alak becsukja maga után a kaput és nekiindul a vidéknek, már tudom, hogy hol. mit kell figyelni. Vettem magamnak egy távcsövet is. Az segít csak sokat!

— A munkaidőim kötetlen. Az a fontos, hogy egy nap háromszor is megforduljak ugyanazon a helyen. Meg az éberség is kell, hogyne. Régebben egy kerékpárral járkáltam, de - már olyan rossz állapotban van, hogy öt percenként leesik a lánca. Félretettem. Inkább a lábamat használom.

— Hogy bevisznek Novákra kocsival? Köszönöm szépen, inkább gyalogszerrel teszem meg az utat. Innen Homokte- remyétől már csak két kilométer. Semmi az a távolság, és útközben legalább látok is valamit. Hát, viszontlátásra!

Elmondta: Tóbiás István Lejegyezte: — vkm —

V SZÉCSÉNVI MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA Életéből

A pedagógusok továbbképzéséből adódó tanítási szünetet kihasználva az iskola tanulói, a diáktanács szervezésében társadalmi munkán vettek részt, a napokban, a városi úttörőtábor építésénél. A helyi sportkörrel való jó együttműködést igazolja, hogy a diákok elvégezték a ligetben és a sportpályán a tavaszi nagy felújítást. Ugyancsak ezt húzza alá. hogy az iskola a súlyemelő-készletét kölcsönadta a nemrég megalakult súlyemelő-szakosztálynak.

Az irodalmi színpad már több alkalommal hallatott magáról. Rendszeresen bekapcsolódnak a község életébe. Legutóbb a Járási pártbizottságom a nőnap alkalmából szervezett aktlvagyfllést köszöntötték irodalmi összeállításukkal. Az iskola igazgatósága és a KISZ- szervezet a község felszabadulásának 30 évfordulója alkalmából pályázatot írt ki: Ismerd meg Széesény és iskolád történetét.

A tarka fejkendős asszony, fejével mutat a kisebb palotának is beillő ház felé:

— A Hegedűs Józsi? Ott lakik. Nemigen hiszem, hogy itthon találja.

A derék, szálfatermetű. férfi kedélyesen üdvözöl:

— Remélem, a szerencsémet hozza? Délután megyek vizsgázni Balassagyarmatra KRESZ-ből. Emiatt vagyok idehaza, ami ilyentájt ritkaságnak számít, mert általában csak estefelé végzek a munkával — magyarázza miközben hellyel kínál

Az őrhalmi termelőszövetkezetben felelősségteljes megbízatást iát el. <5 d növénytermesztési ágazat vezetője A gazdaság megalakulása óta itt dolgozik. Apja. aki világ életében földművelő ember volt, tizennégy éve szánta rá magát, hogy belép a szövetkezetbe Így most az apa és a fiú egymás mellett szorgoskodnak.

— Az ..öreg” fogatos én meg a főnöke vagyok — mondja Hegedűs József.

—■ Nem zavarja ez?

— Már miért zavarna? — kérdez vissza. — Jól megfé rünk egymással. Ha meg sürgős fogatosmunkáról van szó őt könnyen rá tudom szedni hogy végezze el, még akkor is. ha éppen vasárnapon ké rém. Igaz. van közöttünk egv brigádvezető is, aki őket irányítja.

A fiatalabb Hegedűs többre vitte az aojánáL Ez természetes rendje az életnek. Sokat szoktak beszélgetni a közös dolgaikról. Vitatkoznak érvelnek. Az apa a kétkezi munkások problémáit jobban látja, hiszen nap mint nan ott van közöttük. A fia a? igények és a lehetőségei: összeegyeztetését magyarázza ilyenkor.

Egyedüli gyerek, így nem csoda, ha a családhoz vak' ragaszkodás még abban if kifejeződik, hogy házuk egymás mellé épült. Igaz. az egyik alacsony, falusi épület — az apáé. A másik meg szinte várnak látszik.

— Apám sokat segített anyagilag. Nem tud nyugodni. Már hatvanöt éves, de nem látszik meg rajta. Állatokat tjart, hízókat nevel.

... éf> a fia Fodor Tamás felvételed

Megszokta, hogy kara hajnalban talpon kell lennie...

Napközben ritkán látják egymást, mindkettőjüknek

megvan a maga dolga. Este a fáradtság ellenére is el- eldiskurálgatnak.

Hegedűs József tavaly fejezte be a marxizmus—leni- n izmus egyetem utolsó évét. Most azon töri a fejét, hogy egyéves pihenés után melyik felsőfokú tanintézet levelező tagozatára jelentkezzék. Mert egy biztos, nem mondhat le a tanulásról. Az egyre fejlődő gazdaság előtt álló feladatok követelik, hogy képezze magát

— Mikor hagyod már abba a könyve^ bújását? — kérdezgeti édesapja, ö nem tanulta a növénytermesztést mégis megélt. Persze, tudja, hiába érvel, a közös a nagyüzemi gazdálkodás ma már egészein más. mint az egykori parcellák

Az apát, Hegedűs Istvánt a faluba vezető úton találom. Csillagot és Lacit a két derék lovat hajtja. Fábián Ignáccal fát szállítanak az erdőről.

— Nyugdíj előtt állok. Erővel bírnám én még a dolgot de úgy gondolom, rám fér már a pihenés — mondja a bakról. Munkatársa helyesel, s amikor a fiáról kérdezem, ő szól előbb:

— Belevaló ember az. Kérdezzen meg akárkit a fa* luban!

Hegedűs István szeme érdekesen felcsillan a szavak hallatán. ^Büszke rá. hogy a fia többre vitte. Ebben benne volt az ő ösztökélése is. Igaz. Józsi már gyerekkora óta vonzódott a mezőgazdasághoz. Minden érdekességre felfigyelt. Az apia küldte tanulni technikumba.

Az idősebb Hegedűs a fiától jobban már csak az unokákat szereti. A két srác gyakran meglátogatja a nagyapát A kisebb ritkán állja meg. hogy a lovakat meg ne simogassa.

— Azt hittem, a nagyobb az apját követi. Matematikai versenyeket nyert, és gimnáziumba ment. Nem valószínű. hogy a termelőszövetkezetet választja, bár ki tudja. Lehet belőle egy jó üzemgazdász — mormolja orra alatt a nagyapa, akinek ma már az egykori ínséges esztendőkhöz viszonyítva kellemes gondjai vannak.

Szabó Gyula

Három község ezerarcú gondjai

— VIDÉKEN a tanácsi

munka olyan, mint egy vegyesbolt Az igazgatási csoport munkája meg különösképpen az.

Ezzel vezeti be mondandóját Berze Lajos, amikor úgy dél körül csakugyan kiürül a fogadószobája. Mert addig csak próbálkoztunk a beszélgetéssel; az ügyfelek ugyancsak ellátták tennivalóval ezen a délelőttön. Három mondat után minduntalan felugrott, „azonnal visszajövök” felkiáltással.

— Most éppen hagyatéki

ügyben adtam tanácsot — mondja nagyot fújva, amikor végre elhelyezkedik a karosszékben. — Meglehetősen bonyolult dolgok ezek. különösen, ha ingatlanról van szó. Mátranovákon adódik a legtöbb Ilyen ügyünk. Tudja, valaha nem nagyon vettek tudomást az emberek a telekkönyvről. „Kedves komám, én neked adom ezt a földdarabot, ezért meg ezért”: valahogy így 1ött

létre a megállapodás. Azután. ha valamelyik fél meghal, főhet a fejünk, míg kinyomozzuk a tulajdonjogot.

Igazgatási csoportvezető — ez áll a munkakönyvében. A szerényen rövid cím azonban hihetetlenül sokféle tennivalót takar. Anyakönyvi ügyek, gyámügyek, szociálpolitikai feladatok, szabálysértések: mindezzel, és még sok mással is nekj

kell foglalkoznia. Homokte- renye, Mátranovák és Nádújfalu 5700 lakosa tartozik hozzá, s ez nem kevés. De olyan mélységben talán senki sem ismeri az ott élő emberek gondjait-bajait. mint ő. Nemcsak azért, mert tizennyolc éve dolgozik a tanácsi apparátusban, vagy mert tíz évig vb-titkár is volt, hanem elsősorban jelenlegi munkájának sokszínűsége miatt. Előfordul, hogy délelőtt lakáskiutaló határozatot szerkeszt, délután pedig ünneplőbe öltözik. és összeházasítja a fiatalokat. Megbírságolja a szülőt, aki nem engedi iskolába a gyermekét, vagy kényszerelvonó kezelésre javasolja a családja életét megkeserítő, megrögzött alkoholistát.

— Volt rá példa, hogy valakit megbírságoltam szabálysértésért, két hónap múlva pedig szociális segélyt kellett adnom a családjának, mert a családfő időközben börtönbe került — mondja enyhe iróniával. De hát sok szállal kötődik a munkám egy-egy családhoz.

A sok irányú elfoglaltság tudást is igényel. Ezért elvégezte a marxista esti egyetemet, a tíz éve befejezett tanácsakadémiát pedig megtoldotta egy különbözeti vizsgával.

— A követelmények egyre magasabbak, muszái tanulni. Különösen a szabálysértési eljárások levezetéséhez kell sok jogi tudás. Persze, a gyakorlat is sokat számít, és én már hat éve foglalkozom ezzel a területtel.

— Milyen típusú szabály- sértések a leggyakoribbak a körzetében?

— A tulajdon elleniek: falopások, önkiszolgáló bolti lopások. Sok bajunk volt régebben a cigánycsaládokkal, sokan nem járatták rendszeresen iskolába gyermeküket. A kiszabott bírságok megtették a magukét, az idén még ilyen jellegű ügyünk nem volt. Viszont eléggé elterjedt egy új fajta szabálysértés, a veszélyeztetés kutyával. Az utóbbi két év alatt kétszázzal emelkedett a három községben a kutyák száma, és ezek gyakran harapnak is.

Tavaly öt ven feljelentést bírált el a fontosabbakat a 25 tagú szabálysértési bizottság segítségével. Sok esetben fölöslegesen rabolják az idejét az összeférhetetlen lakók:

— Érkezett hozzánk olyan feljelentés egyszer, hogv a szomszéd kacsái a kerítés közelébe piszkítanak, és hánogásukkal zavarják a diófa alatt Pihenni vágyó panaszost. Ez az Ogv két évig (!) húzódott, még a megyei tanács egészségügyi osztálya is kénytelen volt foglalkozni vele. Más esetben ki kellett mennem megállapítani, hogy az új kerítés pontosan a telekhatáron van-e? Ott volt. Persze, a szomszédok is meg tudták volna állapítani egv szempillantással, de hát a hatóság az hatóság, a rossz szomszédság meg török átok...

Bokros teendői mellett Berze Lajos pártvezetőségi és tanácstag is: az ügyrendi bizottság elnöke. Néhánv hete számolt be munkájáról a választóinak, mutatja az akkor készült jegyzőkönyveket:

— Sok kérés hangzott el, például több utcai lámpát szeretnének a homoktere- nyeiek. Már megrendeltül: az ÉMASZ-nál a munkát, április 30-ig felszerelne!: hét új lámpatestet.

A MUNKAIDŐ? Nehéz volna megállapítani, mettől meddig tart. Néha hárman is megállítják az úton, míg a tanácsról hazaér. Beszélgetésünket is egy ügyfél érkezése szakítja meg: bo- csánatkérően mosolyog: „Ne haragudjon, mennem kell” — mondja az igazgatási csonortvezető. Az aitó becsukódik mögötte, de még hallom. amint készségesen magyarázza: ezzel a problémával ügyvédhez kell fordulni. ..

— szöghy —

NÖGRAD — 1974. március 17., vasárnap 5