Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)

1974-03-15 / 62. szám

Fiatalok a közéletben Sohasem bezárkózni ■Beszélgetésünkkor már el­döntött tény volt: a legköze­lebbi taggyűlésen lemond tit­kári tisztségéről. Nem mintha megfáradt volna, nem is a sértődés vezeti, de ezentúl nem egy község, hanem az egész járás fiataljainak dol­gaival törődik. Vajda Gabriella két eszten­dőn át vezette az ecsegi köz­ségi KISZ-szervezetet. Akkor egv 22 fős közösség élére ke­lőit.’ most egy 85 tagú szer- \ e/.ettöl válik meg. Két esz­tendő munkájának produktu­ma. hogy a korábbi 15 száza­lékos szervezettség helyett ma 75 százalékos szervezettségről szólhatunk, s ez már igen­csak komoly eredmény. — Persze némileg előnyö­sebb helyzetben, voltam, mint más közsági KISZ-titkárak — magyaráz Gabi. — A „titkár­kodás” mellett rámbízták a függetlenített kultúrigazgatói állást, és tanácstagnak is megválasztottak. így hát agi­tálhattam mint titkár, mint kultúrigazgató és mint tanács­tag is. Ráadásul édesanyám vezeti a községi presszót, ahol sok fiatal megfordul. Volt hát alkalmam beszélgetni velük. Lehet, hogy a presszóbeli szervezés a tagépítésnek kis­sé sajátos módja, de Ecsegen bevált. Gabi sorra „kezelésbe vette” a presszóban üldögélő fiatalokat: — Nem tudsz mit csinálni? Miért nem jössz a KISZ-be? Ott érdekes, jó programot adunk! Gyere, próbáld meg! Szívét, lelkét adta a szer­vezésbe. de nem is hiába. A művelődési életben is elsősor­ban a fiatal generációra szá­mított. érte is emiatt szemre­hányás. Azt mondták: gondol­jon arra, hogy nemcsak KISZ- ti tikár. — Szerveztem én az időseb­beknek mondja, káros hatásáról szóló ismeret­És kell valami olyan belső plusz is, amivel az ember hat­ni tud a közösségére, amit tisz­telnek benne, amivel tekin­télyt szerez. Nem a három lé­pésnyi „tartásra” gondolok itt, úgy kell tekintélyt szerezni, hogy megmaradjon az ember­ség a közéletben is. Közéleti embernek, vezetőnek nem szü­letik senki, azt ki kell nevel­ni. De azért kell egy alapbe­állítottságnak, egy érzéknek lenni hozzá, mert enélkül leg­feljebb csak elméletben lehet az ember közéleti, a gyakor­latban soha. Azt mondja Gabi. nem sze­reti az íróasztalt. Most. mint a pásztói járási KlSZ-bizott- ság gazdasági ügyintézője, mégis csak az íróasztal mögé kényszerül. — Nem mond ez ellent céljaid teljesülésének? — Sőt! — tiltakozik élén­ken Gabi. — Szó sincs arról, hogy beihúzódnék a négy fal közé. A gazdasági munka a napnak csak egy részét tölti ki, a többi a járás KISZ-eseié. is programot — A kettős nevelés Sorra járjuk a? alapszerveze' nagyobb kitekintést, terjesztő előadást, például ki- gazdagabb tapasztalatokat fitten a gyermekes szülők szerezhetek. Kicsit fáj persze, között propagáltam. Mégis: az hogy meg kell válnom közsé- előadasra egyetlen szülő jött gémtől, de rátermett, tehetsé­el, ugyanakkor viszont ott volt negyven KISZ-es. Mozgékony típusú ember ez sokat számit. Vaida Gabriella, olyan, akinek Terveiről kérdezem* ges ember kerül a titkári, a kultúrigazgatói posztra is. és külön tehetsége van a szerve­zéshez. agitációthoz. A hajlam a közéleti munkára kicsit csa­ládi örökség, édesanyja is so­kat dolgozik a községért. — Milyen tulajdonságokkal kell rendelkezniük azoknak a fiataloknak, akik a közélet porondján szerepet vállalnak? — Mindenekelőtt legyenek lelkesek, sohase állítsák tüzű­ket takarékra. Nélkülözhetet- Syok. ráérek! len dolog a talpraesettség is. — Senki sem lát a jövőbe, de egy biztos: ha rajtam mú­lik, továbbra is mozgalmi munkát szeretnék végezni. Idővel kiöregszik az ember a KISZ-ből. de az évek múltá­val se akarok bezárkózni. A közösségi munka már „meg- mergezett”, ha akarnám se tudnám letagadni. A magán­élet? Még csak húszéves va­— szendi — Több mint hobby rÁx egykori, a középkori me­zőváros. Pásztó ma városiaso­dó nagyközség. Hosszú folya­mat eredménye ez — a szem­léletváltozással, a község fej­lődése iránti érdeklődés kiala­kulásával szorosan összefügg- Hogy megszeressük szúkebb pátriánkat, személyes érde­künknek érezzük gyarapodá­sát, gazdagítását, ahhoz elen­gedhetetlen a múltjának is­merete. A helytörténeti ku­tatás, a honismereti mozgalom több lehet, mint egy történe­lemtanár hobbyja — erről győzött meg az alábbi beszél­getés is. A 2 állandó helytörténeti kiállítás vezetője. Pintér Nán­dor nem tősgyökeres pásztói, egy pest megyei község, Gal- Bahévfz a szülőfaluja, — Egy évvel már többet töltöttem itt, mint otthon —- mondja nevetve — '57-ben ke­rültem Pásztora. Sok szállal kötődöm ehhez a községhez. — Mikor alakult ki ez a szoros kapcsolata a honisme­rettel? — Azt mondhatnám, még otthon, öreganyám régi mon­dái keltették fel az érdeklő­désemet a múlt Iránt. Főisko­lás koromban Szegeden Eper jessy Kálmán, József Attila egykori makói osztályfőnöke remek speciál kollégiumot tar. tott helytörténeti témákból — abból az évfolyamból sokan foglalkoznak ma is ilyen ku­tatásokkal Amikor Pásztóra kerültem, vonzó lett számom­ra mindaz, ami a mezőváros életével, a történelmi esemé­nyekben játszott szerepével kapcsolatos. A hatvanas évek elején, amikor szervezett ke­retek között indult meg a honismereti mozgalom, szak­kört alakítottam, a diákok közül nagyon sokan csatlakoztak kutatásaikkal, gyűjtéssel is az addig személyes hobbyként űzött tevékenységemhez. — Később az iskola falain is túljutott ez a munka. — Igen, először a járási könyvtárban, majd a ’67-ben felépült Lovász József Műve­lődési Központban volt a szakkörnek kiállítása. Ez a helytörténeti anyag volt a bá­zis — a Pásztó története cí­mű monográfiában és a hely­történeti kiállítás létrehozásá­ban is. — Pásztón nem szakadt meg a falukrónika írása sém­áéi az anyaggal Igaz, a helyi üzemekből már több szocialis­ta brigád járt itt, sőt több­irányú segítséget is kantunk tőlük: a Szerszám, és Készü­lékgyár dolgozói vállalták a A tizedik kötetnél tar- berendezés vasmunkáit, az ő tunk. ’65-ben, amikor indítót- érdemük, hogy esztétikus, stí- tuk. a megyében. 42 helyen lusos, például a tablók elhe- frták! Sokszor a megyei lap- lyezése (vaskeretben, ková­ból kivágott cikkekből, képek- csoltvas-láncon függnek). A kel szerkesztjük a krónikát. Posta egyik brigádja a pásztói A NÖGRAD pásztói levelezői, népviseleti darabok gyújtésé- tudósítói is segítenek a lapnak ben segített Mégis, ha a „ho- küldött információikkal. gyan tovább?” kerül szóba,- Szép helyen, az egykori ,a község lakóinak a kolostorban rendezték be a jbecaatoeatását érzem a leg- helytörténeti kiállítást. Mit fo^<fabb feladatnak. A koz- láthatnak Itt az érdeklődők? ** kulturális életének része­- Értékes vándorkiállítások vf- elové cf‘ík,.Ufp tudjuk ten­Is eljutnak hozzánk ’72 óta, nl * munkánkat, ha azok is ugyanis a Nógrád megyei Mú- megismerkednek a gyűjte- zeumi Szervezethez tartozunk. aklk szamára lete­ld. Szabó István Bzobralt, sltettük’ Nógrádi tájak, nógrádi embe­rek címmel festészeti kiállí­tást, palóc népművészeti ösz- szeállítást is „vendégül lát­tunk” már. De az állandó anyagunkban is sok az érde­kesség: őskori kőbalta, közép­kort buzogány, kuruckori fegyverek, kutyabőrök, céh’.e- velek láthatók. Igyekszünk ké­pet adni a jelenről és a jövő­ről is, dokumentációs tablók, makettek segítségével. — Miről árulkodik a ven­dégkönyv: kik voltak az ed­digi látogatók? — A leghűségesebb tárlat­nézők a gyerekek —- általános iskolások és gimnazisták. Több vonatkozásban az iskolai ne­velést is gazdagíthatjuk: sok gyerek itt lát először képző­művészeti alkotásokat, kitá­gulnak történelmi ismereteik is. betekinthetnek a nagyköz­ség urbanizációs folyamatába. A felnőttek közül nagyszám­ban a turisták jönne* — az Idegenforgalmi Hivatalon ke­resztül a pesti turista-szak­osztályok tudomást szereztek róla, hogy a mátrai túrák egyik kiindulóhelyén, Pásztón helytörténeti kiállítás is van. Jólesnek az elismerő, dicsérő bejegyzések, de-.. — hiányos­ságról is árulkodik ez a ven­dégkönyv: a pásztói nagykö­zönség a propaganda ellenére sem ismerkedett még meg ez­G. Kiss Magdolna Szítéi* — a legendás viai út (V.) Csatornaháború Mialatt Eden vezetésével az Anglia es Franciaország angol és Mollet kormányéi- megvétózta ezt a javaslatot — nők, meg Pineau külügymi- s ugyanakkor a Ciprusról, niszter vezetésével a francia Máltáról és má® támaszpon- diplomácia tárgyalást színlelt tokról felszálló repülőgépek — titokban előkészítették a nagyszabású légitámadásokat intéztek a csatornamenti vá­rosok ellen. Sőt: Kairót is bombatámadás érte. Mialatt Egyiptomra zuhog­tak a bombák és a Földközi - tengeren Port Said felé ha­ladt az inváziós hajóhad, a Biztonsági Tanács tehetetlensé­ge miatt november 2-ára ösz- szehívták az ENSZ közgyű­lését. Érdemes meghallgatni erről provokált egyiptomi—izraeli Eden angol külügyminiszter fegyveres összecsapást hasz- emlékiratait: „Nem a Szovjet- nálják majd fel a Szuezi-csa- unió. sem valamelyik arab ál- torna visszaszerzésére. Ebből lám. hanem az Egyesült Ál- a célból számos titkos érte- lamok kormánya fordult leg" kezletet tartottak október élesebben szembe Izraellel, Nagy-Britanniával és Francia- országgal. Határozati javaslata Szuez elleni fegyveres táma­dás „forgatókönyvét”. Nasz- szer eredeti számításaival el­lentétben az angol és francia diplomácia úgy döntött, hogy belesodorja Izraelt az agresz- szióba. Az egyiptomi elnök ugyanis akként vélekedett, hogy Edenék óvakodni fog­nak Izrael bevonásától, mert ez az egész arab világ ellen­kezését váltaná ki. Sőt: úgy határoztak, hogy éppen a ki­folyamán. A támadás „forgatókönyvé­nek” lénveae az volt hoev íz- elítélte az angol—francia inter- , 1®Iíye®eaz voV* n°gy 1 venciót és a fegyveres harcot." rael a Smai-felszigeten kérész- ____ U . amely haladéktalan tűz­tomadlro?SeSeíesSnthnem «et és a támadó csaoa- ™ tok visszavonulását követelte, lett volna tudomása. Ultima- A ENSZ-közgyúlés a szovjet ÍT ÍntaZn /?lni*két indítványt hatalmas többség­felhez (tehat szövetségeséhez, , Izraelhez is!) és ebben közöl- B i B ni fogja, hogy a „béke meg­védése és a harcoló felek szétválasztása” céljából újra megszállja a Szuezi-csatorna övezetét. Amikor Nasszer elnöknek átadták az izraeli támadásról szóló írásos üzenetet — volta­képpen ennek a „forgató- könyvnek” az első jelenetét játszották le az izraeli oszta­gok. Az angol és francia diplo­mácia ekkor már nem vet­hette le az álarcot, amelyet magára öltött és továbbra is úgy viselkedett, mintha, „izra­eli—egyiptomi háborúról” len­ne szó, az angoloknak és fran­ciáknak pedig nincs hőbb vá­gyuk, mint hogy a harcoló felek közé vessék magukat és „megmentsék a békét”. Ennek a visszataszító ko­médiának a következő felvo­nása ily módon az volt, hogy az ENSZ-közgyűlési határoza­ta után, november 5-én haj­nalban lökhajtásQs vadászgé­pek és bombázórajok fedeze­te alatt angol és francia ej- , , „ , , , , ,, tőernyősöket dobtak le a Szu­k®vete*t®’ A°?y "m*nüket ezi.csatorna északi bejáratá­Másnap, október 30-án meg­jelentek a színpadon a máso­dik jelenet szereplői is. Az angol és francia kormány ti­zenkét órás ultimátumot kül­dött Izraelnek és Egyiptom­nak. Az ultimátum-komédia fél” tíz mérföldnyire vonja vissza haderejét a csatornától. Ha ezt nem teszik meg, Ang­lia és Franciaország megkez­di a megszállását Ezt az angol—francia „for­gatókönyvet” olyannyira át­látszónak és nevetségesnek tartották, hogy a Biztonsági Tanács ülésén az Egyesült Ál­lamok volt az, amely táma­dónak nyilvánította Izraelt és követelte, hogy csapatai vo­nal, Port Saidban és környé­kén. Ejtőernyősök ereszkedtek le a másik két kulcsváros, Iz­_ , __. __ „ , mailia és Szuez körzetében is. S zuezr-csatorna-övezet Ugyanennek a drámai napnak a délutánján Bulganyin szov­jet miniszterelnök személyes üzenetet intézett Eisenhower, amerikai elnökhöz és közös amerikai—szovjet fegyveres fellépést indítványozott az ag­resszió megállítására. Eisen­hower az ajánlatot elutasítot­ta, s csak annyit tett, hogy nuljanak ki Egyiptom terüle- megismételte: Amerika elítéli téről! Ez persze nem a Nasz- szer iránti rokonszenvből tör­tént — hanem azért, mert Dulles így akarta megnyerni az arab világ rokonszenvét és abban reményekedett, hogy Washington egycsapásra átve­heti a korhadó angol és fran­cia gvarmatosítás akkoriban még igen jelentős pozícióit a Közel-Keleten! a támadást és ragaszkodik az agresszorok csapatainak visz- szavonásához. Ez a kétértelmű magatartás jelezte, hogy Wa­shington legfőbb célja nem a támadás áldozatának megvé­dése — hanem új pozíciók szerzése a Közel-Keleten. Eisenhower válasza után november 5-én éjszaka a szov­jet kormány jegyzéket kül­dött az angol és fran­cia miniszterelnökhöz, amely sorsdöntőnek bizonyult: „El vagyunk zsánva arra — a töb­bi ENSZ-tagállammal együtt —, hogy a támadást erőszak­kal letörjük és az egyiptomi háborúnak véget vetünk... Képzelje el az angol kormány, milyen helyzetben lenne, ha Angliát támadná meg egy ha­talmasabb nemzet és pedig nem hajókkal, repülőgépekkel, hanem rakétákkal. Ha Nagy- Britannia ellen rakétákat hasz­nálnának — azt ön barbár cselekvési módszernek nevez­né. De mi a küiönbsé" az ilven támadás, s az Anglia és Franciaország által a készü­letlen Egviotom ellen intézett támadás között?” A szovjet jegyzék után Lon­donban és Párizsban valósá­gos pánik tört ki. Eden több órás telefonbeszélgetést foly­tatott Mollet francia minisz­terelnökkel. Hatodikén, haj­nalban sürgősen összehívták az angol minisztertanácsot. Néhány órával utóbb Eden az álmatlanságtól tántorogva, reszkető hangon bejelentette: az angol csapatok parancsot kaptak: november 7-én 0 óra­kor szüntessék be a harcot. A szuezi háború ezzel vol­taképpen eldőlt —, de az an­gol és részben a francia ejtőer­nyős csapatok még körülbelül 1 hétig vad pusztítást végeztek a csatornaövezetben és Port Said városát jóformán földig rombolták. A megvert agresz- szórnak ez az utolsó dühro­hama a helyzet lényegén már nem tudott változtatni: a Szu- ezi-csatorna Egyiptom kezén maradt és ettől kezdve a pá­ratlan gyorsasággal rendbe hozott vízi út egyiptomi irá­nyítás alatt több mint tíz esz­tendőn keresztül maradékta­lanul teljesítette feladatátl 1966-ban a világ tengeri for­galmának 14 százaléka haladt keresztül a csatornán. A ha­jók 242 millió tonna árut szál­lítottak. Ez több mint kétszer annyi volt, mint az államo­sítás előtti csúcs. Bebizonyo­sodott, hogy Egyiptom képes szakszerűen rendben tartani és irányítani a csatorna for­galmát. A csatorna e virágzásának az 1967-es izraeli támadás ve­tett véget. A Sínai-félszigetet lerohanó izraeli egységek el­foglalták a csatorna keleti partját. Ezzel megbénult az egy évvel korábban még vi­lágkereskedelmi funkcióját hibátlanul ellátott vízi út. Csaknem hétesztendős tetsz­halál következett. A Szuezi- csatorna viharos történetében ez volt a leghosszabb időszak, amikor a vízi út nem műkö­dött.-*-i.—e.—­(Folytatjuk) NÓGRÁD - 1974. március 15.» péntek Tudatosítani a párt if júsági szervezetéhez tartozást (Tudósítónktól.) Pásztón a járási KISZ-bi- zottság által ismertetett, 1974 első féléves politikai és akció- programjának megvalósítá­sáért a járás minden KISZ- szervezete aktívan munkálko­dik. A programok lényegéről, a legfontosabb teendőkről Füssy József járási KISZ-tit- kár a következőket mondotta: — A politikai programon belül három fő területre irá­nyul a figyelem: az ifjúság szocialista tudatának növelé­sére. ' formálására, érdekvé­delmi és politikai kép­viseletére, valamint a já­rási és helyi gazdasági eélki­olyan sikerélményt kell nyúj­tania, hogy a fiatalok értelmi és érzelmi szálakkal kötődje­nek az alapszervezetekhez. — Akcióprogramunkat az ifjúsági parlamentek és a for­radalmi Ifjúsági napok jelen­tik. Énnek nálunk már szép hagyományai vannak. Az ün­nepségsorozat nemzeti törté­nelmünk három korszakát fog­lalja egységbe, jelképezi a tár­sadalmi fejlődés menetét, irá­nyát. Szeretnénk alkalmat nyújtani a nép történelmi múltjának, tapasztalatainak elemzésére, további feladatok megfogalmazására. Korunk sorban az ünnepekhez kapcso­lódó kérdésekre kell választ adniuk a résztvevődnek. Ifjú­sági fórumok megrendezésére is sor kerül, ahol a párt, az állam és a KISZ, s a közélet vezetői találkoznak a fiata­lokkal. Az elsőre Kállón már­cius 17-én kerül sor, amelyen Deák Gábor, a KISZ megyei bizottságának első titkára is jelen lesz. Az elsődleges cél, hogy a fiatalok minél több közvetlen jellegű rendezvé­nyen vegyenek részt. — Az akcióprogramot tár­gyaló taggyűlések február 25-e és március 9-e között kerültek tűzések teljesítésére. Olyan gának, intemacionalizmusá­forradalmiságának, hazafisá- sorra. Eddigi tapasztalataink politikai légkört kell teremte- nak nünk, amelyben tudatosul a kell KISZ-tagokban a párt ifjúsági szervezetéhez való tartozás, el­kötelezettség és ezzel együtt­járó magatartás is. Tovább kell fokoznunk a KlSZ-tagok közéleti aktivitását. Élni kell KlSZ-tagjainknak a szocialis­ta demokratizmus adta lehető­ségekkel. Programunknak fogalmát egyértelművé tennünk. Alapszerveze­teink a politikai oktatások ke­retében mindezt tartalmasán, vitázva, eredményesen feldol­gozzák. — A forradalmi ifjúsági na­pok tiszteletére — az alap­szervezeti versenyek után — március 19-én Pásztón poli­tikai vetélkedőt tartunk. Elsö­kedvezőek. A taggyűléseken a járási KISZ kommunista ak­tívái részt vettek, a fiatalok értik az elvárásokat, feladato­kat. Akcióprogramjaik tartal­masán kapcsolódnak a célki­tűzésekhez. Érezhető a lendü­let, a* erőgyűjtés, amellyel a sikeres megoldás felé halad­nak — mondta befejezésül Füssy József, a járási KISZ- bizottság titkára. —«dórján— Csakis a tiszta igazat A franciaországi Lyonban nemrégen négy banditát állí­tottak bíróság elé, akik fegy­verrel a kezükben ki akartak rabolni egy helyi bankot. A tanúk között volt egy Marcel Baucavit nevű, teljesen kopasz idős ember is. — Amikor láttam, hogy a banditák pisztolyt rántanak elő a zsebükből — vallotta Baucavit —. minden hajam szála az égnek állt! — Felhívom a tanú figyel­mét — szakította félbe ebben a pillanatban a bíró —. hogy eskü alatt vall. és csakis a tiszta igazat mondhatja! Tréfa A Milánó—Velence között közlekedő vonaton a kalauz így szól egy idős hölgyhöz: — Asszonyom, az ön jegye Veronába szól, a vonat pedig Vicenza [elé tart! — Szép kis dolog! És mond­ja. a mozdonyvezető gyakran téveszti el az irányt?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents