Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)

1974-03-02 / 51. szám

Csütörtökön gimnazista

Százötven éve született Smetana

A csöngetésre egy 18 év körüli fiú nyit ajtót.

— Zsíros Lászlót keresem.

— Én vagyok

— Gépmester a Közlekedési Nyomdában?...

— Igen.

— Mosolyog. ahogy meg- hökkenő arcomra néz. Betessékel egy hangulatos kis szobába — ez az ő lakosztálya. Egy kis kételkedés maradt még bennem, tovább faggatom:

— Te vagy a nyomda K'SZ-titkára?

Erre is „igen” a válasz.

Miért volt hihetetlen, hogv ő 'az. akit keresek? A pásztói gimnázium egyik tanárával, Pintér Nándorral beszélgettünk a levelező hallgatókról, idle hallottam Laciról is. — •Tó fejti, értelmes fiatalember. Mindenről önálló véleménye van, KISZ-vezető az üzemben, nálunk II. osztályos. Saját elhatározásából tanul. a gépmesteri munkaköréhez ez nem lenne feltétlenül szükséges.

— Őszintén megmondom,

idősebbnek hittelek. Hány éves korodban kezdted el a

gimnáziumot?

— 1972 őszén, akkor voltam 17 éves.

— Az általános iskolában nem gondoltál továbbtanulásra?

— A pesti híradástechnikai szakközépiskolába szerettem volna bekerülni, de nagy volt a túljelentkezés. Véletlenül lettem nyomdai szakmunkás: 1969 szeptemberében indulí itt az üzem. megpróbáltam. Nem bántam meg.

Táncverseny

A címbeli sorrend nem tévedés, Szentesen már lezajlott az a verseny, amely győzelmet hozott nekik. Balassagyarmaton pedig március 9-én rendezik meg azt a nagyszabású táncos vetélkedőt, amely reméljük, ugyancsak újabb sikereket hoz majd. De lássuk csak, mi történt a közelmúltban Szentesen?

Az ottani művelődési központ elé egymás után parkoltak Budapest, Szeged, Orosháza, Békéscsaba táncklubjainak autói. Köztük volt a balassagyarmatiak kék színű, művelődési mikrobusza is. A Nógrád megyei társastánc klub csinos, fiatal versenyzői gyakran járnak versenyekre, bemutatókra, mégis izgultak a „gyerekek”. Érthetően: látták a zsúfoltságot, a fokozott érdeklődést.

Az agyon fehérlő fizetési szalagért nyúl: 1250 Ft — ez a félhavi fizetése. 19 évesen ez szép összeg, anyagilag tehát megéri. De nem csupán ezért nem sajnálja a szakközépiskolát.

— Remek munkahely a miénk. A 130 dolgozó átlag- életkora 20 év körül van. Az ifjúsági törvényről nemcsak a KISZ-gyűlésen. szerezhettünk tudomást: az üzemvezetés gyakorlatában is érződik a hatása. Kikérik és figyelembe is veszik a véleményünket. Két hónap múlva, amikor az új üzemet átadják, tovább bővítik a munkásái- lományt. Tervezünk egy olyan fórumot, melyre az üzem. vezetőit hívnánk meg — a vállalat tevékenységéről, terveiről szeretnénk képet kapni. A fórumteremtés, a feladatok megismerése, és vállalása adhat ma érte'met. a politizálásnak, a KISZ-mun- kának és ez teszi élővé azt a fogalmat is: forradalmiság.

— Ügy érzem, szívesen vagyok KISZ-titkár.

— Eddig még nagyon „megérte”. A gyűlések között sok a magas hőfokú — múltkor például a tavaszra tervezett kétnapos túráról vitatkoztunk. Egy biztos: jól felkészülünk rá. ki akarjuk használni minden óráját. Né- hányan az ifjúsági klubba is eljárunk, az utóbbi időben sok jó vitaest volt. Készülünk a János-ünnepélyre. (Gutenberg tiszteletére rendezik évente).

után és előtt

A táncosok a szigorú versenyszabályok szerint egymás után léptek a táncparkettre. Hagyományos és modern táncok követték egymást. A fiatalok közül is kitűnt egy táncospár: Fülöp István és Plonk Erika. Valóban fiatal táncosok, mindössze két hete táncolnak együtt, és közéoiskolások. A kiváló táncpedagógiai munka, a rendszeres edzés, a tánc iránti szeretet meghozta máris az eredményt. Két hete Budapesten még csak negyedikek voltak, itt pedig D—1 kategóriából, D-L-2 kategóriába kerültek és elnyerték az első helyezést.

A sikeres szentesi szereplés után március 9-én „hazai pályán”, Balassagyarmaton az országos bajnokság táncversenyére készülnek. Sok sikert kívánunk nekik!

Mohorai nyomozók

A tettek beszélnek. Ez a címe az úttörős expedíciónak, s ezt vallják a mohorai úttörők is, akik ugyancsak nem fukarkodnak a tettekkel, amikor községük múltjának felderítéséről van szó.

A kisebbek saját utcájukban nyomoznak. Mi történt az utcában, miről nevezetes a házsor? Miről híres szűkebb hazájuk, milyen régi szokások élnek még ma is a faluban? Ez a felderítő munka az ötödikes raj dolga.

A hatodikos gyerekek az 1945 utáni új létesítményeket veszik sorra. Mit nyújtanak ezek a község lakosainak? Kik, mikor, hogyan építették ezeket?

A hetedikes úttörők már messzebbre tekintenek, ök a környék megismerését tűzték feladatul. Ugyancsak foglalkoztatják a postát, leveleznek az ipolyvecei úttörőkkel, és sűrű a levélváltás a budapesti XVIII. kerület egyik iskolájának úttörőcsapatával is.

A nyolcadikos gyerekek a Községi úttörőcsapat és KISZ- szervezet történetét dolgozzák tel. Kutatómunkájuk mind közül talán a legkomolyabb, legigényesebb.

Régi dokumentumok gyűlnek az úttörős szekrényben. Az úttörők régi megmozdulásait igazoló fényképek, régi igazolványok sorakoznak egymás után. De nemcsak az írásos, képes dokumentumokat gyűjtik össze a mohorai gyerekek: becsben tartják a szóbeli beszámolókat is. Kettesével, négyesével járják a gyerekek a falut, felkeresik az idősebbeket, és gyűjtik a közelmúlt szokásait, hagyományait.

A hetedikes lányok például az 1945 előtti cselédsc.rs kutatására vállalkoztak. Műszakilag is nagyszerűen felszerelve. magnóval járják azokat a helyeket, ahol a régi sum- mások sorsáról beszámolóra számíthatnak. Nem sok ilyen ház van már a faluban, alig egy-két családot találhatnak, ahol az öregek még a régi grófi birtokon cselédeskedtek. Velük hangos riportot készítenek a gyerekek.

Eddig még kevéssé ismert lakodalmas szokásokat is „felderítenek”. A hírforrás szintén az idősebb nemzedék. írott és szalagra rögzített riportok szólnak arról, hogyan s mint bonyolódtak le régen a lag- zik. milyen hagyományok szerint kelt egybe a menyasz- szony es a vőlegény.

A tettek beszélnek című expedíció a tavaszi hónapokban zárul. Utána új feladatokra készülnek a mohorai úttörők is. Az expedícióban legjobb teljesítményt nyújtó gyerekek jutalma nyári táborozás lesz. A nógrád verőcei expedíciós tábor várja már a mohorai „nyomozó” úttörőket is!

— Hogyan illeszkedik a tanulás az életedbe?

— Csütörtökön járok a gimibe. A nehezebb tárgyakhoz szükséges a folyamatos tanulás is, de ha lehet, igyekszem az órákon megérteni, megjegyezni a lényeget. Két munkásőrrel ülök egy pad- ban — a padtársaim nagyon jó cimborák lettek, a beszámoló előtt sokat tanulunk együtt, közösen mentünk el a pásztói múzeumba is.

— Vannak kedvenc tantárgyaid? Egyet kérdés nélkül is sejtek: a földrajz... (A szekrény tetején világító bel- sejű. egyszerre szép és praktikus földgömböt látok, a könyvespolcon, az útikönyvek tucatjait).

— Itt. az asztal fölött azért üres a fal, mert egy nagy térképet vár... Nagyon szeretem még a magyart, különösen a verseket.

— Megfogalmazódott már benned: miért tanulsz?

— A kerek, egész, gondolkodtató dolgokat szeretem — akár filmekről, akár vitákról, vagy könyvekről, van szó. Megérteni a jelenségeket — ehhez pedig ma már középszintű műveltség kell. Nehéz lenne azt mondani a többieknek: gyertek utánam! ha közben magam se tudok eligazodni. Azt hiszem, ez a legfontosabb indítóok, ezért érdemes vállalni, hogy a gép mellől beüljön az ember az iskolapadba.

G. Kiss Magdolna

Mai tévéajánlatunk

21.40: Édes Anna. A Fábry Zoltán rendezői munkásságát bemutató sorozatban ma a Kosztolányi Dezső regényéből, 1958-ban készített, nagy sikerű magyar filmet mutatja be a Televízió. Az Édes Annát nem ( véletlenül tartják Fábry Zoltán egyik kiemelkedő alkotásának: hazánkban és külföldön is komoly sikert aratott A történet a Tanács- köztársaság bukása után Pestre került parasztlány megaláztatásának, reménytelen kitörési kísérleteinek, majd végső, elkerülhetetlen lázadásának drámája. A nagyszerű művészi eszközökkel megkomponált film szinte túllép a regény mondanivalóján, éles társadalomkritikává teszj az elnyomott, megalázott, tragikus sorsú Édes Anna véres gyilkosságát. A film alkotói kitűnően adták vissza a Kosztolányi által megformált hősök jellemét,' s a színészek, Töri esik Mari. Fülöp Zsig- mond. Mezei Mária és Kovács Károly alakításai feledhetetlenné teszik a magyar filmművészetnek ezt az emlékezetes alkotását.

1824. március 2-án Litomysi-lben született a cseh zene egyik legnagyobb egyénisége. Smetana. Apja — sarfőaő mester — hosszú ideig ellenezte, hogy fia zenei pályára menjen, annak ellenére, hogy tehetségének jelei már igen hamar megmutatkoztak. így aránylag csak későn, tizenkilenc éves korától tanult hivatásszerűen. zenét. Elsősorban zongoratanulmányokat folytatott, évek alatt elsőragú zongoraművésszé fejlődött. 1848-ban Liszt Ferenc támogatásával zeneiskolát nyitott, majd 1856- tól ’61 -i.g ugyancsak a magyar mester ajánlatára Göteborgba került, az ottani Filharmóniai Társaság zenekara élére. Hazájába visszatérve sokirányú zenei tevékenységet folytatott: a prágai Nemzeti Színház karmestere lett. énekkart, zeneegyesületet vezetett, s zene- kritikusiként működött Első dalművében (A brandenburgiak Csehországban) kritikusai a nemzeti szellem hiányát kifogásolták, erre, mintegy válaszul született a máig legnépszerűbb, világszerte ismert vígopera. Az eladott menyasszony (1866) — ahol bebizonyította, hogy művészetének leglgazlbb thletője a cseh népdal és népi tánc. Nem feltétlen népdalfeldolgozásokra, ilyen közvetlen átvételekre kell gondolnunk e zenével, s Smetana többi művével kapcsolatban, hiszen éppen maga a zeneszerző foglalt élesen állást a külsőséges „feldolgozások” ellen;

Szabolcsi Bencét Idézve „ő nem népi, Itanem nemzeti zeneköltő akar lenni, s talán még több annál, Európa cseh zeneköltője ...”

További operái nem érték el Az eladott menyasszony átütő erejét (Dalibor, Libuse, Két özvegy). 1874-ben végzetes sorscsapás érte: elveszítette hallását, így teljesen vissza kellett vonulnia. Magányában azonban megújult energiával, hihetetlen erőfeszítéssel folytatta a komponálást: ekkor született legértékesebb szimfonikus költeménysorozata, a Hazám, ebből a Moldva máig a legközkedveltebb, milliók által ismert Smetana-mű- Ebben is, mint a többiben, konkrét programot zenésílett meg, a liszti szimfonikus költeményhagyományt átvéve nagy fantáziával, gazdag képzelőerővel, remek hangszereléssel, kitűnő dramaturgiai érzékkel.

Utolsó színpadi művei (A csók, A titok, Ördögszikla, Viola). Már kevésbé találtak utat a publikumhoz. A zeneköltőn az idegbaj tünetei jelentkeztek, elborult elmével elmegyógyintézetben fejezte be életét hatvanéves korában, 1884. május 12-én.

Hozzánk, magyarokhoz különösen közel áil Smetana zenéje: hasonló talajból, a mi Erkel Ferencünkhöz hasonló igyekezettel hozott létre maradandót: mind hazája zeneéletében, mind a zeneirodalomban.

Juhász Előd

llunq verseny ÍSaoybátony fejlesztéséért

Nagybátonyban, a község

fejlesztése érdekében, főként társadalmi munkára támaszkodó mozgalom Indult meg. Indokolt ez a mozgalom a lakosság jogos igényeinek megnövekedése miatt, de szükséges a távlati tervek — Kiste- renye—Nagybátony egyesítése és várossá válása — érdekében is. Ügy érezzük, a község lakossága megértéssel, örömmel fogadta és magáévá tette ezt a mozgalmat, amely közvetlenül, vagy közvetve minden itt élő ember életkörülményének fejlődését szolgálja.

ANagybátonyi Állami Zeneiskola minden dolgozója és tanulója szeretne hozzájárulni és részesévé válni e nagyszerű mozgalom megvalósításának a saját eszközeivel. így született meg a gondolat, hogy a most legaktuálisabb feladat — a községi óvoda felújítása érdekében hangversenyt rendezzünk a községi Petőfi Művelődési Otthonban. A március

3-án, vasárnap délután fél 3 órakor kezdődő koncerten szerepel a pásztói 1-es és 2-ea számú Általános Iskola egyesített énekkara és a pásztói Lovász József Járási Művelődési Központ zenekara, valamint szavalatokkal Ördösh Zsuzsa és Szever Ágnes tanulók.

A hangverseny teljes bevételét a községi óvoda felújítására ajánljuk fel. Ezt a kezdeményezést több hasonló rendezvény követi majd. mivel □ község üzemei és intézmény.-'! részt kívánnak venni a remél- hetőleg minél előbb versen; - nyé fejlődő mozgalomban.

Szüts ■ ál

Anyagi feltételeket?

A klub az általános iskola egyik tantermében működik, rossz körülmények között. A hasznosi fiatalok egyelőre kénytelenek megelégedni ezzel a helyiséggel, hiszen ebben a községben nincs más lehetőség. Egyelőre. Mert a Pásztói közös községi Tanács ebben az évben 200 ezer forintot költ a klub felújítására.

Hasznos, sok községhez hasonlóan, reggelente kiürül, amikor a buszok Pásztora

vagy Salgótarjánba igyekezvén elviszik az ingázókat, akik estére visszajönnek. De az eljárók igényei ahhoz igazodnak, amit a nagyközségben vagy éppen a megyeszékhelyen látnak, tapasztalnak. Egy fárasztó nap , órányi utazgatás után már csak olyan kulturális rendezvényre mennének el, amely színvonalban, a közreműködők személyében, téma Iában, vagy éppen a szervezésben a legmagasabbat tudná. adni. Vagyis nem mennek el otthon, csak évente vagy kétszer, amikor fővárosi tánedalénekesek tartják bemutatójukat, vagy esztrádmű- sort rendeznek.

Több mint egy éve annak, hogv a MOKÉP beszüntette a filmvetítést Hasznosan. Nem volt kifizetődő. Néhány véletlenül betévedt, alkalmi mazi- ’átogató kedvéért nem volt érdemes filmeket vinni a községbe. Pedig igény mégis csak van, ezt az egyévi „szünet” bőven bebizonyította.

A pásztói Lovász József Művelődési Központ filmklubot szervez Hasznoson és Mátrák ereszt esen is.

Ha a filmklub működhetne. a hetenként egyszeri filmvetítés is éppen kielégítené a mozi után áhítozók igényeit.

Persze, mind a szervezést ■ vagyis a MOKÉP-pel való egyezkedést —, mind az anyagiakat a művelődési központ intézné.

Hasznoson a KlSZ-szerve- zet munkája sem tartozik a dicsérendők közé. Ennek az előbb említett ingázás is egyik nyomós oka, másrészt éppen a kulturális lehetőségek — leginkább anvagi lehetőségek — hiánya. Ezt úgy jelölik hivatalosan, hogy a tárgyi feltételek hiánya. Sőt, ha nem is „tárgyi” feltétel, de a klub- könyvtárnak még vezetője sincs. Nyilván nem lehet hát csodálkozni, hogy a fiatalok, akiket munkájuk amúgy js Pásztóhoz vagy Salgótarjánhoz köt — és utazniuk mindenképpen kell —. kulturális rendezvényeken, ifjúsági előadásokon i? itt vesznek részt, ha ugvan részt vesznek.

A 290 ezer forint nagyon „jól jön”, telén az egész szemléleten változtatni fog. Bár az igazsághoz tartozik, hogy mind a művelődési központ, mind a hasznosi „aktívák” kezdeményeztek már néhány, igen hasznos és érdekes előadás-sorozatot. Például fórumjellegű ifjúsági előadásokat tartanak havonta — közéleti kérdésekben és a fiatalokat érintő határozatok kérdésében hallgatják meg egvmás véleményét.

Mátrakeresztes — ez a község ugyancsak Pásztóhoz tartozik közigazgatásilag — jobb „tárgyi feltételekkel” rendelkezik, mint Hasznos, de mások a körülmények is. A tanács a hasznosi KTSZ-klub felújításával segítséget ad, tehát q fiatalok közösségi munkája már nemzők aj anyuéi lehetőségektől függ. Ami ezt a nluszt iPeti — mar rsov a helybelieken múlik. O. J.

1

Esténként szívesen találkoznak a fiatalok Pásztón az ifjúsági klubban. Televíziót néznek, magnetofonra táncolnak az asztalifoci-bajnoksag mindig külön élményszámba megy. Az ismeretterjesztő, kulturális és politikai előadásoknak, is mindig sikere van. Képünkön: a három Dancsi testvér: Tibor, József és Ibolya, Veres Erzsébet, Kelemen László és Darankó Ágnes a nagy „derbyn”, az asztalifoci-pályán mér köznek egymással.

4

NÖGRÁD — 1974. március 2„ szombat