Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)

1974-02-10 / 34. szám

Gyermekek a lévé előtt Pszichológusok véleménye s-zeriiU a televízió Igen hatá­sos nevelője a gyermekeknek. Nem szabad azonban elfe­lejtkeznünk arról, hogy egyúttal a leghatásosabb né- velésgátló is lehet, ha nem v gyázunk arra, hogy gyerme­künk csak a korának megfe­lelő adásokat nézhesse. Igen sok szülő úgy/ véleke­dik, hogy: „Ha a gyermek nem érti, mindegy, hogy mit néz, ha meg érti, akkor már úgyis megnézhet mindent”. Ez nagyon káros és felelőtlen fel­fogás. A szülőknek mindig arra kell törekedni, hogy gyerme­kinek a családiban minden vonatkozásban biztonságot nyújtson, mert a biztonságér­zet feltétlenül szükséges a gyermek egészséges fejlődésé­hez. Ezért kell meghatároznia, hogy az adások közül mit néz- h ?t meg a gyermek, és a szü­lő ebből az elhatározásból ne engedjen! Kényelmes felfogás például: „hadd nézze a gyermek a té­vét, legalább addig nyugton van”. Lehet, hogy ez a szülő részéről pillanatnyilag elő­nyös megoldás, de a gyermek testi-lelki fejlődése szempont­jából semmiképpen sem az! Csak néhány példa: a folyto­nos tv-nézéstől romlik a aze­me: nem fejlődik a szervezete, mert kevés ráérő idejét nem testfejlesztő mozgással vagy éppen sportolással, hanem té­vénézéssel tölti; az ideg rendi­i- ■ *”• J'i y wtófe», •• r. ,, £r ...... y • y r »- * i WV- -v:;.v-3W ■ HP OTTHON ­-csmí szerét erősen igénybe veszik az egymást követő élményha­tások — nem utolsósorban a félelemérzet — kimerült, fá­radt lesz; megszokja a tétlen­séget és elhatalmasodik benne a szórakozni vágyás, elsősor­ban a legkézenfekvőbb tv-né- zés. A szülő akkor cselekszik he­lyesen, ha hétköznapokon nem engedi nézni az esti előadá­sokat, mert a tanuló nem tud­ja kipihenni magát, fáradtan megy az iskolába, figyelmét sem tudja összpontosítaná az előadásokra, a taaulmivatókra. Ne feledjük el, a tanuló ér­diekét elsősorban nem a szóra­kozás, hanem a tanulás szol­gálja! Nagyon érdekes műsorok, kisebb és nagyobb gyermekek számára hasznos előadások vannak délután vagy a kora esti órákban is, amelyek sok­kal inkább elősegítik a gyer­mek szellemi fejlődését, mint a felnőtteknek való esti mű­sorok. Különös nyomatékkai kell aláhúzni: az a szülő, aki meg­engedi kisgyermekének, hogy korhatárhoz kötött filmet néz­zen meg, maradandó kárt okozhat gyermeke idegrend­szerében! A gyilkosságok, a brutális verekedések, öfclözé- sek még a felnőttre is nyo­masztóan hatnak, de-mennyi­vel inkább felzaklatiák a gyer­mek lelkivilágát! S még éj­iéi sem nyugszik meg, mert a gyermek rendszerint arról ál­modik. ami erősen foglalkoz­tatta őt napközben vagy este. A szülőknek el kell gondol­kodni ezeken... Érdemes! Fási Katalin Gulyásleves — esirkeaprő­lékbóf Két személyre két cso­mag konyhakész csirkeaprólé­kot veszünk. Egy közepes nagyságú vöröshagymát apró­ra vágunk és zsíron vagy ola­jon üvegesre párolunk, majd beletesszük az aprólékot, íze­sítjük késhegynyi pirospapri­kával. sóval. Fedő alatt párol­juk. majd felengedjük, lassan forraljuk. Közben megtisztí­tunk'4-5 szem közepes nagy­ságú burgonyát, kockákra vág­juk és mokkakanálnyi kö­ménymaggal a levesbe dobjuk. Ha a hús és burgonya meg­RECEPTEK főtt. csipetkét vagy kész tész­tát főzünk bele. Tálaláskor egy kevés csípős paprikát te­szünk a levesbe, (ízlés szerint egy szál fehér- és sárgarépát Iá főzhetünk a gulyásba ) Őszi­barackbefőttet adjunk utána. Nyülgerinc — ribizli kom- póttal. A nyúlgerincet lehár- tyázzuk. majd ízlés szerint só­val. bonssal és paprikával be­dörzsöljük. Egy tűzálló tálban felolvasztunk két evőkanál zsírt vagy vajat és a nyúlge- rincet a húso6 oldalával rátesz- sziik. jól megsütjük, aztán a csontos oldalára fordítjuk és 30 percig a sütőben tovább sütjük. Sütés közben locsol- gatjuk. A nyúlmájat ugyan­csak megsózzuk, borssal, pap­rikával fűszerezzük és a hús­hoz tesszük, az egészet leönt­jük 2 deci tejföllel és néhány percig még sütjük. Burgonya­pürével és ribizli kampóttal tálaljuk, A ribizli kompótba öntsünk egy kis vörös bort. Amire a jersey alkalmas A korszerű kelmék közül ‘el­sősorban a kö (szövött, hurkolt termékeket lehet kiemelni. Jó t iLajdonságaik szamosiak; kezdve attól, hogy viselésük kellemes érzést kölcsönöz, hogy. nem gyúródnék, s tisztí­tásuk könnyű, általában má­ról holnapra , történik, mert jól moshatók, gyorsan szárad­nak. Vasalást nem igényelnek. A jerseyruha pí. minden alkalomra megfelelő és a leg­különbözőbb zsánerű, divatos ruhadarabok készíthetők, be­lőle, kezdve a nadrágos össze­állításoktól a blúzokig. A rajzainkon látható mo­delleket úgy válogattuk ösz- sze. hogy azok részben ötlete­ket is adjanak a méterben kapható kelmék megvarrásá- hoz, részben pedig hasonló zsánerű jerseyruhák' készen is kaphatók a szalu üzletekben. 1- es modellünk a Richards- gyár önmagában mintázott jersey Trevira kelméjéből a legcsinosabb. A tunikaszok­nyával külön is hordható, míg a nadrágot szintén lehet más felsőrésszel variálná. A rajzon látható zsinórból ké­szült övét, az ügyes kezűek fi­gyelmébe ajánljuk: házilag is elkészíthető a RÖL/TEX-bol- tokban nagy választékban kapható zsinórfélékből. 2- es modellünk egyszínű si­ma jerseyből készült kötény- rulia (régi ruhából is alakít­ható), hozzá elütő színű se­lyem jensev-blúzt rajzoltunk, amely legtöbbször készen is kapható az üzletekben 120— 150 forint közötti áron, a Hab- selyemgyár terméke. 3-as modellünk a divatos „V”-kivágással készült, ta­vaszra is ajánlható, sima vona­lú, mintás jerseyröftia.i 4. Fiataloknak is nagyon ajánlható a szürke-fehér. vagy sötétkék-fehér csíkos jersey­ruha, széles lakk övvel, fehér jerseyből készült gallérral és kézelővel. , 5., Dupla falú, vastagabb, tweed-hatású jerseyből ké­szült kosztüm, a szoknyája elöl mély hajtással, hozzá pu- lórvert vagy ingblúzt lehet vi­selni. 6-os modellünk divatos kis- komplé. A megkötött nyakú ruha széles reverű kabátkával van kiegészítve. Nádor Vera A jövő század szakmunkásai, akik 2014-ben mennek nyugdíjba,.. Ha egy családban a gyer­mek számára egy öltöny, nagykabát, vagy akár egy pár cipő vásárlására kerül sor, elképzelhetetlen, hogy a szülő, vagy a szülők ne le­gyenek jelen, ne segítsenek a választásban. Mennyivel na­gyobb, úgyszólván életre szó- lóbb esemény ennél a pálya- választás, annak eldöntése, hogy általános iskola, vagy a középiskola elvégzése után, hogyan, hol és mit ta­nuljon tovább a gyerek? Mé­gis, ez utóbbiról, a hivatás helyes megtalálásának segí­téséről hány esetben lema­radnak a szülők, mondván: „Te tudod, mit akarsz.” A másik véglet ezzel szemben a szülőt** tekintély elvén alapuló „beavatkozás”, amikor a szülő, a legjobb szándékkal ugyan de mégis­csak a saját ismeretei. és ismeretsége alapján maga dönt gyermeke helyett, ma­ga választ pályát, vagy is­kolatípust számára. Fenti végletek egyike sem járható út. annál kevésbé, mert ná- gyon nehéz száz százalékos biztonsággal megtalálni az „igazit” még abban az eset­ben is, amikor a tanuló­szülő-iskola együttesen dönt A gyerek önismerete és ismerete elengedhetetlen a pályaválasztáshoz, s még ha e feltételek adottak akkor is nagy figyelmet, és törődést igényel a gyermek további tanulásának egyengetése, érdeklődésének helyes irá­nyítása. A képesség, tehetség és alkalmasság megfigyelése és számbavétele a szülői ház, az iskola és a tanuló együt­tes feladata. A .cél. hogy egy fiatal se kallódjon el, s vál­jon szakképzettség nélküli, pályatévesztett, vagy sorsá­val elégedetlen felnőtté. Ma a továbbtanulás lehető­ségei rendkívül széleskörűek, és sokkal inkább beszélhe­tünk a bőség zavaráról, mint a választás szűkösségéről. A szakmunkásképző intézetek­ben 62 ezer fiatal kezdheti meg tanulmányait az 1974/75- ös tanévben, 185 szakmacso­portban. s az üzemek, válla­latok szinte két kézzel kap­nak minden szakképzett fi­atal után, A tanulóévek alatt a tanulmányi eredménytől függően 90 forinttól 750 fo­rintig terjedő ösztöndíjat kapnak a szakmunkástanu­lók, napi egy' forintért ebé­delhetnek, havi 70 forintot fizetnek a diákotthoni el­helyezésért. Mindezeken fe­lül 20 kiemelt szakmában — a kovács, öntő, esztergályos stb. — 200 forint plusz ösz­töndíjhoz is jutnak A szak­munkáspályát választók ta­nulmányaikat korezerű tan­tervek, jól felszerelt tanmű­helyek, és képzett szaktaná­rok segítségével végezhetik. Kormányunk évről évre töb­bet, milliárdokat fordít a szakképzésre, miután nem ke­vesebbről van szó, mint, hogy a jelen pályaválasztói négy-öt évtizeden át dolgoz­nak, 2014-ben mennek nyug­díjba. tehát a jövő század szakmunkásai is közülük ke­rülnek ki. A végzett szak­munkások számára is bizto­sított a munka melletti to­vábbtanulás. három esztendő alatt levelező vagy esti ta­gozaton elvégezhetik a közép­iskolát. érettségi vizsgát te­hetnek. Nem zsákutca tehat a szakmunkáspálya, amiből nincs kivezető út. hanem el­lenkezőleg, olyan alapokat ad, amelyek megkönnyítik a to­vábbképzésre később megí­rok, illetve azt később igény­lők boldogulását. A szakközépiskolák az el­múlt esztendőkben közked­velt iskolatípussá váltak. Kü­lönleges szerepük van például a lányok szakképzési hátrá­nyainak ellensúlyozására, ezért döntenek egyre több a e mellett az iskolatípus mel­lett. A gimnáziumok a felső­fokó oktatásra készítenek elő, a munkás- és parasztiiatak k azért nem maradhatnak el innen sem. mert a gimná, - um elvégzése után megalap - zottabb tudással pályáztuk­nak az egyetemekre és »főis­kolákra. Idén 52 ezr i érettségiznek. közülük az előzetes felmérések szeri t 2R197 fiatal jelentkezik t 15 300 felsőfokú oktatási fe- 1 röhelyre, A műszaki és » természettudományos pály; c iránt — a népgazdasági igé­nyekhez mérten — kisebb az érdeklődés. Ugyanakkor a humán pályákon túljelentke­zéssel kell megküzdenie a pályázónak. Magyar-tör­ténelem szakon például 15- szörög a túljelentkezés, a jo­gi egyetemekre négyszeres, az orvosi egytemekre k't és félszeres. Ezek a tények arra figyelmeztetnek, hogy i körültekintés, az alkalmassá g és lehetőségek egybevetése minden esetben nélkülözhe­tetlen. Kocsis Éva Gyümölcsöskertek — hegyek között A gyümölcstermesztés a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság mezőgazdaságának egyik legfontosabb ágazata. A gyümölcsöskertek elsősorban a hegyek és dombok lankáin, speciálisan kiképzett teraszo­kon helyezkednek el; terüle­tük évenként átlagosan 20— 30 000 hektárral nő. A legszebb és legnagyobb gyümölcsöskerttel Dél-Ham- gen tartomány büszkélkedhet. Itt a Sárga-tenger partvidé­kén találhatók az ország leg­nagyobb gyümölcsszállítói — az állami gyümölcstermesztő gazdaságok és mezőgazdasági szövetkezetek. A tartomány­ban a legutóbbi 10 év alatt csak­nem háromszorosára nőtt a gyümölcsöskertek területe. A közeli években Koreában 1 millió tonnára emelik a gyümölcstermést. N1’ : r. yd y Tíz perc torna v-/ Váróteremben, autóbusz­megállónál, és még számos olyan helyen, ahol pillanat­nyilag nincs más dolgunk csak az, hogy várakozzunk, rendszerint azzal ütjük agyon az időt, hogy a járó­kelőket, vagy az éppen ve­lünk együtt várakozókat szemlélgetjük. Megállapít­hatjuk, hogy nagyon sok az előnytelen, úgy is mondhat­nánk, hanyag, rossz tartású embertársunk. Vajon a magunk testtartá­sa, megjelenése ilyen tekin­tetben kifogástalan? Eset­leg hasonló a látottakhoz? Ellenőrizzük a tükörben, vagy kérdezzünk meg vala­kit bizalmasan. Ha kiderül, hogy testtartásunk nem egé­szen kifogástalan, próbál­junk változtatni rajta. Ezt az igyekezetünket feltétlenül segíti, ha naponta legalább egy alkalommal elvégezzük a csupán két ütemből álló. egyszerű tornagyakorlatot: 1. Letérdelünk a szőnyeg­re, lábfejünket hátra nyújt­juk, könyökünkre támasz­kodunk és ráülünk a ki­nyújtott alsó lábszárunkra. Közben törzsünket laz; i tartva, igyekszünk könnye­dén lefelé homorítani. 2. Az előbbi térdelésből i karokat kinyújtva, a tö - zsünket felemeljük, felfe'á nézünk, ezzel ha lehet, még jobban homorítunk. A gyakorlatot tetszés sze­rint ismételjük. Utána fel­üliünk. vállunkat könnye­dén felhúzzuk, mellkasun­kat kidomborítjuk, vállakat leengedjük. A fejünket emeljük kissé fel. hogv az áll és a nyak tően 90 fokos szöget zár­jon be. Beteges látvány- a gerin­cét meghajtó, mellkasát szé­gyenlősen bahorpasztó em­ber. Semmi ..szükség nines arra — ha csak betegség nem indokolia —. hogy í tv járjunk, amikor k"1*-»*’ i megerőltetés né’v'M c-'” s tornával és figyelemmel er gíthetünk magunkon. NOGRAD — 1974. február 10., vasárnap 11 I

Next

/
Thumbnails
Contents