Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)

1974-02-08 / 32. szám

„Kihíztuk” 02 útjainkat, egyre több gépkocsi, jármű vesz részt a forgalomban, s bizony mind többen keresik fel a javítóműhelyeket, szervizállomásokat is. Salgótarjánban, az öt esztendeje avatott AFIT-szervizműhely is szűkös már az igényekhez. A gyorsabb szakszerűbb munka ellátására ezért megkezdődött az üzemcsarnokok bővítése. Lakatos- és fényezőmunkához alkalmas helyiségeket — eddig ilyennem volt —, és szereléshez szükséges csarnokokat, valamint az itt dolgozóknak szociális létesítményeket, öltözőket étkezőket alakítanak ki még ebben az esztendőben. A jelenlegi 56 fős autószerelő-létszá­mot háromszorosára kívánják emelni, ezzel is javítani igye keznek szolgáltatásaik minő­ségét. Képünkön: Gál Miklós és Horváth János csoportvezetők műszeres vizsgálattal el­lenőrzik a javításra váró gépkocsit. — kulcsár — Étkezzünk korszerűbben Jó évet zártak A KGM előzetes tájékozta­tása szerint 1973-ban jó évet zárt a kohó- és gépipar. A tárcához tartozó vállalatok nyeresége, előzetes számítások szerint megközelítette a 22 milliád forintot, vagyis több mint 2 és fél milliárd forint­tal volt magasabb, mint 1972- ben. Főként, az új termelőka­pacitások, a gyártmánystruk- túra fokozatos átalakítása, a javuló költséggazdálkodás tet­te lehetővé a nyereség növe­kedését. Közrejátszott azon­ban — különösen a kohászati terráékek exportjában — a világpiaci árak emelkedése. A nyereségnek megfelelően r KGM-vállalatok részesedési alapja 15—16 százalékkal múl­ta Jelül 1973-ban az előző évit. A gépiparban a részese­dési alap .1,1 milliárd forint, ami 33—35 napi keresetnek fe­lel meg a kohászat eredmé­nye 34—36 napi kereset érté­ke; 300 millió forint. Az ösz- 6zeg egynegyedét jóléti, kul­turális. sport stb. célokra for­dították a vállalatok. A meg­maradt összeg jelentős részét év közben anyagi ösztönzésre használták féL Az Egészségügyi Felviiágor sítási Központ tudományos és módszertani osztálya felmé­rést végzett azzal a céllal, hogy a tapasztalatok birtoká­ban hathatósabban segíthesse a korszerűbb, egészségesebb táplálkozás elterjesztésére irá­nyuló törekvéseket. A vizsgá­lat középpontjában a családi táplálkozás állott, megkérde­zettek csupán 3 százaléka egyedüJélő. Ami a táplálkozás mennyi­ségi mutatóit illeti; legtöbbet sertészsírból fogyasztunk, olaj­ból lényegesen kevesebbet, s ez a korszerű táplálkozás szempontjából kedvezőtlen. A szénhidrátfogyasztás alapve­tően a nagy mennyiségű bur­gonya- és cukorfogyasztásból adódik. Az egy főre jutó bur- gonyamennyiség kétszerese a lisztének. Kenyérből a napi „fejadag” 25 deka. A tejfo­gyasztás mennyisége és gya­korisága kedvező, ez viszont sokkal kevésbé áll a tejtermé­kekre. A húsféléknél jelentős a különbség egyrészt a sertés- és a baromfi-, másrészt a mar­hahús- és a halfogyasztás kö­zött A vitamint és ásványi sót élsősorban a főzelékek biztosítják a szervezet részére. Ezt a szerepüket azonban a korszerűtlen főzéstechnika gyakran erősen csökkenti. A gyümölcsfogyasztás közepes­nek mondható. Megállapítot­ták a felmérésnél azt is. hogy nagy az elmaradottság a készételek othoni felhasználá­sánál. Megállapították, hogy minő­ségi vonatkozásban a vizs­gált családok táplálkozása az otthoni ételkészítés meglehe­tősen egyhangú, a szokásokat, a hagyományokat követi. Ezt jelzi egyébként az is, hogy hidegkonyhai készítmények és salátafélék kevésbé szerepel­nek a családi étlapon. Egyér­telmű tapasztalat továbbá, hogy a családok többségében a főzés terheit a feleség egye ­dül viseli. A felmérés következtetéseit a szakemberek gondosan elemzik, s az érdekelt szer­vek, főhatóságok képviselői vél közösen határozzák meg azo­kat a tennivalókat, amelyek­kel elősegíthetik a korszerű egészséges táplálkozás széle­sebb körű elterjesztését. (MTI) Búfelejtés Patakon A szövetkezet tizennegyedik zárszámadását ma tartják Pa­takon. Az előkészületeket a könyvelésben még az elmúlt év végén megtették. A jól be­vált szokás szerint ikészítet- ték elő a zárszámadást. Nagy súlyt fektettek arra, hogy a tagság tájékozott legyen; hon­nan. hová jutottak. A politikai-gazdasági elöké­S7..: ő tevékenység tapasztala­tairól beszélgettünk néhány nappal ezelőtt Pintér Ferenc elnökkel, és Piel Mdklps párt- titkárral. . Az első felvonást a brigád­ét-rekezletek jelenítették. Ja­nuár elején tartották meg ezeket. Miről esett szó? — Arról, amire a zárszám­adás-kor mér nem jut idő — mondotta a pártti tikár. — Az éliattenyésztők például részle­tes tájékozatást kaptak, me­lyet beágyaztunk a középtávú fejlesztési tervbe. örömmel újságoltuk .hogy tejhozam- és hústermelés! tervünket jelen­tősen túlteljesítettük. Az egy tehénre jutó tej mennyisége például 2500 liter helyett kö­zel 3000 liter lett. A nagyobb teljesítményhez ésszerű érdekeltségi rendszert dolgoztak ki. A tehenészetben havi átlagban 4000 forintot kereslek a dolgozók. Űfc is, jól jártak, akárcsak a szövetke­zet. A háromhetes féld tanfolya­mokat szántén felhasználták ama, hogy a közös gazdaság irányítói ismertessék a jöve­delemképzés, -elosztás, a szö­vetkezeti demokrácia kérdé­seit. A zárszámadó közgyűlés be­számolójának közvetlen elő­készítése következett ezután. Az ágazatvezetőfc elkészítették a résabeszámolókat. A szö- vekezet elnöke ezeket átta­nulmányozta és leszűrte beLő- i/ük a lényeget. A következő lépést az je­lentette, hogy a szövetkezet gazdasági, valamint pártveze­tése közös tanácskozást tar­tott. Letették az asztalra azt a beszámolót, amelyet ma dél­előtt ismertetnek a tagsággal. Búfelejtésnék nem lesz rossz! Négy-öt évvel ezelőtt ugyanis még nagyon gyengén állt a szövetkezet, sok csalódás érte a tagságot. A tavalyi gazdál­kodás eredményei viszont túl­zás nélkül kitűnőek. Néhány adattal igazolható ez. Árbevé­teli tervüket több mint ötmil­lió forinttal túlteljesítették. A közös gazdaság kasszájába több mint négymillió foainit tiszta nyereség foiyit be. Növe­kedett a tagság személyes jö­vedelme, minegy 7 százalék­kal. Patakon egy tízórás mun­kanapra 107 forintot fizetnek. Elismerésre méltó, amit a költségszint csökkentése terén elértek. Az előző év 76,9 szá­zalékáról tavaly lecsökkentet­ték 70,3 százalékra. Egyike a legjobb eredménynek a Pa­lóctáj Területi Szövetség vonzáskörzetében. — A magyarázat egyszerű — vélekedett a párbfcitkár. — A kedvező folyamat 1971 -ben kezdődött. Gélül tűztük a költségszint csökkentését és a hozamok növelését. Az üzem- és munkaszervezés, valamint a munkafegyelem szilárdítá­sa terén adódott a legtöbb tennivaló. Apróság, de jellem­ző: a szövetkezet saját ve­gyesboltot nyitott, az asszo­nyok időben munkába tudtak állni, mert Balassagyarmat­ról mér kora reggel meghoz­tuk a friss kenyeret, tejet, péksüteményt» " A fegyelem szilárdítása során nem riad­tunk vissza az írásbeli ügyei­H ménkesi hli segítőtársak AZ IPAROSOK, a bányá­szok hű segítőtársai. Vajon így van ez Ménkesen is? Nagy igazság ez nálunk, Van egy nagyon jó iparos szo­cialista brigádunk. Nélkülük nem sokra mennénk — vála­szolja Kaszás József aknave­zető, majd így folytatja: — Bányánk gépesítettségi színvonala közepesnek mond­ható. Sok minden kellene még, de a beszerzési lehetősé­geink korlátozottak. A gépek nagy része elhasználódott, va­gyis állandó az üzemzavar le­hetősége. Az iparosoknak kö­szönhető, hogy mégis mindig időben a helyükön vannak, megelőzik a bajt, vagy gyor­san kijavítják. — Tavaly kaptunk egy ma­róhengert, jóformán selejte­zésre érett álapotban. Gk fel­újították, és a működéshez szükséges szerelvényeket újí­tásaik alapján hozták létre. Tudja, mit jelentett ez? Egy maróhengerrel többet tudtunk üzemeltetni. A második fél­évben már 150 százalékra tel­jesíthettük a gépi jövesztési tervet. Éves átlagban a szén- termelés 52,6 százalékát, de a második fél évben 65,6 száza­lékát gépek jövesztették. Ez elsősorban az ő érdemük a gépi feltételek megteremtésé­vel. Ha hű segítőtársakról van szó, úgy gondolom, ez bizo­nyíték. Az is, hogy sok olyan javító munkát elvégeznek itt helyben, amit a gépüzemhez küldhetnénk. így nem kell szállítani, gyorsabb a javítás — mondta az aknavezető. — A mi brigádunk 65 tagú. Lakatosok, kovácsok, ácsok, villanyszerelők, esztergályo­sok, hegesztők vannak közöt­tünk. Minden szakma megta­lálható, ami szükséges a bá­nya kiszolgálásához. Végső soron ez a feladatunk. A szo­cialista brigádfeltételeket 1965-től folyamatosan teljesí­tettük, az aranykoszorús jel­vény megtartása a célunk — újságolja Bakos Albert, a bri­gádvezető. — Ügy hallottam sok az újításuk? — Valóban akad néhány. Tavaly összesen negyvenet dolgozott ki a brigád, és eb­ből csaknem egymillió forint gazdasági eredmény szárma­zott. Lányi Balázs, a brigád egyik tagja tavaly megnyerte a vállalati újítási versenyt. Bővítették Balassagyarmaton évek óta gondot jelentett a legkisebbek bölcsődei elhelyezése. Ezért a városi tanács — a népesség- politikai határozat irányelvei­nek figyelembe vételével — úgy döntött, hogy jelentősen bővítik a férőhelyek számát. Erre az 1-es számú bölcsődé­ben mutatkozott lehetőség, és így 30 új férőhelyet tud­tak létesíteni. A bölcsődébe már javában „járnak” a gye­rekek, és az azóta eltelt he­tek bebizonyították, helyes volt az intézkedés. mertetésektől, és az alkohol- szondázásoktól sem. Megszer­veztük , a ikapusszolgáliatokat, jelenléti íveket vezettünk be, rendszeresítettük a munkala­pokat. Ezáltal az ellenőrzés sokkal könnyebbé vált. A szövetkezetben két párt- csoport működik. A beszámo­lót pártcsoport üléseken is is­mertették. Ezután rendezték meg az összevont taggyűlésit. Egyöntetű volt a vélemény, hogy sikerült azokat a gazda­sági célokat elérni, melyeket a tervtárgyaló közigyűlésen megfogalmaztak. Nagy László párttag például arról beszélt, hogy milyen sokat fejlődtek 3—4 év alatt. A gazdasági ve­zetők, a pártvezetés elvi irá­nyításával teljesen új alapokra helyezték a gazdálkodást. A bizalmatlanság helyébe foko­zatosan a bizalom lépett. A mai közgyűlésen szó esik még a jövedelemfelosatásrói, a különböző alapok képzésé­től. Patakon sikeres gazdasági évet zártak. A szövetkezet ve­zetői azonban, nem kívánnak megülepedni a babérokon. A fejlesztési tervben foglaltak maradéktalan megvalósítá­sáért munkálkodnak az idé: esztendőben is. Roagotiyi István Pénzjutalmat én is kaptam. — Hogyan születnek az újí­tások a brigádnál? — MIT MONDHATNÉK erre? Nálunk a kollektív ösz- szefogás érvényesül az újítá­sok i kidolgozásánál. Az élet, nem egyszer a kényszer is, sok ötletet kínál. A brigád össze­tétele jó, sok a fiatal, megvan a lelkesedés. Az idei felaján­lásunkban 20 újítás kidolgo­zását vállaltuk. Vannak már ötletek, csak meg kell valósí­tanunk. — Valóban lelkes brigád ez — kapcsolódik a beszélgetés­be Józsa János gépészeti ve­zető, a brigád patronálóia. — A társadalmi munkára is jellemző ez a megállapítás. Voltak sürgős dolgok. Például kevés volt a csille, és nem kí­nálkozott más mód, mint az összefogás: társadalmi mun­kában kijavítani, amit csak lehet. A pályakocsiknál is így történt. Persze, nem ez a jellemző. Szerepelt a program­ban ócskavasgyűjtés, iskola- patronálás, Dorogházún, Nem­űben végzett munka. Tavaly a vállalt 560 óra helyett 1016 órát töltöttek el társadalmi munkában — mondja a gépé­szeti vezető. — A közösségi szellem jel­lemző adataiból arra lehet következtetni, hogy itt a szo­cialista brigádmozgalom hár­mas jelszava egységet alkot? — Értem, mire gondol. A gyakori átszervezések miatt sokan kerültek máshová. Az alapító tagok közül mindösz- sze 15 van itt. Újak jöttek. Ezek már mind egy fejlettebb szinthez kapcsolódhattak. A magunkkal szemben támasz­tott követelmény is évről évre nagyobb, és ezt joggal el is várják tőlünk. Mit mondjak erre? Van a brigádban 8 tech­nikumi érettségis. Közülük hatan munka mellett végez­ték el az iskolát. Politikai ok­tatáson mindenki részt vesz, sőt hárman esti egyetemre járnak, nyolcán marxista kö­zépiskolába. Van közös kasz- szúnk is. Jelenleg 1360 forint van benne. Újításért, célfel­adatért kapott külön pénzek­ből gyűlt össze. A rendezvé­nyek költségeit ebből fedez­zük. Beteglátogatásra 30—40 forintokat költünk. Az egyik brigádtagunk. Fe­kete Gábor meghalt. Nem ba­leset miatt. A családját 4000 forinttal segítettük. Kun Mik­lós is sokáig beteg volt. támo­gatásra szorult. Kétezer forint­tal segítettük. Nem tudta be­fejezni az építkezést, a kér, - tésanyagot társadalmi munká­ban a brigád készítette el. Előfordult, hogy egy korábban bányai baleset miatt meghalt társunk sírkerítését készítet­tük el.. Ezekről általában ke­vesebbszer esik szó köztünk, mert annyira természetesnek tartjuk. Ez folytatódik az idei felajánlásunkban is — mond­ta a brigádvezető. Beszélgetésünk végén ismét az idei tennivalókra, tervekre kanyarodtunk vissza. — HA ŰJ TECHNIKÁRÓL. technológiáról van szó, az üzemnél az először minket, iparosokat érint. Nekünk kell megoldást találni. Az elavult géppark viszont az üzemzavar megelőzésére ösztönöz. A mi felelősségünk, hogy a bányá­szok zavartalanul dolgozhas­sanak. Van, és lesz is mun­kánk bőven. Ha nem így len­ne, talán még több idő jut­na fejlesztési elképzeléseink­re. Sokat kellene még tenni és ehhez megvan a lelkese­dés. Ha erről beszélünk, a mt munkahelyünk korszerűtlen­ségét is számításba kell ven­ni. Van például fúrógépünk, amelynek a tábláján ez olvas­ható: gyártották 1876-ban. Hol vagyunk mi ettől már a fej­lődésben?! — mondja Bakos Albert. Valóban, a gép az régi. de az itt dolgozó emberek évről évre magasabb szinten meg­újulnak. Sodó János A káderpolitika rangja Amiről a Központi Bizottság 1973. november 28-5 ülé­sén szó esett, az természetesen mindenütt ugyanazt jelent', ám mégis mást és mást is mond mindenkinek. A párt ká­derpolitikája lényegében most is arra törekszik, amire ko­rábban: azonos elvek és követelmények „alapállásából” ki­indulva igyekszik korszerű igényeket támasztani. Ahhoz, hogy valaki „jó káder” legyen, ma is kell a politikai elkö­telezettség, a szakmai felkészültség és a vezetői rátermett­ség. A hármas követelmény tehát, nem változott, a káder szót lényegében ugyanúgy értelmezzük, mint keletkezése * pillanatában. Csakhogy azóta mindhárom összetevő más, magasabb minőséget jelöl. S, hogy hol, ki és mennyire képes ezzel a „minőséggel” lépést tartani, tulajdonképpen ettől függ a káderpolitika rangja és érvényessége. Más szó­val: gyakorlati megvalósulása. Említsük most csupán a kádermunka egyik legfonto­sabb összetevőjét: a kiválasztást, az utánpótlást, vagy még közkeletűbb kifejezést használva: a kádernevelést. Aki korszerűen, realista módon is gondolkodik, az jól tudja: a ma káderanyaga sokkal több. tágabb, összetettebb, mint valamikor az úgynevezett „kiemelések” idején volf. Po­litikailag, szakmailag, emberi tartalomban sokkal érettebb a mai munkás. És persze, igényesebb is. A tegnapi munká­sok fiai, lányai is felnövekedtek új, „másfajta raj”-já, más minőségű értelmiséggé. Aki tehát ma a kádermunkáról beszél, annak minde­nekelőtt meg kell értenie e vállalkozás kötelező demokra­tizmusát. Ez pedig azt is jelenti: ma már nincs szükség ha­gyományos ..kiemelésre”. A párt figyelme, „jó szeme” na­ponta kiegészül a közösség kiválasztóképességével. A tu­datos k áttérne velő munkát alaposan megkönnyíti, hogy a mai vezető már sokakkal összefogva, vagyis egy érett kol­lektíva segítségével választhatja ki új és új munkatársait, mind alkalmasabb utódait. S még egy nagyon fontos kor- jelenség: a mai és holnapi káderek közül mind többen tu­datosan készülnek a vezetésre, vagy a másféle „kádernek való” közéleti tevékenységre. Mindkét típus alkalmas arra, hogy a holnap embere legyen. A holnap emberét pedig el­sősorban arról lehet felismerni, hogy mennyire áll a való­ság talaján. Ne kerteljünk, tehát: mindenképpen a tehetséges em­ber a jó káder! A tehetség szó pedig közismerten számos képesség és készség összege, eredője. A mai munkásnak például, aki közvetlenül a gép mellől kerül a vezetői posztra, nem csak termelési és munkahelyi-közösségi ta­pasztalata van, hanem immár elengedhetetlen politikai, szakmai és műveltségi előiskolával is rendelkezik. Nem ..egyszerű” fizikai dolgozó már, hanem önmagával és má­sokkal szemben is igényes ember. Korántsem középszerű tehát. Korunk munkáskádere, társai közül valóban és min­den vonatkozásban kiemelkedik! Kiemelkedik — a párt, a közösség és önmaga hívására — de azonos marad korábbi közegével! Azonos marad, mert a jó vezető vezetni akar, nem pedig uralkodni. A ha­talom: a nép ügyének szolgálata. A káderpolitikai rangját minden munkahelyen, minden közösségben a helyi vezetők rangja, vagyis politikai, szak­mai és emberi tekintélye adja meg. Ezzel a felelősségtudat­tal kell tehát új és új vezetőket nevelni. Ezzel a felelős­ségtudattal kell kinek-kinek a megtisztelő káder-szerepet betöltenie. | NQGRAD — 1974. tebruái 8-, péntek 3

Next

/
Thumbnails
Contents