Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)
1974-02-08 / 32. szám
Aktívvá leit k ül kereskedelmünk Dr. Bíró József sajtótájékoztatója A MíffiiEzitertainács Tájék oz- tataeá Hivatalának rendezésében dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter csütörtökön a Parlaimeint Gobelin-tea-iné- ben tájékoztatta az újságírókat a külkereskedelem 1973 évi eredményeiről és további feladatairól. Elmondta, hogy külkereskedelmi forgalmúink tavaly is dinamikusan fejlődött. Az export 15, az import 5 százalékkal nőtt. A szocialista országokban 16. a neom szocialistákban 25 százalékkal több árut értékesítettünk!, mint 1972-ben, az import pedig 5, illetve 20 százalékkal emelkedett. Az áremelkedéseknek is tulajdonítható, hogy a nem szocialista országokkal jelentős mértékben emelkedett a forgalom, jóllehet a vállalatok munkája is javult. Külkeres- kedelmünk aktívuma a szocte» lista országokkal növekedett, a nem szocialistáikkal pedig hosszabb idő után ismét aktívvá vált külkereskedelmi mérlegünk. Fokozódtak a termelési kooperáción alapuló szállítások. A fejlett tőkés országokba exportált gépipar: termékeknek mintegy 15—26 százaléka kooperációs szerződések alapján készül ugyanez a tandeaca egyre Inkább érvényesül a szocialista országokkal folytatott együttműködésünkben is, A miniszter rámutatott, hogy 1974-ben a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása nagyobb lesz. mint tavaly, ezért az idén az export mérsékeltebb ütemű fejlődésével (Folytatás a ? oldalon) Jogok és kötelességek Az üzemi demokráciáról, a szocialista demokratizmus e sajátos területéről manapság egyre több szó hangzik el. Vitatják különböző fórumokon, hogyan lehetne és kellene méginkább élővé tenni, gyorsabb ütemben fejleszteni. Kétségtelen, hozzá tartozik ehhez, hogy a munkások tulajdonosi szemlélete az utóbbi időben erősödött. Mind bátrabban és egyre nagyobb hozzáértéssel, felelősséggel nyilvánítanak véleményt a vállalat, az üzem, a műhely közös munkájáról, a gondokról, és tesznek a megoldásra javaslatot. Ahol az üzemi demokrácia nemcsak szólam, hanem élő valóság. Ott jó a munkahelyi légkör, a vezetők és beosztottak között munkatársi kapcsolat alakul ki, ami végső soron anyagi erővé válik. Az üzemi demokrácia különböző formáin, termelési tanácskozásokon, brigádértekezleteken, csoportos megbeszéléseken valóban alkotó vitákban kristályosodik ki a feladatok megoldásánál! legjobb módja. Az élet az utóbbi időben erre is egyre több jó példával szolgált. A Nógrádi Szénbányáknál például, amikor az igazgató köszönetét mondott a szocialista brigádvezetőkön keresztül valamennyi dolgozónak a végzett jo munkáért, egyben igen részletesen beszélt gondjaikról is. Azokról a kérdésekről. amelyek a vezetőket foglakoz tátják. Nemhiába kérte a segítséget, mert szinte kivétel nélkül valamennyi felszólaló tudott okos, megszívlelendő, hasznosítható tanácsot adni. Még véletlenül sem akadt olyan, aki egyéni sérelméről beszélt volna. Ma meg sajnos, sok esetben ezek a fórumok csak formálisak. nem töltik be megfelelően szerepüket. Sok még az olyan beszámoló, amelyen érződik az, erőszakoltság. A puszta tények, számok felsorolása aligha válthat ki szenvedélyes, alkotó vitát. Nem csoda, ha az ilyen értekezletektől sajnálják az emberek az időt. Végül is azt mondják, nem kaptak semmit, de a vezetők sem. Sók esetben az idő hiányára hivatkozva sem sikerül minden kérdést alaposan tisztázni. A másik hiba. ha egy-egy tanácskozással hosszai időre elintézettnek vélik az üzemi demokráciával kapcsolatos feladatokat. Olyan ez, mint amikor elhangzanak a javaslatok, feljegyzik a teendőket, csak éppen az intézkedés maiad el... Az üzemi demokrácia javítása, érvényre juttatása nem kampány feladat, amit esetenként elővesznek, hanem olyan követelmény, amit a mindennapi élet gyakorlatává kell tenni mindenütt. Az igazi, jó vezetőhöz mindenkor bizalommal fordulnak a munkások. Éppen a vezetői magatartás az, ami megint tározó egy-egy területen. Ha az őszinteség, a szigorúság, a rend, a fegyelem megkövetelése emberséggel párosul, nem nehéz szót érteni a munkásokkal. Számtalan példa van arra is, hogy a kölcsönös bizalom nem csak valamiféle óhaj, hanem valóság. Az utóbbi időben mind jobban elterjed az a gyakorlat, hogy a munkásokat érintő kérdésekben a döntési jogkört leadják a munkahelyre, csoportokhoz. Így volt ez például tavaly a bérfejlesztésnél. Az eredmény: az igazságos elosztás, az érdem szerinti juttatás. Az ilyen helyeken' alig fordult elő később reklamáció. A munkások tulajdonosi joga, hogy az őket érintő kérdésekben velük együtt történjék döntés. Jogok és kötelességek azonban csak együtt. érvényesülhetnek. B. J. Közieméül J a Varsói Szerződés ülésé« ől \ A Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszterei bizottságának üléséről a következő közleményt adták ki. 1974. február 6—7-én a Román Szocialista Köztársaság fővárosában, Bukarestben ülést tartott a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi minisztereinek bizottsága. A bizottság munkájában részt vettek sf Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszterei, valamint az egyesített fegyveres erők főparancsnoka és vezérkari főnöke. Az ülésen megvizsgálták a Varsói Szerződés szervezete katonai szerveinek tevékenységével összefüggő időszerű kérdéseket. A honvédelmi miniszterek bizottságának ülése baráti légkörben, valamennyi résztvevő kölcsönös megértésének szellemében folyt le. A megvitatott kérdésekben összegyeztetett határozatokat hoztak. Országos értekezlet a szakmai bértáblázat előkészítéséről A SZOT közgazdasági osztálya és a Munkaügyi Minisztérium csütörtökön a SZOT-, székhazában országos értekezletet rendezett, amelyen a szakszervezetek nagyvállalatai testületéinek, valamint területi és szakmai központjainak vezetőivel közösen megvitatták a szakmai bértáblázat elkészítésére eddig kialakult elképzeléseket, elveket és a megvalósítást célzó konkrét módszereket. A tanácskozást különösen időszerűvé tette, hogy valószínűleg rövidesen a kormány elé kerül a szak- ' mai bértáblázatról szóló elő-) terjesztés. Természeti értékeinket mini, az ember örömére •A megyei termesze tv ed elírni bizottságra nagyon fontos feliratot bízott a társadalom. Munkájának jogi alapját a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 18. számú törvényerejű rendlelete a természetvédelemről, alkotja. A bizottság feladata a természetnek azokat a tárgyait, amelyeknek megőrzése és fenntartása tudományos vagy kulturális" érdek, védelmébe venni, óvni minden oiyan hatástól, amely fennmaradásukat, vagy sajátos. természeti tulajdonságukat sérti, veszélyezteti. A megyei természetvédelmi bizottság ezen feladatok megbeszélésére tartotta meg tegnap Salgótarjánban, a megyei tanács épületében ülését. Ezen részt vett Szabó Ferenc, az Országos Természetvédelmi Hivatal észak-magyarországi felügyelője. A megyei tanács képviseletében Kollár József megyei természetvédelmi felügyelő volt jelen. Képviseltette magát az erdő- és fafeldotó gazó gazdaság is. A megyei bizottság vezetője, dr. Ruzsik Mihály nyitotta meg a tanácskozást. Az Országos Természetvédelmi Hivatal tájékoztatóját vitatták meg. Nagy távlatokat jelöltek meg a természetvédelem területén. Közismertté vált, hogy távlati terveket dolgoztak ki a Bükk, a Mátra egyes területeinek védetté nyilvánítására. A megyét illetően számiba vették azokat a természeti ritkaságokat, amelyek védelemre szorulnak. Nagy érdeklődéssel foglalkozott a bizottság, többek között. a világhírű tipolytamóci őslelet helyzetével. Ugyanis a Földtani Intézet készíti a terület védelmének, kialakításának, további kutatásának tervét, A jövőjét illetően meghatározó lesz. hogy a kutatások milyen további ősleleteket tárnak fel. Abban, teljes egyetértés alakult ki, hogy a felszínen levő lelet védelmére épületet emelnek. Ezzel kapcsolatosan elkészíti végleges javaslatát a természetvédelmi bizottság. A Nógrád megyei Természetvédelmi Bizottság feladatául jelölte . meg olyan természeti értékek védelem alá helyezését, mint például a bag- iyasi vulkáncsonk. Lépéseket tesznek, hogy olyan értékek, mint a modorai Mikszáth-fa, a romhányi Rákóczi-mogyoro- Ea és számtalan más érték környezetét is kialakítsák. Az ülésen megalakult a biológiai, a tájvédelmi, a geológiai és az igazgatási szakbizottság. A bizottságok elé nagy feladatokat tűzött az értekezlet. Kollár József, a megyei tanács mezőgazdasági es élelmezésügyi osztályának képviseletében külön is szólt a öizottságok munkájának . jelentőségéről. A munka folyamatosságát kérte tőlük. Szóba került Salgótarján környékének védelme, a védett területek kijelölésének szükségessége, valamint Saigó és környékének fejlesztési lehetősége is. A Nógrád megyei Természetvédelmi Bizottság tanácskozása olyan reményeket kelthet, hogy természeti értékeink a földtani alakulatok, a nö- vénykülüinlegességek, a vadon tenyésző állatok védelme megerősödik, s ezáltal megmenekülnek a további pusztulástól, Világ proletárjai, egyesüljetek! NÓQRÁD AZ" MS7MP NÓGRÁD MEGYEI" BIZOTTSÁ G7V ÉS A MEGYEI TANÁCS tfct’.'ft ■ ^ XXX. ÉVF., 32. SZÁM ARA: 80 FILLER 1974. FEBRUAR 8., PÉNTEK SSEB-tapaszlalatok megyei üzemekben: Hiányoznak a korszerű termelési módszerek Fokozni a gépek jobb kihasználását Tegnap tartotta ülését a Nigrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Többek között az újonnan beszerzett, korszerű és nagy értékű íermelőberendezések kapacitáskihasználásával foglalkozó vizsgálat tapasztalatait összegezték. A népi ellenőrök a ZlM-be,n az Ipoly Bútorgyárban, a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalatnál és a Vegyesipari lavító Vállalatnál tájékozódtak: milyen intézkedések születtek a gépek cs berendezések jobb kihasználtsága érdekében? Megállapították, hogy a megyei tanács ipari osztálya a hozzá tartozó vállalatok munkájának számonkérésekor külön foglalkozott a kapacitáskihasználás problémáival ás javaslatokat tett a hiányosságok megszüntetésére. A vizsgált tanácsi vállalatok ennek ellenére nem végeztek kapacitásfelmérést. A ZIM salgótarjáni gyárában a központ utasítására történt ugyan kezdeményezés és javaslattétel a kapacitás- kihasználás fokozására, de ez nem felelt meg a KGM utasításának, mivel nem tartalmazott konkrét feladatokat, és a műszaki, gazdasági lehetőségeket sem elemezték. Az 1973-as intézkedési terv már a kapacitás kihasználásának növekedését 2,5 százalékom! határozta meg, melyet főleg az anyagmozgatás korszerűsítésével, a termelőgépek kiszolgálásának javításával, a termelési folyamatoknak megfelelő gépáttelepítóssel kívántak elérni. Az elemzések azonban újra elmaradtak. A vizsgált vállalatok közül viszont egyedül a ZIM-ben vezetik a gépek üzemidejének és állásidejének nyilvántartását, bár hiányosan. A vállalatok a közgazdasági szabályozók hatására elsősorban a nyereség, illetve a vállalatoknál maradó alapok túlteljesítésére törekednek, és az ehhez kapcsolódó tervük teljesítésének lehetőségeit figyelik. A termelőkapacitással csak annak növelése érdekében foglalkoznak, a kapacitás optimális kihasználását már nem vizsgálják. Az újonnan beszerzett gének naptári időalap szerinti kihasználása magasabb az átlagosnál. Ez alól csak a Nyomdaipari Vállalat kivétel Az Ipoly Bútorgyár és a Vegyesipari Javító Vállalat jelenlegi telepítése, termelési rendszere akadályozója" a korszerű munka- és üzem- szervezési módszerek alkalmazásának, a gépi berendezések kapacitása további javításának. A vizsgált váú'daloknak az 1974-es esztendőre számításokkal alátámasztott gépi kapacitáskihasználási tervük nincsen. Altatóban a létszám és géppark bővítése nélküli többlettermelés előirányzatából lehet a kapacitáskihasználás javulására következtetni. V A népi ellenőrök megállapították. hogy a kapacitások jobb kihasználását gátolják, hogy hiányoznak a korszerű szerdán és csütörtökön Érsek- vadkerten a művelődési házat. Ekkor tartotta hagyományos zárszámadó közgyűlését a helyi Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet. A meghívott vendégek között volt — többek között — a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének két diplomatája és Szlovákiából a testvér termelőszövetkezet delegációja. A tagság által zsúfolásig megtöltött nagyteremben Tóth István, a termelőszövetkezet elnöke számolt be a tavalyi gazdálkodási és pénzügyi terv teljesítéséről. Sikeresen dolgoztak a közös gazdaság irányítói és tagjai. Egy év alatt közel tízmillió forinttal növekedett a közös vagyon. Csaknem 18 millió forint nyereséget osztottak ki. és az egy tagra jutó jövedelem eléri a 30 ezer forintot. Egy tízórás munkanap Érsekvadkerten közel 130 forintot ér. Mi lehet a siker titka? A viszonylag kedvező természeti adottságok mellett a tagok szorgalma, a vezetők hozzáértése, új iránti fogékonysága, az a szellemi tőke. amely a gyakorlatban gyümölcsözött. Kitűnően sikerült tavaly a növénytermesztési főágazatban a búzatermés. Elérte hektáronként a 40 mázsát. A szakosított szarvasmarha- és sertéstelep is hozott jövedelmet, őszi árpából egy év alatt 16 ás egységes fcapaeitásazámitási módszerek, probléma van* kapacitás fogalmának különböző értelmezésével is. A vállalatoknál .nincsenek megbízható alapadatok, amelyek felhasználásával, elemzésével Intézkedéseket tehetnének a naptári időalap kihasználásának növelése érdekében. A megyei NEB több javaslatot tett a KNEB ipari főosztályának és a megyei tanács ipari osztályának. Kérték a ZIM salgótarjáni gyára kapacitáskihasználásának vizsgálatát. A megyei tanács ipari osztályának javasolták, hogy korábbi intézkedéseiket és azok hatását vizsgálják felül a hozzájuk tartozó vállalatoknál. hozam. Burgonyából tavalyelőtt alig hatvannyolc mázsa termett, tavály viszont meghaladta a 265 mázsát. Nemcsak megyei, hanem népgazdasági érdekből is nagy jelentősége van annak, hogy Érsekvadkerten minél több burgonyát termesszenek! Jól sikerült a fajtaválasztás, és így az idén holland burgonyát közel 200 hektáron termesztenek. A termelőszövetkezet több társulásban is részt vesz. A biztonságos gazdálkodást jellemzi, hogy tartalékalapjuk megközelíti a 15 millió forintot. A bővített újratermelésről nem feledkeznek meg. Beruházásokra tavaly 9,5 millió forintot költöttek, az idén 10 millió forintot kívánnak fejlesztési célokra fordítani. Többelv között keverőüzemet létesítenek, és a szarvasmarha- állomány takarmányminősegének javítása érdekében öntözéses legelőgazdálkodást kívánnak folytatni. Eldőlt a vita: hamarosan hozzálátnak az országos hírű közös gazdaság új irodaházának építéséhez a község központjában, szociális épületeket emelnek a központi majorban. A vendégek, a tagság véleménynyilvánítása után Tóth István elnök zárszavával ért véget a közgyűlés. A szövetkezet tagságát ezután vendégül látták. Zárszámadás9 két felvonásban Magyar es csehszlovák nem- mázsáról 40 mázsára növeke- zeti színű zászlók ékesítették dett a hektáronkénti termés-
