Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)

1974-02-06 / 30. szám

• ■ Üzem a malomban Kívülről semmitmondó az épület Egyszerű földszintes falusi háznak látszik. Bel­jebb kerülve, az udvarról nyíló ajtón elámulunk. Ne­onfény. központi fűtés. a dolgozók magasságának meg­felelő munkaasztalok. To­vább menve kényelmes öltö­ző. kézmosó kagylók tusoló Csodálkoztak is, meg büsz­kék is voltak a vanyarciak. amikor a régi malom belse­je így átalakult Ez az első „közművesített” épülete a községnek. joggal dicsérték hát érte a szövetkezetét. Mert az üzemet a sziráki ÁFÉSZ létesítette a Hazai Fésűsfonó kitelepített kivar- rórészlegeként. A fő cél a falu lányainak, asszonyainak helybeli foglalkoztatása volt. de igényelte a gvár is a bő­vítést munkaerőgondjainak enyhítése érdekében. A sziráki üzemegység — ahol jelenleg 75 nő mun­kálkodik — több éves múltra tekinthet vissza; a vanyarci január 15-én kezdte meg működését, 15 dolgozóval. Míg a Szirákon dolgozó nők 90 százaléka húsz éven alu­li, a vanyarciak közül in­kább a húsz éven felüliek jelentkertek munkára. Amint Ferik Andrásné — akinek 4 és 5 éves gyermekei van­nak — nagyon elégedett munkahelyével, és a reggel 8 órától 17 óráig tartó műszakkal, mert így otthon is min­dent el tud végezni. azt Gerbovics Lajosné. a Hazai Fésűs Fonó szakmai megbízottja elmondta: a fi­atalok benéztek az ablakon, de azután mégis felültek a Vác felé induló buszra. Pe­dig ez legalább három órá­val meghosszabbítj a a mun­kaidejüket. a távollétüket A tudományos-technikai forradalom és az ideológiai harc rákon megszervezte a biszt- sem gond Mivel a közsé- róban az üzemi étkeztetést; gekben nincs megfelelő var­akik pedig nem tudnak el- rónő. a szövetkezet megál- szabadulni hazulról, azok- iapodott az egyik budapesti otthonuktól Aki szorgalmas nak hazhoz szánítja 'a szó- Szabó KTSZ-szel. hogy — i;, is megkeresi a kétezret. vetejjet és a munkaasztalt legalább 15 rendelés esetén sot azon leiül is. Mert a ís hogy otthon dolgozhassa- — leküldenek egy varrónőt, munkához “ ' ” ­csak jó szemre nak Az anyák kérésére az aki divatlapokat hoz. mérté­és ügyes kézre van szükség, ami — ezt Gerbovicg Lajos­né országos tapasztalatai alapján jelentette ki — a nógrádi nőknek különösen ÁFÉSZ elnöke elintézte, hogy két vesz. megpróbálja a ru- a kisgyermekek n műszak hát és készen le is szállítja, végéig; délután öt óráig le- így azután lehet már falun hessenek az óvodában. is „szépen járni”... Mint mindenütt. Szirákon A jövő tervek? — A va­sajátja. A régi széphímző gs Vanyarcon is szeretnek a nyarci üzemrészt legalább asszonyok örökségül hagyták, ezt a képességet késő uno­káikra. .. nők. divatosan, szépen öltöz- 35 dolgozó felvételével to­rn. A szövetkezet ezt is le- vábbfejleszteni és a tavalyi hetővé tette. ötvenszázalé- 2 millió 600 ezer forint tel­A szövetkezet vezetősége kos kedvezménnyel szerzett jesítményértékkei szemben —- a nőhatározat megvalósí- be közvetlenül a gvértól ru- az ez évre előirányzott 4 haanyagokat. amelyeket a millió forint értéket teljesi­nemrég nyílt leértékelt áruk tépi, , boltjában árusít. A varratás K. E. tása jegyében — megkülön­böztetetten törődik a ki var­róüzemek dolgozóival. Szi­li OZSégfej I esz lés és társadalmi munka Néhány nappal ezelőtt el- Valahol elhangzott egy nem készül el. és gyalogolni készült Szécsényben az ifjú- ilyen vélemény: „Azelőtt —, kell, de az is hogy többen , j hogy ez években mit is je- hiába ajalkoztak — ezert, sági ház, egesz kis „kombi- lent nem lehet tudnj _ az vagy azért, de nincs szükség nát”. Amellett, hogy egeszé- illetékesek megépítették, amit a munkájukra! ben tanácsi beruházás volt kellett, nem volt szükség ár­az építés-felújítás, a fiatalok ra. hogy az ember a napi jelentős társadalmi munkát munkája után még árkokat végeztek Igaz, maguknak ásson, vagy szemetet hord- csinálták. hamarabb elkészült, jón”. s most már van helyük olyan . azelőtt” íffv kis létszámú alapszervezetek- „ ogy f” t' helyiség hiá, Y°n’ de az b‘zt°s' h°gy , _„„„ kor nem adtak at szinte n ek, amelyek A községfejlesztés soha nem volt a tanács „magán­ügye”, de ma már elértük, hogy a község lakói tettekkel is érvényesíthetik az akaratu­kat. Persze. akarata ellenére nyában eddig jószerint egy . . létesítményt a ki- senkit nem lehet rászorítani sem tudtak evenle u-> lelei>llnren)'i “ *** ____ _ i,x..x„ K ISZ-taggyűlést összehozni. arra, hogy dolgozzék a közös­sebb községekben is. És a le- ... ,, , hető legrosszabb a saját s„é.gért- Illetve sajat magaert Társadalmi munka fiatalok ükünkben testetlennek len- “Vernéért, tpgT-.s, Sirs B»"Ä h« «*22 s>éS ~ k-'í*fe" nagy uuiug, luuuuii uyci iiiao kívül a vízlevezető árkot IS kor is. És persze nemcsak a gunk valóra valhassék. meeásni? Hiszen a 7 is a ÄÄ V« Pers/e ellenpélda * mién* .Ival.hoin És « ™ MzSg Sil nUtJärt« %?■ Hl“™ »>«" ““• «”» tobb*” ■» ‘“l“1 fenek? parkosítanak, és kl ya& nem vagy nent O. J. tudná felsorolni, mennyi le- >s W™ akarjak hasznosi- hetősége van a társadalmi taa a tarsadai:‘” munkára összefogásnak. Nyilván min- va ° ajánlkozast. Kazáron denkit saját érdeke, és igénye avek °ta b”z °' ösztönöz, hogy pluszmunkát óik-haiasztódik egy útszakasz végezzen. De ha mindenki megépítésének problémája, csak a saját háza és kertje az útszakasz nagyon rossz előtt épít járdát — mégis, állapotban van. ezert a Vo­egy egész község képe meg- jan autóbuszvezetői nem haj- változik a munka befejezése Jandók aI7'n .közlekedni, csak ut^n> ha az utat kijavítják, es hely lesz a busznak megfordulni. Arról még nem készült Viszont sokan laknak a köz- összesített felmérés, hogy a ség központjától távol, s. tanácsoknak eddig anyagilag hogy a busz nem megy fel milyen segítséget jelentett a az úton. a gverekek jó1 fél- tórsadalmj munka. Ma már órákat gvalogolnak minden persze éves kimutatások ké- nap iskolába menet. Az ott szülnek erről, és több helyen laltók vállalták már többször 2eleij tervezésnél is. ha néhány teherautónyi beszámítják. hogy egy-ket . .. .... . , , ,, esetben mennyiben számít- kovet kihordana oda valaki, hatnak a lakosság segítségé- ők szétterítenék. De kő nincs re. Ez nem az önzetlen mun- társadalmi munkára kával való visszaélés — ez sas közös érdek. Végül is a ta- , , ,, , nács nem „magának” épít csak a gyaloglás És nem­óvodát és buszvárót, hanem csak az ebben a kiábrándító. * községbelieknek. hogy az út már évek óta K nrn n Iz egyik fontos jellegzetessége. ívűi uua hogy minden új (vagy leg­alábbis újnak látszó) történelmi esemény, társadalmi, politikai avagy kulturális válto­zás azonnal a nemzetközi méretekben folyó ideológiai harc ütközőpontjává válik. Ez tör­tént a tudományos-technikai forradalom éLő jelei.nek felbukkanásakor is. Jelenleg pedig, amikor e komplex társadalmi folyamat a ki­bontakozás szakaszába lép, tartalmának es történelmi perspektívájának megítélésében heves eszmei harcok dúlnak a legkülönbö­zőbb ideológiák között. Természetesen a tu­dományos-technikai forradalom kérdése kö­rüli ideológiai küzdelemben, miként más el­eiméleti kérdésekben is, elsősorban a polgári és a marxista álláspont áll szemben egymás­sal A polgári szociológusok és filozófusok je­lentős része — köztük R. Aron. D. Bell, W. Rostow — a tudomámvos-techmikai forrada­lomban olyan folyamatot lát. amely megold­ja a kapitalizmus ellentmondásait. W. Ros­tow amerikai gondolkodó például felvázolta a világ fejlődésének olyan sémáját, mely sze­rint az Iparosodás, a technikai haladás során minden ország átmegy a fejlődés átmeneti szakaszából a fellendülés, majd az érettség állapotába, s végül elérkezik a „tömegfo­gyasztás” szakaszába. Ez utóbbihoz szerinte már több iparilag fejlett tőkés ország elérke­zett, s ez a többi ország (tehát köztük a szo­cialista országok) fejlődési perspektívája is. A társadalmi változások menetéről alkotott felfogásnak ezek az elvei, ha eltérő megfo­gni utazásban is, a polgári szociológia más művelőinél ugyancsak felismerhetők. Közös vonása ezeknek az elméleteknek, hogy a technikai fejlettséget, az ioarosodott- ság és a fogyasztás szintiét a társadalmi fej­lettség döntő jellemzőjének tekintik. Elvonat­koztatnak tehát azoktól a társadalmi-terme­lési viszonyoktól, amelvek között a technikai és tudományos változások végbemennek. Ez­által, közvetve vagy közvetlenül a tudomá­nyos-technikai forradalmat szembeállítják a kapitalista gazdasági, társadalmi viszonyokat megszüntető szocialista forradalommal. A polgári szociológusok e részének teóriái a technikának, a természet- és műszaki tudo­mányok felfedezéseinek olyan erőt tulajdoní­tanak. amely önmagában képes a kapitaliz­mus feszültségeit, társadalmi és osztályikon- fliktusiait feloldani. Szerintük az iparilag ■fejlett tőkés országok már úton vannak a burzsoázia és a munkásosztály antagonizmu- sának kiküszöböléséhez, a „posztindusztriális” társadalom megteremtéséhez. Álláspontjuk szerint ebben a folyamatban a tőke gazdasá­gi, politikai hatalma zökkenőmentesen át­megy a szakértelmet megtestesítő „technok­rácia” kezébe. A konvergenciaelmélet ugyancsak ezek­hez a feltevésekhez kapcsolódott, illetve ezek­re a gondolatokra alapozott. Hiszen hirdetői szerint a technikai fejlődés, a szakértelem növekvő fontossága — Rostow elméletéhez hasonlóan — nemcsak a mai kapitalizmus fejlődési irányát szabja meg, hanem ezen az „egységes útvonalon” haladnak a szocialista országok is, a kapitalizmus és a szocializmus a termelés fejlődésével — úgymond — „kö­zeledik” egymáshoz. Az önmagában vett és a társadalmi össze­függéseitől elszakított technika jelentőségét nemcsak az „ipari társadalom” teóriája és a konvergemciaelmélet abszolutizálja, liánén; másféle módon, másféle következtetéseket levonva — a kapitalizssss kispolgári, ro­mantikus kritikájából kiinduló ideológiák is. Amíg azonban a „posztindusztriálns társada­lom” hirdetői a technikának pozitív, a kap - tallzmus bajáira orvoslást nyújtó erőt túla ­dom tanak, addig egyes kispolgári elméletek, például az „újbaloldal” elképzelései, a viha rosan fejlődő technikát olyan romboló hata­lomnak tekintik, amely a társadalom minden' emberi értékeit veszélyezteti. Ebből a gondo­latból azután éli útnak ahhoz a következte­téshez, hogy az „igazi” elnyomó hatalom ma­ga az ipari termelés, a technikai civilizáció. A marxizmus—leninizmus elmélete a ki­bontakozóban levő tudományos-technikai forradalmat lényegében a társadalom terme­lőerőinek forradalmi megváltozásaként fogja f?! A technika a termelőerők egyik alapvető fi ..ossagú alkotórésze, de elválaszthatatlan a technika alkalmazására képes, megfelelő tu­dományos ismeretekkel és szakmai készsé­gekkel rendelkező emberektől. A tudomá­nyos-technikái forradalmat ezért csak mint komplex társadalmi-történelmi folyamatot le­het megérteni. Ez a pusztán technikai válto­zásokra nem redukálható. nagy jelentőségű folyamat azonban automatikusan nem vezet­het el a társadalom gyökeres átalakulásához. s így egyáltalán nem teszi fölöslegessé. vagv lehetetlenné a társadalmi forradalmat. Sőt. a szocialista forradalom és a tudományos-tech­nikai forradalom között egészen másféle ösz- saefüggés van: ez utóbbi teljes kibontakozá­sa. az emberek érdekében való felhasználása feltételezi a tőké6 társadalmi, gazdasági 'vi­szonyok forradalmi átalakítását. A tudomá­nyos-technikai forradalom folyamatának elő­rehaladásával ugyanis a technika tárgyi fel­tételei mellett szükségszerűen egyre inkább megnő az ember szerepe. Ez a körülménv viszont olyan társadalmi viszonyokat igénye, amelyek lehetővé teszik egyrészt a termetes szubjektív tényezőinek, az embereknek a sok­oldalú fejlődését. másrészt —• az előbbivel összefüggésben — a közöttük levő kapcsola­tok átalakulását. Nem lehet kétséges, hogv mindehhez csak a szocializmus biztosíthatja a fei tételeket. így van ez akkor is. ha a tudományos-tech­nikai forradalom első mozzanatai, minde­nekelőtt technikai elemei először az Iparilag fejlett tőkés országokban jelentek meg. Bár ezek az első változások esetenként valóban eszközül szolgálhatnak a tőkés termelés egyes működési zavarainak kijavításához, összessé­gükben viszont nemhogy megszüntetnék a kapitalizmus ellentmondásait, hanem éppen hozzájárulnak azok kiéleződéséhen Szó sincs tehát arról, amit egyes polgári ideoló­gusok állítanak, hogy a technikai változások önmagukban elvezetnek a tőkés társadalom gyökeres átalakulásához. Nem jelenthet kiutat a tőkés társadalom válságából a technikával való szembenfordu- lás, a civilizációból való kivonulás sem. A megoldásnak csupán egyetlen reális útja van: a munkásosztály által vezetett szocialista for­radalom. Csak a szocialista társadalom bizto­síthatja a tudományos-technikai forradalom teljes kibontakozásához szükséges feltétete­ket. a technikának a társadalom egésze ér­dekében való felhasználását. Józsa György HASZNOSÍTJÁK a régi nyomhat Balassagyarmaton a KISZ- lakótelepen a városi tanács végrehajtó bizottsága 144 la­kás felépítéséhez telket bizto­sít a Mikszáth Kálmán La­kásépítő és Fenntartó Szövet­kezet részére. A telkek beépí­tését folyamatos megállapo­dásokban rögzítik. Az eddigi nyomdaépületeket is hasznosítják. A KPM Autó- közlekedési Tanintézet, a Kar­tográfiai Vállalat, és az ügy­védi munkaközösség kapott helyet az épületben, s az ér­dekel vállalatok már be is köl­tözhettek a nyomda helyére. lehető- nincs. így busz sincs Színpad után a rádióban is A múlt év november 7-én zelebbről a nagyüzemi mun- mutatta be a debreceni Cső- kásággal, a bányászokkal. A konai Színház társulata a' mű egyik részletét szeretném József Attila Művelődési most kibontani Teréz címmel Központ színpadán Taar Fe• készülő hangjátékomban, re ne: Láng és tövis című ér- amelyet XX. századi modern dekes riportdrámáját, amely balladának neveznék. Salgótarján várossá nyilvání­tásának 50. évfordulójára ké szült. Köztudott, hogy a színpadi Teréz alakját az író Furák Terézről mintázta, így az egy­AZ "Ä'öfSrfÄ W.“« macnrnu­nista személye a rádiójáték ték további életéről kaptunk most hírt. A szerző. Taar Fe­renc maga nyilatkozott erről révén hamarosan országos a következőképpen: ismertséghez jut munkás­—• A Láng és tövis írása mozgalmunk legkívalóbbjai idején ismerkedtem meg kő- sorában. Még egy vélemény Régi házak, életek Mj sem természetesebb an­nál, mint hogy a kinőtt, ko­pott, át nem alakítható, fel nem újítható holmitól meg­szabadul az ember. Eltünteti és ... elfeledi. Tegyük mégis meket, hangulatokat, esemé­nyeket és arcokat minden le­dobbanó tégla. Áll a két, meleget őrző Öl­tözetbe pólyáit öreg; álldogál és nézi hosszan, hogyan bont­szívünkre a kezünket, és vall- jak el a Karancs Szállóval Juk be: akad azért minden la- szemközti házsor felöl a tetőt, kás rejtett zugában egy-két Álldogálnak, és harminc-, öt­olyan tárgy, amit mert ked- venévnyi történelem általuk vés emléket idéz fel múlt- megélt világa kerekedik elő ja egy szeleteként szakíthatna ujjmutatásaik, szemvillanásaik el csak magától gazdája, nyomán. Együtt az élménnyel, amelyet megtestesít. Bontják a régi Rákóczi út Igen, nekik nem egyszerű­en ruházati bolt, üveg- és por­egyre csekélyebb maradékát celánáruk boltja, rövidáru és Salgótarjánban... és hol itt. Jégbüfé presszó tűnik el most hol ott megbontják Szécsény az életükből. Eltűnnek ezzel és Rétság. Balassagyarmat és együtt azelőtti és még azelőtti Pásztó főútjainak házsorait. Földszintes és emeletes, tet­szetős és rusnya épületek sem­misülnek foghíjakká. A ráérő léptek lelassulnak, célpontot találnak a bámész- pillanatok — hogyan porla­üzletek is ezek helyén. És az előttük való találkozások, örö­mök, bánatok, perpatvarok. És arcok, alakok. Meghomé- lyosul most már minden, amit eddig idekötött emlékezetük. Állnak az öregek a bontás­nak el pillanat, alatt az ódon sál szemközti oldalon és te- falak. A fiatalok — mit éltek kintetük mégegvszer feltérké- 5k meg ezeknek a falaknak pezi. emlékezetbe rögzíti az múlt évtizedeiből!? — a vál- elmúiót. Hogy maradjon, aki tozás látványát kedvelik az tanúságtevője lehet majd min-- elakarítás műveletében, csak den régi dolgoknak. S mesél- a rossz eltűntének helyénva- hessen egy Rákóczi úti mél­tóságára bólintanak, máris a dern lakásban az unokáknak születendő újat álmodják a arról: „Volt egyszer, hol nem megüresedő területre. Az őre- volt, volt egyszer egy régi ui- gekben, mint vízbe ejtett kő. ca.. gyűrűz elő emlékeket, érzel­—vkm— NOCRÁD - 1974. február 6., szerda 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents