Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)
1974-02-28 / 49. szám
Jóvaí ax orsxrgos alatt Szarvasmarha tenyésztés megyénkben A SZARVASMARHA-TEfejlesztése jelentős technológiai koszerűsítéseket kíván. Az állomány elhelyezésére szolgáló istállóépületek nagy része korszerűtlen, á nagyüzemi állattenyésztés feltételeit nem elégítik ki. Az' állatok elhelyezését biztosító istállók, amelyeknek csaknem háromnegyed része (73,5 százaléka) a mezőgazdaság szocialista átszervezése után épült, technológiai felszereltség tekintetében már nem felelnek meg a mai követelményeknek. Ezzel a kérdéssel 1972-ben az Általános Mezőgazdasági Összeírás részletesen foglalkozott. Ennek alapján a ta- karmánykiosztás gépesítése Nógrád megye mezőgazdasági nagyüzemeiben csak az istállók 6,3 százalékában megoldott (0.7 százalékban önetetővel), 93,9 százalékában még kézzel történik. Ez az alacsony fokú gépesítettség egyrészt abból adódik, hogy az épületek régiek, másrészt abból, hogy a takarmánytartósítás, feldolgozás korszerűtlen. Nincs megoldva még a takarmánynövények betakarításának komplex gépesítése, a tartósítás és feldolgozás zömmel hagyományos módszerekkel (jelentős táoanyagveszteséggel!) történik. 1972-ben a megyében még csak egy forrólevegős szénaszárító és feldolgozó berendezés működött. A termelőszövetkezetek lucernatermésük 34,8 százalékát természetes szárítással, 42,4 százalékát mesterséges (hideglevegős) szárítással tartósították, 12,4 százalékából sze- názst, illetve szilázst készítettek és csak 2,7 százalékát dolgozták fel lisztté, illetve granulátummá. Kívánatos az ilyen szárító- és feldolgozóberendezések számának növelése, II. mivel az igény feldolgozott takarmány kevesebbet veszít tápértékéből, a tákarmányki- osztás jobban gépesíthető. A trágyaeltávolítást az istállók 83 százalékában kézi erővel végzik, 17 százalékában gépesített. Valamivel kedvezőbb a helyzet az itatás gépesítettségénél. önitatóval az istállók 36,9 százaléka van ellátva, 42,9 százalékában saját hidroforral, illetve szivattyúval működő vízvezeték van, de az itatást kézi erővel végzik, 20,2 százalékban azonban még vízvezeték sincs. A megfelelő vízellátás különösen nagy jelentőségű a hízómarha- és tehénistállókban, mivel a hízómarhák és a tejelő tehenek vízigénye a legnagyobb, amit vízvezeték nélküli istállókban kézi erővel nem lehet biztosítani, a hiányos vízellátás viszont a termelésben okozhat kiesést. A TEHÉNISTALLÖK 72,5 százalékában a fejést már gépesítették, 27,5 százalékában azonban még kézzel fejnek. Higiéniai szempontból mindenképpen jobb a gépi fejés. A jelenlegi munkaerőhelyzet is megkívánja, hogy ezt a nehéz kézi munkát mielőbb teljes mértékben gépesítsék. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének megyei programja a technológiai fejlesztésre jelentős összegeket irányoz elő. A program 15 szakosított tehenészeti telep, a pásztói és a szécsényi járásban 1000—1100 férőhelyes szakosított hízómarhatelep létesítését, ezen kívül a régi istállók rekonstrukcióját tűzte ki célút A technológia nagyarányú fejlesztése magas szakmai képzettséget igényel mind a vezetőktől, mind pedig a dolgozóktól. A nagyobb szakmai ŰJ SZÉNMEZŐ. A Tatabányai Szénbányászati Tröszt csordakúti bányaüzemében új tárnát tártak fel. A jó minőségű. 5500 kalóriás szenet adó bánya szénva- gyona több mint 3.5 millió tonna. Az idén 230—240 ezer tonna szenet fejtenek az új bányában. (MTI fotó) MŰSZAKI ANYAG ÉS GÉPKERESKEDELMI VÁLLALAT használ tgép-szaküzlete Budapest, V., Báthori u. 3. T : 115-619. Telex: 22—5122. műszaki becslést tart 1974. március 29-én Salgótarjánban írásbeli bejelentéseket kérjük Magyar Hirdető címére beküldeni! Foglalkozunk használt gépek, műszerek, szerszámok vételével, eladásával és közvetítésével NÓGRÁD - 1974. februái 28., csütörtök tudás a tenyésztési és termelési eredményekben is megmutatkozik. Látható ez, ha az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek néhány eredményét összehasonlítjuk: a 100 tehénre jutó hasznosult szaporulat 1972-ben az állami gazdaságokban 78, a termelő- szövetkezetekben 67 darab; a tehenenkénti átlagos tejhozam 2665, illetve 2083 liter; a hízó- ! marhák átlagos napi súlygyarapodása 104. illetve 97 dekagramm. Ezek a különbségek nagyrészt a szakmai hozzáértés különbözőségéből adódnak, hiszen a tenyésztés feltételei, az istállók technológiai felszereltsége az állami gazdaságokban sem jobbak, mint a termelőszövetkezetekben. A legutóbbi felmérés szerint a termelőszövetkezetek 84 százaléka alkalmaz főállattenyésztőt. Ezeknek 53 százaléka rendelkezik felsőfokú, 47 százaléka középfokú végzettséggel. A növekvő termelés, a tenyésztési színvonal emelése és a technológia nagyarányú fejlesztése megköveteli, hogy az állattenyésztést minden mezőgazdasági nagyüzemben felsőfokú végzettségű szakember irányítsa! A program végrehajtását azonban a szakvezetők nem tudják megoldani jól képzett szakmunkások nélkül. A szakmunkásellátás jelenleg nem megfelelő. Különösen rossz a helyzet a termelőszövetkezetekben, ahol az utóbbi években fejlődés helyett a szakmunkások számának csökkenése tapasztalható. Míg 1970-ben a megye összes tsz- eiben 227 állattenyésztő szakmunkás dolgozott, addig 1972- ben ezek száma 160 fő, 1973- ban már csak 146 fő volt. Ez a megye mezőgazdasági nagyüzemeiben összesen nem éri el a 200 főt. A megyei fejlesztési terv szerint a tervciklus .végére a szarvasmarha-tenyésztésben összesen 1500—1600 dolgozóra lesz szükség ezeknek kb. 60 százaléka — mintegy 900—960 fő — lesz szakmunkás. Ez a terv a jelenlegi helyzet alapján — a beiskolázást is figyelembe véve — nehezen teljesíthető. A BALASSAGYARMATI szakmunkásképző iskolában az állattenyésztő tanulók száma kevés, a végzett tanulók száma évről évre kevesebb. Az 1970/71-es tanévben az utolsó éves tanulók száma 70, 1971/ 72-ben 28, 1972/73-ban 26. Az elkövetkezendő években további csökkenés várható. A szakmunkások számának növelését elsősorban a gazdaságoknak kell szorgalmazni és ehhez olyan munka- és szociális körülményeket, az anyagi ösztönzés olyan formáját kell biztosítani, amely arra serkenti a fiatalokat, hogy lakóhelyükhöz közel levő munkahelyen szarvasmarhatenyésztő szakmunkások legyenek. Kercnyi Kázmér (Folytatjuk.) Az ember és környezete Modem társadalmunk emberének egyik legnagyobb problémája a környezet kedvezőtlen megváltozása. Az emberiség összefogása szükséges e kérdés megoldásához. Az ENSZ felhívásban fordult a nemzetekhez: vigyázzanak környezetük tisztaságára. A gazdasági fejlődés következtében az emberi környezet — a légkör, a víz. a talaj — egyre több olyan szennyező anyagot tartalmaz, amelyek károsan hatnak a népességre is. Környezetünk értékeinek védelme nem csupán az érintetlen természet iránti tiszteletet jelenti, vonzalmat a szép, a harmónia iránt, hanem életszükségletté vált. Egyszerűen a továbbfejlődésünk, életünk és létünk forog veszélyben, a levegő-, a víz-, a talajszennyeződés, a testileg, lelkileg fárasztó zaj és stresszhatás miatt. A föld természeti kincseit és a természetes tájat megfelelő intézkedésekkel meg kell óvni. a jelen és a jövő nemzedék számára. Legveszélyesebb és világviszonylatban js a legtöbb / problémát okozza a levegőszeny- nyezettség, amelynek káros hatásai igen széles körben észlelhetők. Az 1952. évi londoni smog lecsapódásának egy hét alatt több mint 4000 halálos áldozata lett. Az ilyen smogkatasztrófák elkerülésére a nagy városok (New York. Tokió. Sindney, London), smogriadókat szerveznek. A levegőszennyeződés a népgazdaság számos, különböző ágazatából eredhet és ennek következtében az ellene való védekezés társadalmi összefogást igényel. Széles körű vizsgálatok kimutatták, hogy vizeinket szennyező anyagokkal „telítjük”, nem törődve öntisztító képességűnk teherbírásával. A természetes vizek megőrzésének céljából vegyi tisztítást kell alkalmazni. Ennek ellenére még ma is növekszik az élővizek szennyeződése, különösen az ipari településeken (fenol, kátrány). Pusztán hatósági intézkedésekkel. Vendeletekkel alig lehet a helyzeten változtatni. Szükséges, hogy a lakosság és az ipari üzemek felelősséggel követeljék a jó ivóvizet és a szennyvízből származó veszélyek elhárítását. A talaj fogadja magába a hulladékokat; ezek nagy része végül annyira lebomlik, hogy annak alkotórészévé válik. A talajszennyeződés megelőzésére elsősorban a talaj felszíni szennyeződéseit kell csökkenteni. A napfény szárító hatása és a csapadék is tisztítja a talaj Április 1 "tő! kezdődően kőműves és ács átképző tanfolyamot indítunk be l éves képzési idővel. A tanfolyam sikeres elvégzése után országos érvényű bizonyítványt adunk. Bérezésre, és munkakörülményeikre vonatkozó felvilágosítást a vállalat munkaügyi osztálya ad. Nógád megyei Állami Építőipari Vállalat, Salgótarján. Munkás u. 8. S £ G felszínét A talajszennyeződés elleni küzdelem fő módszere a köztisztaság, a hulladékok megfelelő eltávolítása, ártalmatlanítása és elhelyezése. Mindez nagy fontosságú, mert a tiszta levegő, a napfény és a zöld növény jelenti az emberi élet biológiai feltételeit, amely fizikai /és lelki felüdülést ad. Legyen figyelmeztetés: az utóbbi néhány évtized alatt a világ erdőállományát a régebbinek 30—40 százaléka alá csökkentettük. több száz madár* és állatfajt pusztítottunk ki a Föld színéről, és ugyanannyit sodortunk a végpusztulás szélére. Biológiai környezetünket magunk terheljük túl egyre jobban, úgy. hogy a változásokat csak alkalmazkodással követni mér nem is lehet. Napjaink technikai-tudományos forradalmának jellemző kísérője, hogy az ember —■ a feltartóztathatatlanul gyorsuló urbanizációs folyamat következtében — egyre inkább egy maga alkotta mesterséges (városi) környezetbe szorul vissza. A szakadék az ember és új, mesterséges környezete között egyre szélesebbre tágul. A városi ember így egyre távolabb kerül attól a természetes környezettől. mellyel évszázez- redes fejlődése során biológiai egységet képezett. Miért jelent a városi környezet olyan súlyos problémákat a benne élő ember számára? Mert a leve-gőhigiénes. víz- higiénes. talajhigiénes. valamint a rendkívül ingerdús háttérből származó stresszhatások egészségkárosító hatással járnak. Ha tovább késlekedünk, akkor a jelenleginél is nagyobb károk keletkeznek, és mindezért még drágábban kell majd fizetnünk. Az életfelvetette kérdés tehát tovább nem lehet halasztani: ettől függ jövőnk, de már jelenünk is. A környezetvédelem fontosságát a megfelelő tudományos és intézkedésre hivatott szervek állandóan napirenden tartják. Ezt a kérdést jelentősége is megkívánja. Megyénk lakossága sem feledkezhet meg- arról, hogv a környezetvédelem nem korlátozódhat a hivatalos intézkedésekre. Mindenki tehet érte valamit a maga szűkreszabott keretein belül is, például a lakóházak tisztán tartásával: megfelelő szeméttárolással; közterületek kímélésével; a növényzet szaporításával és védelmével (pl. családi vagv egyéb ünnepélyes események alkalmával faültetés, füvesítés. virágosítás stb.); ma- gánjánművek (személygépkocsi, motorkerékpár) karbantartásával és megfelelő üzemeltetésével; közlekedési morálra neveléssel; az egymással szembeni udvarias magatartással. El kell érni. hogy az ember egészséges környezetének, megteremtése szívügyünkké váljék Nógrád megyei Egészségnevelési Csoport TENGERI MALACOT vennék. Szállításról gondoskodom. Hubai Gyula, Fegyvernek. Felszabadulás út. 55. Rprfi Ül SÜRGŐSEN eladó Pásztó, Szabadság út 187., kétszoba-konyhás családi ház belterületen. Érdeklődni Pet- rány Ildikó, Bércéi. Kenderváros út 16.. valamint Koplányi István, Pásztó. Faipari Szolgáltató Szövetkezet. VÁLLALATNAK, szövetkezetnek kétszobás üdülő olcsón, szezonra kiadó. Berekfürdő. Dr. Czine- ge. A BALASSAGYARMATI GATSZOV ki- rendeltség felvesz női ét férfi munkaerőket, fizikai munkára, ötnapos munkahét. jó kereseti lehetőség. Cím: Balassagyarmat, Szügyi út, Vásártérnél. Telefon 436. CSALÁDI HÁZ beköltözhetően eladó. Baglyasalja, Petőfi u. 194. PTM angyalföldi szövőgyár felvesz: le évet betöltött lányokat szövő és csévélő betanulónak. Betanulási idő alatt 1460 F? alapbér plusz pótlékot fizetünk, napi 1 forintért ebédet biztosítunk Betanulás utáni kereseti lehetőség 2000 Ft—2500 Ft. Jelentkezést írásban kérjük az üzemgazdasági osztályra 113? Budapest. Fáy u 81— & Alkalmazunk DARUKEZELÖKET azonnali munkába állással K. 162-es és LAZ daruhoz. HIDEGBURKOLÓ szakmunkásokat. Bérezés és munkatovábbá körülményekre vonatkozó felvilágo1 fő szakképzett sítás a vállalat munkaügyi osztáMARÓST lyán. Nógrád megyei Állami ÉpítőME—250 típ. ipari Vállalat, Salgótarján, Munkás marógépre. u. 8. Hirdessen Ön is a NÓGRÁD-ban! Cl budapesti Kőolajipari azonnali belépésre keres központi telephelyére. továbbá műszer- és technológiai szerelési munkahelyekre (Algyő, Százhalombatta) kttlszolgálatos munkakörbe: lakatos, villanyszerelői, esztergályos* kovács, lemezla hatos, ív** tánghegesztő* motorszerelő* csőszerelő és marós szakmunkásokat, továbbá öltözőőröket, őröket és férfi segédmunkásokat. Vidéken minden szombat szabad. Jó kereseti lehetőség. Munkásszállás, üzemi konyha van. A munkásszállás vidéken ingyenes, a központban havi 75 Ft térítésért. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük. Próbaidő alatti kilépés esetén az útiköltséget visszavonjuk. Segédmunkások részére hegesztőképzés. Jelentkezés a vállalati munkaügyi osztályon .' Budapest XVUI., Gyömrői üt 79—83., vagy a vidéki munkahelyek vezetőinél.
